Bácskertes nyugat bácskai bájos falu. Lakosai katolikusok, több egyházi témájú szobor található a település különböző pontjain.
Csobotfalva Csíkszereda település része Székelyföldön. 1941-ben Csíksomlyóhoz, majd 1959-ben annak részeként Csíkszeredához csatolták.
Az egykori ócsai kolostor temploma, ma református templom. A 13. századi román stílusú, három hajós, kereszthajós bazilika, amely a premontrei rend számára épült, a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása. A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai öregfalu, amely máig megtartotta eredeti településszerkezetét, régi stílusú házait, élő néphagyományait. Itt még manapság sem ritka, hogy lovas kocsival, vagy népviseletbe öltözött emberekkel találkozunk. A paraszti élet és kultúra tárgyait a templom melletti parasztházban, a település tájházában láthatja a mai látogató.
A paksi bővítésről szóló megállapodás csak látszólag történt hirtelen: az előző parlamenti ciklusban ezzel a területtel foglalkozó, név nélkül nyilatkozó szocialista és fideszes politikusok szerint lényegében már 2007-ben eldőlt, hogy Magyarországon atomerőművet kell építeni, és a helyszín nem lehet más, mint Paks. Egy szocialista politikus szerint főleg az SZDSZ kezdeményezésére más helyszínt is megvizsgáltak, de ezt a települést találták a legideálisabb terepnek. A helyszín kiválasztása nemcsak a környezetvédelemről szólt. Mindenki tudta, hogy ha Paks, akkor nem kérdés, hogy oroszokkal kell együttműködni - elevenítette fel az akkori előkészületeket egy szocialista politikus. Műszakilag ugyan lehetséges más típusú blokkot építeni Paksra, de a sokszorosára emelné a költségeket és a szakemberállományt, ha a most működő mellé egy teljesen más technológiát telepítenének. origo.hu
Löffler Tibor szerint Mesterházy miniszterelnök-jelöltségének politikai legitimitása gyenge alapokon áll. A baloldal jelöltje azért kap összellenzéki támogatást, mert egy szűk nem baloldali (liberális) értelmiségi kör rejtélyes módon képes volt visszaléptetni ellenfelét a jelöltségtől. Csakhogy ilyen alapon megeshet, hogy Mesterházy is idézést kap, mert a cilinderből valaki mást húznak ki a választások előtt, ezért az MSZP jelöltjének addig is a golyófogó szerepét szánják. A jövő politikatörténetének fundamentális kérdése, mi vette rá Bajnai Gordont, hogy egy maroknyi liberális humánértelmiségi elé járuljon, akiknek se politikai pártjuk, se politikai posztjuk sincs, és független entellektüelként csak szabadon lebegnek a magyar politika bugyrai felett? Mik voltak azok a mindent eldöntő érvek, amelyekkel csak és kizárólag ez a maroknyi liberális tudta meggyőzni Bajnait? És mi lett volna, ha Magyarország leendő miniszterelnöke nem kér az intelmekből? Ha el sem megy hozzájuk, vagy ha elmegy, de nemet mond. Végtére is fél évvel korábban (a Farkasházy-féle szárszói találkozón) ők még neki adták a bicikli kormányát, Mesterházynak meg a pedált, most viszont azt adták tudtára, hogy neki kell taposnia a pedált Mesterházynak. Nagyon úgy néz ki, hogy alkalmazható erre az esetre Magyar Bálint maffiaelméleti analógiája: vannak keresztapák, akiknek akaratából, hozzájárulásával vagy áldásával lehet formális pozíciókhoz hozzájutni. Magyar Nemzet
Kende Péter szerint kétségtelen, hogy a német katonai bevonulással végképp megszűnt az a kicsi játéktér, amellyel a Horthy-rendszer még rendelkezett. A kormány által tervezett emlékmű a maga furcsa szimbolikájával, amelyet Kende nem bírál, mert egy művészi alkotásnak joga van különféle jelképes eszközöket használni, így a német sast, vagy akár Gábriel arkangyalt is, az esemény tragikumát akarja felidézni, ami ellen önmagában véve nem lehet kifogásunk. 1944. március 19-én az ország elvesztette szuverenitását. Ez tényszerűen így van; elsősorban Horthy kényszerű beleegyezésével és attól való tartózkodásával, hogy felhívást intézzen az országhoz. De egy fél évvel később kísérletet tett erre. Aki egy kicsit ért a történelemhez, jól tudja: nem lehet semminek megírni az igaz történetét, mert a történelem rendkívül komplex és bonyolult. A tudományos történetírás annak megértésére törekszik, hogy is történtek a dolgok. A vezérgondolat az, hogy Magyarországot frusztrálta mindaz, ami 1918 után történt, ráadásul ehhez a frusztrációhoz a kommunista rendszer egy jó adagot hozzátett azzal, hogy kiépített egy magyar bűntudatot. Most jön a vezér (Orbán Viktor) és helyére teszi a dolgokat, mondván: ennek a bűntudatnak számos eleme nem állja meg a helyét és megszabadítja ettől a magyar népet. Olyan politikát hirdet meg, amely kiemeli a magyar nemzetet a frusztráltságnak abból az állapotából, amely felfogása szerint 1918-tól 1989-ig tartott. Tegyük olyan önbizalommal telivé a népet, hogy sokkal nagyobb dolgokra legyen képes, mint korábban. Népszava
Pécs óvárosában található a pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház, melyet Szent István király idejében alapítottak. Több évszázad stílusjegyeit hordozza magán. Legjelentősebb átalakítása Pollack Mihály nevéhez fűződik. A dóm külseje néhány vonásban klasszicista lett, de zömében a gót stílusjegyek uralkodnak. Az 1882-1891 közti újabb átépítés során nyerte el a mai formáját. Az építész Schmidt Frigyes volt, akinek az volt az elképzelése, hogy a templomot neoromán stílusúvá alakítsák vissza. A dóm az UNESCO által világörökségnek nyilvánított ókeresztény sírkamrák közvetlen közelében helyezkedik el. A templom hossza 70 méter, szélessége 40 méter, a tornyok magassága 60 méter.
A legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon Gábor szocialista országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését szerdán az Országgyűlés elnökénél – jelentette be Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője Budapesten tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján. Fazekas Géza elmondta: tavaly novemberben indult a nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészségen, mára gyűlt össze elég információ a megalapozott gyanúhoz. A nyomozás elrendelésének az alapja az osztrák pénzpiaci felügyelet Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás Elleni Információs Irodájának értesítése volt. Ezt követően hivatalból indult nyomozás még nem konkrét személy ellen – közölte. A sajtószóvivő elmondta azt is, az eddig begyűjtött adatok szerint az osztrák számlán található összeg nem származhatott Simon bevallott és adózott jövedelméből. A vagyonnyilatkozataiban sem szerepelt az ausztriai megtakarítás. Kósa Lajos a Fidesz alelnöke azt kérdezte, hogy a Simon Gábor számláján lévő több százmillió forint azonos-e azokkal a „gyanús százmilliókkal”, amelyről Gyurcsány Ferenc a közelmúltban beszélt. A kormánypárti politikus Mesterházy Attila szocialista pártelnöktől arra is választ vár, hogy az MSZP vezetése vagy a vezetés bármely tagja tudott-e a párt második emberének osztrák bankban tartott százmillióiról. MNO