A teljes magyar sajtó Simon Gábor pénzügyeivel van elfoglalva. A Népszabadság a korábbi – baloldalhoz köthető – gyanús ügyekhez hasonlóan nem maradt néma, szerkesztőségi cikkben reagált a történtekre. A lap az eddigieknél is sötétebb jövőt jósol az MSZP-nek, és nem csak a 2014-es választásokat illetően. A Népszabadság még októberben a bajai videóról, később az elbaltázott baloldali összeborulásról írt elítélő hangú vezércikket, komoly szerkesztőségi kritikát. A lap szerdán megsemmisítően fogalmaz a baloldal választási reményeit illetően – immár Simon Gábor pénzügyi manővereinek tükrében. Mesterházy Attila első számú helyetteséről a Magyar Nemzet derítette ki, hogy egy osztrák bankban parkoltat több száz millió forintot. A vagyon eredetéről eddig nem tudott hiteles bizonyítékkal szolgálni, vagyonnyilatkozatában sem szerepeltette azt. Simon csütörtökre ígért részletes tájékoztatást, a történtek hatására pedig lemondott minden MSZP-s tisztségéről, és felfüggesztette párttagságát. A Népszabadság szerkesztőségi cikkében kitér rá, hallgatásával a politikus lényegében beismerte, hogy titkolt vagyonnal bír, aminek köszönhetően politikai hullává vált. Saját magát már nem fogja tudni tisztára mosni, a lap szerint immár nem is ez a tét. Inkább az, mit kezdenek a szocialisták azzal a védhetetlen helyzettel, hogy a párt egyik felső vezetője a kampány finisében kirántotta a tartógerendát Mesterházyék amúgy is roskatag építményéből, „…és biztos vesztessé tette-e ezzel a pártját és általa az egész ellenzéki összefogást…”. A Népszabadság szerint most már nagyon sokaknak kell nagyon utálniuk ahhoz Orbán rendszerét, hogy ebből kormányváltás legyen. Amint írják, a százmilliók eltitkolása akkor sem menthető tett, ha azoknak semmi köze az MSZP-hez. Simont száműzni kell, még a szocialista párt környékéről is, de a lap továbbmegy, évekre előre levonja a következtetést az egyik lehetséges forgatókönyv mentén. „Ha az MSZP nem képes őszintén feltárni a Simon-ügyet, akkor nem csak egy választást fog elveszíteni.” MNO
Kíváncsi lennék, az „Összefogás” híveit egyáltalán nem zavarja-e az a logikai bukfencsorozat, amelyet korábban egymást hevesen utáló vezetőik végrehajtanak, sajtójuk éljenzése közben. Mivel már senki sem azonos tegnapi önmagával, és nem is emlékszik, mit mondott egy órával ezelőtt, csakis a kollektív amnézia esete foroghat fenn balliberális oldalon. Nekik külön, saját maguk számára létre kellene hozniuk egy Balliberális Emlékezet Bizottságát a kampány sikere érdekében. A Pakssal kapcsolatos álláspont abszurd elemeit mellőzném, különös tekintettel a Szovjetunióhoz való csatlakozás rémképének felvázolását, nem is szólva a „putyinizmus” veszélyeiről. Ráadásul maga az őszödi rém nyilatkozta a napokban, hogy „Putyin karizmatikus vezető, nem volt vele nehéz tárgyalni. Amit megígért, azt teljesítette, soha nem vert át”. Az is rejtély, az elszánt hívek miért lelkesednek az ellenzék által nélkülözhetetlennek vélt adóemelésekért és megszorításokért, mert a „fájni fog, de aztán jó lesz” mazochizmusa mégsem lehet jellemző több százezer emberre. A valóság irracionális értelmezése, sőt teljes tagadása sosem volt idegen ezektől a köröktől, de azért az mégis nagy pimaszság, hogy a 4-es metrót egyenesen Tarlós István nagy álmának nevezik, amely esetleg szétfoszlik, ha nem sikerül határidőre átadni a főváros utazóközönségének. A teljes emlékezetkiesésben nem szenvedők ugyanis a zseniális beruházás ötletét és elindítását Demszky Gábornak, Budapest egykori hercegének tulajdonítják, és egyszerűen lehetetlen volt nem befejezni, mert akkor az lett volna a kampánytéma, nem is szólva több százmilliárd forint teljesen elfecsérelt közpénzről. A totális ideológiai és politikai zűrzavar, kapkodás, fenyegetőzés azt sugallja, hogy már nem is próbál a „baloldal” kiizzadni bármilyen racionális programot, mert még saját hazugságaihoz is képtelen akár egy hétig ragaszkodni. Az atomerőmű-ellenes tüntetés jelszava (Házat, hazát nem adunk!) első fele igaz, a házukat nem adják, de a hazát igen, bármikor. Ezt a társaságot hívják globalista komprádor burzsoáziának, vagyis liberálisoknak - semmi kétség, a „baloldalisághoz” semmi közük, még akkor sem, ha tetőtől talpig vörösbe öltöznek a szegénység gazdag barátai. Őket az igazság messze elkerüli, és sohasem szabadítja fel. Hogy az amnéziások is felfogják: a jó erkölcsbe ütköznek naponta, és remekül szórakoznak a hiszékenyek együgyűségén. Szentmihályi Szabó Péter Magyar Hírlap
A kék vércse a sólyomfélék családjához tartozó faj. 2009-ben Az Év Madara volt. Testhossza 30 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–75 centiméter. Röpte sebes és könnyed. Gyakran egy helyben lebeg (szitál), testét viszonylag függőlegesen tartva. Szárnycsapásai gyorsak, erőteljesek, gyakran néhány szárnycsapás-sorozat siklórepüléssel váltakozik. Ritkán kapja el levegőben az áldozatát, általában sebes zuhanás után a földön fogja meg a zsákmányát.
A katolikus templomot 1902. augusztus 31-én szentelték fel. A fonyódi magas hegyparton áll, ahonnan elragadó kilátás nyílik a Balatonra és az északi part hegyeire.
"Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt!" Vörösmarty Mihály (1800-1855) - író, költő
"Csendes szerénységben él a cédrus, ezredekre kiható türelemmel - türelemmel kell élnie egy nemzetnek is, amíg a koronáját nem éri el." Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) - festőművész
Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit.
Széchenyi István
Az Árpád-ház - Turul-dinasztia - a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia. Árpád leszármazottainak uralkodása idején történt a magyar királyság megalapítása.
A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék. A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszín két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani: a bordót a pirossal, a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával, a narancssárgát citromsárgával, a kéket saját sötétebb árnyalatával, a lilát saját sötétebb árnyalatával és a zöldet saját sötétebb árnyalatával. A leveleket középen lehet felezni, s a zöld kétféle árnyalatával hímezni. A viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározza viselőjük életkora. A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.