Csernáton Erdélyben, a Székelyföldön, Kézdivásárhelytől 9 kilométerre délnyugati irányban a Csernáton-patak két oldalán fekszik. A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1974-ben nyitott Csernátoni Tájmúzeum. A múzeumkertben áll Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van. Csernáton az egyik helyszíne volt a 2013. október 27-i Székelyek Nagy Menetelésének is
Ákos Szatmár megyei falu - Községközpont, melyhez Krasznamihályfalva, Újnémet és Gánás (Gánáspuszta) tartozik. Nagykárolytól 31 km-re délkeletre, Szatmárnémetitől 36 km-re délre a Kraszna jobb partján fekszik. Neve az Ákos magyar ősi személynévből ered, amelynek jelentése fehér sólyom. A település nevét az Ákos nemzetség egykori monostoráról Ákosmonostorról kapta. A református templom (amely eredetileg a Szent Benedek-rendhez tartozott) a 12. század közepén épült román stílusban. 1642-ben leégett és csak 1732-ben javították ki, ekkor kerültek tornyaira a barokk fedelek. 1896 és 1902 között Schulek Frigyes tervei szerint restaurálták. A hagyomány szerint lehetetlen bevakolni, szép vörös téglafala monumentális hatást ad.
Az amerikai lehallgatási botrány érdemben és jelentősen befolyásolhatja az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát, amíg az ügyet az Egyesült Államok nem tisztázza – mondta Lázár János újságíróknak az Országgyűlés e témával foglalkozó vizsgálóbizottságának csütörtöki üléséről távozóban. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok hírszerző szolgálata rendelkezik Magyarországra vonatkozó információkkal. Az államtitkár kiemelte, hogy a Magyarországra érkező amerikai nagykövetnek – aki már látatlanban aggódik a magyar demokrácia helyzete miatt – is meg kell jelennie a bizottság előtt. Az Országgyűlés az Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságának csütörtöki ülésén Lázár János, Pintér Sándor belügy- és Martonyi János külügyminiszter a külpolitikai aspektusból fakadó nehézségeket értékelték, továbbá tájékoztatták a képviselőket arról, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a hírszerzés milyen tevékenységet folytat ezzel kapcsolatban. A zárt bizottsági ülésen elhangzottakat Pintér Sándor titkosította. A belügyminiszter a sajtónak általánosságban annyit mondott: nagyon alapos és részletes feltárást adtak a bizottságnak. Martonyi János azt mondta: napirenden tartják a lehallgatási ügyet, továbbra is várják a tájékoztatást, hogy mi történt Magyarországon, és figyelemmel kísérik az amerikai folyamatokat. A külügyminiszter kiemelte: reményeik szerint „hosszú munkával”, de helyre tudják állítani azt a bizalmat, amely szövetségesek és barátok között fontos. Ezzel együtt – mint megjegyezte – különleges figyelmet kell szentelni ennek a kérdésnek az emberi jogi vonatkozásaira is. „Nagyon fontos, hogy magyar állampolgárok semmi esetben se legyenek kiszolgáltatva tömeges megfigyelésnek, lehallgatásnak, mert ez az ő személyiségi, emberi jogaikat sérti” – szögezte le a külügyminiszter. Államtitoknak minősül, hogy Magyarországon kiket hallgathattak le az Egyesült Államok titkos adatgyűjtése során – válaszolta Kocsis Máté, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke újságírói kérdésre a testület csütörtöki ülése után. Kocsis Máté és Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke azt sem mondta el, hogy hány ember érintett a lehallgatásban. Gulyás Gergely megjegyezte továbbá, ahogy a külügyminiszter közölte korábban: egy amerikai államtitkár magyarországi látogatása során elnézést kért a történtekért. „Nyilván volt miért elnézést kérni” – fűzte hozzá a fideszes alelnök. A testület fideszes alelnöke kérdésre válaszolva azt is elmondta: szeretnének lehetőséget adni az amerikai diplomáciának hogy képviseltesse magát a bizottság előtt, s hogy az Egyesült Államok is tájékoztatást adjon arról, hogy egy szövetséges államban kik voltak azokat akiket ez a lehallgatási tevékenység érintett, milyen gyanú alapján tették ezt, s mit tesznek most ezekkel az adatokkal. Az USA Nemzetbiztonsági Ügynöksége a napvilágra került információk szerint már-már „orwelli mennyiségű” adatot gyűjt be nap mint nap megfigyelt célpontjaitól világszerte, de a szervezet magyarok százezreinek adataihoz is hozzáférhetett jogsértő módon. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint elképzelhető, hogy Orbán Viktor telefonját is lehallgathatta az NSA. mno, MTI
Az immár nem miniszterelnök-jelölt Bajnai Gordon egy New York-i egyetemen tartott előadást, az utóbbi években, mondhatjuk, hazajár Amerikába, hogy a maga szerény módján öregbítse hazánk jó hírnevét. Előadásának lényege az volt, hogy a Fidesz újabb győzelme esetén hazánk egész Európát, sőt Amerikát is megfertőzheti a posztszovjet típusú kormányzási módszer megerősödésével. Próbálok finoman fogalmazni, bevallom, egyre nehezebben megy. A magyar balliberális oldal valóban posztszovjetnek nevezhető, éppen ezt a „veszélyes mintát” próbálják egész Európában elfeledni, vagyis minden igaz, csak megfordítva. Sajátos módon a nemzeti kormányok mindig „destabilizációval” fenyegetik a piacbarát, jogállami demokráciát, így tehát Bajnai számára nyilvánvaló, hogy a választásnak ez a tétje, nem az a mellékes körülmény, hogy minél nagyobb nyugati támogatással visszaszerezzék a hatalmat. Abban viszont egyetértünk, hogy ez a választás hosszú távra meg fogja határozni Magyarország jövőjét, még szerencse, hogy erről itthon fogunk dönteni. A paksi atomerőmű bővítésének kampánycélú támadása beleillik ebbe a logikába, amely szerint inkább energiatakarékossági intézkedésekkel kellene csökkenteni húsz-harminc százalékkal a lakossági fogyasztást. Az előadás vége természetesen a történelem átírására tett kísérletekről szól, de mindegy is, a csapás fő iránya az, hogy egyrészt az Orbán-kormány egyszerre bal- és jobboldali populista, másrészt Oroszországgal kapcsolatban elvesztette maradék szuverenitását. Kíváncsi lennék, egy elfogulatlan és valamelyest tájékozott amerikai számára összerakható volt-e a fejtegetés, vagy levonta a tanulságot: Európát és Amerikát kizárólag a Bajnai-féle összefogás mentheti meg a posztszovjet, orosz, ázsiai veszedelemtől, az „erős emberek” önkényuralmától. Az őszödi rém alighanem gyújtóbb hatású beszédet tudott volna tartani Amerikában, de ő csak itthon mondja, át kell lépni a Fideszt, nem is kell törődni vele. Előbb-utóbb Mesterházy is köteles lesz valami újabb, még nagyobb ívű beszéddel előrukkolni, bár persze semmi sem kötelező azoknak, akiknek kötélből vannak az idegeik, és hagynak még egy kis gondolkodási időt, hogy a rezsihajhász nép visszatérjen a helyes útra, ne is álmodjon semmiféle csökkentésről, inkább az elkerülhetetlen megszorításokról, amelyek hatására visszatér az amerikai és európai befektetők bizalma. Talán még a bankok is újra adnak devizában felvehető kölcsönt. Szentmihályi Szabó Péter Magyar Hírlap
Megszületett a Gyurcsány-koalíció új neve: Böszmefogás!
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket. A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, a pápa a déli harangszóval hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy imádkozzanak az elnyert szabadságukért - amit egyébként nem mellékesen a magyarok vívtak ki számukra - Európa számára.
1918-1920 A versailles-i békerendszer erősen átalakította a lengyel-magyar kapcsolatokat. Magyarország a háború veszteseként megalázott helyzetbe került, elvesztette területének mintegy kétharmadát, lakosságának több mint a felét, ami azt is jelentette, hogy a minden harmadik a szomszéd országokhoz került. A háború és a területi elcsatolás gazdaságilag tönkretette és nemzetközileg elszigetelte az országot. Lengyelország viszont visszanyerte hőn áhított állami szuverenitását. A versailles-i békerendszer egyben megszüntette a hosszú évszázadok óta fennálló lengyel-magyar közös határt is." 1939 A Lengyelországra nehezedő s egyre fokozódó hitleri fenyegetés árnyékában még nagyobb jelentősége lett annak, hogy az 1938-39-es közép-európai területi változások nyomán márciusban egy viszonylag rövid szakaszon helyreállt a lengyel-magyar határ. forrás: www.wysocki.hu/irasok/dok/plmo.htm fotó: fortepan.hu
Ismert mindannyiunk előtt, hogy 2002 és 2010 között milyen módon garázdálkodott hazánkban, a magát baloldaliként meghatározó maffiabaloldal: tönkre tették a családokat, kifosztották a nyugdíjasokat, rászabadították a bankokat az emberekre - hogy azok azután szabadon kirabolhassák őket a devizahitelnek elnevezett fegyverrel - elvettek a közszféra dolgozóitól egy egész havi bért, a nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíjat – lenullázták közösségi és egyéni életünk minden szegmensét. Ebben a kilátástalan állapotban adták át a kormányzást úgy, hogy mindezek mellet ”aknák” egész sorát helyezték el, hogy az utánuk jövőknek reményük se lehessen az országot kivezetni a csődből, és mielőbb belebukjanak – ők meg megint mint “megmentők” térhessenek vissza a hatalomba – idő előtti, rendkívüli választásokon. A Fideszben és szövetségeseiben oly hatalmas volt az elhatározás, hogy csak az emberek, csak az ország, csak a nemzet érdekeit szem előtt tartva bármilyen konfliktusok árán is, de megmentik az ebek harmincadjára juttatott hazánkat – hogy a nehézségek egész sorát úgy gyűrték le, úgy hárították el, olyan megoldásokat találtak, hogy ha azokat valakinek előre elmondták volna, legjobb esetben is kikacagták volna őket. Az Orbán Viktor második kormányzásának négy esztendeje megoldhatatlanak látszó akadályok leküzdésének egész láncolata. Munkájukat, az óriási eredményeket, az ország sikerét mérlegelve, Albert Einstein gondolata jut mindig eszembe: “Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, (vagy nem ismer lehetetlent) és megvalósítja.” Mészáros László a Patrióta Európa Mozgalom alapítója