Csak az kárhozik el, aki tunya, közönyös, konok

                                    "... valamennyien vétkezünk a nyelv ellen. Nem is az a fontos, hogy ne vétkezzünk, hanem hogy ébredezzék régóta szunnyadó nyelvi lelkiismeretünk, s tudjuk, hogy vétkezhetünk. Az ilyen bűnös máris bocsánatot kap. Csak az kárhozik el, aki tunya, közönyös, konok, s nem törődik azzal, hogy vétkezik vagy vétkezhetik. ... Mindenekelőtt azt vetik ellenünk, hogy egyetlen alkotó költő és író többet használhat a nyelvnek, mint egy sereg tudós, aki tarsolyában hordozza a nyelv döntvénytárát. Ezt senki se tagadja." Kosztolányi Dezső

Magyar népi díszítések - Árapataki szálánvarrott „veszett utas” hímzés - Erdély

                        A fonott keresztszemnek illetve zsinórvarrásnak is nevezett öltésmód Erdélyben elterjedt; a régi hímzések többnyire piros színűek. A testtől távolodó tűmozgással, balról jobbra készül.

Újvidék főtere - Délvidék

                        Újvidék a legnagyobb város a Délvidéken, mely a Dél-bácskai körzetben helyezkedik el. A Délvidék lakosságának kb. 10%-a él itt. Az Alföld déli részén, a Duna folyam bal partján, a Duna-Tisza csatorna torkolatánál található, Belgrádtól északnyugatra, a túlparti hegyen fekvő Péterváraddal szemben. Újvidék főterén áll a városháza, ahonnét az utcák legyezőszerűen nyílnak szét. Itt található a neogótikus katolikus templom is.

Támadás a Békemenet ellen - A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány MTI-ben közzétett közleménye

                  A baloldali sajtó nyílt támadást intézett a Békemenet és a CÖF ellen. Állítják, hogy a márciusban tervbe vett összejövetelünk az orosz politika mellett fog demonstrálni. Céljuk a tisztességes emberek félrevezetése. A CÖF a józanul gondolkodó állampolgárokkal együtt külön tudja választani a gazdasági együttműködést az azonos politikai nézetektől. A Békemenet a nemzet érdekeit képviseli, kiáll az identitás, a szuverenitás és a jó kormányzás mellett. Mondanivalónkat nem a szervezők határozzák meg, hanem a résztvevő polgárok hozzánk eljuttatott akarata.  A paksi beruházást a felelős kormány gazdasági döntésének tekintjük. A szocliberális kormányzat által felvett IMF hitel gyökeresen különbözik egy beruházási hiteltől. A Gyurcsány-Bajnai kormány azért kényszerült az IMF hitel felvételére, mert már képtelen lett volna a nyugdíjak kifizetésére, szembesült a hazai bankrendszer összeomlásával, a totális csődhelyzet elkerülése volt a fő céljuk. A paksi beruházás úgy valósulhat meg, hogy szemben az IMF ötéves hitelével, az orosz fél 30 éves törlesztési lehetőséget biztosít. A működő beruházás nagy biztonsággal önmaga kitermeli a felvett hitelt és kamatait. Tízezer új munkahelyet jelent, 1 %-kal megemeli a GDP-t és a beruházás 40%-a magyar vállalkozók közreműködésével valósul meg. Üdvözöljük, hogy a kormány felismerte a német gazdasági modell előnyeit, nem követi el azt a hibát, amit a Gyurcsány-Demszky duó produkált, gondolunk itt a 4-es metró krimijére. A CÖF szerint vége Ady komp-országának, Magyarország nem sodródik, hanem kiépíti a nyugat és kelet közötti gazdasági sztrádát. CÖF-CÖKA vezetősége

Nyílt levél Mesterházynak! - Gyurcsány persona non grata

            Kedves Barátaink! A CÖF - amelynek tagszervezete a Patrióta Európa Mozgalom is - a mai napon több napilapban is -  köztük a Magyar Nemzetben, a Népszabadságban - közzétett egy, az állítólagosan megújult MSZP elnökének címzett nyílt levelet. Az aláírók ismert nemzeti elkötelezettségű közéleti személyiségek. Kérjük az anyag megosztását, terjesztését! Barátsággal: Mészáros László a Patrióta Európa Mozgalom alapítója   Tisztelt Pártelnök Úr!   Ezúton szeretnénk hangot adni mélységes csalódásunknak és megdöbbenésünknek amiatt, hogy minden korábbi fogadkozásának hátat fordítva mégis közös listát állít a választásokra Gyurcsány Ferenc pártjával, sőt hozzájárult, hogy a közös listán Gyurcsány Ferenc is rajta legyen - mégpedig a harmadik helyen. Továbbra is fenntartjuk, hogy annak a személynek, aki a hatalom megtartása érdekében saját bevallása szerint is éveken át hazudott tudatosan a magyar embereknek, aki hazugságaival lejáratta Európában Magyarországot, aki nyilvánosan trágár kifejezésekkel beszélt a hazánkról, és aki a magyar rendőrséget békésen ünneplő magyar emberekre uszította, soha többé nincs helye a magyar közéletben. Gyurcsány Ferenc számunkra és Magyarország józan többsége számára persona non grata. Szerettük volna hinni, hogy a Magyar Szocialista Pártból való kiválása nem puszta színjáték volt, és Önök is belátták, hogy Gyurcsány Ferenc méltatlan bármilyen közéleti funkció betöltésére. Arra szólítjuk föl Önt, mint a Magyar Szocialista Párt elnökét, pártja soron következő kongresszusán töröljék Gyurcsány Ferencet a baloldali pártok közös listájáról. Ne segítsenek hozzá egy mindenfajta moralitás híján lévő politikai kalandort ahhoz, hogy továbbra is a Magyar Országgyűlés tagja legyen. Higgye el, a tisztességes baloldaliaknak is elegük van a Gyurcsány-korszak miatti szégyenkezésből. Bízva abban, hogy Ön valóban a baloldal megújulásáért dolgozik és nem Gyurcsány Ferenc katonája, várjuk egyenes válaszát. Legyen bátor! Mutassa meg, hogy van ereje szakítani a múlttal! Budapest, 2014. január 22. Aláírók:  

1. Csoóri Sándor
2. Mészáros László
3. Bencsik András
4. Grosics Gyula
5. Csizmadia László
6. Csókay András
7. Balázs Péter
8. Kálomista Gábor
9. Pesty László
10. Tokody Ilona
11. Kun Miklós
12. Bayer Zsolt
13. Jókai Anna
14. Wittner Mária
15. Balás Piri László
16. Kárpáti György
17. Boros Imre
18. Balázs Fecó
19. Skrabski Fruzsina
20. Józsa Judit
21. Kulin Ferenc
22. Fricz Tamás
23. Melocco Miklós
24. Varga Miklós
25. Halzl József
26. Berecz András
27. Szentmihályi Szabó Péter
28. Stefka István
29. Szűrös Mátyás
30. Tőkéczki László
31. Finta József
32. Granasztói György
33. M. Kiss Sándor
34. Beregszászi Olga
35. Náray-Szabó Gábor
36. Regéczy-Nagy László
37. Varga Miklós
38. Nemcsák Károly
39. Reviczky Gábor
40. Lentner Csaba
41. Czakó Gábor
42. Baldauf László
43. Völgyesi Miklós
44. Cseke Péter
45. Koltay Gergely
46. Konrad Sutarski
47. M. Szabó Imre
48. Szász Károly
49. Callmayer Ferenc

Magyar népi díszítések - Baranyai pávás falvédő - Dunántúl

                          Baranyára jellemző sok olyan hímzésváltozat, mely másutt az országban nem lelhető fel. A megyében a magyar hímzőkultúra csaknem minden ága és igen sok stílusa megtalálható. Megjelenik a szűrposztó-féleségeken a vidékre jellemző formában a posztórátét is. A csipkefélék közül a varrott csipkék, a recefélék, a horgolások, valamint a kötött munkák szerepelnek a leggyakrabban. De kiemelt hely illeti Baranyát azért is, mert a máshonnan is ismert stílusokon túlmenően hímzéselemei, azok kompozíciós rendje, színezésbeli és technikai megoldásai között számos egészen sajátos akad, mely egyedül erre a tájra jellemző. A felhasznált alapanyag és készítők szerint különböztetjük meg a vászonhímzéseket, melyeket rendesen len-, kender-, pamutvászonra, gyolcsra, ritkábban valamilyen gyári szövetre varrnak, és a bőr- vagy szűcshímzéseket, melyeket a szűcsök és a szűrszabók bundák, ködmönök bőrére és a szűr posztójára alkalmaztak.

Egyedül a szabadság szeretete és a vágy, hazámat felmenteni az idegen járom alól, volt a célja minden tettemnek.

                                "Egyedül a szabadság szeretete és a vágy, hazámat felmenteni az idegen járom alól, volt a célja minden tettemnek." II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) - főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem

Stefka István: Mementó! - avagy nem bűnös nemzet a magyar

                                Mementó. Emlékeztető jel. Nem diadalív, nem a dicsőségről szól. Memento mori! – emlékezz a halálra! Erről van szó és ekörül van probléma. Kitört a hisztéria azért, mert a legyilkolt, meggyilkolt áldozatokról készül emlékmű. Ugyanis a magyar kormány az 1944. március 19-i német megszállás áldozatainak emlékére emlékművet állítana. Ezzel véget vetnénk az évtizedek óta tartó, tudatos, kommunista, balliberális indíttatású történelemhamisításnak, hazugságoknak, és a dolgokat, a történéseket a valódi helyzetükbe állítanánk. Minden más állítás félremagyarázás, belemagyarázás. A balos értelmiség egy kis hányada, kisebb vallási közösség, felkent liberális politikusok tiltakoznak arra hivatkozva, hogy ez nem is volt igazi megszállás. Szerintük ez az emlékmű felmentené Horthy Miklóst és kormányát, egyáltalán a magyarokat a második világháborúban viselt felelősség alól. Vegyük sorjában. A rendszerváltás után huszonnégy évvel még mindig vannak olyan történészek, politikusok, akik tovább hamisítanák a magyar történelmet, voltaképpen egy gyékényen árulnak Rákosi és Kádár elvakult történészeivel, és továbbra is a „bűnös nemzet” bélyegét akarnák a magyarságra ráragasztani. Ellenségként tekintenek a magyar népre, s lassan eljutunk odáig – ez a két kommunista diktatúra alatt sem történt meg –, hogy a második világháború kitöréséért, a fajelméletért, a szörnyű, pusztító táborokért a magyar nép a felelős. Az önző politika megint a higgadt történészi munka helyére lépett. Megfosztva a kutatást attól a lehetőségtől, hogy a történelemben többféle igazság létezik. Miről is van szó? Nézzük a tényeket. A hetven évvel ezelőtti náci katonai megszállással megszűnt Magyarország szuverenitása. Erre az Alaptörvény, a nemzeti hitvallás is kitér: „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától (…) számítjuk.” Hiába működött a magyar bábparlament, az már nem volt független. Feloszlatták a baloldali és polgári ellenzéki pártokat, köztük a Független Kisgazdapártot és a Szociáldemokrata Pártot. Március és április folyamán a Gestapo a kollaboráns csendőrséggel háromezer személyt vett őrizetbe, a többi között Nagy Ferencet, Peyer Károlyt, Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Chorin Ferencet, Goldberger Leót, gróf Sigray Antalt, míg Kállay Miklós miniszterelnök a török követségen talált menedéket. Bethlen István volt miniszterelnököt is kereste az SS, akit Horthy Miklós kormányzó személyes kérésére bújtatott el gróf Bolza Antal testőrtiszt a herencséri birtokán. De hiába, a szovjetekkel tárgyalni akaró Bethlent később letartóztatták, és valahol egy moszkvai börtönben halt meg. Negyvenegy főispánból huszonkilencet cseréltek le. Betiltották a Magyar Nemzetet, a Népszavát is, és sorolhatnánk tovább. Mi ez, ha nem volt megszállás? A magyarországi zsidóság helyzetében is döntő változás állt be. Az eddig „béke szigetének” tartott Magyarországról – ahová a háború elől százezrek menekültek – elindultak az első vonatok 1944. május 15-én a németek által fenntartott megsemmisítő táborok felé. A német megszállás persze nem ad felmentést a hazai kollaboránsoknak, a nyilasoknak és azoknak sem, akik felelősek voltak több százezer honfitársunk haláláért Magyarországon, a harcmezőkön és a koncentrációs táborokban. De ezek a szörnyűségek a nácik nélkül nem történtek volna meg. Mégis. Miért nem lehet a német megszállás minden áldozata előtt tisztelegni és emlékezni vallási, faji, etnikai és ideológiai megkülönböztetés nélkül? Nem ember volt egyik is, másik is? Mementó sok nyugat- és kelet-európai országban van. Emlék, emlékeztetés arra, hogy soha többé ne történjék meg, ami megtörtént. Igen, ne történjék meg, hogy egy idegen ország az idegen ideológiájával megszállja hazánkat. Ez történt 1944. március 19-én és ez történt később, 1945. április 4-én a szovjet katonai megszállással. Ezekben a kérdésekben kell kiegyezni. Nekünk, magyaroknak ugyanolyan áldozat a magyar Radnóti Miklós, Szerb Antal, Rejtő Jenő, Petschauer Attila és a többi százezer, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kiss János altábornagy, Nagy Jenő ezredes és a többi, frontokon vagy a Gulagon elpusztult magyar százezrek. Ezt kellene egyszer megérteni. Mind magyar honfitársunk volt. Abba kell hagyni végre a sunyi gondolkodást, a számító lejáratást, idegen érdekek kiszolgálását. Akik ebben a hazában élnek, akik magyarul beszélnek és gondolkodnak itthon és külföldön, azoknak a magyaroknak kötelességük megvédeni Magyarország mindenkori tisztességét, jó szándékát. A mementó nemcsak emlékezés, hanem önvizsgálat, újragondolkodás. Minden népnek joga van emlékezni. Nekünk is, szoborral vagy akármivel. Sajnos vannak olyan írástudók, akiknek életre szóló feladattá vált a magyar nemzeti mítoszok, nemzeti igazságok, nemzeti értékek lerombolása, s ez bizonyos köröknek nagy kielégülést és örömet okoz. Ezek az urak a többi között szívességet tesznek a német bűntudat, a németek és a Nyugat felelősségének feloldozásában azzal, hogy a magyarok második világháborús szerepét túlságosan is felnagyítják, meghamisítják. Maradjunk annyiban, kis nép voltunk, kis eszközökkel. A hibáinkért nagyobb árat fizettünk, mint bárki más itt, Euró­pában. Nem kellene ennek véget vetni? Mert akkor végül csak arra számíthatunk, amit Márai Sándor 1944 márciusában írt: „A megszállás lehetőségéről úgy beszél ez a társadalom, mint Bizánc népe, mikor lehajtja a végzet előtt a fejét és dermedt csendben várja, hogy beteljék sorsa.” Stefka István Magyar Hírlap  

Akácok

                          Az akác a pillangósvirágúak családjába, a bükkönyformák alcsaládjába tartozó növénynemzetség. A köznyelv gyakran csak a fehér akácot érti „akácfa” alatt. A nemzetség tudományos nevét arról a Jean Robin francia kertészről kapta, aki 1601-ban Európában meghonosította a növényt. Fajai Észak-Amerika keleti részén és Észak-Mexikóban honosak. Magyarországon a 18. században kezdték telepíteni a futóhomok megkötésére.

Orbán Viktor: Az emlékmű főhajtás az áldozatok előtt

                              Az áldozatok sorsa mellett nem lehet főhajtás nélkül elmenni, ez emberség és nem politikai nézetek vagy pártállás kérdése - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Szabadság térre tervezett emlékművel kapcsolatban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetőinek írt szerdai válaszlevelében. A német megszállás emlékműve valójában a náci megszállásnak, a náci megszállás magyar partnereinek állít emléket, az emlékművel történelemhamisítást követ el a kormány - jelentette ki Horváth Csaba, az MSZP alelnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A budapesti német nagykövetség szerint az emlékhelyekkel kapcsolatos felelősség a magyar kormányé. A Heisler András elnöknek és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgatónak címzett levelet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatta el az MTI-hez. Ebben a kormányfő jelzi, hogy a Mazsihisz-vezetők január 20-án kelt levelét megkapta. Egyúttal - hivatkozva arra, hogy a sokat szenvedett magyarországi zsidó közösség sorsát kormánya mindig is szívén viselte - köszönetét fejezi ki, amiért kérdéseikkel nyíltan és közvetlenül fordultak hozzá. Orbán Viktor tudatta: a levél elolvasása után megerősödött benne az a meggyőződés, hogy "a jövőben is közösen dolgozhatunk azért, hogy Magyarországon a kölcsönös tisztelet, egymás megértése és hazánk közösségeinek együttműködése tovább erősödjék". Ebbe a sorba illeszkedik a német megszállás áldozatai előtt tisztelgő emlékmű is - tette hozzá. "Meggyőződésem, hogy az áldozatok iránti tisztelet nem engedi meg, hogy a bebörtönzöttek, elhurcoltak, meggyilkoltak sorsa mellett főhajtás és szó nélkül elmenjünk" - fogalmazott válaszlevelében Orbán Viktor, hozzáfűzve: márpedig a veszteség rettenetes volt. "E tekintetben Magyarország Alaptörvénye egyértelműen és szilárdan foglal állást. Alig hinném, hogy az áldozatok emléke felé tett főhajtás bármilyen magyarázatot igényel. Ez emberség és nem politikai nézetek vagy pártállás kérdése" - rögzítette álláspontját. A miniszterelnök azt írta: vannak, akik az áldozatok emlékezetét, az előttük tisztelgő emlékművet napi politikai spekulációkká akarják silányítani, de ezeket a kísérleteket határozottan vissza fogják utasítani. "Remélem, hogy hazánk német megszállásának 70. évfordulója jó alkalom arra, hogy az Önök közösségének veszteségeit elismerő, fájdalmukban osztozó, jóakaratú emberek fontos és közös lépést tegyenek a tisztelet kultúrájának irányába" - zárta a Mazsihisz vezetőinek címzett sorait Orbán Viktor.   MSZP: Az emlékmű a náci megszállás magyar partnereinek állít emléket Az emlékművel történelemhamisítást követ el a kormány - jelentette ki Horváth Csaba, az MSZP alelnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A szocialisták fővárosi frakcióvezetője a V. kerületi képviselő-testület ülését megelőzően azt mondta, az emlékmű egy kalap alá veszi az áldozatokat és az elkövetőket, ez önmagában sérti a nemzeti emlékezetet. Kifogásolta azt is, hogy szerinte a kormány nem is törekszik arra, hogy az emlékmű kifejezze a nemzet egységét, nem volt róla társadalmi vita. Hozzátette, az emlékmű provokáció a kormány részéről a társadalom felé, történelemhamisítás, az a nácik új gyülekezőhelye lesz. A Szabadság téren lévő szovjet emlékműre vonatkozó kérdésre Horváth Csaba azt mondta, a szovjetek voltak azok, akik a náci Németország terrorja alól felszabadították Budapestet. "Engedje meg, hogy én ehhez picit másképp viszonyuljak" - fogalmazott, megjegyezve, hogy nem a Szovjetunió államhatalmi, kommunista elnyomó gépezetével ért egyet, hanem azzal a történelmi teljesítménnyel, ami a felszabadulás napján történt.   Fidesz: a Gyurcsány-koalíciótól nem idegen az antiszemita kártya A "Gyurcsány-koalíciótól" nem idegen az antiszemita kártya kijátszása - reagált a német megszállás tervezett emlékművével kapcsolatos ellenzéki kritikákra a Fidesz szóvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Az 1944. március 19-i német megszállás napjától Magyarország egy megszállt ország volt, és ezt követően "a 20. század legsötétebb napjai következtek" - mondta Hoppál Péter, aki szerint emlékeztetni kell a múlt század e sötét és szomorú időszakára. A szóvivő helyteleníti, hogy az emlékmű tervét politikai támadások érik. Mint fogalmazott, hisztériakeltőnek érzi az ügy körüli eseményeket, amelyeket a kampányidőszak is fokoz, ráadásul "a Gyurcsány-koalíciótól nyilvánvalóan nem idegen az antiszemita kártya kijátszása" sem. Arra a felvetésre, hogy a Mazsihisz keddi sajtótájékoztatóján Schmidt Mária történészt sértő megjegyzés hangzott el a szintén történész Karsai Lászlótól, Hoppál Péter azt válaszolta: "nagyon erősnek" tartja a hangnemet, a stílus nem a közéletnek megfelelő volt.   Német nagykövetség: A felelősség a magyar kormányé A budapesti német nagykövetség sajnálatosnak tartja, hogy a német megszállásnak a budapesti Szabadság térre tervezett emlékművével kapcsolatos döntést nagyon gyorsan és széles vita nélkül hozták meg. A külképviselet közleményében kiemeli: Németország tisztában van a második világháború alatt elkövetett bűntettek miatti felelősségével, és vállalja is ezt a felelősséget, a Magyarországon történt bűntettek vonatkozásában is. A magyarországi emlékhelyekkel kapcsolatos felelősséget alapvetően a magyar kormány viseli - állapítja meg a kommüniké. A nagykövetség szerint (figyelembe véve a magyarországi holokauszt-emlékév már csaknem egy éve tartó, átfogó, nyilvános előkészületeit, amelyben részt vett Ausztria, Németország, Izrael és az Egyesült Államok nagykövete is) sajnálatos, hogy "az emlékművel kapcsolatos aktuális döntést nagyon gyorsan és széles vita nélkül hozták meg". MHO, Echotv