Stefka István: Megfélemlítés - Magukat zsidónak valló barátaim unszoltak, hogy írjak ezekről a kérdésekről

                            A szocialisták hét végi miniszterelnök-jelölti kongresszusán nemcsak könnyeket csalt a szemekbe Mesterházy Attila, amikor a gyermekkoráról mesélt, de arról is értekezett, hogy ha ők kerülnek hatalomba – mármint a baloldal –, akkor megszűnik a félelem. Micsoda hazugság ez? Hiszen percről percre a balliberálisok gerjesztik a félelmet, rabul akarják ejteni, saját lelki börtönébe akarják zárni a társadalmat úgy, hogy a szólásszabadságot is cenzúráznák.   Újra kísértet járja be Magyarországot, Rákosi, Gerő, Révai kísértete. Mintha megint az ötvenes években élnénk. Mostanság a balliberális ellenzék, a balos megmondóemberek ugyanazt a verbális erőszakot – fizikait még nem – alkalmazzák, mint hatvanöt évvel ezelőtt. Ellentmondást nem tűrő szavak a sajtóban, a nyilvánosság előtt, minden alapot nélkülöző vádak, amelyekre aligha lehet válaszolni, mert úgy tűnne, hogy védekezik a megvádolt. Melyek ezek a szavak akkor és most? Gyerekkoromból emlékszem a sokunkat ért vádakra: reakciós, munkásosztály ellensége, népnyúzó, osztályidegen, osztályellenség, kizsákmányoló, valutát, aranyat rejtegető, feketéző, klerikális, kulák… Az egyik vonalas budai iskolában néhány tanár szúrós szemét és kérdéseit nem felejtem: miért nem énekelted az Internacionálét? Ki az apád? Láttunk vasárnap délelőtt a ciszterci Szent Imre-templomban. Miért húztad el a szádat, amikor a hős szovjet felszabadítóinkról beszéltem? És így tovább. Most ez járja a kierőszakolt közbeszédben: antiszemita, holokauszt-tagadó, fasiszta, náci, horthysta, és sorolhatnánk a bélyegeket. Ezzel a szellemi közéletet béníthatják meg. Ezek veszélyes rágalombélyegek, mert ha némelyikük ok nélkül valakire ráragad, ki is írta magát a társadalomból, a közéletből, Európából. Ehhez még ott vannak „kihegyezett tollal” a liberális nyugati újságírók, akik magyarországi „zsidóüldözésről” írnak. Saját bűnös lelkiismeretüket, a faji alapon megszervezett huszadik századi népirtásukat akarják rákenni egyedüliként egy kis népre, amelynek tárgyilagos, történelmileg alapos válaszait nemigen akarják meghallani. Magukat zsidónak valló barátaim unszoltak, hogy írjak ezekről a kérdésekről, mivel óriási veszélyt jelent ennek a témának az újbóli megjelenése. Aggódnak azért, hogy a Mazsihisz mint vallási szervezet – amelyik eddig okosan távol tartotta magát a politikától – most beszállt a kampánypolitikába, méghozzá a baloldalon. S ezzel igen sokat árt a „hétköznapi zsidóknak”, a nem politizálóknak. Így nemhogy visszaszorulna, de öngerjesztéssel felerősödhet az antiszemitizmus. Kinek az érdeke, kinek használ ez? Hogy az ország népének nem, sőt egyikünknek sem, az biztos. Persze a barátaimnak szegeztem a kérdést: miért nem ti írjátok meg az aggodalmaitokat? Azért, hangzott a válasz, mert akkor minket rekesztenek ki és átsorolnak a szélsőjobbra. Nos, így állunk. Elkezdtek félni azok, akik megszólalhatnának. Dúl a verbális háború, külföldről üzengetve, belföldről célzatosan, hogy minél rosszabb színben tüntessék fel Magyarországot. Ez a balliberális kampány végső célja? Balog Zoltán miniszter nem véletlenül mondta nemrégiben Nyírbátorban: „…a lobbicsoportok megvásárolják azokat, akik aztán az ország ellen lázítanak. Például magyarnak nevezett képviselők Brüsszelben Magyarország ellen készítenek jelentéseket.” Mostanában egy félreérthető mondat miatt izzó légkörben keresztre szeretnék feszíteni Szakály Sándor történészt. De nekiszaladtak Schmidt Máriának, a leendő holokauszt-emlékközpont vezetőjének, akiről Karsai László történész útszéli stílusban beszélt: „holokauszttagadásáról hírhedt történész”. Mi folyik itt? Már semmi sem szent? A legpiszkosabb eszközökhöz kell nyúlni, ez lesz a baloldal választási taktikája, a Ron Werber-i stratégia? Maradjunk annyiban, a jelen helyzetben ezek az üzenetek a besározás, a fenyegetés, a félelemkeltés technikájáról szólnak. Ami aggasztó, hogy ezt az antiszemita kártyát már tavaly elővette Gerő András Romsics Ignác történésszel szemben. Akkor Gerő látványos vereséget szenvedett, mert Romsics történésztársai és tanítványai megvédték az akadémikust. Babarczy Eszter az Örülünk, Vincent? internetes blogon „aljas” támadásnak minősítette Gerő András cikkét, vagyis Romsics Ignác „leantiszemitázását”. Az Élet és Irodalomban Tamás Tibor A tűzzel játszanak című cikkében Romsics 2005-ös, antiszemitizmusról szóló konferencián elhangzott szavaira emlékeztetett: a „hazai politikában zajló folyamatokat rendkívül veszélyesnek tartja. Az utóbbi években olyan mondatok hangzanak el nyilvánosan, amelyek megengedhetetlenek. Az ország kettéosztásának tekintélyes politikai erők által követett stratégiája, a két Magyarország-felfogás szorosan összefügg az antiszemitizmus veszélyével kapcsolatban tapasztalható felelőtlenséggel”. A tűzzel játszanak, akik ezt teszik, idézi Tamás Tibor Romsics akkori szavait. A baj az, hogy most nem fog össze az értelmiség jobbik fele, vezető történészek, hogy megvédjék alaptalanul megvádolt társaikat és tiltakozzanak az antiszemitizmus közéletben való megjelenésétől. Mi fogja vissza a felelősen gondolkodó embereket? A félelem, a liberális kiátkozás, a rágalmazás bélyege? Az biztos, hogy az antiszemitizmus folyamatos hangoztatásával szavazatokat nem lehet nyerni, inkább veszíteni. A magyar társadalom nem vevő erre. Egyre inkább erősödik bennem az a hit, hogy az áprilisi országgyűlési választás morális szavazás lesz. S amikor döntő, életfontosságú kérdésekre kell megadni a választ, akkor a magyarok tudják, hogy mi a morál. Stefka István Magyar Hírlap  

Gyurcsányék újra romba döntenék az országot – Összefoglaltuk, mit művelt az emberekkel, a most újra összeállt Gyurcsány-koalíció nyolc évi kormányzásuk alatt

                            A Gyurcsány-korszakból 7 dologra egészen biztosan emlékeznek a magyarok, mert a saját bőrükön érezték. A magyarok emlékeznek a sorozatos rezsiemelésekre, arra, hogy elvettek egy havi nyugdíjat és bevezették a vizitdíjat, hogy negyedmillió embert tettek munkanélkülivé, hogy elvettek egy havi bért a közszolgálati dolgozóktól, és hogy megszüntették a 3 éves gyest. A Gyurcsány-koalíció elvette a családoktól az 1 és 2 gyermek után járó családi adókedvezményt és ezzel kb. 1 millió 700 ezer gyermekes család zsebéből húzott ki pénzt. Ez a gyermekes családok 89%-át érintette! Emellett még a családi pótlékot is megadóztatták volna. Erről törvényt is hoztak, amit végül az Alkotmánybíróság megsemmisített meg A gyermeket nevelők tehát ma egyáltalán nem lehetnek nyugodtak. Most ugyanaz a Gyurcsány-koalíció állt össze amely, amikor pénzt akar behajtani, akkor egy percig se gondolkodik azon, hogy azt a gyermeket nevelőktől vagy inkább a külföldi bankoktól és extraprofittal rendelkező multiktól vegyék-e el. A Gyurcsány-koalíció ma is első számú ellenségének tekinti a családi adórendszert, a családi adókedvezményt, ezeket mind eltörölné. A most kormányzó Fidesz egészen másképp látja, kormányzásának elmúlt négy évében a család, a gyermekek voltak a fő haszonélvezői. Az édesanyákat és édesapákat, akik a napi kemény munka mellett gyermeket nevelnek - őket kell meg kell becsülni. Ezért vezették be a családi adórendszert is, amely egyszerre egy nagyon alacsony adókulcsot és amellett családi adókedvezményt is biztosít számukra. Idén ezekkel a 600 milliárd forintot hagynak a családoknál. A Gyurcsány-korszak rombolása után, ha áldozatok árán is, de következetes kormányzati akarattal és munkával végre talpra állt az ország - a rezsicsökkentéssel, az egyre növekvő munkalehetőségekkel, az emelkedő jövedelmekkel egy kicsit fellégezhetnek az emberek, a családok milliói is. Nem akarjuk, hogy mindezeket az eredményeket újra romba döntse a Gyurcsány-koalíció. Amit közösen végre felépítettünk, azt nem engedjük újra összedönteni! Soha többet Gyurcsányt! Soha többet maffiabaloldalt! Patrióta Európa Mozgalom

Az elfogadhatatlan kettős mérce, avagy a magát valamiféle felsőbbrendűnek tartó Nyugat folytatja évszázados bűnös magatartását - rövid lapszemle

                                Az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága szavazott az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójában dolgozó lengyel képviselő, Marek Migalski jelentéséről, amely a közös európai történelmi múlt feldolgozásának és oktatásának témájával foglalkozott. A jelentést a bizottság tizennégy nem szavazat és négy tartózkodás mellett elutasította. Végül maga az előterjesztő, Migalski is ellene szavazott, mert a jelentést addigra annyira felvizezték, hogy az csupán torzója maradt az eredeti anyagnak. A bizottsági többség ugyanis a katyńi mészárlás kérdését úgymond leszavazta és törölte a szövegből. Egyes néppárti képviselők is támogatták az olyan szövegrészek törlését, amelyben a jelentéstevő Migalski a kommunizmust a nácizmus mellé sorolta. Így törölték például azt, hogy „mivel az európai történelem elválaszthatatlanul összefonódik az európaiak millióinak halálához és elképzelhetetlen szenvedéséhez vezető totalitárius rendszerek, azaz a kommunizmus, a nemzeti szocializmus, a fasizmus és más bűnös rezsimek tragédiájával és tanulságaival." Vagy ezt: „A kommunizmus és a nemzetiszocializmus megítélésében és kritikus szemléletű megközelítésében elfogadhatatlan a kettős mérce alkalmazása.” Vagyis szerintük elfogadható... Hankiss Ágnes szerint a baloldal és a kulturális és oktatási bizottság velük tartó néppárti tagjai nem akarják egymás mellé helyezni a kommunizmus és a nácizmus bűneit, s ezért nem szeretnék, ha a katyni vérengzés emléke is részévé válna a kialakulóban lévő közös európai történelmi tudatnak. Magyar Hírlap

Szabadságot - autonómiát Székelyföldnek - és minden olyan régiónak, ahol az ott élő magyarok azt igénylik!

Március 29-én lehet ismét békemenet

                Március 29-én ismét kiállhatnak a nemzet érdekei, az ország szuverenitása és a jó kormányzás mellett az újabb békemenet résztvevői – mondta Csizmadia László. Sokan támogatták eddig is az alapítványt, „az Összefogásnak elkeresztelt baloldali összetákolmány pedig még jobban aktivizálta a nemzeti kormány mellett kiállókat, rengeteg javaslatot kapunk, s ezrével érkeznek a támogatások is” - jelentette ki az elnök. „Nagy a tét, az ország sorsa, és Isten mentse meg a nemzetet Gyurcsányék visszatérésétől.” – Közpénzből támogatott álcivil szervezetnek bélyegezte a CÖF-öt a Demokratikus Koalíció szóvivője. Mit szól ehhez? – Azt, hogy Gréczy Zsolt a Fővárosi Törvényszéken megtalálhatja az elszámolásunkat, támogatóink listáját, s abban nem fog közpénzre lelni. Rengeteg ember támogatja a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt (CÖKA), javarészt azok, akik az első békemeneten is részt vettek, s kiálltak a nemzeti értékek és a nemzeti kormány mellett. Az Összefogásnak elkeresztelt baloldali összetákolmány még jobban aktivizálta a nemzeti kormány mellett kiállókat, rengeteg javaslatot kapunk, ezrével érkeznek a támogatások egy újabb békemenet megszervezéséhez. Nagy a tét, az ország sorsa, Isten mentse meg ezt a nemzetet Gyurcsányék visszatérésétől. Arról pedig, ki az álcivil és ki a valódi civil, mindent elmond, hogy a Haza és Haladás Közalapítvány elnöke 2011-ben 14 millió forintot kapott az alapítványától, én pedig soha egyetlen fillért sem. – A baloldali sajtó arról ír, a CÖF az államot „eladósító” paksi bővítés és az orosz politika mellett akar demonstrálni. Eldőlt már, hogy mikor? – Úgy tűnik, hogy március 29-én lesz az újabb békemenet, az emberek ismételt kiállása a nemzet érdekei, az ország szuverenitása és a jó kormányzás mellett. A paksi beruházás úgy valósulhat meg, hogy szemben az IMF ötéves hitelével az orosz fél harmincéves törlesztési lehetőséget biztosít. A működő beruházás nagy biztonsággal önmaga kitermeli a felvett hitelt és kamatait. Tízezer új munkahelyet teremt, egy százalékkal megemeli a GDP-t, és a beruházás negyven százaléka magyar vállalkozók közreműködésével valósul meg. A paksi bővítés a fenti tények miatt a kormány felelős gazdasági döntése, annak semmilyen politikai tartalma nincs, ezt minden józanul gondolkodó ember beláthatja.  Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom

Gyurcsány nem rossz politikus, hanem katasztrofális - bővebb lapszemle

                          Több napos tárgyalás után közös lista és jelöltek állításában állapodtak meg a baloldali és liberális ellenzéki pártok. Mesterházy Attila előzőleg utalt rá, ha változtatnak, elemezni kell azt is, hogy a DK és az Együtt immár hasonló támogatottsággal rendelkezik.  Vagyis ha nyitnak, annak Filippov Gábor szerint az Együtt issza meg a levét. 168 óra Így is lett: Gyurcsány bevételével alig csökken az MSZP egyéni jelöltjeinek száma, az Együtté viszont jóval kevesebb lett. A közös listán Mesterházyt Bajnai, Gyurcsány, Fodor Gábor és Szabó Tímea követi. Népszabadság   Bayer Zsolt szerint a tartótisztek leszóltak. Közölték, hogy elég volt a szórakozásból. Tessék összeállni. Hát összeálltak. Néhány pillanatig úgy tűnt, Mesterházy komolyan gondolja a baloldal megújítását. De nem volt hozzá elég bátorsága, sem ereje. Ráfért volna erre a hazai baloldalra valami megújulás. Jávor Benedekékről pedig legalább minden tudható most már. Nekik nem most szóltak le a tartótisztek. Őket eleve azok küldték. Csak a többieknek szóltak most. Mesterházy nem tudta semlegesíteni őket. Azt már most felejtsük el, hogy Gyurcsány többet visz, mint hoz nekik. Hoz nekik. Mert ezek ilyenek. Úgyhogy kétszer annyit kell dolgoznunk a győzelemért. Magyar Hírlap   „Gyurcsány Ferenc újratöltve”. Hont András szerint ezt volt képes a haladó értelmiség három és fél év alatt előállítani, ami nem csoda, ha azt vesszük, hogy az ország egyáltalán nem érdekli őket. Kiröhögött, megszégyenített, agyonalázott csapaton ne változtass - most már biztos, hogy ez a mottó vezette a baloldali szellemi elitet, amikor hosszas zsarolások, hisztik, intrikák és petíciózások után elérte, hogy a Lehető Legszélesebb Ellenzéki Összefogás jegyében újra összeálljon a 2009-es MSZP. Jelenleg ugyanis az van, hogy az MSZP megegyezett egy volt MSZP-miniszterelnök vezette formációval, hogy tárgyalásokba kezdenek egy másik volt MSZP-miniszterelnök pártjával. Itt csak és kizárólag egy értelmiségi-érzelmi körnek nyújtott elégtételről van szó, arról hogy a baloldali pártok úgy döntöttek: az ő kedvükben óhajtanak járni, mint ahogy ebben az országban 1991 óta ez rendre történik. Ez az a társulat elgondolkodni sem volt hajlandó, hogy miért született meg a kétharmad, hogy két évtized alatt mi vezetett a 89-es rendszer összeomlásához. Három és fél év alatt odáig jutottak, hogy jöjjön újra Feri. Ha már egyszer a magyar nép kihajította a kukába az MSZP-t Gyurcsányostul, akkor az a megoldás, hogy az MSZP próbálkozzon ismét Gyurcsányostul. Ez a garnitúra, amelyik nemhogy az elbitangolt jobboldaliakat nem képes megérteni és megnyerni, de azokat sem, akiknek soha semmi közük nem volt a jobboldalhoz, ám a kiszuperált reformértelmiség ámokfutását is dermedten nézik. Gyurcsány ugyanis nem rossz politikus. Hanem katasztrofális. Van hozzá tehetsége, hogy minden helyzetben és minden körülmények közt visszaszteppelje magát a színpadra, majd tönkretegye, amihez akárcsak az ujjbegyének legkülső hámrétegével is hozzáér. Gyurcsány mozgósít, csak éppen nem az ellenzéki oldalon, hanem a kormánypárti körökben és a bizonytalanok közt. Amennyiben a progresszív értelmiség komolyan venné a jogállam, képviseleti demokrácia stb. helyreállításáról szőtt eszmefuttatásait, akkor mindegy lenne számára, hogy a sors és a nép hálátlan-e Gyurcsánnyal avagy sem, s csak azzal foglalkozna, hogy a legnagyobb esélyt teremtse meg a rendszervisszaváltáshoz. Ám ez a csoport nem jogállamot, demokráciát, miegymást akar, hanem gyógyírt sebeire és támogatást az NKA-tól senki által nem olvasott folyóirataira. Azért viselkedik így, mert nem is célja szembenézni az ország bajaival, kormányozni nem akar, vagy már nem hisz benne, hogy kormányozhat. Az összefogósdi-kiszorítósdinak sem a választási győzelem a tétje, hanem csupán helyezkedés, hogy ki lesz a következő ciklus látszatellenzékének meghatározó alakja. ( hvg.hu   Kiszelly Zoltán rámutat: Gyurcsánynak így nem kell megküzdenie önállóan a parlamentbe jutásért. A közös lista miatti küzdelem hiánya Bajnaiéknak is előnyös, a megállapodással ugyanakkor teljesen elveszítették az állandóan hangoztatott korszakváltás hitelességét. Az ellenzéki megállapodásból profitálhat az LMP, hiszen hozzájuk húzhatnak, akik eddig hittek Bajnaiéknak és hittek a korszakváltásban. Magyar Nemzet   Schiffer András szerint Együtt 2006-nek lehetne nevezni az ellenzéki megállapodás közös listáját, amelybe többszörösen megbukott figurák kerültek. A kép tisztul, az LMP kínálja az egyedüli reményt azoknak, akik 2010-ben a kormány leváltására szavaztak, s 2014-ben is a jelenlegi kabinet távozására voksolnának. Magyar Nemzet   Schiffer szerint az LMP már 2012-ben elmondta: aki Bajnai Gordont választja, az megkapja Gyurcsány Ferencet és Kuncze Gábort is. Magyar Hírlap

Három lépésben csökken tovább a rezsi

                          Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szombati sajtótájékoztatóján bejelentette, a kormánypártok évadnyitó frakcióülésén született döntés értelmében 2014-ben három lépésben valósítják meg a harmadik rezsicsökkentést. Elmondta, a rezsicsökkentés azért is volt megvalósítható, mert a Fidesz–KDNP más szemléletet képvisel a Gyurcsány-koalícióhoz képest, amely a közműszolgáltatást profitorientált szolgáltatásként fogta fel. 2002 és 2010 között a villamos energia és a gáz ára még akkor is emelkedett, amikor a világpiaci árak csökkentek – tette hozzá. A Fidesz szerint ebben a szektorban nonprofit szolgáltatás kell, többek között azért, mert a közműszolgáltatók monopóliumok. A harmadik rezsicsökkentés során három lépésben a rezsi három komponensének ára csökken majd: 2014 április elsejétől 6,5 százalékkal a gáz fogyasztói ára, szeptember elsejétől 5,7 százalékkal a villamos energiáé, míg októbertől 3,3 százalékkal a távhőé. A rövid tavaszi országgyűlési ülésszak során február 3-a és 10-a között a parlament törvényben fogja rögzíteni a rezsicsökkentés újabb lépéseit – jelentette be. Rogán Antal szólt arról is, hogy a nonprofit közműszolgáltatásokról szóló indítvány is elkészül még a parlamenti választás előtt, de azt javasolják, hogy arról a választópolgárok döntsenek április 6-án. Így ha a Fidesz–KDNP megnyeri a választást, akkor azt követően elfogadja az Országgyűlés az előterjesztést, ha azonban a „Gyurcsány-koalíció” kerül kormányra, visszatér a profitalapú közműszolgáltatás – fogalmazott a frakcióvezető.

Bayer Zsolt: Szobrok (1.)

                                    A most felállítandó Szabadság téri emlékmű miatt botrányt kavart a baloldali ellenzék és a Mazsihisz. S ahogy lenni szokott, mindjárt bele is élték magukat az orákulum szerepébe. Hiszen ők tévedhetetlenek, véleményük az egyedüli elfogadható vélemény. Teszik ezt annak biztos és megnyugtató tudatában, hogy immáron 69 éve írják a hazug történelmet. Hatvankilenc évvel ezelőtt láttak neki meghamisítani a tényeket, és saját beteg és torz ideológiájuknak megfelelően „elmagyarázni” újabb és újabb felnövekvő nemzedékeknek a történelem „helyes értelmezését”. Mindehhez az alaphangot és a vezérmotívumot Rákosi elvtárs híres mondata szolgáltatta: „Kilencmillió reakciós-fasisztával kell szocializmust építenem.” Nos, a botrányt kavarók nem voltak képesek túllépni Rákosi elvtárson. Ezt a tételt igazolja az V. kerület egyik szocialista képviselőjének mondata a szoborvitában. Ezt mondta: „1944-ben Magyarországot nem Németország, hanem a nácik szállták meg.” Nos, miről is szól a vita? Arról, hogy ki(k) felelősek a magyarországi zsidóság második világháborús tragédiájáért. S bár a Szabadság téri emlékműnek mindehhez semmi köze, ez csak a mesterségesen gerjesztett botrány kiindulópontja, azért egy pillanatra álljunk meg az idézett kijelentésnél, és helyezzük el a vita értelmezési mezejében. Tehát: a holokausztért ezek szerint nem felelős Németország és a német állam, csak a „nácik”. Ezzel szemben Magyarországon a zsidóság tragédiájáért az egyetemes magyar nemzet, a magyar állam felelős, immáron hetedíziglen. Íme: máris megérkeztünk Rákosi kilencmillió fasisztájához, a Mazsihisz és a magyarországi baloldal interpretálásában. S innen már csak egy ugrás, hogy internacionalista német barátaink hazai elvtársaikkal karöltve az egész második világháborút a magyarok nyakába varrják. Ehhez képest álljon itt újra néhány tény. Először is: a korabeli magyar állam semmivel sem viselkedett hitványabbul, mint a francia Vichy-kormány, amely már 1940 júliusában elkezdte a zsidók jogegyenlőségének felszámolását, minden német nyomás nélkül. Majd nekilátott a külföldi zsidók összeírásához és internálótáborokba gyűjtéséhez. Az elfogott zsidókat Drancyba, Baume de Roland-ba, Pithiviers-be internálták, körülbelül negyvenezer ember zsúfolódott itt össze. A németek aztán innen válogatták a szabotázsakciókért megtorlásként agyonlövendőket, valamint első hullámban innen deportáltak hétezer zsidót a haláltáborokba. Mégsem hallom, hogy a franciák a szőnyeg szélén állnának - hetedíziglen immár. A szőnyeg szélén mi állunk, holott Magyarország egészen az 1944-es német megszállásig a zsidók menedéke volt – tetszik ez a Mazsihisznek vagy sem. Amúgy nem számít, tetszik-e neki. Ugyanis a tények számítanak. Az számít, hogy a németek és a szovjetek által egyszerre megszállt Lengyelországból tömegesen hozzánk menekültek a lengyelek, közöttük lengyel zsidók, különösen zsidó árva gyerekek. Ezt bizonyítja egyebek mellett, hogy idősebb Antall József menekültügyi kormánybiztos körlevelet adott ki minden magyar közigazgatási szervnek ezzel a szöveggel: „Magyarországon nincsenek lengyel zsidók, csak lengyel menekültek!” Ezt mindenki érti, aki érteni akarja - kivéve a botránykavarókat. Miképpen azt is érti mindenki, hogy bizony egyedül Magyarországon fordult elő a megszállt országok közül, hogy reguláris haderő védelmezte a deportálásra váró zsidókat. Ezt tette Koszorús Ferenc és Kudar Lajos is – többek között. A német megszállásnak pedig rengeteg áldozata volt – a megszállás után elhurcolt zsidókon kívül is. „Az összefoglaló néven csak Gestapóként emlegetett német állambiztonsági szervek valójában több titkosszolgálatot takartak, amelyek közül a politikai rendészeti munkáért a Biztonsági Szolgálat (SD - Sicherheitsdienst) felelt Magyarországon. Ez a tevékenység az ismert hazai németellenes közéleti szereplők, politikusok, üzletemberek elhurcolásával és „védőőrizetbe” vételével kezdődött rögtön a bevonulást követő napokban. Ekkor tartóztatták le az ország biztonságáért felelős vezetőket, mint például Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztert, Ujszászy István vezérőrnagyot, az Államvédelmi Központ (ÁVK) vezetőjét, valamint Kádár Gyula ezredest, a Honvéd Vezérkar főnöke alá tartozó hírszerző és kémelhárító osztály (2. Vkf) parancsnokát. A rendőrség sem kerülte el a tisztogatást. Éliássy Sándor budapesti rendőrfőkapitány, Siménfalvy Sándor, a KEOKH (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság) vezetője és Sombor-Schweinitzer József, a politikai rendészeti osztály első számú irányítója szintén az SD fogságába került. Az angolszász orientációjú kormányzati elitet az a politikusi garnitúra váltotta, amely a Horthy-rendszer szélsőjobboldali ellenzékeként már az 1930-as évek közepétől elkötelezett híve volt a náci Németországnak.” (Varga Krisztián: A politikai rendőrség működése 1944. március 19. és október 15. között.) S az áldozatokhoz tegyük hozzá Tartsay Vilmost, Bajcsy-Zsilinszky Endrét, továbbá a betiltott lapokat, például az akkor betiltott Népszavát, amely most alig győzi nácizni a nemzetet. Nekik is emléket állít a leendő emlékmű. Végre. Bayer Zsolt Magyar Hírlap  

Magyar emlékek a nagyvilágban - Magyar katonahősök emléktáblája a NATO székházkomplexumában – Brüsszel - Belgium

                                                A belga fővárosban, az atlanti szövetség székházkomplexumában található állandó magyar NATO-képviseleten Martonyi János külügyminiszter és Hende Csaba honvédelmi miniszter avatta fel a NATO-műveletekben elesett, illetve megsebesült magyar katonák tiszteletére készített emléktáblát. Az emléktábla avatásakor mondott rövid ünnepi beszédében Hende Csaba felidézte a 2010. augusztus 23-án Afganisztánban magyar katonai konvoj ellen elkövetett, halálos áldozatokkal járó merényletet, és kiemelte a magyar katonák helytállását a NATO műveleteiben. Az emléktáblán Benkő Tibor vezérkari főnök helyezte el a kegyelet koszorúját. Különböző nemzetközi békefenntartó missziókban több száz magyar katona teljesít szolgálatot szerte a világban, Koszovótól Cipruson és a Sínai-félszigeten át egészen Afganisztánig.

A kalotaszegi népviselet - Erdély

                          Kalotaszeg tájegység Erdélyben,  Kolozsvártól nyugatra. Nyugat-Erdély kevés tömb magyar területeinek egyike, régi erdélyi magyar népi hagyományok őrzője. A kalotaszegi népviselet különleges színgazdagságának, díszességének köszönhetően a magyarság egyik legismertebb hagyományos népviselete.