"Csak azok számíthatnak a nemzet elitjéhez, akik erkölcsileg magasabban állnak, illetőleg, akik erkölcsileg ott állnak, ahol minden embernek állnia kell. Aki erkölcsileg nem áll ott, az nem tartozik a nemzet elitjéhez, akármilyen állást vagy rangot töltsön is be, bármiféle funkciót végezzen, bárminő ruhában járjon és bármelyik helyén lakjon is az országnak." Teleki Pál - (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
"A magyar nyelv kiált segítségért. Ha nem hallgatjuk meg, elpusztul. Mind rosszabbul beszélünk és írunk, azaz lassanként megöljük a nyelvet. Mintegy hű és pontos tükörben nyomon követhetjük a nyelvben a közszellem ijesztő hanyatlását, a társadalmi fegyelem felbomlását. A könyv tükre a léleknek. Soha olyan lomposan nem beszéltek az emberek, mint manapság. A napi sajtó stílusa a pongyolaság; közleményeiben, híreiben egymást érik a legsúlyosabb nyelvtani hibák, hirdetései szűrő nélkül kerülnek a lapba. A mozi, a köznyelv másik nagy nevelője, nem marad el a versenyben, a képfeliratokat kísérő szövegeket a nép legádázabb ellenségei találják ki, kik még az elemi iskola próbáját sem állnák meg. A rádió is tetézi a hanyagságot. A könyv is megrontja a nyelvet, nem beszélve az élmény-irodalomról, amelynél szennyesebb hullám nem söpört végig a magyar irodalmon. Az idegen művek tolmácsolásában olykor nem találni egyetlen mondatot sem, amely a legelemibb mondattani vagy nyelvtani szabályokat megtartaná. A politikusok és a tudós előadók is nyomorítják a nyelvet ..." Déry Tibor - 1945
Ozsváth Sándor művelődéstörténész szerint a tace si face (hallgass és cselekedj!) népi életelve jó ideje a hivatalos román politika rangjára emelkedett, országos és nemzetközi méretekben művelik, mégpedig rendkívül hatékonyan! Köznapi gyakorlatában legfontosabb a szolidaritás egymással, mindig, minden körülmények között. Erdélyben például egy román hivatalnok vagy gyári munkás egymás után hozta/hozza be intézményébe, üzletébe, üzemébe a nemzetbelijeit, aztán a nagyfőnök mellett a kisfőnök is román lesz, szomszédjába rokonai, barátai költöznek, felvásárolják az elkótyavetyélt magyar földtulajdonokat, rátemetkeznek halottainkra, s egykor színmagyar erdélyi és partiumi falvak, magyar többségű városok tűnnek el lassan így az etnikai térképről. Kőkemény nemzeti szempontok vezérlik a politikusokat mindenütt, különösen körülünk. Bármily szép is volt Ady ideája, a Dunának, Oltnak már nem egy a hangja! Ideje hát egyet-mást eltanulni szomszédjainktól, főként a románoktól. Magyar Hírlap Csak a románok által használt módszerekhez hasonló eszközök "bevetésével" maradhatunk fent a térképépen - lássuk be, az utódállamok igaz, fegyeverek nélküli, de permanens háborút folytatnak a magyarság megsemmisítéséért - rajtunk múlik, hogy ezt tétlenül hagyjuk-e
Kiszelly Zoltán szerint a hazai és nemzetközi balliberális média és a „szakértők” 2010 óta mást sem mondanak, mint hogy az IMF és a megszorítások nélkül nem lehet a magyar költségvetés egyensúlyát helyreállítani. Ezeket a mondatokat az a cinikus remény is kísérhette, hogy a második Orbán-kormányt is ugyanúgy elsöpri a megszorítások miatti népharag, mint 2010 óta egy tucat más uniós tagországok hasonló helyzetben lévő kormányát. A nem ortodox gazdaságpolitika néven ismertté vált válságkezelés 2013-ra hozta meg látványos eredményét. A hitelminősítő intézetek leminősítése és nemzetközi balliberális média támadásai ellenére is finanszírozható az ország. Magyarország kormánya a komoly és hosszú távon gondolkodó cégekkel stratégiai megállapodásokat kötött. A magyar utat azért is figyelik sokan, mert újszerű alternatívát jelent a görög út mellett, ami az IMF és Brüsszel elvárásai mentén a hanyatlásba a nemzeti szuverenitás feladásához, és a társadalom tartós elszegényedéséhez vezet. A polgári Magyarország küzdelmét a liberális és baloldali össztűz mellett erős szimpátia is övezi Európában és világszerte. Ennek oka, hogy a magyarok előtt álló kihívások nagyon hasonlóak számos európai bajba jutott ország dilemmáival. Miután Magyarország sok konfliktus árán keresztülvitt valamit, már mások is követik a példánkat. Szlovákia a bankadónál, Lengyelország a magánynyugdíj-pénztárak állami tulajdonba vételénél, Anglia a „segélyért munkát” elv alkalmazásánál tanult tőlünk. Nem igaz, hogy hazánk számkivetettként áll Európában. Az EU-ban mozgó szövetségek vannak, amelyek egy-egy téma mentén alakulnak. Az agrártámogatások terén a franciákkal, az olaszokkal, a spanyolokkal, a lengyelekkel alkottunk egy sikeres érdekcsoportot. Budapest abban is sikeres, hogy a Brüsszel által indított kötelezettségszegési eljárásoknál egy- egy nagy tagország vonatkozó példáját hozta fel védekezésnél. A telekommunikációs különadó kérdése volt az egyik leglátványosabb. Ha minket elmarasztalnak, marasztalják el a hasonló gyakorlatot folytató Spanyolországot, Franciaországot is. Brüsszel, nem mert a költségvetési szakadék szélén táncoló két nagy ország ellen dönteni, inkább elismerte a Budapest által is követett gyakorlat jogosságát. Magyar Nemzet
Az osztrák mezőgazdasági miniszter szerint a földvásárlást szabályozó magyar rendelkezés olyan osztrák parasztokat is érint, akik minden szabályt betartva jutottak földhöz és előre fizettek. Az aggodalmat feltételezhetően az váltotta ki, hogy az új jogszabály jövő évi életbe lépésével lehetetlenné válik zsebszerződések életbe léptetése. A Vidékfejlesztési MInisztérium szerint Magyarország jogállam, így azoknak, akik betartják a törvényeket, nincs félnivalójuk, az ország területén szerzett tulajdonhoz fűződő jogukat maximálisan biztosítják, de alapvető jogelv, hogy senki sem legalizálhat törvénytelenül szerzett tulajdont. Magyar Nemzet
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint rövid és egyszerű választ tudunk adni a kérdésre, hogy Magyarország elérte-e a kitűzött gazdasági célokat: elérte. A szembenállást innentől kezdve racionális, közgazdasági alapon nehéz fenntartani. A nagy cégek célja a világon mindenütt a profitmaximalizálás. Addig, amíg a magyar állam úgy adóztatja őket, hogy azért még a cégek életben maradnak, addig prüszkölve, de el fogják ezt fogadni. A kisebb haszon is haszon. Magyar Nemzet
Kósa Lajos gyáva lépésnek nevezte a Kúria devizahitel szerződésekről szóló jogegységi határozatát. Kövér László szerint az igazságszolgáltatás tagjai példát vehetnének a környező országokról, ahol hasonló ügyekben a bíróságok saját polgáraik oldalára álltak. „Ha ezek a szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe, akkor ennek a törvényi helynek semmi értelme, mert akkor jó erkölcs nincs is Magyarországon. Magyar Hírlap Matolcsy György szerint a devizahitelek közgazdaságilag hibásak, mert nem lehet egy országnak több fizetőeszköze. Erkölcsileg is elfogadhatatlan az, hogy egy szerződésben az egyik félnek egyoldalúan módosítási lehetősége van, ez aránytalan erőfölényt biztosított a bankok számára. Matolcsy visszamenőleges hatályú törvénnyel orvosolná a helyzetet. Népszabadság Róna Péter szerint a devizaalapú kölcsönöket ki kell vezetni a rendszerből, ezért fix kamatozás mellett a szerződés napján érvényes árfolyamon forintra kellene átszámítani a hitelek tőkeösszegét. A hitelintézeti törvény értelmében lehet forintban és devizában is hitelezni, de a kettőt nem lehet keverni. Ezzel szemben az adós forintot kapott, miközben például svájci frankban tartják nyilván a hitelét. Közérdekű per volna a megoldás. Magyar Nemzet
A rezsicsökkentés melletti társadalmi kiállást a baloldali nyilatkozatok tették szükségessé. A baloldal szerint ugyanis inkább a cégek, mintsem az emberek oldalára kell állni, ez pedig a Fidesz számára elfogadhatatlan. Mivel az elmúlt időszakban a bukott baloldal politikusai sokszor nyilatkozták, hogy meg akarják szüntetni, vissza akarják csinálni a rezsicsökkentést, úgy gondoltuk, mindenképp szükség van egy széleskörű társadalmi kiállásra. Szükség van ezekre a fórumokra azért is, mert összeállt a rezsicsökkentés-ellenes nagykoalíció Gyurcsány Ferenc vezetésével. A szocialista kormányok intézkedései közül elég megemlíteni, hogy megszüntették a 13. havi nyugdíjat, kormányzásuk alatt tizenötször emelték a rezsit, és háromról két évre csökkentették a gyes időtartamát. Orbán Viktor miniszterelnök január elején levélben fordult mindazokhoz, akik aláírásukkal támogatták a rezsicsökkentést. Ebben a többi közt beszámoltak a rezsicsökkentés eredményeiről, és felkérték a címzetteket, legyenek tagjai a Magyar Csapatnak. Eddig országszerte mintegy 17 ezren csatlakoztak a kezdeményezéshez. A következő időszakban várhatóan ugrásszerűen megnő a Magyar Csapatba jelentkező önkéntesek száma, mert a rezsifórumokon személyesen is lehet majd jelentkezni. Reményeink szerint február közepére már százezer önkéntes segíti a Fideszt. A 2014-es választások tétje, hogy folytatódik-e a rezsicsökkentés, vagy nem. Mindannyiunk érdeke, hogy ezt a kezdeményezést megvédjük. Patrióta Európa Mozgalom
Torockó egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek. A település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja. 1257-ben Toroczko néven említik először. Vára a keletre emelkedő Székelykő 1117 m-es nyugati Várkő nevű csúcsán állott, ma csak az alapfalai láthatók. A várat a tatárjárás előtt az Ákos nembeli Toroczkai család építette. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. Mivel az ostrom alól kézdi székelyek mentették fel, a király 1257 és 1272 között a várat nekik adta. 1285-ben a kijavított várat sikeresen védték meg a tatárok ellen.