Pünkösdi népszokások - Törökbasázás, borzakirály, rabjárás, májusfa állítás
Pünkösdi népszokások - Törökbasázás, borzakirály, rabjárás, májusfa állítás
Nyugat-Magyarország egyes vidékein volt jellemző pünkösdkor, hogy egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy ,,Segéljék ezeket a szegény katonarabokat." Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.
A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.
A pünkösdi ünnepkör egyik jeles hagyománya a májusfa állítása. A májusfát (májfa, hajnalfa, jakabfa, jakabág) bizonyos területeken pünkösd napján állítanak. Más helyeken viszont ilyenkor bontják le a május elején állított májusfát.
Játékokkal, versenyekkel tarkított része ez pünkösdi ünneplének: kimuzsikálják, kitáncoltatják a fát, vagy zöld ágakba öltöztetett alakoskodók váltságpénzt gyűjtenek, sorra járva a falu házait.
Patrióta Európa Mozgalom
2024. May 18. 00:00
Pünkösdi népszokások - Pünkösdi királynéjárás
Pünkösdi népszokások - Pünkösdi királynéjárás
Eredetileg a Dunántúlra volt jellemző ez a szokás. Négy nagyobb lány (később több) körbe visz a faluban egy ötödiket, aki a legkisebb és a legszebb, minden udvaron megállnak, a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek ki, vagy letakarják őt fátyollal, énekelnek, közben körbejárják a királynét, a végén felemelik, és termékenységvarázsló mondókákat mondanak.
A mondókák végeztével a ház népétől ajándékokat kapnak. Ezt a dalt éneklik:
Elhozta az isten, piros pünkösd napját,
Mi is meghordozzuk, királyné asszonykát.
És a legkisebb leány énekli.
Én kicsike vagyok, nagyot nem szólhatok, mégis az istennek dicséretet mondok.
Gyönge vessző vagyok, mindenfelé hajlok, szüleim kertjében, most nyílni akarok.
Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa, de ki nem nyilhatok, csak úgy illatozok.
Patrióta Európa Mozgalom
2024. May 18. 00:00
A BRANCS színészei bitorolják a Nemzet Színésze nemzeti intézményünket:
Helyzetjelentés - 2024
A BRANCS színészei bitorolják a Nemzet Színésze nemzeti intézményünket:
Bodrogi Gyula, Cserhalmi György,, Jordán Tamás, Kulka János, Molnár Piroska, Pogány Judit, Szacsvay László, Udvaros Dorottya.
Mivel a már "behívott tagok" jelölik a megüresedett helyekre az új tagokat, ezért olyan valódi kiválóságok, mint Koncz Gábor, Huszti Péter, Béres Ilona, Mécs Károly, vagy például Balázs Péter nem lehetnek tagok, mert ők nem tartoznak a BRANCSHOZ!
Ez skandalum! Ezt nem hagyhatjuk! Meg kell változtatni a kiválasztás szabályait.
fotón: Blaha Lujza
2024. May 15. 00:00
A magyar konyha ínyencségei – Zöldséges májgaluskaleves
A magyar konyha ínyencségei – Zöldséges májgaluskaleves
Hozzávalók:
30 dkg csirkemáj
1 kis fej vörös hagyma
1 tojás
3 evőkanál zsemlemorzsa vagy búzadara
petrezselyem zöldje
sárgarépa
petrezselyemgyökér
karalábé
zellergumó
só
őrölt bors
majoránna
Elkészítés:
A zöldségeket megtisztítjuk, apró kockákra, karikákra vagy hasábra vágjuk. Kevés olajon megdinszteljük a hagymát és a zöldségeket, majd bő lével felöntjük.
A legfinomabb akkor lesz. ha hús vagy csont alaplével készítjük. Ha ilyen nem áll rendelkezésünkre, pótolhatjuk ételízesítővel, de az azért nem az igazi.
Míg fő a leves, elkészítjük a májgaluskát. A májat elkaparjuk (azaz deszkára téve egy éles késsel elkezdjük kaparni, így megszabadítjuk a hártyáktól is egyben), majd összekeverjük a tojással, a zsemlemorzsával (vagy grízzel), sózzuk, egy kicsit erősebben borsozzuk, kevés aprított petrezselyemzöldet illetve majoránnát is adunk hozzá, majd jól elkeverjük 15 percet pihentetjük .
Amikor a zöldségek megpuhultak, a forrásban lévő levesbe szaggatjuk a májgaluskát. Addig főzzük, amíg kettévágva már nem nyers a közepe a galuskáknak.
Tálaláskor apróra vágott petrezselyem zölddel megszórjuk.
kattints a képekre - érdemes!
2024. April 25. 00:00
Áprlis 24. - Szent György napja
Áprlis 24. - Szent György napja
Szent György napi népszokások - ezen a napon hajtják ki a legelőre az állatokat
Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, április 24.-e, pedig sárkányölő Szent György ünnepe.
A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött.
Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást.
A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárítást szolgálta. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének szintén rontáselhárító célja volt.
A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, illetve a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján. való áthajtás.
Az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába. is szokás volt.
kattints a képekre - érdemes!
2024. April 24. 00:00
Ki is az európai? - Mészáros László
adjuk tovább - aki teheti fordítsa le idegen nyelvekre - osszuk meg!
Ki is az európai?
Bizonyosan nem azok, akik a demokrácia, a tolerancia, a másság mágikus kultuszának "éltetőiként", mindent lerombolnak, ami "normális" - és éltetnek mindent, ami "abnormális".
Bizonyosan nem azok az "európaiak", akik gyanús gazdasági, katonai, pénzügyi háttérhatalmak helytartóiként kiszolgáltatottá teszik a kontinens nemzeteit - és végső soron közreműködnek azok felszámolásában.
A XXI. században az európaiság elsősorban azt jelenti, hogy megvédjük gyökereinket identitásunkat, nemzeteinket - és ezekre alapozva hozzunk létre újabb és újabb nemzeti, egyben európai értékeket!
Mi ugyanis nem a bürokraták, a zavaros fejű, "politikusnak nevezett fantáziálók", és nem az európai érdekeket semmibe vevő, nagytőkét szolgáló Európai Unióban vagyunk érdekeltek, hanem a szuverén nemzetek Európájának a létrejöttében!
Mészáros László - Patrióta Európa Mozgalom - alapítója
képp eu kiki
fotómontázs: Elég + M. L.
2024. April 17. 00:00
Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás
Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás
Húsvét hétfő a magyarok lakta területeken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt.
Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt.
A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni.
A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre.
Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak.
Az technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.
fotón: Munkácsy Mihály (1844-1900) - Húsvéti locsolkodás - 1865
2024. April 01. 00:00
Ady Endre: A szép Húsvét - rövid - VIDEÓ!
Ady Endre: A szép húsvét - rövid - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=sv2dfunVFd4
A szép Húsvét
Odukat és kriptákat pattant
S bús árkokig leér a szava:
Ilyen a Húsvét szent tavasza
S ilyen marad.
Miért tudjon Ő az embervérrül,
Mikor künn, a Tavaszban
Minden csoda csodát csinál
S minden drága fizetség megtérül?
Óh, Tavasz, óh, Húsvét,
Emberek ősi biztatója,
Csak azt szórd szét köztünk:
Állandó a tavaszi óra
S ilyen marad.
Krisztus támad és eszmél,
Odukat és kriptákat pattant.
Van-e gyönyörűbb ennél?
Ady Endre (1877-1919) - költő
fotón: Bramantino (1456-1530) - Keresztre feszítés
2024. March 31. 00:00
Húsvéti jelképek, magyar népszokások - A tojás, hímes tojás
Húsvéti jelképek, magyar népszokások - a tojás, hímes tojás
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.
Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja.
A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Közép-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.
Később kialakultak a feliratos tojások is. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak.
Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak.
A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik. Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz.
Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad.
Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.
Erdélyben sok helyen a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott."
Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés.
Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.
A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.
kattints a képekre - érdemes!
2024. March 31. 00:00
A húsvét eredete, története
A húsvét eredete, története
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös azonban az eredete, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent.
Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat Krisztus után 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje.
A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben.
A Nap mozgása a Hold mozgásától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is Krisztus után 325-ben)
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít.
Ezt kisebb, nagyobb ünnepek követik. A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál.
Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.
A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe.
A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe.
Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja.
Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megjövendölte - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
fotón: C:\Users\user\Képek-Archiv\ccc Munkácsy Mihály (1844-1900) - Krisztus Pilátus előtt.jpg
2024. March 31. 00:00