Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely himnusz

                          Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely himnusz A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek, művük később sem vált hivatalos himnusszá. Az évtizedeken keresztül tiltott dal azonban hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben és Magyarországon. Mára a tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a magyar Himnusszal és a Szózattal.

Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely zászló

                                        Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely zászló A székely zászló a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hivatalos zászlója és lobogója, mely az egyetlen székely családból származó erdélyi fejedelem, Székely Mózes 1601-ből ismert névjeles zászlaja alapján égszínkék mezőben arany csíkkal készült, a névjegy helyett a székely szimbólumokkal Nap és Hold, a Nap csillagváltozata díszítve. Így a nyolcágú Nap-csillag a jelenlegi nyolc székely szék (Marosszék, Udvarhelyszék, Gyergyószék, Csíkszék, Miklósvár-Bardócszék, Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék) egységének a jelképe, a telőben levő Hold pedig a székelyek hitének, reményének és bizakodásának szimbóluma. A 16. század végéről fennmaradt zászlók és egyenruhák tanúsága szerint, a székelység által használt az arany-égszínkék-ezüst, valamint a vörös és fekete a kimondottan székely szimbólumszínek. 

Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely címerek

                              Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Székely címerek A székely címerek  a legkorábbi címereink közé tartoznak. Az első ismert rajzolatok  Zsigmond király uralkodásának időszakára, az 1387-1437 közötti évekre esnek.

Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Lyukas zászló

                          Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Lyukas zászló 1956 októberében, a forradalom idején a sztálinista vörös csillagos címert kivágták a felkelők a zászlóból, és így jött létre a forradalom egyik szimbóluma, a lyukas zászló

Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Alaptörvény

                       

Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Alaptörvény

Az alkotmány a jogforrási rangsor csúcsán álló alaptörvény, amely a társadalom működésével kapcsolatos érdekeket és célokat, az állam belső szabályozására és külkapcsolatára vonatkozó alapelveket mondja ki. Magyarország Alaptörvénye az állam legmagasabb szintű törvénye, egyetlen jogszabály sem lehet ellentétes vele. Ezen alapelv betartása felett az Alkotmánybíróság őrködik.

A parlament 2011. április 18-án fogadta el az új alaptörvényt, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba.

Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Nemzeti zászló

                        Magyar nemzeti és történelmi jelképeink - Nemzeti zászló Nemzeti zászlónk hosszú fejlődés során alakult ki. A magyarok - a krónikák tanúbizonysága szerint - fekete turulmadárral díszített vörös zászlók alatt harcoltak. E hadijelvényeket később felváltották a szentek képeivel kivarrott zászlók. (Például Szent István „Szent György és Szent Márton zászlaja alatt" vonult csatába.) Később a vörös-ezüst sávos zászló (esetleg kiegészítve az uralkodó dinasztikus színeivel) vált általánossá. Bár a XV. századtól egyre gyakoribb a vörös-ezüst-zöld sodrás az oklevelek pecsétjeinek selyemzsinórzatán, illetve olykor a hadizászlók peremfogazatán is megjelenik, valójában csak 1806-ban írják le a ma is használatos sorrendben, s csak az 1848. évi XXI. törvénycikk írja elő hivatalosan először a „piros-fehér-zöld" színek használatát.

Szegedi Füvészkert

                                A közel tizennyolc hektáros kertben számtalan típusú fát és cserjét gondoznak, emellett a virágok szerelmesei is otthonra lelhetnek falain belül. Itt él a legidősebb magyarországi szecsuani ősfenyő, gyönyörű tavának vizén pedig a tündérrózsák mellett indiai lótuszok virágoznak.

Kossuth-szobor - Arad - Partium - Erdély - archív képeslap

                      Az egyik legimpozánsabb Kossuth-szobrot, Margó Ede alkotását 1909. szeptember 19-én avatták fel az egykori József főherceg úton, Aradon. 1919-ben, Erdély és a Partium Romániához való csatolását követően, a román hatóságok az szobor eltávolítását kezdeményezték, de a lakosság tiltakozására való tekintettel elálltak szándékuktól. 1921. március 9-re virradóra ismeretlen tettesek ledöntötték az emlékmű mellékalakjait, mire a hatóságok bedeszkázták a szobrot. 1925. július 27-én megkezdték a lebontását. Darabjait a Szabadság-szoborral együtt egy lovardába, majd később egy sportpálya melletti üres telekre szállították. Innen a Szabadság-szobrot az aradi vár kazamatáiba szállították, míg a Kossuth-szobor bronzalakjai nyomtalanul eltűntek.

Dugonics András: Etelka

                                  "...igaz Magyar vagyok, és Hazámat szer-fölött szeretem. Hogy benne születtem, soha sem szégyenlem. Adná az Isten, hogy ő se szégyenlené neveltetésemet. Olyan vagyok, ki Édes Hazámnak boldogulásán örvendeni; sanyargatásától félteni; veszedelmén irtózni tudnék. Olyan vagyok, ki édes Hazámnak fenntartására, ha tehetségemben lenne, Testestől Lelkestől iparkodnék." Dugonics András  (1740-1818) - piarista szerzetes, író, egyetemi tanár Etelka című művének előszavából

Széchenyi fürdő - Városliget - Budapest

                        A Széchenyi gyógyfürdő, becenevén a Szecska, Budapest és egyben Európa legnagyobb fürdőkomplexuma. Építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. A Városligetben található fürdő termálvízellátását jelenleg az 1938-ban átadott  Szent István -kút, a hideg víz-ellátását 6 darab kisebb kút biztosítja. A komplexum 3 kültéri és 15 beltéri medencével rendelkezik. A fürdőben különböző gyógykezelések és nappali kórház is működik.