Magyarország valóban jobban teljesít - 4 millió fölött a foglalkoztatottak száma - Fidesz közlemény rövid összefoglalója

                            Újabb történelmi csúcsot döntött a foglalkoztatás, 4 millió 12 ezer ember dolgozott a KSH legutóbbi adatai szerint.  A kormányváltáshoz képest így 255 ezerrel dolgoznak többen, ami 1992 óta a legmagasabb foglalkoztatottsági szint.   Nagyon reményteli az a folyamat, hogy minden korosztályban - a fiataloknál épp úgy, mint a nyugdíj előtt állóknál - nőtt a foglalkoztatás. Egyetlen év alatt 88 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, emellett a munkanélküliség is tovább süllyedt.   A munkanélküliek száma mára inkább már  a 400 ezerhez közelít (411 ezer), a munkanélküliségi ráta pedig 9,3%-ra csökkent. Nem dőlhetünk azonban hátra, 2014-ben az eddiginél is több foglalkoztatást ösztönző és a hazai vállalkozások növekedését elősegítő programot működtetünk. Magyarország jobban teljesít, mint a kormányváltás előtt és a jelenlegi kormány – szemben a bukott baloldallal – bebizonyította azt, hogy alkalmas és képes megteremteni a foglalkoztatás növeléséhez és a béremelésekhez szükséges feltételeket. Patrióta Európa Mozgalom

Orbán Viktor az év embere a lengyeleknél

                        Megszavaztatta olvasóit a Gazeta Polska hetilap arról, kit választanának 2013-ban az év emberének. A beérkezett voksok nyomán Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét  illetnék a legtöbben a titulussal, így a lap neki ítélte az ezzel járó díjat. Úgy tudjuk, az elismerést később, egyeztetett időpontban adják át. A Gazeta Polska Lengyelország nagy múltú újságja, jelentős olvasói táborral. A 2012. március 15-i, Budapesten tartott Békemenetre több ezer lengyel érkezett, illetve vett részt a hetilap olvasói klubjainak szervezésében, a lengyel-magyar barátság, valamint az Orbán-kormány iránti szolidaritás jegyében. Magyar Hírlap

Telefonon hívta őket Ferenc pápa, nem vették fel

                          Személyes telefonhívással akarta tolmácsolni Ferenc pápa újévi jókívánságait egy spanyolországi apácarendnek, meglepetésnek szánt szavait azonban csak az üzenetrögzítőre tudta mondani. Minderről péntek este számolt be az egyik spanyol rádióadó, sugározva egyben a rögzített üzenetet is. „Itt Ferenc pápa. Újévi üdvözletemet akartam tolmácsolni Önöknek. Később még egyszer próbálkozom. Isten áldja Önöket” – voltak hallhatók az egyházfő december 31-i szavai. A hivatalos üzenet után a felvétel szerint a pápa még viccelődött is, azt kérdezte ugyanis: „Mi csinálhatnak éppen az apácák, ami akadályozhatja őket, hogy felvegyék a telefont?” A lucenai kármelita rend priorisszája, Adriana nővér a Cope rádiónak elmondta, hogy a többi nővérrel együtt éppen déli imádságon vett részt, amikor a pápa hívta őket. „Amikor kötelezettségeim megengedték, hogy a telefonhoz menjek, legszívesebben a föld alá süllyedtem volna” – nyilatkozta. Elmondta azt is, hogy az üzenetet lejátszotta a többi apácának, akik közül néhányan – a pápához hasonlóan – Argentínából származtak, és jól ismerték őt.   Ferenc pápát nem merték visszahívni, mégis sikerült A rend vezetője – saját szavai szerint – nem merte visszahívni az egyházfőt, és ezért egy püspöknél próbálkozott. A rádió szerint az ügy hepienddel ért véget. Ferenc pápa ugyanis este újból telefonált, és ekkor már nem volt szükség üzenetrögzítőre. Magyar Nemzet

A Nyugatnak az érdekei változtak meg, de a moralitása változatlanul: Janus-arcú

                          Petrin László szerint annak a Nyugatnak a vezető politikusai egymást megelőzve igyekeztek bejelentkezni Mandela temetésére. Ezek az államok korábban  Dél-Afrika rasszista, fajüldöző, diktatórikus rendszerének fenntartásához évtizedeken keresztül tevékenyen asszisztáltak. 1910-től egymás után születtek a faji megkülönböztetést célzó törvények. A nem fehéreket kizárták a kvalifikált munkából, a feketének a rezervátumokon kívül földtulajdonuk nem lehetett. Bevezették a munkahelyi és lakóhelyi elkülönítést. Bűncselekménnyé nyilvánították a fehérek és a feketék közötti szexuális kapcsolatot. Hitlernek nem kellett a kanálban a mélyedést még egyszer feltalálnia, bőségesen szolgáltatott ötleteket számára eszelős terveihez Dél-Afrika akkori közjogi berendezkedése. A Föld nemzetei meglepően lassan és egyáltalán nem egységesen jutottak odáig, hogy a dél-afrikai apartheid rezsimjét elítéljék. Dél-Afrikát a teljes elszigeteltségtől akkor az Egyesült Államok és Nagy-Britannia politikája mentette meg. A Nyugat az Egyesült Államok vezetésével nem támogatta az Afrikai Nemzeti Kongresszus felszabadítási törekvéseit. A CIA az apartheid rendszer bűntársaként közreműködött Nelson Mandela letartóztatásában. Margaret Thatcher kormányzásának ideje alatt egyszer sem mutatott hajlandóságot szankciók bevezetésére. Sőt Nelson Mandelát terroristának, mozgalmát pedig terrorista szervezetnek nevezte. Németország 1983-ban az apartheid-ellenes mozgalom tiltakozása ellenére meghívta Bonnba Botha külügyminisztert. A kettős mérce leginkább annál az érvrendszernél volt tetten érhető, amikor a nyugat gazdasági érdeket fenyegető eseményeknél (Kuvait iraki megszállása) rögtön gazdasági szankciókat léptettek életbe, az apartheid esetében viszont Amerika és Nagy-Britannia folyton azt hangsúlyozta, hogy ezek a szankciók nem hatékony eszközei a politikának. A Nyugatnak esze ágában sincs átértékelnie korábbi magatartását Mandelával szemben, egészen egyszerűen csupán az érdekei változtak meg, de a moralitása változatlanul: Janus-arcú. Magyar Nemzet

Parasztpolgári szoba Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Alföld

Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835 – Mátyásföld, 1910) festőművész munkkáiból

                                  A romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője. Kiváló pedagógus volt. Eredetileg mérnöknek készült Bécsben, de 1851-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabad iskolájába járt. Tanult Drezdában, ezután Münchenben képezte magát. Megfordult Berlinben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Londonban. 1855-ben visszatért Erdélybe, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát. A 1880-1890-es években készültek legszebb tájképei. Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. 1871-től a Mintarajziskola tanára, 1902-től pedig igazgatója volt, majd 1905-ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki. Korának legnagyobb elméleti műveltséggel bíró mestere volt, akinek irodalmi munkássága is jelentős.    

Giergl Kálmán (1863-1954) - Aranykönyv - 1896 bőr, fém, zománc - Budapesti Történeti Múzeum

                          Az ezredéves kiállítás vendégkönyve - 1896 - melybe a kiállítás látogatói beírhatták megjegyzéseiket. A külön erre a célra emelt, Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett Aranykönyv-pavilonban volt elhelyezve.

Radnóti: Magyar költő vagyok

                                      "A zsidóságom “életproblémám”, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam… Az én “nemzetem” nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék, – megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem. Így érzem ezt ma is, 1942-ben is, három hónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetőtábor után is, kiszorítva az irodalomból…" Radnóti Miklós

Magyarország fővárosai - Esztergom, Buda, Temesvár, Pest-Buda, Debrecen, Budapest

                          Egy ország jelenbeli fővárosával általában tisztában vannak az emberek, de mi a helyzet a múltbeli fővárosokkal? Gyakran meg sem fordult a fejünkben, hogy a mai fővárosunk azelőtt nem volt kiemelt helyzetű az országunk történelmében. Esztergom volt az első magyar főváros, ami már a 960-as években Géza magyar fejedelem (972-997) székhelyéül szolgált. A 970-es években a magyar fejedelmi hódítások e városból indultak ki, szerte a Kárpát-medencében. Esztergomban született 975 körül Géza fia és utóda Vajk, a későbbi I. István király (1000-1038). Istvánt 1000-ben Esztergom városában koronázták magyar királlyá, ezzel királyi fővárossá vált Esztergom. 1001-ben megalapították az esztergomi érsekséget, amivel a város vallási központ is lett. Esztergom évszázadokra a magyar Árpád-házi királyok székhelye volt, ahova külföldi uralkodók is ellátogattak. 1241-ben az előrenyomuló tatár seregek feldúlták az országot, és 1242 végén Esztergom 12.000-es lakossága is szinte teljesen elpusztult. IV. Béla (1235-1270) évek múlva tért vissza a városba és noha hozzálátott az újjáépítéshez, 1256-ban uralkodói székhelyét Budára helyezte át, s Esztergom megszűnt magyar főváros lenni. A tatár hadak 1241-1242-ben Óbudát is elpusztították és lakosságát lemészárolták. 1247-ben a király visszatért Óbudára, s Újbuda néven új város építésébe kezdett a Pest-hegyen (ma Várhegy), ami a budai vár alapja lett. IV. Béla 1256-ban királyi székhellyé tette Budát. 1301-ben kihalt az Árpád-ház és több trónkövetelő is felbukkant, a pápa Károly Róbertet preferálta. 1307-ben Károly Temesvárra látogatott, s elrendelte egy vár és királyi várkastély felépítését a városban. Stratégiai elhelyezkedése miatt 1316-bana királyi fővárossá tette Temesvárt, mivel a tartományurak (kiskirályok) egyre fenyegetőbbekké váltak Károly uralmára nézve. Temesvár politikai és kereskedelmi csomóponttá vált, de a tartományurak legyőzése, ill. pacifikálása után, 1325-ben a királyi székhelyet újra Budára helyezték. 1526-ban a mohácsi csata elvesztése után a török seregek betörtek Budára és felégették a várost, de még nem foglalták el, hanem kivonultak onnan. 1541-es visszatérésükkor azonban már elfoglalták a fővárost, és Buda a budai vilajet „fővárosává” vált. 1686-ig volt török kézen a város, de ekkor sem nyerte vissza fővárosi státuszát, amit 1536-ban veszített el. 1536-ban a magyar királyi székhelyéül Pozsony városát jelölték ki, ahol a Szent Koronát őrizték és a magyar királyokat megkoronázták. A török kiűzése és Buda visszafoglalása után (1686) is Pozsony maradt Magyarország fővárosa. Így Pozsony szolgált a reformkori országgyűlések színhelyéül is. 1825-1827-ben tartották az első reformországgyűlést, ahol gróf Széchenyi István birtokai egyéves jövedelmének kamatát ajánlotta fel egy akadémia létrehozására, amely a magyar nyelv érdekében tevékenykedik (Magyar Tudományos Akadémia). Az 1843-1844-es országgyűlésen a képviselők a magyar nyelv hivatalossá tételéről döntöttek, mely nyelv hivatalos lett a törvényhozásban, a közigazgatásban, és a tanításban. 1848. március 15-én Pesten forradalom tört ki a polgári átalakulást követelve. A reformkor nagy alakjainak távlati célja az volt, hogy Magyarország fővárosa „újra” Pest-Buda legyen, mely két város ekkoriban még nem egyesült hivatalosan. 1848 júliusában Pesten országgyűlést hívtak össze, amivel gyakorlatilag Pest-Buda vált az ország fővárosává. 1849. április 14-én az országgyűlés a debreceni Nagytemplomban ült össze, ahol elfogadták Magyarország függetlenségét az Osztrák Birodalomtól és a Habsburg-ház trónfosztását. Ideiglenesen ekkor Debrecen lett a főváros. 1849 májusában a magyar hadsereg visszafoglalta Pest-Budát az osztrákoktól, s bár később újra elfoglalták a császáriak, mégis megmaradt magyar fővárosnak. 1873. január 1-én Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből jött létre a jelenlegi magyar főváros Budapest. 1944. december 21-én Debrecenben szovjet befolyással felállították az Ideiglenes Nemzetgyűlést, 22-én pedig megalakult az ideiglenes nemzeti kormány. Ezzel Debrecen másodjára is Magyarország fővárosa lett. A németek kiűzése után Budapest újra átvette az ország fővárosa címét, és azóta is az  ország első városa.                      

Magyarország fővárosai - Városi színház épülete - Kassa - Felvidék

                            1886-ban épült, mint városi színház, Fellner Ferdinánd és Helmer Henrik bécsi építészek tervei alapján. A színház jelenleg az opera- és a balett-társulat székhelye. A színház homlokzatán található Katona József és Liszt Ferenc szobra.