A Bajnai-gárda a jogállamiság ellen panaszkodik - a Fidesz reakciója a randalírozók vádjaira - rövid összefoglaló
Idén márciusban a Bajnai-gárda erőszakosan és törvénytelenül betört a Fidesz székházba. Bajnai Gordon, bár tagadta, hogy köze lenne az akcióhoz, azóta bebizonyosodott, hogy szoros kapcsolatban áll az erőszakos betörés több szereplőjével.
Egyértelmű, hogy politikai megrendelésére balhézott és tört-zúzott a Bajnai-gárda a Fidesz székháznál. A törvénytelen akció miatt - ahogy az a jogállamokban szokás - nyomozás indult. A jogállamiság ellen a Bajnai-gárda most mégis panaszkodik. Még nekik áll feljebb a hatósok eljárása.
Magyarországnak azonban nincs szüksége a szélsőségekre, ahogy a Magyar Gárdára, úgy a Bajnai-gárdára se.
Patrióta Európa Mozgalom
A baloldal megbukott a családok és az otthonteremtők szemében - Fidesz reagálás az MSZP bírálataira, a kormány devizahiteleseket segítő lépéseivel kapcsolatban - rövid összefoglaló
A bukott baloldal ismét saját felelősségét próbálja elkenni a devizahitelesek ügyében. A Gyurcsány-Bajnai-kormány megszüntette az első Orbán-kormány alatti otthonteremtési támogatásokat és több százezer családot hajszolt a devizahitelekbe.
Bajnai Gordon első gondolata megint az, hogy a bankokon segítsen, a bankadót csökkentse, és egy bankmentő csomaggal állt elő.
1998 és 2002 között jelentős kamattámogatás segítette, hogy a fiatalok lakást tudjanak venni. 2004-ig szinte egyeduralkodó volt a forinthitel a lakáshitel-piacon. 2004 előtt a lakosság teljes lakáshitel-állománynak csupán az 1%-át tette ki a devizahitel, mert a Fidesz-kormány által bevezetett otthonteremtési támogatásait merítette ki mindenki, aki otthonra vágyott.
Aztán jött a Gyurcsány-Bajnai-kormány, amely eltörölte ezeket a támogatásokat, megszüntette az első Orbán-kormány alatt létező SZJA-adókedvezményt, szűkítette a hitelplafont, csökkentette a kamattámogatást.
Bajnai Gordon adta meg a végső döfést: 2009. július 1-jétől teljesen megszüntette a kamattámogatású kölcsönöket. Az egyre dráguló forinthitel miatt az otthonteremtők a devizahitelekhez tudtak csak nyúlni.
Az extraprofit miatt a bankok a devizahitel-eladásban voltak érdekeltek, a Gyurcsány-Bajnai-kormány pedig hagyta, hogy a családok teljesen ki legyenek szolgáltatva a bankoknak.
2009-ben már minden harmadik háztartásnak lett devizahitele.
A baloldali kormányzás idején a devizahitel-állomány a 140-szeresére emelkedett. Több mint 1 millió otthonra került banki jelzálog.
Ezt kísérte egy szélsőséges és veszélyes gazdaságpolitika, ami miatt egyre bizonytalanabb a pénzügyi rendszer, egyre több volt az adósság, a hiány, egyre tolódott az euro bevezetése.
A lakosságot emellett megszorítások sújtották, nőttek az adók, a rezsi, csökkent a fizetések értéke.
Mindez odavezetett, hogy a devizahitelek elviselhetetlen teher lett a legtöbb családnak.
Patrióta Európa Mozalom
A bukott baloldal ne adjon foglalkoztatási tanácsokat - a Fidesz reagálás az MSZP vádjaira - rövid összefoglaló
A Fidesz nem fogad el foglalkoztatási tanácsokat a bukott baloldaltól. A szocialisták kormányzása alatt 2002 és 2010 között megduplázódott a munkanélküliek száma. A szakképzést leépítették, az egészségügy területét hatezren hagyták el 2010 előtt.
A kormányváltás óta nő a foglalkoztatottság és a fizetések vásárlóereje is.
Folytatódik egy 60 százalékos béremelési program az egészségügyben.
A hiányszakmák ösztönzésére ösztöndíjak működnek, a szakképzést pedig a munkaerőpiac kívánalmainak megfelelően alakította át a kormány.
A jövőben így sokkal értékesebbek lesznek a diplomák és a szakképzettségek is.
Patrióta Európa Mozgalom
Fricz Tamás: Több jel mutat arra, hogy 22-23 évvel a „rendszerváltás” után elkezdődött a rendszerváltás Magyarországon
Ennek egyik világos bizonyítéka, hogy a Magyar Narancs nevű, a jobboldalt, a konzervativizmust és a nemzeti érzést csípőből gyűlölő lap július 18-án Ne küldjetek! című szerkesztőségi cikkében könyörög az Európai Uniónak, hogy tegyen meg mindent a jelenlegi magyar kormány ellehetetlenítése érdekében azzal, hogy nem adnak pénzt az EU-s közös kasszából Magyarországnak, valamint hogy felfüggesztik hazánk szavazati jogát az EU-ban.
S hozzáteszik: ha az EU „partnere” lesz a Magyar Narancs szerkesztőségének Orbán-kormány- és jobboldal-ellenességében, akkor a többi feladatot az Orbán-kormány megbuktatására a magyarországi baloldali ellenzék már könnyedén elvégzi.
(Csak zárójelben jegyzem meg: nem nagy dolog, fiúk, úgy győzni, ha egy birodalmat hívtok segítségül Magyarország – ja, tudom, nem Magyarország, „csak” a magyar kormány – legyőzésére, kivéreztetésére. Nem lenne egyszerűbb fair feltételek között megvívni a választási küzdelmet labancok és kurucok között?)
A Magyar Narancs elképesztően kollaboráns cikke ezúttal csak egy szempontból érdekes számomra, mégpedig hogy érződik belőle a valódi és tapintható félelem attól, hogy Magyarországon talán tényleg elkezdődnek a változások, hogy talán a posztkommunista és ultraliberális egyeduralom felszámolódik, s valóban létrejön az egyenlő politikai erők küzdelme, s ezzel megteremtődnek az alapjai Magyarországon a szabadságnak és a demokráciának.
Ezt a rendszerváltás-értékű változást persze a magyarnarancsosok és társaik nyilván úgy interpretálják, hogy ha a magyar jobboldal megerősödik, akkor megszűnik a szabadság és a demokrácia az országban.
Ez jól hangzik, de természetesen az ellenkezője az igaz.
Ugyanakkor a „baloldali”, „liberális” hálózat nemzetközi része is érzékeli a veszélyt, ezért többek között a Die Zeit kétségbeesésében nemrég így írt: „Orbán Viktor kormányának takarékoskodnia kell és reformokat végrehajtani.” A globális nyelvet lefordítva értsd ez alatt: takarékoskodni, azaz: megszorításokat – bérbefagyasztás, elbocsátások, nyugdíjcsökkentés stb. – bevezetni a lakosság irányában. Reformokat végrehajtani: minden stratégiailag fontos állami céget, közszolgáltató intézményt el kell adni a multinacionális vállalatoknak, a nemzetközi tőkének, megnyitva az utat a profit országból való további kiáramoltatása előtt.
Hozzá is teszi a Die Zeit: Magyarország a legfontosabb lépéseket nem tette meg. Önmaga tönkretétele felé – tehetjük hozzá mi. S ez talán nem baj – vagy igen? S még egy mondat a lap írásából: az Orbán-kormány a populizmusban és a külföldi cégek megadóztatásában jeleskedik, tehát tévúton jár. Ismét fordítsuk le a globális nyelvet: a populizmusban jeleskedés – mint valami „szörnyűség” – azt jelenti, hogy az Orbán-kormány igyekszik az agyonterhelt lakosságot megkímélni a további terhektől, s a belső fogyasztást – ami a gazdasági növekedés egyik alapja – felpörgetni. Végzetes bűnök ezek, tudjuk, szégyellje magát az Orbán-kormány!
Szóval a posztkommunista baloldal és a velük szövetkező ultraliberálisok félelme és fékezhetetlen indulata mutatja meg a legjobban: a 22-23 év alatt elmaradt fordulat, mely nélkül nincs rendszerváltás, talán bekövetkezik, és 2014-től kiegyenlített politikai és gazdasági erőviszonyok jönnek létre Magyarországon a hatvanéves „baloldali” uralom után.
E félelem érződik Göncz Kingáékon az Európai Parlamentben, a nemzetközi sajtóban, amerikai „barátaink” körében, a tengernyi „aggódóban”. Ettől tart az Origo.hu is, amikor Orbán nagyívű, valóban a rendszerváltásról is szóló tusnádfürdői beszédét úgy foglalja össze, hogy a miniszterelnököt paradicsommal megdobálták, illetve hogy Orbán nem hisz az EU-ban (a helyszínen végighallgatva a beszédet, ez így kiragadva nem pusztán leegyszerűsítés, hanem nettó félremagyarázás).
Pedig a „baloldal” akár örülhetne is, hogy a formális-jogi intézményi keretek után végre a demokrácia és a szabadság belső, tartalmi feltételei is létrejöhetnek Magyarországon.
Ez utóbbi megállapításom természetesen szimpla cinizmus.
mno.hu
A kormányfő még az idén Japánba és Indiába utazik
Miniszterelnöki látogatások is erősítik majd a magyar diplomácia és a külgazdaság keleti és globális nyitását – hangzott el a tusnádfürdői nyári szabadegyetem külpolitikai témájú pénteki panelbeszélgetésén.
Orbán Viktor kormányfő még az idén hivatalos látogatásra utazik Japánba és Indiába. Magyarországra várják a vietnami és a szingapúri elnököt, valamint a japán és az afgán külügyminisztert is – mondta Takács Szabolcs, a külügyminisztérium helyettes államtitkára.
Elmondta továbbá, hogy a kereskedelmi forgalom növekedése is indokolja, hogy Magyarország erősítse afrikai jelenlétét. Etiópiában, esetleg Angolában, Mozambikban és Ghánában is szükség lehet magyar külképviseletek nyitására.
Az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai kapcsolatok erősítése közben szerinte "nem merülhet fel, hogy csökkentsük aktivitásunkat az euroatlanti együttműködésben".
Azt mondta, hogy "egy modern államnak jelen kell lennie a globális térben", azokon a területeken pedig ahol képes rá, vezető szerepre kell törekednie. Magyarország esetében ilyen terület a vízgazdálkodás, a sport és az oktatás – sorolta.
Megemlítette, hogy Brazília mintegy 10 ezer diákjának kíván külföldi ösztöndíjat adni. Közülük nagyjából 450-en érkeznek majd Magyarországra, erősítve a magyar egyetemek nemzetközi elismertségét.
Wintermantel Péter, globális ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a visegrádi együttműködés négy állama (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) Dél-Afrika után Vietnamban és Mongóliában tervezi a közös, diplomáciai és konzuli feladatokat ellátó Visegrád Ház megnyitását.
Hóvári János ankarai magyar nagykövet a következő évek feladatairól szólva arról beszélt, hogy a külgazdasági kapcsolatok építésében az eddigieknél még jobb eszközöket, módszereket kell találni ahhoz, hogy a magyar vállalkozások külföldön megjelenjenek.
MTI, fidesz.hu
A maffiabaloldal a hatalomért bármire képes - a Fidesz reagálása az Együtt-PM vádjaira
Egyedül a bukott baloldal, a vereségébe beletörődni képtelen Gyurcsány-Bajnai-szövetség az, amely veszélyezteti a választások tisztaságát - reagált a Fidesz Sajtóiroda az Együtt-PM kijelentésére.
Mint írják: a Portik-ügy és a Szilvásy-ügy lebuktatta a maffiabaloldalt, hogy a hatalomért bármire képes. Az alvilággal is lepaktáltak, hogy a 2010-es választásokat manipulálják: megfigyeltek, hazudtak, lehallgattak, kémkedtek -zárul a közlemény.
fidesz.hu
Ragadós "unortodox" magyar példa
Miközben hazai és külföldi kritikusai ma is hevesen bírálják az Orbán-kormány unortodoxnak mondott válságkezelő lépéseit, egyre több európai állam – többek között Dánia, Lengyelország, Szlovákia, Ciprus, Csehország, Bulgária és Málta – követi a magyar utat.
Rendhagyó intézkedések sorozatát hozta 2010-es hatalomra kerülése óta az Orbán-kormány, amelyeket szokás unortodoxnak is nevezni. Közös jellemzőjük, hogy nem a megszorító politika logikájából kiindulva raknak még nagyobb terheket az emberekre, hanem ezeket a terheket megpróbálják igazságosabban elosztani, jobban bevonva a közteherviselésbe az addig érinthetetlennek tartott bankokat, multinacionális vállalatokat.
De a döntésekben nemcsak pénzügyi, hanem magasztosabb szempontok is megjelentek – mint például a chipsadónál a népegészségügy. Ma már kijelenthető: e szokatlan intézkedések közös jellemzője az is, hogy mindinkább követőkre találnak más uniós országokban. Ez azért is fontos, mivel hazánkat sok esetben éppen az unortodox lépések miatt érték uniós bírálatok, indultak ellenünk eljárások.
Magánnyugdíjreform
A jogszabály értelmében aki visszalépett az állami rendszerbe, visszakaphatta a magánnyugdíjpénztárba befizetett, hozamgarantált tőke feletti pénzét, illetve a befizetett tagdíj-kiegészítését. Aki viszont maradni akart a magánpénztárnál, annak 2011 decemberétől megszűnt az állami nyugdíja. Bár a magyar ellenzék a nyugdíjak „einstandolásáról” beszélt, immár Lengyelországban is a magyarhoz hasonló reformokat terveznek. Egy pár nappal ezelőtti hír szerint a lengyel kormány szeptemberre tervezi az erről szóló döntést. Az elképzelés ottani bírálói és a sajtó egyenesen „orbáni utat” emlegetnek.
Bankadó
A jogszabály különadó befizetésére kötelezte a pénzügyi szektor cégeit. Itt nem is a bankadó bevezetése volt unortodox, mivel azt más országban is alkalmazzák, hanem annak mértéke: míg Magyarországon a bruttó nemzeti össztermék (GDP) több mint 0,7 százalékát tette ki, addig például Ausztriában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban 0,1–0,2 százalék között mozgott az adó mértéke.
Végkielégítésekre kirótt különadó
Ennek értelmében az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői kétmillió forint feletti végkielégítés-részét terheli ilyen adó, más foglalkoztatottaknál 3,5 millió forintnál kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség a 2010. január 1-je utáni jövedelmeknél. Egy júniusi hír szerint Victor Ponta román szocialista miniszterelnök megelégelte az állami hatáskörbe tartozó, ám önfinanszírozó felügyeleti szervek vezetősége által kiutalt végkielégítéseket, és 85 százalékos különadóval kívánja sújtani azokat.
Rezsicsökkentés
Ragadós az Orbán-kormány a legfontosabb közműszolgáltatásokat érintő tízszázalékos rezsicsökkentésének példája is. Idén júniusban Lengyelországban körülbelül négy százalékkal csökkentették a lakossági áram árát. Romániában a Ponta-kormány 10-12 százalékos rezsicsökkentést valósíthat meg, május elejétől pedig Csehországban is tíz százalékkal csökkentették a közműdíjakat.
Magyar Nemzet
Tarlós István: Elég volt a hazugságokból!
Tarlós István (Fidesz–KDNP) a Budapest portálon publikált nyílt levelében cáfolta szombaton a balliberális Népszabadságnak a főváros fejlesztéseiről három éve folytatólagosan közölt lejárató cikksorozatát. – Nemrég a kormány és a városvezetés ellen már-már szabályos kampánycikket tettek közzé – indokolta Tarlós István, hogy miért válaszol ebben a formában a legvadabb támadásokra. A lap olyan, egyébként konkrét kormányhatározatokon alapuló állami beruházásokat kért számon a fővároson, amelyekhez az önkormányzatnak semmi köze: „az Opera, a Tüskecsarnok, a Puskás Ferenc Stadion, a Nemzeti Múzeum vagy a Szépművészeti Múzeum építési, illetve rekonstrukciós munkáit”. – A rejtélyes címszón, hogy „Aquincum”, nem tudni mit értenek, hacsak nem azt a hidat, amit az MSZP–SZDSZ-es városvezetés 2002-ben ígért, ám soha nem épített meg – írta a főpolgármester. A főpolgármester szerint hiába idézik elődje, Demszky Gábor 2010-es nyilatkozatát az állítólag megkezdett 26 beruházás „könnyű” befejezhetőségéről, ilyen ugyanis sosem volt. A rákoskeresztúri buszfolyosó kiépítése, az 1-es villamos meghosszabbítása, a járműcserék, a Duna-partok egységesítése, a Római-parti védmű megépítése már ebben a ciklusban – a súlyos pénzügyi nehézségek ellenére – indultak be ténylegesen. Az előző városvezetés idején megháromszorozott költségű 4-es metró ma először szállít utasokat. – Arról most sem esik szó, a vonal miért nem épülhetett meg az orosz államadósság terhére – írta Tarlós István. Érthetetlennek tartja továbbá, hogy miközben az új városvezetés tízmilliárdokat takarított meg az Alstom-, a Siemens- vagy a Swietelsky-ügyek újratárgyalásával, a Népszabadság fel sem veti, miért kötöttek 2005–2006-ban tizenhétféle szerződést különféle külföldi cégekkel. Szabó Zsolt Magyar Nemzet
Bajban van az ellenzék, nem tudnak ugyanis csődöt kiáltani - rövid lapszemle
Orbán Viktor szerint a kormány kísérletet tesz arra, hogy az alanyi jogú juttatásokon alapuló társadalmat érdemeken alapuló társadalommá változtassa. „Nagyon közel vagyunk hozzá. Az ilyen átalakulás nagyon bonyolult. Már csak az maradt hátra, hogy kiderüljön, ezt megvalósítva is lehetséges-e választást nyerni”.
Nagy Vajda Zsuzsa szerint bajban van az ellenzék, nem tudnak ugyanis csődöt kiáltani, miközben folyamatosan csökken az ország kockázati felára, és mára a kormányfőt legvehemensebben kritizáló elemzők is elismerik: Magyarországon javul a helyzet, stabilizálódás figyelhető meg.
Magyar Nemzet
Ami állami feladat, az legyen az államé - az oktatás szervezése mindig is állami feladat volt - rövid lapszemle
Tállai András önkormányzati államtitkár szerint ami állami feladat, az legyen az államé. Az oktatás szervezése például mindig is állami feladat volt. Az önkormányzatoknak nem kell amiatt idegeskedniük, hogy az iskolákban ki tudják-e fizetni a fűtést, tudnak-e bért adni a pedagógusoknak. Ma már fel sem vetődik, hogy kórházakat vagy szociális intézményeket zárjanak be. Az önkormányzatok azzal foglalkozzanak, ami tényleges helyi feladat: a településüzemeltetés, az ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés, a hulladékgazdálkodás.
Ott maradt a háziorvosi ellátás és a hivatali ügyintézés is. Az átalakítással megszüntették a pazarlást, a kistelepüléseknél bevezették a közös hivatalokat. Egy év alatt a nagyvárosok is elfogadták, hogy a kicsiknek, a szegényebb önkormányzatoknak ez a kormány többet ad.
Magyar Nemzet