Árpád-kori templomaink - Szent István-kápolna - Felső-Háromszék oltárhegyén - Perkő-tető - Kézdiszentlélek Székelyföld - Erdély
A 719 méter tengerszint feletti magasságú Perkő-tető a nyugatról a Bodoki-havasok és a Kászon-patak völgye, északról a Csíki-havasok és az Úz folyó völgye, keletről a Nemere-hegység és a Lassúág-patak völgye, délről a Háromszéki-medence által határolt Répát-hegység legdélibb nyúlványa, Felső-Háromszék oltárhegye.
A hegyről rálátás nyílik az egész Háromszéki-medencére, a Csíki- és a Bodoki-havasokra.
A hagyomány szerint a tetőn mondtak ítéletet Kézdiszék népe peres ügyeiben, innen eredhet a Perkő elnevezés. A tetőn álló 13. századi római katolikus Szent István-kápolna, mely a tatárjáráskor elpusztított Szentlélek várának helyén épült, a háromszékiek leghíresebb műemlék búcsújáró helye augusztus 20-án, Szent István király napján.
Patrióta Európa Mozgalom
Patrióta Európa Mozgalom: vissza a hagyományos értékekhez - indulásunk pillanatára, mozgalmunk célkitűzéseire, egy másfél évvel ezelőtti tudósítás felidézésével emlékeztetünk
Központosított, a pénzügyi körök irányította Európa helyett független nemzetek alkotta Európáért indított mozgalmat több magyar civil szervezet, Patrióta Európa Mozgalom névvel.
Valaha megszületett, majd formát öltött az európai országok szövetségének gondolata. Akkor még az a cél lebegett a közösséget formálók szeme előtt, hogy alkossák önálló, független nemzetek, megtartva sajátosságaikat, de összefogva közös ügyeinkért.
Ám valakik, valahol átalították a váltót, és az „Európa expressz” a jelek szerint nem éppen arra száguld, amerre gondoltuk. Legalábbis ez a véleménye azoknak a civil szervezeteknek, amelyek elérkezettnek látják az időt, hogy újra az eredeti irányba vezessék a vonatot. A pénzügyi körök központosított, bürokratikus Európája helyett a polgárok patrióta Európáját építve.
Nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy mozgalmat hirdetnek a hagyományos értékek megőrzéséért.
Semmit rólunk, nélkülünk – ez a nemrég megalakult civil mozgalom vezető elve. A pénzbirodalom világszerte gúzsba kötötte a kormányokat, s ez ellen a népnek, az európai civilségnek fel kell lépnie, fogalmazott a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Csizmadia László, a Civil Együttműködési Tanácskozás elnöke, aki hozzátette, vissza kell állítani a választások között a civilek kontrollját.
Mészáros László, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület ügyvezető elnöke, a mozgalom egyik megalapítója olyan Európai Uniót támogat, amely közös értékeink mentén határozható meg, a hazaszeretet, a család, a keresztény hagyományaink, az emberi jogok védelme, a társadalmi szolidaritás, a vállalkozás valódi szabadsága, a gazdasági növekedés gyümölcsének igazságos elosztásába vetett hit, a tiszta természethez és a védett környezethez való jog mentén.
Európa megfeledkezett ezekről a közös értékeinkről, fogalmazott Mészáros László.
Magyarország törekvései, a nemzeti értékek fontossága, a brüsszeli központosítással kapcsolatos aggályok egybeesnek más nemzetek gondolkodásával, fogalmazott Konrad Sutarski Magyarországon élő lengyel író, aki hozzátette, rendkívül fontos a civil mozgalom egész Európa nemzeteire történő kiszélesítése, hogy az együttes erővel gyakorolhasson hatást a pénzügyi világhatalomra.
Kossuth Rádió, Vasárnapi újság | 2012. február 13
Kovács András: Ez véget vethet a bukaresti gyarmatosításnak - A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata
A hétvégi erdélyi autonómiatüntetés abból a szempontból elérte a célját, hogy végre konkrétan, közérthetően megfogalmazta a mozgalom szándékait és jelmondatát – állapította meg a Mensura Transylvanica (MT) erdélyi politikaelemző intézet. Úgy látják, hogy egy esetleges polgári engedetlenségi mozgalom eredményesebb lehet, mivel így a világ is felfigyelhetne az erdélyi és partiumi helyzetre.
A szervezők szerint mintegy tízezren tüntettek Erdély és Partium 119 helyszínén július 20-án este a kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére.
A szervezők valamennyi helyszínen felolvasták a tüntetés kiáltványát, amely a történelmi régiók visszaállításáért száll síkra. „A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata” – áll a szövegben, amely arra figyelmeztet, a Bukarest által kikényszerített régiósításnak nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok is vesztesei lesznek.
A Mensura Transylvanica politikaelemző központ szerint az, hogy a tízezer résztvevő sok vagy kevés, relatív. Ahhoz képest, hogy milyen fontos ügyről van szó, illetve ahhoz mérten, hogy senkinek sem kellett több száz kilométert utaznia, lehetne nagyobb is. Ahhoz képest viszont, hogy egy igazi nyári nap estéjén, július 20-án nyolc órától, a szabadságolások és a hétvégi grillezések, túrák időszakában hívták tüntetni az embereket, nem annyira rossz arány – tették hozzá. Az MT úgy látja, a megmozdulás részben újat is tudott mondani, hiszen a helyszíneken felolvasott kiáltvány meglehetősen világosan fogalmazza meg az erdélyi és partiumi magyar közösség autonómiát akaró részének álláspontját: Erdély nem gyarmat.
Románia gyarmatosítóként viselkedik
A politikaelemző központ szerint bár a jelszó a magyar kormány IMF-fel és EU-val szembeni „szabadságharcának” jelmondatát (Nem leszünk gyarmat!) idézi, ebben az esetben sokkal helyénvalóbb.
Akármilyen közhelyesen hangzik is, Románia amióta csak megszerezte Erdélyt, gyarmatosítóként viselkedik. Előbb csak a hivatalokat, majd a települések lakosságát töltötte fel a Kárpátokon túlról „importált” személyekkel, miközben a térségből befolyó adók jelentős részét Bukarest és a Kárpátokon túli megyék élik fel – olvasható a tanulmányban.
Ezért cserébe Bukarest időről időre abban a „kegyben” részesíti Erdélyt, hogy olyan közigazgatási reformokat kényszerít rá, amelyek sok esetben fittyet hánynak a történelmi, kulturális és földrajzi hagyományokra, tényekre.
Ilyen volt az 1968-as megyésítés – melynek során megszüntették a Magyar Autonóm Tartományt –, de még annál is károsabbnak ígérkezik a jelenlegi USL-kormány által tervezett régiósítás, amelyben a Székelyföld szétszabdalását s a székely és a partiumi magyarlakta megyék nagyobb, román tömbbe való beolvasztását tervezik – állapította meg az MT.
Központosítás zajlik
Ebben a helyzetben valóban indokolt a „Nem leszünk gyarmat!” jelszó alkalmazása, már csak azért is, mert a bukaresti hatalom a jelek szerint meglehetősen lekezelően bánik az itteniekkel – olvasható a tanulmányban. „Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes – miközben az EMNP-vel szemben az RMDSZ »higgadtságát« dicsérte, amivel bizonyára többet ártott a szövetségnek, mint amennyit használt – amolyan igazi, »felvilágosult« jakobinus gőggel próbálta meg úgy beállítani a helyzetet, mintha Bukarest csak jót akarna a székelyföldieknek, akiknek meg kell érteniük, hogy a legfontosabb közös érdekük a fejlődés.”
Az MT úgy látja, a helyiek tudják a lehető legjobban, hogy fejleszteni kell a régiót – csakhogy azt szeretnék, ha Bukarest nem önkényesen, a kormányhivatalok illetékeseinek irodájában kidolgozott, a valósággal köszönő viszonyban sem levő tervek alapján, hanem a helyiek kívánságait és igényeit figyelembe véve akarna fejleszteni.
A jelenlegi hatalom célja azonban a jelek szerint egyáltalán nem ez. A decentralizáció jelszavával csak a központosítást növelik, hiszen a tervezett régiókkal csak újabb bürokratikus szintet iktatnának be a megyék és a kormány közé.
A mostani tüntetés a politikaelemző központ szerint abból a szempontból elérte a célját, hogy végre konkrétan, közérthetően megfogalmazta a mozgalom szándékait és jelmondatát.
A kilátásba helyezett polgári engedetlenségi mozgalom már ütősebb lehet, amennyiben Bukarest az eddigi arroganciával viszonyul a célokhoz. Csak arra kell odafigyelni, hogy az akciót a lehető legszélesebb magyar összefogással valósítsák meg. Egy ilyen mozgalom ugyanis – amennyiben kellően széles és hatékony – immár a világ figyelmét is ráirányíthatja az erdélyi és partiumi magyarság jogköveteléseire – zárul az elemzés.
Kovács András
mno.hu
1200 településnek segít a kormány a nyári gyermek-étkeztetésben - rövid összefoglaló
A nyári szünidőben sok családnak jelent gondot, hogy a gyerekek étkeztetését megoldják. Ehhez nyújt segítséget a kormány. Az idei évben a kormány szociális gyermekétkeztetési programjában közel 1200 településen, összesen 110 ezer rászoruló gyermeknek biztosítanak naponta egyszer meleg ételt a nyári szünet ideje alatt.
Idén 2,4 milliárd forintot különített el a kabinet erre a célra. Összehasonlításként 2005-ben ez az összeg 300 millió forint volt és mintegy 70 ezer gyerek étkeztetését fedezte.
A szociális gyermekétkeztetés rendszere az elmúlt három évben két szempontból alakult át: egyrészt a kormányzati támogatást a leghátrányosabb helyzetű települések legrászorultabb családjai vehetik igénybe, másrészt ösztönözzük a hazai kistermelőktől származó élelmiszerek felhasználását is.
A nyári gyermekétkeztetés mellett európai szinten is mintaértékű az Erzsébet-program, amelyben az idén 73 ezer gyermek vesz részt. A rászorulók már egy-, kétezer forintból is teljes ellátású nyári táborban üdülhetnek egy héten át.
A kormány az idei évtől, felmenő rendszerben ingyenessé teszi a tankönyveket az általános iskola első nyolc osztályában.
Patrióta Európa Mozgalom
Nem azt mondták: szégyelld magad Gyuri! - avagy összezárt a maffiabaloldal - rövid összefoglaló a Fidesz véleményéről Szilvásy-ügyben
A Fidesz szerint, Szilvásy ügyében közös nevezőn a baloldal - a DK szerint koncepciós per zajlik.
Az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdőre vonását, bírák fenyegetését antidemokratikus maffiamódszernek tartjuk.
Ha bármelyik ország, bármelyik minisztere ilyen ügybe keveredik, akkor nem azt kell mondani: veled vagyunk Gyuri, hanem azt, hogy szégyelld magad Gyuri.
A baloldalnak egységesen el kellett volna határolódnia Szilvásy Györgytől és bocsánatot kérnie a magyar emberektől. Ezzel szemben a maffiabaloldal emberként összezárt Szilvásy mögött.
Patrióta Európa Mozgalom
Kiadta az ukázt a lengyel miniszter: Védjék meg a magyar partnereket
A lengyel külügyminiszter egyebek között azt kérte diplomatáitól, hogy „védjék meg a magyar partnereket az igazságtalan támadásoktól”. Radoslaw Sikorski erről hétfőn beszélt Varsóban, a lengyel nagykövetek éves értekezletén.
A nagyköveti értekezleten a miniszter felszólította a nagyköveteket, hogy tegyék ismertté a világban a lengyel történelmet, a Lengyelország átalakításában elért sikereket, és lépjenek fel a kereszténység védelmében. Sikorski kitért arra is, hogy a diplomaták szenteljenek nagy figyelmet a visegrádi csoport országainak, és „védjék meg magyar partnereiket az igazságtalan támadásoktól” – jelentette a PAP lengyel hírügynökség.
A nagyköveti értekezlet a 2013-as és 2014-es diplomáciai feladatokkal, az Európai Unió helyzetével és Közép-Európa kérdéseivel foglalkozik.
Ami az unió helyzetét illeti, Sikorski kijelentette: „nem kell szeretnünk a kontinenst, de bízni kell Európában”. Nem szabad megijedni azoktól az állításoktól, amelyek szerint Európa az összeomlás küszöbén áll – tette hozzá.
MTI, mno.hu
Európa, segíts?!
Nem foglalkozunk gyakran az úgynevezett Magyar Narancs politikai állásfoglalásaival, ezután sem fogunk.
A hetilap múlt heti egyik szerkesztőségi cikke mellett azonban hiba lenne szó nélkül elmenni. A Ne küldjetek! címen megjelent írás, ahogy mondani szokás, túlmutat önmagán, az Orbán Viktor újraválasztásától rettegő, jobb híján liberálisnak nevezett értelmiségi csoport segélykiáltása.
Nem a magyar választók, még csak nem is a magukat demokratikusnak nevező, a választási együttműködésről az érdemi tárgyalásokat éppen megkezdő ellenzéki pártok, hanem egyenesen Brüsszel felé száll a fájdalmas, kétségbeesett panasz.
Igen, jól sejti az olvasó: a cikkben megfogalmazott javaslat lényege az, hogy az Európai Uniónak fel kellene függesztenie a strukturális és kohéziós alapokból érkező, hazánknak járó támogatásokat, valamint az agrártámogatásokat, és meg kellene vonnia az uniós döntéshozatali testületekben Magyarország szavazati jogát. Egyebek mellett azért, mert „Orbán Viktort csak így lehet megbuktatni, és így meg lehet buktatni”. „Legalább pénzt ne küldjetek nekik – a többit elintézzük mi!” – zárul az írás.
Szó se róla, egyenes beszéd. Melynek szerzői nyilván számoltak azzal, ha valaki észreveszi a jobboldalon, reflexből rásüti a hazaárulás bélyegét. Talán ezért idézték fel, hogy 1989-ben az idősebb Bush elnököt magyarországi látogatásán Ne adjatok pénzt a kommunistáknak! felirattal fogadták, ami a lap szerint hazafiatlan, de remek ötlet volt.
Csakhogy az akkori és a mostani helyzet között van egy icike-picike különbség: a kommunisták hatalma nem szabad választásokon elnyert legitimáción, hanem egy külső erő forma szerint szintén hazai felkérésre történt beavatkozásán nyugodott.
Az, hogy a Magyar Narancs, Heller Ágnes, Radnóti Sándor vagy Konrád György utálják a jelenlegi kormányt, és nem szívesen szívnak egy levegőt Orbán Viktorral, nem elégséges ok a javasolt drasztikus külső beavatkozásra.
A szerkesztőségi cikk nem is ezt, hanem az uniós pénzek felhasználása körüli aggályokat nevezte meg a beavatkozás lehetséges jogalapjaként. Ez azért elég karcsú. Brüsszelnek ma is megvan a lehetősége, hogy vizsgálja és indokolt esetben felfüggessze a támogatások felhasználását. Az e téren hatásosabban fellépő uniós ügyészség friss tervét sem tartom a nemzeti hatáskörök csorbításának, közösségi pénzekről lévén szó.
De azt az általános büntetést, amit a magyarországi liberális értelmiség javasol – szemben egyébként Mesterházy Attila MSZP-elnökkel is, akinek pártja a választói hangulatot érzékelve egy ideje kettős beszédet folytat az ügyben: a szankciókat elveti, de minden külföldi fórumon tovább ekézi a kormányt –, csak akkor szabhatná ki ránk az unió, ha átlépne a közösen lefektetett elveken, szabályokon, szerződéseken, eljárásokon. Ezzel a szerzők is tisztában vannak, miként vélhetően azzal is, hogy lehetetlen egy csak Magyarországra nézve hátrányos szabályozást átverni az uniós testületeken – ahogy ezt szintén sürgették –, így viszont nehezen érthető, miért égetik magukat egy ilyen visszataszító, a kudarcukat beismerő javaslattal.
Egyébként Brüsszel, amikor tehette, beavatkozott a magyar ügyekbe. 2006-ban eldöntötte a választásokat azzal, hogy haladékot adott Gyurcsányéknak a valós költségvetési helyzetet bemutató konvergenciaterv benyújtására.
Aztán ugyanaz év őszén lényegében szemet hunyt az akkori hatalomnak az európai alapértékek megsértését jelentő, brutális fellépése felett.
Majd négy év múlva a Bajnai által elmért hiánycél betartásának kikényszerítésével kényszerpályára igyekezett terelni a frissen hivatalba lépett Orbán-kormányt. Egyik akció sem jött be, ám sokat ártott az országnak.
Legyen méltányos velünk az unió, és tartsa be a saját szerződéseit – a többit elintézzük mi, magyarok!
Szerető Szabolcs
Magyar Nemzet
"Brutális támadás" Magyarország ellen
Kiáll az Orbán-kormány mellett a Tavares-jelentéssel szemben a Jaroslaw Kaczynski vezette lengyel ellenzéki, jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt, ezért határozattervezetet nyújtott be a varsói szejmben.
A Rzeczpospolita című konzervatív napilap hétvégi számában megjelentek szerint a PiS határozattervezet benyújtásával támogatja a magyar kormányt. A közvélemény-kutatások szerint jelenleg első helyen álló ellenzéki párt véleménye szerint a Tavares-jelentés „brutális támadás” Magyarország ellen, amelynek elfogadásával az EP túllépte hatáskörét.
A határozattervezet szerint „a ma Magyarország ellen indított támadás holnap bármelyik más uniós tagállamot érhet”. A lengyel párt úgy véli, hogy a Magyarország elleni bírálatot a szuverén magyar politika, a keresztény értékeken és a család jogainak megerősítésén alapuló alkotmány váltotta ki. A PiS szerint az ilyen politika éppenséggel támogatást és nem elítélést érdemel.
MNO, MTI
Utópikus kommunista ábrándképeik átváltottak a jobban megfogható liberalizmusra - rövid lapszemle
Tőkéczki László szerint a ’68-as lázadás előtt igen kiterjedt szabadságjogok jellemezték a Nyugatot. Nem volt mit kibővíteni. A diáklázadások kapcsán nem a szabadságjogokról, hanem a szabadosságról kell beszélni. Megkezdődött a családok a kis közösségek felbomlása, felerősödött az individualizáció.
A lázadás voltaképpen nem hozott semmi újat, amit hozott, az pedig csak rombolta a teremtés rendjéből fakadó természetes emberi viszonyokat. Amint negyvenévesek lettek a főbb szereplők, ők is szépen betagozódtak a társadalomba.
Utópikus kommunista ábrándképeik átváltottak a jobban megfogható liberalizmusra, ez lett az önkifejezési terepük a szabadosság tovább tágításával, az egyházellenességgel, egy nagy, nemzetek fölötti világ építésével együtt.
És ez nagyon megfelelt a gazdasági globalizmusnak, mert ezekben a törekvésekben nincs semmilyen szociális és etikai érdekvédelem, nincs semmilyen elköteleződés, csak fogyasztás van.
Magyar Hírlap
A nép nem bizonyult méltónak az új birodalom urainak bizalmára - rövid lapszemle
Bogár László Charles Gati egyik nyilatkozata kapcsán Bertold Brecht 1953-as, a berlini lázadási kísérlet leverése után írt gúnyos versét (Die Lösung - A megoldás) idézi. A lázadás után a pártvezetés közli a néppel, hogy csalódott benne, a nép le van váltva.
Hatvan év alatt a helyzet nem sokat változott. Most éppen Charles Gati a Huffington Post című lapban a következőket mondta: „1989-ben a nyugati típusú demokrácia magja nem hullott jó talajra minden országban, és minden népréteg esetében.
Nem a szocializmusra magára gondolnak nosztalgiával, hanem a középszerűségre, a látszólagos egyenlőségre és a jóléti állam szegényes juttatásaira. És legfőképpen a kemény munka játszik itt közre, melyre a kapitalizmus kényszerít, tehát van benne lustaság is, és persze nosztalgia a garantált kéthetes szabadság, az egyéves gyes, a teljes foglalkoztatottság iránt.”
Ha jól értjük Gati szavait, a nép nem bizonyult méltónak az új birodalom urainak bizalmára. Nyilván Gati úr is látta tavaly a Tax Justice Network adatait arról, hogy az elmúlt harminc évben Magyarországról 242 milliárd dollárt mentettek ki a globális tulajdonosok offshore-ba. Ott nyilván jobb helyen van a pénz, mint azoknak a lusta magyaroknak a zsebében, akik létrehozták.
Magyar Hírlap