Czakó Gábor szerint a magánhatalmak rendelkeznek mindazzal, ami a pénz által birtokolható – a föld, az ipar, a kereskedelem, a találmányok, egyszóval minden, ami megvehető – a javaktól a választási eredményekig. Mi a magyar bűn? Egy mélyen demokratikus tény, ami utoljára a nemzet ötvenhatos lelkesültségében lobbant föl.
Akkor is a nép elsöprő többsége döntött a szabadság, mint a legelemibb alapjog visszaszerzése mellett. 2010-ben a nemzetközi nagytőke pártjai csúfosan megbuktak; hiába hazudoztak, csaltak, majd verették, lövették a népet, a nemzeti összefogás kétharmados többséget szerzett.
Ez a fő bűnünk. A kétharmad nyílt lázadás.
Ilyesmi az EU-ban nem szokott megesni. Általában néhány százalékos fölénnyel élre vergődik a választáson valamelyik párt, amely aztán jó, ha kibírja a négy évet. Mindez lassacskán elmossa a pártok eredeti vonásait, s egy idő múlva szinte mindegy, kik kormányoznak.
A szürke bukdácsoló az ideális „demokrácia” a magánállamok és helyi álarcuk, az EU szemszögéből. Érdekes, mert tehetetlen. Magyarország veszélyes, mert tehetséges.
Magyar Nemzet
A szocialisták kormányzása alatt a kórházak és a mentőszolgálat a működőképességük határára értek, az intézmények eladósodtak, a mentőautók lerobbantak, az egészségügyi dolgozók többsége elhagyta a pályát.
A Gyurcsány-Bajnai-kormány cserbenhagyta az orvosokat, az ápolókat, a betegeket pedig vizitdíjjal és kórházi napidíjjal akarták sújtani.
A jelenlegi kormány megkezdte a baloldal által felhalmozott kórházi adósságállomány csökkentését, az intézmények fejlesztését, az egészségügyi dolgozók számára béremelési program indult, új mentőállomások épülnek és új mentőautók segítik a gyorsabb betegellátást.
Már az is óriási teljesítményként értékelendő, hogy nem omlott össze a rendszer, és ma már a fejlesztésekről beszélhetünk.
Patrióta Európa Mozgalom
A magyar alkotmányos gondolkodás néhány évszázaddal korábban kialakult, mint Amerikában, ahol liberális alkotmány született, bár gond nélkül együtt élt még majdnem egy évszázadig a rabszolgaság intézményével.
Ugyancsak helyénvaló volt a miniszterelnök megjegyzése Oroszország és a demokrácia viszonyáról, de említhette volna akár Kínát vagy Törökországot is.
A birodalmi törekvések mindig ideológiai formában jelentkeznek, mondván, „mi jobbak vagyunk, sikeresebbek, kövessetek minket, mi felszabadítunk titeket”. Ennek a gondolkodásnak a buktatóit láthatjuk napjainkban is, például a mohamedán országokban. Minden nemzetnek más a története, a hagyománya, más a demokráciáról kialakult véleménye. Az egyéni és a közérdek összehangolása állandó küzdelem, amely folyamatos korrekciókkal jár, de csak akkor lehet sikeres, ha nem idegen törvények és szabályok uralmát jelenti.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A demonstráló tömeg, amint megtudta, hogy Bajnai nem mer bejönni Felcsútra, azonnal kocsikba szállt, és libástól, transzparensestől az ellopott sajtótájékoztató helyszínére igyekezett. Kissé nehezteltek Bajnaira, hogy most már nemcsak a libáiktól, hanem a sajtótájékoztatóktól is megfosztja őket.
A közeledőket észlelve és rossz lelkiismeretétől űzve a népvezér buszra szállt kíséretével és a baloldali lakájmédia bértollnokaival eliszkolt Alcsútdoboz irányába.
A menekülő Bajnai után tartott a demonstrálók autókonvoja transzparenseket és libákat felmutatva a buszon megbújó antihősnek. A Bajnaiékat szállító jármű az Alcsútdobozon lévő arborétum felé vette útját, majd annak szomszédságában lévő Puskás Ferenc Sporthotel és Étteremhez érkezve megállt egy pillanatra, aztán visszafordult Felcsút irányába, mindvégig a mögötte oszlopban követő demonstrálók kocsisorától kísérve.
Petrin László
Magyar Hírlap
Piaci vélekedések szerint az IMF-hitel visszafizetése nem változtatja meg jelentősen Magyarország finanszírozási kilátásait. Az anyagi háttér amúgy kellően rendelkezésre áll: a pénzügyi tartalékok elegendő forrást biztosítanak a fennmaradó valutaalapos hitelrészlet kifizetésére. Mindeközben a felgyorsított törlesztés segítheti a jegybank azon célját is, hogy csökkenjen a kéthetes jegybanki kötvényállomány. Szajlai Csaba Magyar Hírlap
Miközben a közeli Nyugat olykor mintha játszótérnek vagy szimulátornak tekintené országunkat – a közvetlen szomszéd egyes megnyilatkozásaiban már-már 1867 előttre tekeri vissza az idő kerekét –, addig a távoli Kelet a földkerekség egyik legnépszerűbb, legimpozánsabb sportrendezvényével tisztel meg bennünket, pusztán azzal, hogy globális hatalmai úgy határoznak: nem erőlködnek, hadd jöjjenek egyszer a magyarok is.
Az elmúlt negyedszázadban Ausztrália háromszor, Olasz- és Spanyolország kétszer-kétszer, Kanada, Japán és Kína egyszer-egyszer lehetett a vizes-vb gazdája, mostantól következnek az oroszok, a mexikóiak, a koreaiak, majd mi. A magyarhoz mérhető nemzetgazdaságot, népességet ne is keressünk közöttük. A miniszterelnök azt is megjegyezte, a csőd szélén tántorgó, a saját lábán megállni képtelen államnak senki sem adná oda a rendezés jogát; valóban, nincs az az eszement ember, aki oda tervezné a legmeghittebb családi ünnepségét, ahol bármikor a fejére dőlhet a tető.
Ezért a minket ért tisztességgel vetekszik a felelősségünk is.
Ballai Attila
Magyar Nemzet
Valami baj van a régi Európával. Ezt mi mondogatjuk, immáron évek óta, de mind ez ideig gúnyos kacaj hallatszott csak válaszként azok részéről, akik miatt a régi Európa súlyos bajba került. Most azonban visszavonhatatlan tény: baj van a régi Európával.
Ezt onnan lehet tudni, hogy Barroso, az Európai Bizottság elnöke mostanában konferenciákat szervez az „új európai narratíva” kialakításának szándékával. Most éppen Varsóban ülésezett a nevezett konferencia, majd összeült egy szűk értelmiségi csoport, amely három emberre bízta egy új európai charta szövegezését.
Íme, a fantasztikus hármas: Per Nyholm dán újságíró, Tomás Sedlacek cseh közgazdász, valamint a mi szemünk fénye, Konrád György író és intézmény és ősbölény és vátesz és orákulum és a férfi Heller Ágnes.
Ha nekik hármójuknak kell új Európát szövegezniük, akkor tényleg baj van.
S hogy mekkora a baj, az abból is látszik, hogy nekik hármójuknak kell új Európát szövegezniük.
Ugyanis – és ettől a pillanattól fogva kizárólag Konrádról beszélek, ugyanis a másik kettőt nem ismerem – a szövegezők egyikének minimum óriási a felelőssége abban, hogy Európa oda jutott, ahova.
Globalizáció, dereguláció, privatizáció, beteg internacionalizmus és még betegebb nemzettagadás. Pénz, pénz, pénz. „Szabad” piac, szabad rablás, szabad szerelem. Múlttalanság, sorstalanság, jövőtlenség. A rettenetes pillanatok börtöne. ’56 - de igazi hősök nélkül, ’68 – de Prága nélkül. Jakobinus örökség, Che, RAF – csak semmi cicó, elő a slukkert” … Erőszakmentesség, de csak miután egyeduralomra vergődte magát az én penetráns erőszakom, s a frusztrációimból épült szép új világ.
„All we are saying/ is give peace a chance” - de azért ugye tökön rúghatlak, ha „redneck” vagy, ha „paraszt” vagy, ha „antimodernista” vagy. „Make love, not war” – hát persze. De nem árt, ha az üzlet pörög… Adunk-veszünk. Drágán-olcsón. De csak ha már megjártuk a hadak útját, Maótól Keynesig. Ha már elárultunk mindent, beárultuk iskolatársainkat a templom ajtajában állva, s lesve, ki megy be közülük az Isten házába. Ha már ráleltek a sógor kályhájában a kéziratokra. Ha már…
Ha már megírtuk a Tréfát – s kiderült, önmagunk fertelmes bűnét írtuk meg.
Ha már megrendeztük a Mephistót – és kiderült ugyanez.
Ha már kiderült a lét elviselhetetlen könnyűsége.
Ha már egyszer a közös bűn tart össze bennünket.
Ha már nincsen senki, aki közénk férkőzhetne, hiszen kihalásra vagyunk ítélve. De a művünk, a nagy, összekapaszkodott, nemzettelenített, libertiánus Európa nem pusztulhat mivelünk. Hiszen a hajlam a rosszra, a bűnre az ember attribútuma. S mi mindig erre építettünk mindent.
Az nem lehet, hogy annyi rém hiába oszta bért, s kedd annyi blőd retek döglött meg a drogért…
Ez a mi művünk, és nem hagyjuk veszni, semmiképp.
Nem hagyjuk az elmebajjá tett emberi jogokat. Nem hagyjuk a felesleges, ostoba, semmirevaló harcokat. Nem hagyjuk a meleg büszkeséget, a semleges nemű öltözőket, a férfiak ülve hugyozását, az idegenek ajnározását, a befogadás általi tönkretételét annak az átkozott „régi” Európának. Nem engedünk az antiszemitizmus elleni harcból – és ha éppen nincs antiszemitizmus, majd elintézzük, hogy legyen. Hogy is mondja Woody Allen az Annie Hall-ban?
„– Nemrégiben együtt ebédeltem néhány sráccal az NBC-ből. Leettem magam, szóltam a pincérnek, hogy hozzon nekem oldószert. Erre Tom Christy odasúgta a pincérnek, biboldószert hozzon, érted, nem oldószert, biboldószert. Nem oldó-, biboldó…
– Idefigyelj, Max, én őszintén mondom neked…
– Nagyon kérlek, ne hívj engem Maxnak!
– Miért, ezt a nevet neked találták ki. Nagyon kérlek, ne keress mindenben összeesküvést.
– Na jó, tessék, ezt hallgasd meg. Pár napja voltam a lemezboltban, tudod, van ott az a szőke, Elvis-frizurás eladó, derék nagy barom. Bemegyek, meglát. »Ja, igen, nálunk ezen a héten Wagner-vásár van.« Wagner-vásár. Wagner, Max, Wagner, érted? Na, én tudom, miért mondta olyan jelentőségteljesen.
– Oké Max. Kalifornia Max, lelépünk ebből az eszelős városból.
– Nem megyek sehova.”
Hát így. És ezt mi nem engedjük. Írunk inkább új európai narratívát. Pedig garantáltan nincsen ránk szüksége immáron senkinek…
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Orbán Viktor a nagyköveti értekezleten kijelentette: Magyarország valójában az Európai Unión belüli status quót, az uniós és a nemzetállami jogosítványok közötti egyensúlyt védi. Mi nem elszakadni akarunk Európától, de nemet mondunk a lopakodó föderatív politikára.
A rejtett európai szerződésmódosítási kísérletek alapvetően a nagy tagállamok érdekeit képviselik, és kettős mérce alkalmazásához vezetnek.
Meg kell küzdeni a brüsszeli bürokráciával, amely a teóriát a valóság elé helyezi. Az eurózónán kívüli Magyarországnak mindent meg kell tennie gazdasági mozgástere megőrzésére és növekedése érdekében.
Krízis idején teljesen legitim a célzott gazdaságpolitikai eszközök alkalmazása – utalt a különadókra. Válságban nem lehet normatív mindenkire egyformán érvényes szabályokat alkalmazni.
Budapest és Washington között felfogásbeli, ideológiai kérdésekben vannak nézeteltérések, ám a „kemény ügyekben” – katonai és titkosszolgálati együttműködés, gazdaság és befektetések – nincsenek problémák.
Népszabadság
Az egyik legfontosabb véleménykülönbség abban mutatkozik meg, hogy az Egyesült Államok és Magyarország másként látja, hogy ki milyen mértékben szólhat bele más országok belpolitikájába.
Az amerikai nagykövetnek nem dolga megmondani, hogy mit írjunk az alkotmányba – szögezte le Orbán Viktor.
Magyar Hírlap
Az Európai Uniónak versenyképességének javítása érdekében meg kell állapodnia Oroszországgal – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Magyar Nemzet
Révész Máriusz, a kormányfő családpolitikai tanácsadója szerint a családpolitikának két irányba kell mennie: vannak olyan rétegek, ahol megszületnek a gyerekek, és sajnos a magyar társadalom nem tud mit kezdeni velük, mert analfabétán, munkavállalásra alkalmatlan tudással hagyják el a magyar iskolarendszert.
Ezeknél a rétegeknél az a feladat, hogy az oktatási rendszert, a képzést tegyük rendbe. Itt nem az a feladat, hogy további ösztönzőket tegyünk be, hogy még további gyermekeket vállaljanak.
Azoknál a családoknál kell lebontani a gyermeknevelés előtt tornyosuló akadályokat, ahol kisebb-nagyobb kínkeservvel, de a munka megvan, és munkajövedelemből szeretnék felnevelni a gyerekeket.
Ha egy középosztálybeli család több gyereket vállal, drasztikusan csökken az életszínvonala. Nagyon szerencsétlennek tartja, hogy Magyarország olyan baloldallal van megáldva, amelyik ezt nem tudja elfogadni.
Lehet vitatkozni a családi adókedvezmény mértékén, vagy megnézni, hogy az egykulcsos adóval hogyan működik, de a magyar baloldal azt az elvet vitatja, amit a német szociáldemokraták és a francia baloldal soha sem vitatott.
A demográfiai koncepció leglényegesebb pontja – melyet a skandináv országok és az osztrákok is alkalmaznak – a rugalmas gyed. Nem kívánják büntetni azokat, akik hamarabb kezdenek dolgozni, vagy gyorsabban érkezik a testvér.
Népszabadság
Az izraeli ultraortodox közösség katonai szolgálata régóta megosztotta az országot: a társadalom nagyobb része tűrhetetlennek tartotta, hogy tízezernyi férfi nem vesz részt az ország védelmében, nem tanulnak produktív szakmákat, és egész életükben a szent iratokat tanulmányozzák. Közben rengeteg gyerekük születik, akiket a feleségük, illetve a szociális rendszer tart el. A Jes Atid (Van jövő) párt egyik fő követelése az arányos teherviselés volt. A párt bejutott a kormányba, így megkezdődhetnek a behívások.
Az ultraortodoxok viszont elképesztő kampányba kezdtek, és a náci propagandát idéző karikatúrákkal uszítanak a katonák ellen. Amir Szvarc, egy izraeli informatikai cég ügyvezetője élősdi életmódot folytató rétegnek mondta az „istenfélőket”, akik – miközben elvárják az izraeli adófizetőktől, hogy eltartsák őket – megvetik a nem vallásos többséget.
Népszabadság