A Kúria a bankok oldalára állt
Kúria ítéletet hirdetett abban a felülvizsgálati eljárásban, amelyben egy devizahitelesnek az OTP Bank ellen indított ügyét tárgyalta. A döntés szerint a vitatott devizahitel-szerződés érvényes. A Kúria döntésével a bankok oldalára állt a devizahitelesekkel szemben - közölte a Fidesz.
A Fidesz számára a döntés elfogadhatatlan, igazságtalan és felháborító. A deviza károsultak joggal érezhetik úgy, hogy az igazságszolgáltatás cserbenhagyta őket. Különösen elfogadhatatlan az ítélet annak fényében, hogy Horvátországban egy hasonló ügyben az igazságszolgáltatás nyolc bankkal szemben hozott ítéletet.
A devizacsapdát a Gyurcsány-Bajnai-szövetség ásta ki. 2002-2010 között 140-szeresére nőtt a lakosság devizaadóssága. Körülbelül hatszázezer magyar otthonra került jelzálog.
Nem védték meg az embereket a bankok devizakínálataitól. Az első Orbán-kormány alatt létező otthonteremtési programokat megszüntették, belehajszolták az embereket a svájci frank hitelekbe.
A baloldal akkor is bankok számára kedvező paktumot kötött.
Mi is úgy látjuk, a devizahitelek hibás termékek. Annak a sok százezer embernek, akik annak idején azt hitték, hogy a forintalapúnál kedvezőbb kölcsönhöz jutnak, körülbelül a 90 százaléka nem volt tisztában a kockázatokkal.
A bankoknak viszont mindegyike tudta azt, hogy hibás és kockázatos termékeket akarnak „rásózni” az ügyfeleikre. Ezért a felelősség a pénzintézeteké.
A magyar Országgyűlés nem szólhat bele konkrét hitelszerződésekbe, de az elmúlt három évben mindent megtett azért, hogy minél több embert szabadítson ki a hitelcsapdából (pl. árfolyamgát, végtörlesztés, Nemzeti Eszközkezelő, a devizahitelek megtiltása).
Az Európai Unió az ügyben kötelezettségszegési eljárást indít az országgal szemben, pedig ha valahol, akkor Magyarországon bebizonyosodott, hogy a devizahitel hibás termék.
Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor a Magyar Rádióban
Európai baloldali akció a Tavares-jelentés európai parlamenti elfogadása, aminek az egyik ideológiai alapja az, hogy a magyar alkotmány nem egy liberális alaptörvény. A jelentésre reagáló magyar memorandumot elküldtük minden európai kormányfőnek és házelnöknek - mondta Orbán Viktor a a Magyar Rádióban
Az európai baloldalnak két gondja van a kormánnyal és Magyarországgal: egyrészt nem tudják lenyelni a békát, hogy a magyar választók 2010-ben kétharmaddal leszavazták az akkori baloldali kormányt, másrészt mivel a baloldal összefonódik a pénztőkével, folyamatosan a bankadó visszavonását és a rezsicsökkentés megszüntetését akarja elérni.
A szovjet birodalom fennállása óta egyetlen más külső hatalom sem vette a bátorságot, hogy nyíltan, jogi formát választva korlátozni akarja a magyarok függetlenségét.
Mi nem akarunk egy európai birodalomban élni, amelynek van egy központja Brüsszelben, és megmondják, hogy mi itt, a periférián vagy a tartományokban mit csináljunk. A magyarok a szabad nemzetek Európájában akarnak élni.
A Tavares-jelentés ügyében már nem Magyarországról, hanem egy új jelenségről van szó, arról a kérdésről, hogy egy intézmény megváltoztathatja-e önkényesen az európai alapszerződéseket, hiszen az EP olyasmit tesz, amihez nincs joga.
Ráadásul a válságot megoldani képtelen bürokratahad éppen egy olyan országot akar elmarasztalni, amely jó ösvényen jár.
Az EP nagyon súlyos hibát vétett, amikor megsértette az alapszerződést, de ez egy figyelmeztető lövés, ezt mindenki észre fogja venni az EU intézményein belül, és pillanatok alatt be fogja látni, hogy ha bármely intézmény - például az EP - így viselkedik, akkor nem erősíti, hanem gyengíti az EU belső kohézióját, összetartó erejét, és ennek megálljt fognak parancsolni. Ezért biztos, hogy ez az első és egyben utolsó eset volt.
Ideológiai alapon azért bírálják a magyar alkotmányt, mert az nem egy liberális alaptörvény, mint az Európában divat, hanem a magyar emberek döntése alapján olyan, amely egyensúlyba hozza az egyéni szabadságot és a közösségi érdekeit.
Az európai vita mindaddig nem ér véget, amíg a kormány nem vonja vissza a bankadót és a rezsicsökkentést, márpedig a kabinet ezt nem fogja megtenni.
Devizahitelek
Az igazságszolgáltatásnak azt a jogi kérdést kellene vizsgálnia, hogy hibás termékek voltak-e a devizahitelek, és ha igen, hogy válhattak általánossá. A magyar jog és igazságszolgáltatás egyelőre nem tud mit kezdeni e kérdéssel, hogy hibás termékekről van-e szó a devizakölcsönök esetében.
A kormány háromszor is szembenézett a devizahitelek problémájával, hiszen létrehozta a végtörlesztés, az árfolyamgát és az eszközkezelő intézményét. Nem azt magyarázzuk, hogy mit miért nem lehet, hanem a kormányzat eszközeit bevetjük. Az igazságszolgáltatásnál nem ezt látjuk.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét az ügyben nem az emberek oldalára állt.
Az államnak az lenne a dolga, hogy az emberek oldalára álljon!
Pedagógusokról
A gyermekeinkben van a jövő, ők a legfontosabbak, márpedig velük a tanárok foglalkoznak a legtöbbet, így alapvető fontosságú, hogy milyen emberek, milyen tudásúak a pedagógusok, mennyit keresnek, nyugodt és kiegyensúlyozott hátterűek-e.
Ezért is döntött úgy a kabinet, hogy az egészségügyi dolgozóké után szeptembertől a pedagógusok bérét emeli, bevezetve az életpályamodellt. A többi béremelés híre kacsa, mert bár természetesen a kormány folyamatosan vizsgálja, hogy kinek, mikor, milyen béremelést tudna még adni, de semmilyen kötelezettséget nem tudunk vállalni most a pedagógus-életpálya bevezetésén túl.
Patrióta Európa Mozgalom
Mondják a magukét
Konrád György most is színpadra állt, és megmutatta az irányt. Hogy Bajnai Gordonnak kell kormányoznia, Mesterházy Attilának pedig tekernie. Punktum. És kicsit sem érezte furcsán magát. Hiába erősíti Mesterházyt a Gyurcsány Ferenc által porrá zúzott szocialista párt talpra állításának teljesítménye, hiába az MSZP sokkal nagyobb támogatottsága, hiába a tömegdemokrácia logikája és szabályrendszere, hogy a legtöbb szavazót maga mögött tudó politikus hívhatja ki a regnáló miniszterelnököt.
Hiába. Ha a liberális világ nyelvét Bajnai beszéli, s ha a nyugati elvbarátok is - alapítványi támogatással, médiával - inkább mögé sorakoznak fel.
A hazai liberális értelmiség nagy öregjei mindig csak önmagukra gondoltak. A népre és a nemzetre sosem mint forrásra, csak mint fogyasztóra tekintettek.
Borókai Gábor
Heti Válasz
Amerikára nagyon nagy hatást gyakorolt Orbán politikája
A magyarországi változásokat és Orbán Viktor miniszterelnök munkáját méltatta az Egyesült Államok kongresszusi képviselője Budapesten.
Cristopher Smith republikánus képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke – aki kongresszusi küldöttség tagjaként látogatott Magyarországra – bámulatosnak nevezte a magyarországi alkotmányreformot és az új törvények sorát. „Harminchárom éve foglalkozom emberi jogi ügyekkel a kongresszusban, és nagyon nagy hatással volt rám” mindaz a változás, amely Magyarországon végbement – mondta a politikus a Parlamentben, miután tárgyalt Orbán Viktorral.
A magyar miniszterelnök „rendkívüli, hatékony, szilárd erkölcsi alapon álló politikus, aki szenvedélyesen munkálkodik azon, hogy előrevigye Magyarországot” – mondta. Az Egyesült Államokban okkal tekintik sokan olyan európai vezetőnek, akinek a pályája felfelé ível – tette hozzá.
Smith: Orbán a hagyományos értékeket védi
Az MTI kérdésére, hogy miként vélekedik azokról a bírálatokról, amelyekkel az Európa Tanács égisze alatt működő alkotmányjogászokból álló szakértői testület, a Velencei Bizottság illette a magyarországi alkotmányozást, Christopher Smith azt felelte: nyilvánvaló, hogy minden alkotmányos újítás, sőt egyszerű törvénymódosítás is apróbb változtatásokra szorul. Hozzátette, Orbán a hagyományos értékeket védi, és vannak az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban olyanok, akik nem értenek egyet ezzel, de – mint mondta – ilyen a demokrácia.
A republikánus kongresszusi képviselő márciusban, az amerikai Helsinki Bizottságnak a magyarországi demokrácia állapotával foglalkozó meghallgatásához fűzött állásfoglalásában azt írta, Magyarországon „él és virul az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszere”. Christopher Smith hangsúlyozta, a demokrácia és az emberi jogok állapotával kapcsolatban Magyarországot ért bírálatok között „sok a méltánytalan, amely kettős mércét, félreértelmezést és pontatlan információt tartalmaz”.
A budapesti látogatásra érkezett amerikai kongresszusi delegációt, amelynek Christopher Smith is tagja, Martonyi János külügyminiszter munkareggelin fogadta. A Külügyminisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a szenátorokból és képviselőkből álló öttagú delegáció tájékoztatást kapott a magyarországi politikai és gazdasági fejleményekről és azok európai uniós vonatkozásairól. Mint írták, amerikai részről elismeréssel szóltak a magyar kormány elkötelezettségéről a kirekesztő jelenségekkel szembeni küzdelem kapcsán.
MTI. mno.hu
Ok és tünet
A magam részéről azonban úgy vélem, ez az imperialista megközelítés a néppárti hozzászólások ellenére az Európai Unió jelenlegi meghasonlásának és sikertelenségének egyszerre oka és tünete, mert a család, a nemzet és a keresztény alapelvek nélkül üres fecsegés minden hivatkozás a demokráciára, a szabadságra, mert a báránybőrből egyre gyakrabban kibukkan a farkas, a bankok, a „befektetők”, a multinacionális cégek érdekképviselete. Ez a legszörnyűbb az egész komédiában: a vad bírálatok meg sem fogalmazódtak volna, ha a magyar kormány a szocialisták idején megszokott és bevált szervilizmussal folytatja a helytartóság munkáját.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Ezt nyugodtan nevezhetjük magyarellenességnek
A Tavares-jelentés keddi vitájában például több olyan, hazánk ellen felszólaló EP-képviselő volt, akinek egyetlen (!) gondolatot sem rejtettek a szavai, kusza mondatokat hadart egymás után, de annál nagyobb erővel sugárzott belőle az az érzelmi töltés, az a megvetés és gyűlölet, amelyet nyugodtan nevezhetünk magyarellenességnek.
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
Országgyűlési Határozat - A Magyarországot megillető elbánásról
1 . Mi, magyarok, több mint ezer éve az államalapítással, a kereszténység felvételével beléptünk az európai népek családjába. Mi, magyarok, sokszor kiálltunk az európai értékekért. Volt idő, amikor vérünkkel védtük ezeket az értékeket külső támadásokkal szemben . 1956-ban fegyvert fogtunk a kommunista diktatúra ellen. 1989-ben hozzájárultunk Európa újraegyesítéséhez a vasfüggöny lebontásával.
Mi, magyarok, szabad akaratunkból léptünk be az Európai Unióba. Tettük ezt abban a reményben, hogy a jog, az igazságosság és a szabadság alapján áll ó közösséghez csatlakozunk.
Mi, magyarok, nem akarunk többet olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, és nem kiteljesítik. Nem akarunk többet olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél a hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat .
A vasfüggöny mögött eltöltött 40 év alatt elegünk lett a diktátumokból.
Mi, magyarok, mindig tiszteletben tartottuk, ha az Európai Unió erre feljogosított intézményei párbeszédet kezdeményeztek, és mindig készen álltunk az ésszerűség jegyében fogant megállapodásokra.
Ezért joggal várjuk el az Európai Unió intézményeitől a Magyarországnak kijáró tiszteletet és egyenlő elbánást. Elvárjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden tagországot .
A magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot, hogy az Európai Parlament olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga, és amellyel az Európai Parlament túllépi hatáskörét.
Önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket kreál, amelyekkel megsérti Magyarország uniós alapszerződésben garantált szuverenitását.
Ezzel az Európai Parlament szembemegy az európai értékekkel és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót.
További aggodalomra ad okot, hogy a Magyarországot sújtó hatalmi visszaélés mögött üzleti érdekek húzódnak meg .
Magyarország csökkenti a magyar családok által felhasznált energia árát. Ez sértheti több európa i nagyvállalat érdekeit, akik monopol helyzetük révén hosszú éveken át extraprofitot termeltek Magyarországon. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament ezeknek a nagyvállalatoknak az érdekében próbál nyomást gyakorolni hazánkra .
A magyar Országgyűlés egész Európára nézve veszélyesnek tartja, ha az üzleti csoportok érdekei akadálytalanul érvényesülnek az Európai Unióban, és felülírhatják az alapszerződésben lefektetett szabályokat .
A mai napon határozatot fogadunk el annak érdekében, hogy megvédjük Magyarország szuverenitását és a magyar emberek egyenjogúságát Európában .
Felszólítjuk Magyarország Kormányát, hogy ne engedjen az Európai Unió nyomásának, ne hagyja csorbítani az ország alapszerződésben garantált jogait, és folytassa a magyar családok életét megkönnyítő politikáját!
2 . Ez az országgy űlési határozat a közzétételét követő napon lép hatályba .
Indokolás
A magyar választópolgárok 2003 . április 12-én népszavazáson óriási többséggel döntöttek az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió teljes jogú tagja . A csatlakozással a magyar állam a tagságból adódó új jogosultságokra tett szert és kötelezettségeket vállalt . Ahogyan az Alaptörvény E) cikkének (1) bekezdése fogalmaz :
„Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedés e érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében” . Az E) cikk (2) bekezdése szerint :
„Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. ”
A hatáskörök többi tagállammal közös, az európai unió intézményei útján történ ő gyakorlásának korlátja tehát az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének szükséges mértéke.
Az alkotmányozás joga az Európai Unió valamennyi tagállamában kizárólag a nemzeti törvényhozást illeti meg. Az Európai Unióról szóló szerződés
3 . cikk (6) bekezdése szerint az Unió a célkitűzéseit „a megfelel ő eszközökkel, a Szerződésekben ráruházott hatáskörök keretein belül valósítja meg” . A 4. cikk (1) bekezdése szerint „minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak az Unióra, a tagállamoknál marad .” Ezért minden olyan ügyben, ahol az Európai Unió bármely intézménye az alkotmányozással összefüggő kérdésbe avatkozik be, túllépi azokat az átruházott hatásköröket, amelyeket a tagállamokkal közösen az Európai Unió intézményei jogosultak gyakorolni.
Az Európai Parlament által elfogadott Tavares-jelentés egyszerre jelent durva hatáskörelvonást és hatáskör-túllépést. Hatáskörelvonást, mert a Szerződések őre nem az Európai Parlament, hanem a Bizottság, ezért az Európai Uniós intézmények közül az Európai Bizottság jogosult fellépni minden olyan esetben, amikor az Európai Unió vagy annak bármely intézménye azt vélelmezi, hogy valamely nemzeti szabályozás közösségi jogot sért.
Hatáskör-túllépést, mert a jelentés számtalan olyan megállapítást tesz, amely kizárólag a nemzeti törvényhozás tárgya és különösen azért, mert olyan intézményt állít fel a vélelmezett közösségi jogsértések vizsgálatára, mely az alapító szerződésekben nem létezik.
A 2009 . december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés megalkotásában és elfogadásában Magyarország már teljes jogú tagként vett részt .
Az Európai Unióról szóló Szerződés 48. cikke egyértelművé teszi, hogy az Európai Unió működését szabályozó Szerződések módosítására bármely tagállam, az Európai Parlament vagy a Bizottság tehet javaslatot a Tanácsnak. A Tanács a javaslatot a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsnak továbbítja és arról egyidejűleg a nemzeti parlamenteket is értesíti. Amennyiben az Európai Tanács a javasolt módosítás megvitatása mellett dönt, elnöke konventet hív össze, amely a nemzeti parlamenteknek, a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek, valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak a képviselőiből áll.
A további lépésekből álló eljárás végén az Európai Unió alapját képező szerződéseket csak akkor lehet módosítani, ha a módosításokat – alkotmányos követelményeinek megfelelően – valamennyi tagállam megerősítette. A magyar Alaptörvény E) 3. cikk (4) bekezdése ehhez valamennyi országgyűlési képviselő kétharmadának támogatását írja elő.
Az Európai Parlament részéről még kezdeményezés sem volt annak érdekében, hogy a koppenhágai kritériumok teljesítésének vizsgálatára új uniós testület jöjjön létre, ezért egy jogi kötőerő nélküli jelentés nem helyettesítheti az Európai Unióról szóló Szerződés 48. cikkében rögzített eljárást.
Az Európai Parlament által elfogadott ún . Tavares-jelentés nem csupán valótlan és sértő állításokat fogalmaz meg Magyarországról, de durván megsérti a közösségi jogot, amikor az Európai Unióra át nem ruházott hatáskört a Szerződésekben nem létező testületre telepít.
A hatalommal való önkényes visszaélés és a nemzeti szuverenitással ellentétes közösségi jogsértés ezen egyedülállóan durva példájára a magyar Országgyűlés – a szubszidiaritás elvére is figyelemmel – saját hatáskörében eljárva ezen határozattal hívja fel a magyar és az európai közvélemény figyelmét .
Szövetségbe forrt...
Szóval, ők akarnak újra jönni. Nem az ország „megmentésére”, a nemzet élére, hanem csak a hatalomba, a kasszakulcsért. Ahogy a képaláírások sorrendben tanúsítják: „Bajnai, Somogyi, Ujhelyi, Medgyessy, Mérai házaspár, Debreczeni, Tamás Ervin, Vágó, Ungvári, Magyar, Gálvölgyi, Hernádi” – és ez még csak az első lap…
Nem folytatom, hanem azon merengek, hogy ezt a hallatlanul színes társaságot mi is foghatja össze. Hiszen kiderült és naponta újra meg újra bebizonyosodik, hogy semmi olyan tulajdonsággal vagy értékkel nem rendelkeznek, amivel jogosultságot szerezhetnének egy ország vezetésére. Ki emlékezik egy Bajnai-gondolatra? Ki egy nemes Lendvai- (Paul vagy Ildikó mindegy) mondatra?
Alexa Károly
Magyar Hírlap
Kémkedési ügyben rács mögé kerülhet Szilvásy György, Laborc Sándor és Galambos Lajos
A kémkedési perként ismert büntetőügyben hirdetett elsőfokú ítéletet pénteken a Debreceni Törvényszék: Galambos Lajos és Szilvásy György letöltendő, Laborc Sándor felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
Galambos Lajos elsőrendű vádlottat, aki 2004 és 2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedésért két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte, és három évre eltiltotta a közügyektől.
Szilvásy György másodrendű vádlottat, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért szintén két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték, és három évre eltiltották a közügyektől. Mindkettőjük esetében beszámítják a börtönbüntetésbe az előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt.
Laborc Sándor negyedrendű vádlottat, aki 2007 és 2009 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette.
P. László harmadrendű vádlottat, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék. Az ügy iratanyagát nyolcvan évre titkosították. A pénteki ítélethirdetést zárt tárgyalás keretében tartották meg, csak az ítélet rendelkező része volt nyilvános.
Példa nélküli ügy
A rendszerváltozás óta példa nélkül álló ügyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat derítette fel, azonban a történteket vizsgáló Központi Nyomozó Főügyészség budapesti regionális osztálya 2041-ig az eljárás minden részletét államtitoknak minősítette. A tavaly március 12-én megnyitott büntetőperben az ügyészség Galambos Lajost a bűncselekmény elkövetésével, Szilvásy Györgyöt felbujtással, P. Lászlót bűnsegédlettel, Laborc Sándort pedig bűnpártolással vádolta meg.
Az ügy részleteiről olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, amelyek szerint az előző kormányzati ciklusban bolgár szakembereknek álcázott orosz különítmény érkezett Budapestre, hogy átvilágítsa a polgári elhárítás munkatársait, s az NBH központját ezzel technikai támadás is érhette.
A Heti Válasz közölte, az átvilágításhoz az álbolgárok saját technikai hátteret telepítettek a hivatal székházába, amely a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül, az NBH repülőtéri kirendeltségének és a légikikötő védelmi rendszereit működtető Zömök Kft. munkatársainak segítségével jutott az országba.
MTI, Magyar Nemzet, MNO, Patrióta Európa Mozgalom
Ebből nem kérnek többé a magyarok - Országgyűlési határozat a Tavares-jelentés európai parlamenti elfogadására válaszul
Határozatot fogadott el pénteken az Országgyűlés, amiben a Tavares-jelentés európai parlamenti elfogadására válaszul kimondta: az EP szembemegy az európai értékekkel, és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót
A Magyarországot megillető egyenlő elbánásról című, három kormánypárti képviselő, Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté által kezdeményezett határozati javaslatot 269 igen szavazattal és 6 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.
A magyarok nem kérnek a korlátozott szabadságból
A határozat rögzíti: a magyarok nem akarnak többé olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, ahol a nagyobb visszaél hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat. „Elvárjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden tagországot” – olvasható az dokumentumban.
Tavares-jelentés
A Tavares-jelentés elfogadása figyelmeztető lövés, mely arról szól, lehet-e bármely európai intézménynek beleszólni egy uniós ország ügyeibe – mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában. Orbán Viktor európai baloldali akciónak tartja a jelentés európai parlamenti elfogadását.
Az Európai Parlamentben szerdán fogadták el a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentést, melyről kedden vitáztak is az uniós képviselők.
„A magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot – fogalmaz a határozat –, hogy az EP olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga és amellyel túllépi hatáskörét, önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket kreál, amelyekkel megsérti Magyarország uniós alapszerződésben garantált szuverenitását.”
A Fidesz szerint a magyar Országgyűlés méltó választ adott az Európai Parlamentnek a Tavares-jelentésre a Magyarországot megillető egyenlő elbánásról szóló, pénteken elfogadott határozattal. Rogán Antal frakcióvezető a parlamenti szavazás után tartott sajtótájékoztatón elmondta, az Országgyűlés megvédte Magyarország szuverenitását és a nagyvállalati érdekekkel szemben a rezsicsökkentést is, amikor 269 igen és 6 nem szavazattal elfogadta a határozatot.
A kormánypárti politikus azt mondta, csodálkozik az MSZP-s képviselőkön, mivel „nem éreztek elég bátorságot magukban ahhoz, hogy részt vegyenek a döntéshozatalban”, és a magyar választók előtt világossá tegyék a véleményüket. Hozzátette: a szocialisták nem voltak bent a döntéskor az ülésteremben, csak a szavazás befejezése után mentek vissza. Az EP-ben a magyar szocialista képviselők is megszavazták a Tavares-jelentést – tette hozzá. Kifejtette: az Európai Parlament azzal, hogy olyan döntést hozott Magyarországról, amihez nem volt joga, megsértette az ország szuverenitását. „Ezt egyetlenegy európai uniós tagállam sem engedheti meg, ezért a magyar Országgyűlésnek válaszolnia kellett” – fogalmazott.
MTI, mno.hu