Rezsicsökkentés: külföldön is hódit a magyar módi - mára a magyar "unortodoxnak" csúfolt válságkezelés a menő Európában
Magyarország után Lengyelország is a rezsicsökkentés mellett tette le a voksát. A lengyel energiahivatal 3,9-4,6 százalékkal csökkentette a lakossági áram hatósági árát.
A nagykereskedelmi árak csökkenésére hivatkozva 3,9-4,6 százalékkal csökkentette a lengyel energiahivatal a lakossági áram hatósági árát – közölte a szervezet kedden. Az új árak július elejétől a négy állami irányítású lakossági áramszolgáltatóra érvényesek. Maciej Bando, az energiahivatal elnökhelyettese a PAP hírügynökségnek hangsúlyozta, hogy az áramszolgáltatók a kezdetben javasolt változatlan árszint helyett immár belátták, hogy érvekkel alátámasztható az árcsökkentés szükségessége. „Ez kétséget kizáróan alátámasztja a hivatal piacpárti hozzáállását” – jelentette ki.
Magyarországon így csökkentik a rezsit
Hazánkban Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter június 4-én jelentette be, hogy folytatódik az év elején kezdett rezsicsökkentés: a következő, 10 százalékos mérséklést mindenképpen meglépi a kormány. Országos átlagot tekintve éves szinten egy családnak mintegy 100 ezer forint megtakarítást jelent az eddigi rezsicsökkentés.
Magyarországon a rezsicsökkentés első üteme 2013. január elsejével indult. Ekkor 10 százalékkal csökkent a gáz, az áram és a távhő díja, és ezt az intézkedést további javaslatok, intézkedések követték a háztartási pb-gáz-palackok, a hulladékszállítás, a víz- és csatornadíjak, valamint a kéményseprés vonatkozásában. A rezsicsökkentést a parlament április 29-én törvényben rögzítette, és mindeddig 1,5 millióan támogatták aláírásukkal.
MTI, MNO
Árvíz - 2013 - Orbán Viktor a védekezés vezetője, a vezérkarával a gáton
Továbbra is az a parancs van érvényben, ami az északi országrészben volt, hogy gátat nem adunk fel, mindenhol védekezünk.
Orbán Viktor
Át kell lépni a korlátokon
A rezsicsökkentésnek van egyfajta társadalmi és gazdasági üzenete. A társadalmi üzenete az, hogy: vigyázok rád, mert fontos vagy. Nem engedlek elmerülni akkor sem, ha ezért nekem konfliktust kell vállalnom." A gazdasági üzenete pedig a kézzelfogható forintok a családok zsebeiben.
részlet Kardosné Gyurkó Katalinnal, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének főtitkárával készített interjúból - Magyar Nemzet, 2013. június 10.
Romeltakarítás után építkezés
Most, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja elindult, és soha még ilyen olcsón - biztosítással együtt 2,5 százalékért (!) - nem juthattak friss forinthitelhez a vállalkozások, épp azok kritizálnak, akik eddig csak kárt okoztak.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Hiú ábrándok - avagy egy egész országgal nem kísérletezni kell, hanem felelősséggel vezetni
A keserű, tehetetlen és ádáz gyűlölet lassan elemészti a bérrettegőket itthon és külföldön, a The Economist új cikkét is csak az elszánt hazugoknak kijáró megvetéssel olvasom, a szerző szerint „Mr. Orban közel áll ahhoz, hogy az EU páriája legyen”, sőt „ő és hatalmi köre úgy érzi, hogy csaknem isteni küldetésük van arra, hogy újjáalakítsák az országot”. Nem „csaknem”, tényleg, és ha Isten segít, ez meg is történik a következő ciklusban, mert még rengeteg munka vár erre a nemzetre.
Ó, nem, nem a kommunista modellt követjük, ahogyan a cikk állítja, hanem a magyar modellt, amely ezer évig meg tudta tartani a hazát. Hiába reménykednek Londonban és néhányan itthon, hogy majd a gazdaság összeomlik, hiszen éppen ez a kormánypolitika bizonyítja az önálló útkeresés értelmét és szükségességét.
A mérhetetlen csalódás és eszeveszett gyűlölet egyre vadabb és ízléstelenebb formában jelentkezik. A balliberális színikritikus a Nemzeti Színház „szétverése” ürügyén terjedelmes, tragikomikus írásban regél a kultúra erodálásáról, szétbarmolásáról, a provincializmusról.
Van itt minden: klientúra, ledózerolás, giccsépület, manipuláció, álszentség, nacionalizmus, pöfeteg épület, szellemi dagály, pökhendiség, díszpinty, kultúrhandlé, emberi posvány, megkergült kegyenc, útszéli eszmék.
Az elvakult gyűlölet elvakítja szegény embert, akár sok-sok társát, akik mind abban a téveszmében élnek, hogy a magyar diák, olvasó, néző mind ostoba, műveletlen, és képtelen felnőni ahhoz a posztmodern „kánonhoz”, amely elől a normális ember menekül, bármennyire győzködik, hogy a csúnya szép, a gonosz jó, és a semmi érdekes.
A radikális polgárpukkasztás, akciózás és önmegvalósítás többnyire a tehetségtelenséggel és a mondanivaló hiányával párosul, de egy egész országgal nem kísérletezni kell, hanem felelősséggel vezetni.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Az emberek biztonsága, a lakóházak és a települések védelme a legfontosabb
A Fidesz szerint a baloldal politikai csatározása ellenére változatlanul a történelmi árvíz elleni védekezés, a munkálatok irányítása a legfontosabb feladat. Az emberek biztonsága, a lakóházak és a települések védelme a legfontosabb. A baloldal azonban a saját magának tett ígéretét sem képes betartani, és változatlanul a politikai sárdobálásával van elfoglalva.
Csakhogy ez most sokad rendű az emberek biztonságához és a települések védelméhez képest.
Kritikus órák, napok állnak még előttünk. Még mindig érvényben van a parancs, hogy "gátat nem adunk fel" - mondta Orbán Viktor a sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök hétvégén sem pihent, személyesen irányította az árvízi védekezést: Dunaalmáson, Szentendrén, a Margitszigeten, majd a Római-parton. Ahogy korábban ígérte, a vízzel együtt jött vissza Budapestre. Az irányítás súlypontja most a Budapesttől délre fekvő területekre helyeződik át.
Budapest és a tőle északra fekvő területek már túl vannak a tetőzésen, de a veszélyen koránt sincsenek túl. A fővárosban és északra a rendkívüli víznyomással kell még megküzdeni és a gátakat erősíteni. Délre pedig a még csak most tetőző árral és majd annak visszahúzásával kell küzdenünk.
Nagyon sok segítséget és biztonságérzetet jelent a délre fekvő településeknek, hogy a kormány újabb 12 területre hirdetett ki veszélyhelyzetet.
A Fidesz kezdeményezésére soron kívüli tárgyalta a Parlament a kormánynak az árvízvédelmi veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló javaslatát.
A veszélyhelyzet meghosszabbítása lehetővé teszi, hogy továbbra is zavartalanul, a lehető legmagasabb készültség mellett végezzék az árvíz elhárításához kapcsolódó, illetve az utómunkálatokat.
A magyar emberek csodálatos összefogásra és teljesítményre képesek.
Nemcsak a Duna környékéről, hanem az ország minden tájáról, a Dunától távol eső megyékből is érkeztek az árvízi védekezés helyszíneire önkéntesek.
A Fidesz múlt heti hívószavára is ezrek indultak a gátakra.
A gátakon fiatalok és idősek, kétkezi munkások és diplomások, külhoni magyarok, és olyanok is dolgoznak, akik 2010-ben maguk is hasonló katasztrófát éltek át, maguk is árvízkárosultak voltak vagy a vörösiszap-tragédiát élték át.
A fideszes városvezetők az önkéntesek szervezése és a pénzügyi segítség mellett, rakodógépeket, teherautókat, védekezéshez szükséges eszközöket, meleg ételt, élelmiszereket is vittek az árvíz sújtotta térségbe.
A kitartásra és a segítő kezekre továbbra is nagy szükség van, mert sok kritikus pont van még.
A Nemzeti Összefogás Vonala: 1357. Aki hívja a 1357-es számot, vagy sms-t küld rá, 250 forinttal segíti az árvízkárosultakat. A Nemzeti Összefogás Számlaszáma: 11711711-22222222 (OTP). Külföldről is lehet utalni a számlára. Már több mint 133 millió forint gyűlt össze az árvízkárosultak megsegítésére.
Patrióta Európa Mozgalom
A marosvásárhelyi orvosi egyetemen a román többségű szenátus rasszista módon áthágja az európai szabályokat - rövid lapszemle
A marosvásárhelyi orvosi egyetemen ismét kritikus helyzetbe került a magyar nyelvű oktatás ügye. Szilágyi Tibor rektorhelyettes szerint a tanévzárásig nyitottak a tárgyalásra, szeptembertől azonban tiltakozni fognak, ha a szenátus román többsége továbbra sem hajlandó a magyar nyelvet bevezetni a gyakorlati oktatásban.
Szabó Béla tagozatvezető rámutatott: miután a kétnyelvű egyetemen már egyharmad alá csökkent a magyar oktatók aránya, a tagozat csak úgy erősödhet meg, ha álláskeretét elkülönítik, és ezentúl maga dönt az oktatói állásokról.
A szenátus azonban, áthágva a szeptemberi megállapodásban vállalt kötelezettségeit, nemrég úgy küldte Bukarestbe a magyar nyelvű orvosképzés akkreditációs dossziéját, hogy az nem tartalmazza a magyar tagozat igényeit, a minisztérium pedig semmit sem tesz az egyezség betartásáért.
Magyar Nemzet
Fricz Tamás: Nem ritka Rytkó! - itt nem „egykutyák” vívnak ádáz küzdelmet egymással, hanem demokraták és volt kommunisták
Hát ez az. Erről írtunk az elmúlt húsz évben sokan, köztük jómagam is, ha nem százszor, hát ezerszer: Rytkó Emília esete kapcsán ismét kiderült, hogy ami Magyarországon történt a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján, azt csak elcseszett rendszerváltásnak nevezhetjük.
A modern demokráciák legfontosabb, alapvető intézménye a szabad választás. Bár a politológia tézisei szerint a jó és tartalmas demokráciáknak még sok más kritériumuk, feltételük van, az alap, ami nélkül nem létezhet képviseleti demokrácia, az nem más, mint hogy a választások szabadok legyenek és tiszták, azaz a mindenkori kormányzó hatalmat legfeljebb négy-öt évenként le lehessen váltani.
És akkor tessék: Magyarországon 2002 és 2009 között a demokrácia alapvető, bázisintézményének, fundamentumának jogszerűsége és tisztasága felett egy volt kommunista besúgó, spicli őrködött.
Egy olyan ember, aki szentül hitt a demokráciát tagadó marxizmus-leninizmusban – hiszen a XII. kerületi pártbizottság marxista-leninista egyetemének levelező tagozatát irányította –, s szentül hitt abban is, hogy az ellenzéki gondolkodók ellen, akik szabadságban és demokráciában hittek, kemény kézzel fel kell lépni, például önként és dalolva jelenteni kell róluk a titkosszolgálati és rendőri szerveknek.
Rytkó elvtársnő a magyar rendszerváltás szimbóluma. Az elmaradt történelmi igazságtétel, az elmaradt lusztráció, az elmaradt szükséges személycsere szimbóluma. Szánalmas és tragikomikus szimbólum.
És ezt nem értik meg belőlünk Nyugaton. Nem értik, hogy elkeseredtünk, amikor Kohl kancellár a rendszerváltás hajnalán azt javasolta Antall Józsefnek, hogy tartsa meg Horn Gyulát a kormányában külügyminiszternek. Horn Gyulát, aki az 1956-os forradalom leverésében pufajkásként vett részt.
És Kohl ráadásul azok közé tartozott, akik sokat értettek belőlünk, a történelmünkből és kínjainkból. Mit várhatunk megértésben a többi nyugati politikustól?
S amikor e sorokat írom, a tízen-huszonéves fiatalokra gondolok. Azokra, akik amikor e sorokat olvassák, nem értenek belőlük semmit. Nem értenek semmit, mert nem éltek a Kádár-korszakban, nem ismerték a diktatúra természetét, s ha ma leírom én vagy bárki más azt a szót, hogy a posztkommunisták, akkor elnézően mosolyognak, mert fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent ennek az országnak a posztkommunizmus brutális jelenléte még mindig, 23 évvel a rendszerváltás után.
E fiatalok nem értik, amiről mi, idősebbek, az apáik és anyáik beszélünk, mert az ötvenesek, az ő szüleik, elmulasztották megtenni, hogy informálják őket. Az én generációm, az ötvenes generáció vétkes abban, hogy a mai huszonéves fiatalok nem értik meg a mi problémáinkat és aggályainkat a mai állapotokkal szemben – már ami a „baloldalt” jelenti.
Nem tudják vagy nem érdekli őket, hogy egy Lendvai Ildikó – a főcenzor a diktatúrában –, egy Kovács László volt EU-biztos, külügyminiszter, egy Kiss Péter, Szekeres Imre, Baja Ferenc no és persze Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és még sorolhatnám, mind-mind a pártállami diktatúra vezető funkcionáriusai, KISZ-vezetői voltak. Nem értik meg, hogy ez súlyos probléma egy demokráciában.
És a mai fiatalok épp ezért tartják egykutyának a két politikai elitet és tábort. Nem látják, hogy az egyik oldal a demokráciáért küzdött, lázadt és tüntetett, míg a másik oldal a diktatúrát védte, amíg tudta, majd amikor már nem lehetett, „élére állt” a demokratizációnak – és megint jól járt. Diktatúrában is nyertek, demokráciában is nyertek. Ez aztán a „zsír”!
Újra és újra el kell mondanunk a fiataloknak, hogy itt nem „egykutyák” vívnak ádáz küzdelmet egymással, hanem demokraták és volt kommunisták. Újra és újra meg kell értetni velük, hogy ők sajnos éppúgy nem fogják megérteni a hazai viszonyokat – miként sajnos Nyugat-Európa, az EU vagy az Egyesült Államok sem érti –, ha nem akarják megismerni a közelmúltunk eseményeit.
Meg kell értetnünk a fiatalokkal, hogy ha egy Rytkó Emília vezetheti a választások lebonyolítása és tisztasága felett őrködő intézményt, akkor a múlt árnyaitól még mindig nem szabadultunk meg.
De, talán mégis – válaszolva Antall Józsefnek: még képesek lehetünk, még „tetszünk” forradalmat – azaz megtisztulást – csinálni.
Fricz Tamás
Berényi József: A szlovák diplomácia ideges lett attól, hogy ezúttal nem tudta lesöpörni az asztalról kezdeményezésünket
Berényi Józsefet meglepte a szlovák külügyminiszter érzelmektől túlfűtött kifakadása, különösen annak fényében, hogy pár hónappal ezelőtt cseh lapoknak úgy nyilatkozott: talán a szlovák kormány is újraértékeli a benesi dekrétumokkal kapcsolatos álláspontját, s a cseh-német mintára közös szlovák-magyar nyilatkozattal zárnák le a kérdést.
Vélhetően meglepte Lajcák minisztert a tény, hogy az Európai Unió nem utasította el a kérdés tárgyalását, és annak folytatása mellett döntöttek, hiszen az elmúlt években az Európai Bizottság és az Európai Parlament meglehetősen elutasítóan viszonyult az őshonos kisebbségek gondjainak rendezésére vonatkozó kezdeményezésekhez, sokkal inkább a bevándorlás problémáit próbálták meg kezelni. „A szlovák diplomácia ideges lett attól, hogy ezúttal nem tudta lesöpörni az asztalról kezdeményezésünket.”
Magyar Nemzet
A Benes-dekrétumok egyes passzusai rasszisták - semmi keresnivalójuk egy európai tagállam jogrendjében - rövid lapszemle
Az Európai Parlament úgy döntött: jogi állásfoglalást kér az EP jogi bizottságától, valamint a bel-, igazságügyi és állampolgári jogi szakbizottságtól is a Benes-dekrétumok egy része ellen benyújtott petícióról.
Bagó Zoltán EP-képviselő szerint ez nem szlovák-magyar ügy. A Benes-petíció az EU-ra tartozó uniós jogi kérdés, és mivel Szlovákia is e közösség tagja, vannak kötelezettségei, amelyeket be kell tartania. Például azt, hogy a kollektív bűnösség elve alapján hozott törvényeket nem tart bent a saját jogrendjében. Szlovákiára is vonatkozik az uniós jog. Így a csatlakozása előtt keletkezett törvényeket, amelyek nem állják ki az uniós jog próbáját, különös tekintettel az uniós alapelvekre és alapértékekre, ki kell vennie a jogrendjéből.
Magyar Hírlap