A britek védhetik meg az alaptörvény negyedik módosítását - az Emberi Jogok Európai Bíróságának a határozata cáfolja Barossoék "aggodalmait"
Az Egyesült Királyságban tilos bármiféle fizetett politikai hirdetés közzététele a hagyományos elektronikus médiában. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a héten megszületett döntésében az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban állónak mondta ki a brit szabályozást, és elismerte, hogy a – negyedik alaptörvény-módosításon alapuló magyar szabályozáshoz hasonló – modell hozzájárulhat egy demokratikus társadalomban folyó politikai verseny kiegyenlítését célzó egyenlő feltételek biztosításához. Ebből következően a testület szerint nem aránytalan korlátozása a véleménynyilvánítás szabadságának, és összeegyeztethető az európai normákkal, ha a politikai reklámok közzétételét az állam korlátozza – olvasható a Századvég közleményében.
Április 22-én látott napvilágot a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának legújabb határozata az Animal Defenders International kontra Egyesült Királyság ügyben. A jogesetben egy állatvédő szervezet szeretett volna az emlősök védelmére felszólító hirdetést közzétenni a brit médiában.
A hirdetések tartalmát a brit rendszerben bevett rendelkezések alapján engedélyező testület az állatvédők anyagát politikai tartalmú reklámnak minősítette, tekintettel arra hogy a szervezet politikai célkitűzéseket fogalmaz meg, ezért a vonatkozó törvényeknek megfelelően nem engedélyezte az anyag közzétételét. Az állatvédő szervezet a bírói szervezetrendszerben bejárt utat követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult arra hivatkozva, hogy a politikai reklámok tiltása az érdekérvényesítő szervezetek számára túlzott mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát – írja a Századvég.
Egyenlő feltételek a teljes tiltással
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a határozatában hivatkozik arra, hogy az Egyesült Királyságban hagyományosan tilos a fizetett politikai hirdetések lejátszása a hagyományos elektronikus médiaszolgáltatóknál.
A brit kormány álláspontja szerint a szabályozás egyensúlyt teremt a véleménynyilvánítás szabadsága és a semlegesség követelménye, valamint a demokratikus döntéshozatal védelme között. Ezt egyfelől a fizetett politikai reklámok teljes tiltásával érik el, hiszen ez az egyetlen olyan megoldás, amely nem minősül diszkriminatívnak, ugyanis valamennyi politikai szereplőre semleges feltételként vonatkozik. Fontos hangsúlyozni, hogy a brit megoldás is úgy épül fel, hogy emellett kampányidőszakban a politikai pártok részére egyenlő feltételekkel elosztott ingyenes hirdetési felületek állnak rendelkezésre.
A szabályozást többször felülvizsgálta mind a brit parlament, mind a különböző bírósági fórumok, és minden esetben arra a következtetésre jutottak, hogy a közvélemény-befolyásolás torzulásának elkerülése érdekében fenn kell tartani a fizetett politikai reklámok tiltását.
A törvényhozási anyagok egyfelől azért tartják indokoltnak a korlátozást, mert a kampányköltségek legnagyobb szeletét adó fizetett televíziós hirdetések kiiktatásával olcsóbbá válik a kampány, ez nem utolsósorban csökkenti a támogatók befolyását a pártok döntéseire.
A szabályozás másfelől egyenlő esélyeket teremt a pártok között. Ezen túlmenően a brit érvelés is azon alapul, hogy a tiltás csak a média legbefolyásolóbb ágára – televízió, rádió – és kizárólag a fizetett politikai hirdetésekre terjed ki. Ennek megfelelően a tiltás a brit modellben sem vonatkozik például az internetre, túl azon, hogy az egyes politikai vélemények megjelenhetnek például a televíziós vitaműsorokban is. Az arányosság kérdésének megítélésében ezt is figyelembe vette a bíróság, és arra hivatkozott, hogy a civil szervezet részére a fizetett politikai hirdetésen kívül más médiafelület is rendelkezésére állt, amelyen keresztül eljuttathatta üzenetét a lakossághoz.
Nem sérti a véleménynyilvánítás szabadságát
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a brit szabályozás – mivel arányos korlátozást tartalmaz – nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében is biztosított véleménynyilvánítás szabadságát.
Mindezek fényében a Századvég Alapítvány kutatói szerint látható, hogy az európai szabályozási minták fősodrába illeszkedik az alaptörvény negyedik módosításával alkotmányos szintre emelt, a brit megoldásra nagyban hasonlító szabályozás, amely tiltja a fizetett politikai reklámokat az elektronikus médiában, ugyanakkor kampányidőszakban egyenlő feltételek mellett ingyenes felületet biztosít az országos listát állított pártok részére – zárul a közlemény.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor: Ez nem politikai, hanem erkölcsi kérdés
A miniszterelnök követi a nemzetbiztonsági bizottság munkáját a Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóin elhangzottak nyilvánosságra kerülése nyomán kirobbant ügyben, amelyet erkölcsi kérdésnek tekint.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az eddig nyilvánosságra került információkról, a kormányfő azt válaszolta: „Én ezt nem politikai kérdésnek tekintem, hanem erkölcsi kérdésnek. Csak azt tudom mondani: de hát kérem, micsoda dolog ez?” Hozzátette, tájékozódik, követi a parlament nemzetbiztonsági bizottságának munkáját az ügyben.
Kocsis Máté szerint külön vizsgálni kell, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt igazgatója egyedül döntött-e arról, hogy találkozik Portik Tamással, neki ugyanakkor az a meggyőződése, hogy „Laborc Sándor feladatot hajtott végre”.
Azt mondta, nem azzal van a baj, hogy a titkosszolgálat vezetője találkozik egy alvilági figurával, bár – jegyezte meg – ez sem szokványos, a probléma a megbeszélés tartalma. Azt egy titkosszolgálati vezető nem teheti meg, hogy jobboldali politikusok lejáratására kérjen bárkit is .
„Az MSZP a politikai banditizmus útjára lépett”
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke az üggyel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: régóta sejteni lehetett, hogy az MSZP a hatalma megtartása érdekében a politikai banditizmus útjára lépett, amikor a KGB-egyetemet végzett Laborc Sándort nevezték ki a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának, és általa a szervezett alvilággal szövetkeztek az ellenzék lejáratására, zsarolására.
Bajnaiék nem emlékeznek túl jól
Az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért választási szövetség hétfői közleményével ellentétben Laborcot nem távolította el senki a posztjáról, hanem 2009. július 20-án lemondott.
Bajnai irodája akkor közleményben jelentette be, hogy „a miniszterelnök Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója kérésének eleget téve, és a kérés indoklását figyelembe véve, őt érdemei elismerése mellett szeptember 1-jei hatállyal felmentette főigazgatói tisztsége alól.
Bajnai Gordon miniszterelnök köszönettel nyugtázta, hogy a főigazgató szolgálati ideje alatt vezetésével végrehajtott átszervezés sikeres volt, a Nemzetbiztonsági Hivatal a korábbinál korszerűbb és hatékonyabb struktúrával dolgozik, és egy sor feladat megoldásában a rendőri szervekkel szorosan együttműködve eredményes munkát végzett: tevékenysége elismerésre talált a baráti országok hasonló szolgálatainál is.”
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Pártosodás
Viszont elgondolkodtató látszat – lehet, hogy tény –, miszerint az újonnan szerveződő pártokhoz csak olyanok csatlakoznak, akik már egy vagy több pártnak korábban is tagjai voltak. Úgy néz ki, mintha a pártalapítási és belépési hajlandóság a lakosság körében betelt volna, s csak olyanok mozgolódnak különböző pártok között, akik már megszokták a pártosság beszűkült légkörét, s most nem lelik helyüket a hétköznapi, hogy azt ne mondjuk: normális emberek világában.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
Az új német párt az eurózóna felszámolását tűzte ki célul - rövid lapszemle
Az Alternatíva Németországért nevű új párt az eurózóna felszámolását tűzte ki célul maga elé. A párt alapítói nem tartják magukat Európa-ellenesnek, pusztán a túlzott centralizációt ellenzik.
A szavazók 17 százaléka kész olyan pártra szavazni, amely az eurózóna felszámolását ajánlja.
napi.hu
Bejuthat a parlamentbe az Alternatíva Németországnak euroszkeptikus párt. Az AfD a legfontosabb feladatok között említi, hogy rendezett keretek között fel kell számolni az eurózónát. Az új párt azt is követeli, hogy engedjék el az adósságválságba jutott országok tartozását, a veszteségeket pedig a bankokra terheljék.
Több beleszólást adnának az állampolgároknak a politikába. Az AfD programja részben hasonlókat mutat az Öt Csillag Mozgalommal. Szintén egyre népszerűbb az ugyancsak nyíltan EU-kritikus brit Függetlenségi Párt, amely kiléptetné országát az európai közösségből. Az UKIP már 17 százalékon áll.
Magyar Hírlap
Sinkovics Ferenc: Különös függetlenség
Botrány? Persze hogy az, ha egy bíró ittasan vezeti az autóját! Ez történt a minap Szekszárdon, s valljuk be őszintén, ilyenkor mindig összedől egy kicsit a világ a társadalom törvénykövető részében. Még akkor is, és úgy is, hogy sajnos elég gyakran, vagy mondjuk úgy: egyre gyakrabban kerülnek a közfigyelem fókuszába a bíróságok.
De hát hogyisne kerülnének, ahol egy bíró kimondja egy perben, nem bünteti meg a hamisan tanúskodó romákat, mert a hazudozás a kultúrájuk része. Mi ez?!
De elképedve állt a közvélemény és a politikai elit jobboldali része is az előtt a bírói ítélet előtt, amely igen„megértőnek” mutatkozott a Cozma‑gyilkosság vádlottjaival szemben.
Hogy arról a minap szabadon bocsátott férfiról ne is beszéljünk, aki maga ismerte el, hogy halálra verte áldozatát, s talán ő volt a legjobban meglepődve, hogy ennek ellenére szabadon távozhatott a bíróság épületéből. Új hír, hogy a héten pedig egy rablógyilkosságokkal vádolt csoportot készül szabadon engedni az igazságszolgáltatása szakértői vélemények csúszása miatt.
Az úgynevezett móri bankrablás pere is fönn van a meghökkentő esetek listáján, nem is beszélve a K & H‑ügyről, amely nemcsak tízéves „futamidejével” tűnik ki az ügyek sorozatából, de ellentmondásainak számával is. Esetek, ahol a nemzet lelkében meghal egy kicsit a világ, amelynek része persze az intézményekbe vetett bizalom is. A 2006‑os véres eseményekkel kapcsolatos bírósági perre, s annak várható ítéletére már eleve úgy tekint a közvélemény, mint a különös ügyek koronájára.
Vannak persze érthetetlen dolgok is, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni az emberek. Horváth Aladár az ismert roma jogvédő kérdezte egy „magyargyalázós” per kapcsán, miként lehet az, hogy a cigányok védelmére készült törvényt a cigányok ellen fordítja a bíróság?! És a hazai igazságügy reakció nélkül elment egy ilyen kérdés mellett, megengedve a szélesebb értelemben vett tömegek számára azt a feltételezést, hogy ebben az országban külön törvények születnek egy-egy népcsoportra szabva.
Itt vajon hány centire járunk a rasszizmustól?
A polgári kormány belefogott a bírósági rendszer átalakításába. Persze a kormány is tisztában van azzal, hogy a magyar bírák döntő többsége lelkiismeretesen, a törvények, és csakis a törvények iránti alázattal végzi a munkáját. Ez vitán felül áll. A régi,pártállami örökségekkel is átszőtt struktúra azonban megkopott. Ez mindenkiszámára világos.
Nincs senki a balliberális oldal hangadóin kívül, aki a különös, sokszor nemcsak morális, de jogi értelemben is indokolhatatlan határozatokban, ítéletekben látná a bírói függetlenség zálogát. Sőt, már-már attól tart a közvélemény, hogy eljön a pillanat, amikor ez a fajta felfokozott,rosszul értelmezett, szinte szürreális függetlenség épp magától a törvénytől válik függetlenné, s önkénybe csap át.
Ideológiai, faji, etnikai különbségtételekkel, előítéletekkel, politikai jelzésekkel… Az EU és a Nyugat hisztérikusan követeli tőlünk a bírói függetlenség biztosítását. Vajon erre a függetlenségre gondolnak?
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
Nem Magyarországon bonyolult a helyzet, hanem Európában
Az amerikai nemzet- és szabadságfogalom Európába történt importálása lényegében megtörtént, 1945 után Nyugat-Európában, 1990 után Európa keleti felén is. Önmagában ez nem is lenne baj, legfeljebb az a probléma, hogy nem működik jól, sőt az Amerikai Egyesült Államokban is egyre nyilvánvalóbbak a társadalmi válság jelei. Amerika saját liberalizmusának lett az áldozata, és az is kész csoda, hogy ilyen kevert vallási, etnikai, kulturális és nyelvi közösség egyáltalán együtt tudott maradni azzal az alapfelfogással, hogy amit a törvény nem tilt, azt szabad.
A legendás olvasztótégelynek egyszer csak megszűnt a hatása, mert a fogyasztói társadalom mint cél és létforma lassan kiüresedett, és a Pax Americana fenntartása is egyre költségesebb illúzió lett.
Amerika kénytelen fokozatosan szigorítani saját törvényeit, például a fegyvertartás korlátozását előbb-utóbb be kell vezetnie, de a külső fenyegetések mellett a belső „terrorizmus” is a rendőrállami módszerek megerősítésével jár. A demokráciának az a felfogása, miszerint mindenki azt csinál, amit akar, egy közös hagyományokkal rendelkező államban, megfelelő életszínvonalon egy ideig sikeres lehet, ahogyan Európa leggazdagabb országaiban is, de az elkerülhetetlen migrációval a lakosság amorf tömeggé válik, a korábbi közös értékek, íratlan társadalmi normák fellazulnak, a kohézió megszűnik.
Európa most egy korábban sikeres Amerika illúzióját kergeti, jelenlegi vezetői feladnák a tagállamok vallási és nemzeti identitásának megőrzését, és ehhez meg is teremtették a „közös piac” összes feltételét, csakhogy időközben nagyot fordult a világ és főleg a világgazdaság.
Európa önvédelmi reflexei elhaltak, súlyos betegségének még a tüneteit is tagadja, keresztény múltját szégyenkezve elhallgatja, mert a vallás és az erkölcs magánügy.
A balliberális demokráciafelfogás úrrá lett a kereszténydemokrata értékrend felett, a tagállamok nemzeti hagyományaira megvetéssel tekintenek a döntéshozók, mert kizárólag pénzügyi, gazdasági, versenyképességi szempontok vezérlik őket.
A cinikus haszonelvűség és az ateista lélektelenség bukásra van ítélve, és nagy kár, hogy Amerika liberálisai éppen azt a kormányzati formát akarják Európára erőltetni, ami már náluk is a múlté.
Igaza van a magyar miniszterelnöknek: nem Magyarországon bonyolult a helyzet, hanem Európában.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Empátiával kezeljük a helyzetet
Hölvényi György, államtitkár: Az állam a különböző vallási szervezetek függetlenségét továbbra is messzemenően tiszteletben tartja, sőt támogatja. Ugyanakkor tartós viszonyrendszert kíván kialakítani, mert ami eddig volt, az nem jó. Hiszen képtelenség, hogy több száz, úgynevezett vallási felekezet magát egyházként ismertette el, leginkább az állami támogatások érdekében. Ilyen sehol nincs.
Magyar Hírlap
Az mno.hu megszerezte a Laborc–Portik találkozók leiratait - avagy botrány a köbön
Az MSZP választási győzelmét kívánta elősegíteni a kormányváltástól rettegő egykori olajbűnöző, Portik Tamás, aki 2008 nyarán leleplező információkat ígért a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati főnökének. Egyebek mellett ez derül ki azokból jegyzőkönyvekből, amelyek titkos minősítését a belügyminiszter kezdeményezésére néhány órával ezelőtt feloldották. A dokumentumok a Laborc Sándor és Portik Tamás két fővárosi találkozóján elhangzottak anonimizált leiratát tartalmazzák.
„Én mindenben, amit önök mondanak. Én bármit 150 százalékig elhatároztam, régóta a lelkemben, meg a szívemben. Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg” – mondta Portik Tamás, a hazai alvilág egyik meghatározó személye Laborc Sándornak, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati főnökének egy budapesti étteremben.
Laborc és Portik között legalább két személyes találkozó jött létre, amelyekről hangfelvétel készült.
A nyilvánosságra hozott dokumentumokból bárki számára egyértelművé válhat, milyen bensőséges kapcsolat alakult ki a Gyurcsány-kormány és az alvilág között. A megbeszéléseken egyébként Laborcon és Portikon kívül jelen volt az a két személy is, akik megszervezték az összejövetelt.
A jegyzőkönyvek szerint Portik Tamás kijelentette: „nekünk az lenne a dolgunk, hogy erősítsük a miniszterelnök urat vagy magában legalább az MSZP-t”. Az olajos bűncselekményekből évekkel azelőtt hatalmas vagyont szerző férfi felajánlotta, hogy az érdekeltségébe tartozó internetes oldalakat is a baloldal szolgálatába állítja. Ezekről a portálokról annyi derült ki, hogy Portik összesen kétmillió regisztrált taggal tudná a választások eredményét befolyásolni. Az oldalak látogatottsága elmondása szerint naponta félmillió fő körül mozgott.
„Én jól elvagyok a baloldallal, és mindent el fogok követni, hogy 2010 után is így maradjon” – nyomatékosította párthovatartozását az egykori Energol-vezér, aki arról is említést tett, hogy személyesen vitt pénzt MSZP-s politikusoknak, amit soha sem tudott meg senki. Hangsúlyozta, hogy ez „egyféle biztonságot ad” neki, ám a „jobboldali rendőrség” leszámolásos bűncselekményekkel összefüggésben „a céltáblájára tűzte”.
Az elhangzottakból egyértelműen kiderült, hogy Portik Tamás rettegett a kormányváltástól, mert – mint mondta – őt akkor biztos elviszik. Laborc Sándor válasza erre annyi volt, hogy akkor lehet, hogy őt is.
A Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatója egyébként hajlott az egyezségre. Portik Tamást arra biztatta, hogy a tudomására jutott információkat juttassa el hozzá. Laborcot szinte minden érdekelte, beleértve az esetleges rendőrségi, bírósági, valamint ügyészségi korrupciót és a politikusokat érintő kényes ügyeket is. A tábornoknak csak az számított, hogy legyen „viszonylag gyorsan fogható és körüljárható”.
Portik nagyon kreatív volt
„Tehát úgy kellene valamilyen módon kezdeni. Ez bármelyik felület, tehát, érdekes az, amikor megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat bármivel (...) akár kupiba elvinni stb.” – ecsetelte elgondolásait Laborc Sándor. „Én magamtól is, gondolom, hogy csinálhatok ilyet a későbbiekben, mert kuplerájban is érdekelt vagyok. Készüljön-e felvétel például?” – érdeklődött Portik. Az elhárítás akkori főnöke ezt jó megoldásnak tartotta, amin mindannyian nagyot nevettek.
A nyilvánossá tett dokumentumok szerint az asztaltársaság hosszabban beszélgetett a Fenyő-ügyről, amellyel kapcsolatban két olyan név is elhangzott, akik megrendelhették a gyilkosságot, de szóba került az Aranykéz utcai robbantás is.
Azt nem lehet tudni, hogy a két személyes találkozót követően pontosan mi történt, mindenesetre Laborc Sándor egy olyan telefonszámot biztosított az egykori olajbűnözőnek, amelyen bármikor közvetlenül tudott nála jelentkezni.
„Jó, és a telefonba mondjak valamit?” – tette fel a kérdést az eligazítást váró Portik Tamás. „Nem, azt majd mindig megbeszéljük. Ha nagyon gyorsan kellene intézkedni, reagálni, akkor persze virágnyelven mindent meg lehet beszélni. De én szeretek közvetlen kontaktusban...megbeszéljük valahol összejövünk. Jó?” – ismertette a szabályokat Laborc Sándor, aki arra is kíváncsi volt, hogy „mennyire tiszta” Portik környezete. „Hát ez jó kérdés, igyekszem mindent elkövetni. Kocsit nem nagyon használok, BKV-val vagy taxival járok. Nem nagyon osztok meg senkivel, semmilyen információt. Amióta itthon vagyok, azt hiszem ilyen őszintén most először beszélgetek emberekkel” – fogalmazott az egykori Energol-vezér.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Szerintem nagyon jó ma is pedagógusnak, nevelőnek lenni!
Mondhat akárki, akármit, szerintem nagyon jó ma is pedagógusnak, nevelőnek lenni! Mi lehet szebb ezen a földön, mind igaz, szép dolgokról, tiszta rendezett környezetben, figyelő, jó gyerekeknek örömmel, élő hittel beszélni?
Légy türelmes, mint a jó szakács te is bölcsen, tisztán készítsd el a szellemi étkedet! Tálald fel szerényen, de mégis lelkesen az életet adó gondolatokat!
Vedd észre a gyarapodást és örvendj te is neki, mert jó dolog látni, ahogyan az átgondolt, kimondott tanításod életé válik a benned bízó gyermekben!
A szelíd magvetés a tiéd, aratni majd más fog, de ne bánd, mesterünk megmondta: "az eső, mi földre hull nem tér oda vissza, anélkül, hogy meg ne hozná a maga termését!"
Böjte Csaba
Tudatosan szoktassuk lelkünket a szépre, a jóra
"Tudatosan szoktassuk lelkünket a szépre, a jóra. Gyönyörködjünk Isten teremtette szép világunkban!
Hagyjuk, hogy a harmónia, a fény, az életerő, mi a tájból fakad, betöltsön.
Akarjak része lenni, e szép világnak, mely körülvesz, melyben minden, de minden a testvérem, társam. Igen, a születésben, a gyümölcstermésben, sőt az elmúlásban is társam, minden mi él, és ez jól van így."
Böjte Csaba (1959) ferences szerzetes