Romániában „nacionálkommunista” visszarendeződés történik
Toró T. Tibort választotta újra elnökének szombaton Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) második országos küldöttgyűlése.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNP védnöke szólalt fel elsőként, aki beszédében Orbán Viktor nemzeti kormányát méltatta, és keményen kritizálta a baloldali Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) újságíró holdudvarát, akik tagjai csütörtökön „tényfeltáró cikkben” írtak arról, hogy a Néppárt egymillió eurós választási támogatást kapott a magyar államtól.
Az írásra hivatkozva egy „szekus zsebpárt” már fel is jelentette az EMNP-t, így záródik be a kör – tette hozzá Tőkés.
Az EP-képviselő beszédének nagy részében a „Bukarestben átnevelt, komprádor” RMDSZ-es politikusokat bírálta, akik a balliberális magyar kormányok idején számolatlanul nyelték a támogatásokat, és megalkuvásuk miatt a román hatalomnak is kényelmesek.
Meglátása szerint Romániában „nacionálkommunista” visszarendeződés történik, és sajnos az erdélyi magyar egyház is paktumot kötött az etnobizniszes RMDSZ-es nómenklatúrával.
A volt református püspök két Európai Uniónak benyújtott indítványról is szólt. Az egyikben a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaadását követelik, a másikban (ezt a Fidesszel együtt adták be) a cigányokat, zsidókat, muszlimokat és szexuális kisebbségeket megillető védelmet szerettek volna a történelmi kisebbségeknek, de ezt Brüsszelben nem támogatták.
magyarellenesseg.blogspot.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Simor András, a „nemzetközileg megbízható”
Lassan megtanuljuk, hogy a „Nyugat” mint olyan nem tökéletes és ideális emberekből áll. Lassan megtanuljuk, hogy az euroatlanti világban sem feltétlenül azért kerül valaki fontos vezetői pozícióba, mert a teljesítménye alapján megérdemli. Lassan megtanuljuk, hogy adott esetben csak azért nyeri el valaki az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) alelnöki posztját, mert „jó elvtárs”, és semmi más.
Nos, mindezt azért is kijelenthetjük, mert Simor András, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke nyerte el az EBRD alelnöki funkciójára kiírt pályázatot. Az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank pályázatára mintegy százan jelentkeztek a világ minden tájáról, s végül Simor András kapta meg a sokak által álmodott pozíciót.
És itt ki kell jelentenünk: nem a szakmai teljesítménye alapján kapta meg a sokak számára álmot jelentő vezetői állást. Ugyanis kénytelen vagyok itt és e helyen a Global Finance nevű világhírű gazdasági magazinra utalni. A lap 1994 óta minden évben közzéteszi a világ ötven legfontosabb országainak jegybankárairól szóló értékelését, amelyben A-tól F kategóriáig rangsorolja az intézményvezetőket aszerint, hogy mennyire voltak sikeresek az infláció kordában tartásában, a gazdasági növekedés elősegítésében, a saját fizetőeszköz stabilitásnak megőrzésében, illetve a kamatlábak menedzselésében.
Simor András a fentiek mérlegelése alapján 2012-ben is C besorolást kapott, akárcsak 2010-ben és 2011-ben. Tudni kell ehhez, hogy a lap besorolásában az E és az F kategória lényegében bukást jelent, s ebbe az osztályba nem is soroltak senkit 2012-ben. Simor mellett még a fehérorosz jegybankelnök kapott C minősítést, a legrosszabb D kategóriába csak az ecuadori és az argentin elnök került.
A skálája alapján a Business Insider összeállította a világ tíz legjobbjának és legrosszabbjának tartott jegybankelnökről szóló listát, és mindkettő kapcsán három fontosabb makroadatot (maginfláció, munkanélküliség és alapkamat) a rangsor mellé illesztett. Az ötven jegybankelnök közül a legrosszabbnak a magazin az argentin Mercedes Marcó del Pont elnök asszonyt tartja, akit az ecuadori, illetve a japán intézmény vezetője követ. Az ötödik legrosszabb helyezést Simor András kapta.
Nos tehát, hölgyeim és uraim, az ötödik legrosszabb jegybankelnök nyerte el száz pályázóból az EBRD-alelnöki pozíciót. Ez szerintem korrekt és tisztességes. Sőt, a módszert illetően Gyurcsány Ferenc szellemét kell hogy idézzem: „Törvényesen és tisztességesen!”
Még azt is meg kell említenem, hogy az ilyen kinevezések előtt az EBRD vezetői rákérdeznek az adott ország kormányánál arra, hogy egyetértenek-e az ő bankáruk kinevezésével, magyarul ajánlják-e az adott személyt a pozícióra, s az eddigi szokásjog szerint ha a kormány nem támogatja a jelöltet, elállnak tőle. A mi esetünkben ez is megdőlt: a kormány fenntartásait hangoztatta, ám ettől függetlenül is Simor lett az alelnök. Sőt, igazából „csakis azért”.
Tehát szögezzük le: Simor András, a szakmai értékelések szerint a világ egyik legrosszabb jegybankelnöke a világ egyik legfontosabb bankjának alelnöke lehetett. Gratulálok, EBRD-s hölgyek és urak, ez az igazi nyugati szellem, és ezért szeretünk titeket!
Vagy tán csak nem azért lett a tehetségtelen Simor az alelnök, mert félelmetes következetességgel szolgálta ki a nemzetközi pénztőke érdekeit, zokszó nélkül végrehajtotta a bázeli székhelyű nemzetközi fizetések bankja (Bank for International Settlements) és az Európai Központi Bank utasításait, s így a Magyar Nemzeti Bankot Magyartalan Nemzetközi Bankká formálta? S tán csak nem azért lett EBRD-alelnök, mert továbbra is a nemzetközi bankrendszer globalista érdekeit fogja szolgálni?
S végül: tán az ájultan szeretett és imádott Nyugaton a vezető pozíciókban mégsem makulátlan erkölcsű emberek ülnek?!
S lehet, hogy a mi közép-európaias felfogásunk igazságról és korrektségről mégsem alábbvaló, mint a Nyugat „szent és sérthetetlen” embereié?
Gondoljátok ezt meg, „mucsai” közép-európai polgártársaim, lengyelek, csehek, észtek, lettek, litvánok, magyarok, szlovének, horvátok, szlovákok!
Fricz Tamás
mno.hu
Szentesi Zöldi László: Mesterházy nem számít
Kövér Lászlónak igaza van: nyilvánvaló, hogy a választásokra ideiglenesen összeáll a baloldal. Aki figyeli a híreket, tájékozódik és gondolkodik, aligha ül fel az állítólagos hatalmi torzsalkodásoknak. Ezt a meccset ugyanis már lejátszották, a körítés csak parasztvakítás.
Mesterházynak és az MSZP-nek pusztán annyi feladatot szántak a jövő tavaszig, hogy látványosan hátba veregessék Gordont, hogy derék gyerek ez, szavazzatok rá, mi pedig ragasztgatjuk a plakátokat, ahogyan szoktuk. Ősszel drámai körítéssel előadják majd, hogy az „Orbán-rendszer” leváltása annyira fontos nekik, a „demokratáknak”, hogy egyéni ambícióknak itt mostantól nincs helyük, és a többi blabla, ismerjük előre.
Nem kétséges, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjét Bajnai Gordonnak hívják majd.
Ebben a kockázatmentes jóslatban persze benne van az MSZP elnevezésű pénzbehajtó mozgalom tragédiája is. Bármennyire hepciáskodnak, választás előtt úgy szokott az lenni, hogy kívülről kijelölik számukra a kedves vezetőt, ők pedig nyelnek, nyelegetnek, de bármennyire is mozog az ádámcsutka, a végén csak magasba lendülnek a kezek.
Horn Gyula óta belülről érkezett, mozgalmi ember nem lehet a párt arca. Előkelő idegenként avanzsált a baloldal élére Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon. Ráadásul mindannyian neoliberális nézeteket vallottak, gyökeresen mást, mint a régiek, a pártból jöttek, Horn, Kiss Péter vagy akár Szanyi Tibor.
A mostani gordonkázásnak ez utóbbiak a legnagyobb vesztesei, és persze Mesterházy Attila pártelnök: hiába rántotta össze a pártját a történelmi vereség után, neki nem osztanak lapot a friss felállásban. Biztosak lehetünk abban, hogy a szürke, de kiszámítható Bajnai jobban fest külföldről, mint a kétségkívül ügyes, de politikai értelemben egyszer már látványosan agyoncsapott, zéró karizmájú Mesterházy Attila.
Mi, a jobboldalon nemigen értjük és mérjük fel a súlyát, de tény, hogy a baloldal aktuális üdvöskéit választásról választásra külföldről finanszírozzák, idomítják, tanítgatják. Hogy kik, erre nézve szűk mezsgyét hagyok a tisztelt olvasónak: nem kell olyan nagy fantázia a megoldáshoz. Soros Györgyékről és a globális pénzvilágról van szó.
Legalább húsz éve minden hazai liberális kezdeményezés, polgárjogi akció, antirasszista mantrázás mögött felsejlenek, pontosan úgy, ahogyan Moriarty professzor működött a londoni éjszakában: és nem kell Sherlock Holmesnak lennünk, hogy a kirakatarcok mögött meglássuk a kezdeményezőt. Azért írom, hogy mi, a jobboldalon nemigen értjük ezt, mert a polgári oldalnak külföldi gazdája nincsen. Meg tudunk nevezni amerikai milliárdosokat, számottevő gazdasági köröket, akik-amelyek hatalmukkal, befolyásukkal, vagyonukkal titokban segítenék a Fidesz–KDNP-t?
A következtetés tehát – bármennyire is sértő ez a baloldalra nézve – roppant egyszerű: a polgári oldal önerőből, a magyar emberek rokonszenvéből építkezik, ha kell, az egész világ ellen, míg a magyarországi baloldal nevű örömlányt gazdag kuncsaftok fizetik húsz éve, s bár a szépsége időközben elillant, a megrendelő nem könnyen szakít megszokott partnerével.
Mindezekből nyilvánvalóan következik, hogy az ő közös kottájukat külföldön írják. Hiába sürget néhány nosztalgiázó MSZP-potentát „baloldali fordulatot” a pártjában, hiába dobnak be olyan egyetemes gondolkodókat, mint Kunhalmi Ágnes és Józsa István, a külföldi támogatók már döntöttek. Bajnai Gordon lesz a jelölt, Mesterházy pedig kénytelen jó képet vágni a döntéshez.
Az MSZP nevű kutyát ismét a farok csóválja majd.
Az Együtt 2014 lényegében az új SZDSZ: valamilyen rejtélyes oknál fogva a hazai baloldal nem eléggé kompatibilis Sorosék számára a liberalizmus nevű kórokozó nélkül.
Már-már megerősödne a szervezet, éppen ocsúdna a letaglózás után, amikor jön a szakállas bácsi az injekcióval, és kíméletlenül befecskendezi a szérumot Pártvezető Attiláéknak.
Mifelőlünk nézve egyébként teljesen mindegy, ki lesz az ellenfél. Ron Werber ugyanis már az országban van. Bajnait felépítették, kiokosították, és bár a szónoklással még gondjai akadnak, hamarosan felvezeti majd nagy ívű vízióit. A baloldal összeállt. És nemsokára megkezdődik a pokoli hazudozás, ígérgetés, a legaljasabb hadviselés, amelyet valaha ebben az országban kampány címén előadtak.
Mi csak a magyar nemzetben bízhatunk. A békemenet erejében, méltóságában. Abban, hogy nem egy korrupt maharadzsa vezeti majd csapatainkat a küzdelembe. S a legszebb az, hogy a végén győzni fogunk.
Még csak az kéne, hogy Moriarty professzor betolja a képét a Baker Street 221b-be.... A pofátlanságnak is van határa, Watson.
A baloldal utolsó reményét is porrá zúzták
Ismételten súlyos vereséget szenvedtek a balliberális erők a hétvégi időközi választásokon, ráadásul a kormánypártok Szendrőn több mint 50 százalékos részvétel mellett szereztek sima abszolút többséget a többi jelölttel szemben, ami a baloldal hónapok óta szajkózott reményét zúzta apró darabokra.
A „kormányváltó” erőknek egyre nehezebb lesz elhitetniük, hogy valóban reális alternatívát nyújtanak a Fidesszel szemben.
A kormánypártok mind Barcson, mind Szendrőn meglehetősen nagy fölénnyel diadalmaskodtak, ami azt mutatja, hogy továbbra sem létezik az a masszív és elkötelezett tömeg, amely az eddigi kormányzással teljes mértékben elégedetlen lenne, és bízna az ellenzéki erőkben.
A Somogy megyei Barcson az MSZP meglehetősen furcsa visszalépését követően az ellenzéki szavazók egy jelölt mellé sorakozhattak föl. A Jobbik politikusa valóban sokkal jobban szerepelt, mint a párt országos átlaga, mivel 31,15 százalékot ért el.
A Fidesz–KDNP jelöltje a településen növelte a 2010-es választáson szerzett szavazati arányát, ami nyilván annak köszönhető, hogy csupán egy kihívóval kellett szembenéznie.
Szendrőn Barccsal ellentétben már ringbe szállt a szocialista párt, azonban a várakozásával ellentétben nagyon komoly pofonba szaladt bele.
A Fidesz jelöltje 52,61, az MSZP-é 22,67, míg a három független jelölt együttesen 22,72 százalékot ért el. A kormánypárt sikerét több dolog növeli: a településen 2010-ben még független polgármestert választottak, akinek még kihívója sem volt, továbbá a részvételi arány elérte az 53,32 százalékot, ami országgyűlési választáson is megfelelő eredménynek számítana.
A baloldal nagy reménye omlott össze
A balliberális ellenzéki erők az utóbbi hónapokban minden egyes vereségük után azt hangsúlyozták, hogy az adott választás eredményét nem lehet mérvadónak tekinteni, mivel országgyűlési választáson lényegesen többen mennének el, és akkor a bizonytalan szavazók preferenciája is megjelenne, ami számukra kedvező lenne. A szendrői választás világosan megmutatta, hogy a Fidesz még magas részvétel mellett is képes sima győzelmet aratni, ráadásul a kormánypárti jelölt összességében több szavazatot kapott, mint a másik négy aspiráns.
A szentendrei, a dunakeszi és a monori időközi választás után az újabb baloldali vereségek egyértelműen azt mutatják, hogy a kormány továbbra is erős legitimációval rendelkezik, ráadásul Szendrőn kimagasló részvétel mellett hódította el az első helyet a Fidesz jelöltje. Az újabb választási bukták vélhetően tovább élezik a baloldalon belüli küzdelmet, ami minden bizonnyal a következő hónapok időközi választásain tovább rontja az ellenzéki pártok győzelmi esélyeit.
mno.hu
Orbán Viktor interjúja a spanyol El Mundo újságnak
A nem vallásos emberek számára is jobb egy olyan társadalom, amely keresztény értékekre épül. Nem Magyarországon komplikált a helyzet, hanem Európában. Magyarországon meglehetősen egyszerű a helyzet: szuverén ország vagyunk, tiszteletben tartjuk az összes európai jogszabályt, de azoknak saját utunkon haladva teszünk eleget - nyilatkozta Orbán Viktor a spanyol lapnak.
Brüsszelben csupán igazságos bánásmódot szeretnénk elérni. Elutasítjuk, hogy bármiféle kettős mércét alkalmazzanak velünk szemben - folytatta.
Az eurózónán belül is különbségek vannak az országok között, különösen abban, hogyan szerezzenek befektetéseket, ezek a különbségek pedig megnehezítik az egység fenntartását. Magyarország - mint eurózónán kívüli ország - ugyanakkor megköveteli, hogy tartsák tiszteletben a válsághelyzetre való reagálásának módját, még abban az esetben is, ha ez a reakció eltér az eurózóna országaiban alkalmazottól.
Európában két nagy tévedés van a kereszténységet illetően. Az egyik az a nézet, amely szerint a kereszténységnek nem volt döntő szerepe a földrész történelmében. Márpedig tisztelnünk kell múltunkat. A másik tévedés pedig az, hogy az európai értékek és intézmények képesek fennmaradni keresztény alapok nélkül. Hisszük, hogy mind az EU, mind annak lakossága számára hasznos lenne megszilárdítani a keresztény gyökereket. Kereszténység nélkül a magyar nemzetnek nem lett volna esélye túlélni az utóbbi ezer évet.
A magyar alkotmány kimondja, hogy fontosak a kisebbségek. Az etnikai kisebbségek az állam konstruktív elemét képezik. Őket ugyanolyan mértékben tiszteljük, mint saját magunkat. A vallási kisebbségek vagy a nem keresztény csoportok védelme biztosított mind egyéni, mind közösségi szinten.
Az alkotmányunk egyik részről a keresztény, másik részről pedig az európai értékeken alapul. Ez az alkotmány olyan értékekre épül, amelyeket a magyarok szükségesnek tartanak, hiszen ez az alkotmány a közjót szolgálja. A magyar alkotmány konstruktív, nem liberális, de nem is konzervatív, olyan értékekre épül, amelyeket a magyarok fontosnak tartanak, ez az alkotmány a közjót szolgálja.
A keresztény értékek egész Európa számára fontosak. Az EU-n belül a keresztények a politikai és közéletben kevésbé aktívak, mint a liberálisok vagy a szocialisták. Sok keresztény ember meg van győződve arról, hogy a kereszténység magánügy. Csakhogy ez nem így van.
Az Isten és a vele való kapcsolatunk valóban magánügyünk, de a kereszténység olyan értékeket, erkölcsi normákat ölel át, amelyekkel összhangban szervezhetjük meg egész életünket.
Egy olyan társadalom, amely keresztény értékeken alapul, még a nem vallásos emberek számára is előnyös, hiszen a közjóra összpontosítja a figyelmet. Mi, keresztények mindig a szabadság hívei vagyunk.
Jó választás a mostani pápa személye, aki Európa számára fontos dologról beszél, arról, hogy a javakat igazságosabban kell elosztani.
A médiatörvénnyel kapcsolatosan is a kettős mérce ellen emeljük fel a szavunkat. Olyan dolgok miatt kritizálnak bennünket, amelyek miatt más országokat nem. A médiatörvényben nincs semmi olyan, ami ne lenne megtalálható az EU más jogszabályaiban is.
Európa már csak ilyen: olykor igazságos, olykor pedig nem.
Patrióta Európa Mozgalom
A válság előtti világ már soha nem tér vissza
Az európai világ soha többé nem lesz olyan, mint a válság előtt – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök Sarlóspusztán, a Fejlődő Vállalkozások Egyesületének gazdasági konferenciáján.
„Az európai ember adja a világ népességének a 8 százalékát, de ez a nyolcszázaléknyi népesség állítja elő a világ GDP-jének a 20-25 százalékát” – mondta Orbán.
„A világ összes szociális kiadásának az 50 százalékát költi el Európa úgy, hogy közben van egy hatalmas adósságállomány, amely folyamatosan nő” – tette hozzá.
„Ha megnézzük a társadalmi és a demográfiai megközelítéseket, akkor világosan látszik, hogy ez nem fog folytatódni, a dolgok meg fognak változni” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök Sarlóspusztán.
„A kérdés az, hogy van-e egy tervünk, hogy ebben a változásban hol helyezkedjen el Magyarország.”
A miniszterelnök szerint az európai világ soha többé nem lesz olyan, mint a válság előtt. Orbán arról is beszélt, hogy a válság lehetőséget is rejt magában, azt a lehetőséget, amelyet a magyarok megragadhatnak.
„Én innen nézek mindent, mindent magyar szemmel látok, és azt figyelem, hogy ebből milyen kedvező lehetőségek származhatnak a nemzetünk számára, és a hátrányokat próbálom minimálisra csökkenteni.”
Orbán: A magyar válságkezelés sikeres
A miniszterelnök április 20-án a spanyol El Mundónak úgy nyilatkozott, Magyarország megköveteli, hogy tartsák tiszteletben a válságra reagálás módját, még akkor is, ha ez eltér az eurózónában szokásostól. A miniszterelnök felhívja a figyelmet arra, hogy az eurózónán belül is vannak különbségek az egyes országok között, különösen abban, hogyan szerezzenek befektetéseket, ezek a különbségek pedig megnehezítik az egység fenntartását.
Április 19-én Orbán a közrádióban arról beszélt, hogy azért támadják az unióban Magyarországot, hogy nyomás alatt tartsák, és eltérítsék a kormány által képviselt irányvonaltól. Orbán a Kossuth rádióban arról is beszélt, hogy José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek az alkotmánymódosítást érintő felvetései közül a költségvetési hiányfék ügyében nem fog meghátrálni a magyar kabinet. A kormányfő hangsúlyozta, hogy míg a magyar válságkezelés sikeres, az európai nem.
mno.hu
Érettségi nélkül az uniós csúcsposztig - és ők kritizálnak az EP-ben?
Gyenge színvonalú, felkészületlen, félművelt képviselők ülnek az Európai Parlamentben – így kommentálta Tóth Gy. László politológus az Echo Tv Korrektúra című műsorában, hogy tulajdonképpen összehangolt támadás történt Strasbourgban, amikor a magyarországi alkotmányos helyzetről tartottak vitát a szerdai plenáris ülésen.
A politológus szerint a szerdai ülésen semmi új nem hangzott el, mert lényegében az eddig ismert álláspontokat ismételték meg a felszólalók. Tóth Gy. László emlékeztetett, hogy Hannes Swoboda, az európai szocialisták EP-frakciójának vezetője a tomboló magyarországi antiszemitizmusról beszélt, ugyanakkor az osztrák politikus azt elfelejtette megemlíteni, hogy osztrák pártja egyébként szoros viszonyban állt egy olyan szlovák kormánnyal, amelyiknek az egyik kormánypártja szélsőjobboldali volt.
„Ez nem zavarta Swoboda urat, mert anyagilag ez egy rendkívül előnyös együttműködés volt” – tette hozzá.
Tóth Gy. László Viviane Redingről, az igazságügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnökről szólva kijelentette: nincs baj az antropológusokkal, de az, hogy Európa jogi uniós biztosa legyen valaki antropológus végzettséggel, újságírói múlttal, az a vicc kategóriába tartozik.
A politológus szerint Viviane Reding nem ismeri a jogi szövegeket, sem az európai alkotmányokat.
Tovább sorolva Tóth Gy. László röhejesnek nevezte, hogy a pedofíliával vádolt Daniel Cohn-Bendit kritizálja Magyarországot.
A publicista az egyik legfelháborítóbb dolognak azt tartja, hogy az EP elnöke pedig az a Martin Schulz, akinek nincs is érettségije.
echotv.hu
Egy ellenzéki orgánum Bajnai csalódottságáról - rövid lapszemle
Egy hozzá közel álló politikus szerint Bajnai Gordon csalódottságának szűkebb körben már többször hangot adott. Október 23-án úgy gondolta, hogy már tavasszal felléphet az általa kezdeményezett ellenzéki összefogás. Ezzel szemben az MSZP-vel még el sem kezdődtek a komoly tárgyalások az együttműködésről.
Bajnait aggasztja, hogy a baloldal belső problémái miatt állandóan újra kell tervezni mindent. Nem segíti az összefogást és a közös miniszterelnök-jelölt megtalálását, hogy az Együtt 2014-hez is eljutnak azok a hírek, amelyek szerint az MSZP vezetése szükséges rossznak tekinti az együttműködést. Mesterházy Attila egy elnökségi ülésen úgy fogalmazott, hogy Bajnaiék olyanok, mint az SZDSZ-esek, nem kell szeretni őket, de szükség van rájuk.
origo.hu
Ellenzéki beismerés a tarthatatlan "orbáni diktatúra" vád alaptalanságáról, értelmetlenségéről - rövid ellenzéki lapszemle
Széky János, műfordító, publicista, az Élet és Irodalom rovatvezetője szerint sokaknak jólesik indulatból a „diktatúra” és az „önkényuralom” bélyegzőjét ráütni Orbánék kormányzására - de olyan diktatúra a világon nincs, ahol a véderő a hadsereg zsugorított karikatúrája, a belügyminisztérium viccek célpontja, ahol a határokat személyi igazolvánnyal át lehet lépni.
Az ellenzéki sajtó elnököt buktat, a szabad magyar bírák rendre kimutatják az ügyészségi vádak elégtelenségét.
Orbánék regnálására nem lehet ráhúzni a hatalombitorlás sémáját, ami a zsarnoki kormányzás egyik ismérve volna. Nem lehet azt mondani, hogy a nép akarata ellenében cselekszenek. Ellenkezőleg, a demokratikus legitimáció látszólag páratlanul erős.
Ezt még ki lehetne magyarázni az előző kormányok rossz működésével; de azt már nem, hogy a fölény három év rossz kormányzása után is megmaradt.
Népszava
Ellenzéki lapok merengései az MSZP-utálatáról - rövid lapszemle
A választók még mindig az MSZP-t hibáztatják a válságért, a 2010 előtti kormányzásért, így az MSZP számára komoly kockázata van a Bajnai Gordonnal való egyezkedésnek.
A Fidesz Együtt 2014 elleni támadásai az MSZP mozgásterét is szűkítik, sőt a negatív kampány „visszacsorog” a szocialistákra.
Az időközi választások előkészítésében szerepet vállaló szocialista politikus szerint hiába próbáltak mozgósítani, falakba ütköztek. Volt egy nyilvántartásuk a magukat korábban szocialistáknak valló szavazókról, de a kampányban hiába keresték meg őket. Többen lecsapták a telefont, vagy azt közölték, hogy „dacból” is a Fideszre szavaznak.
Hiába sikerült megőriznie az MSZP-nek az irodahálózatát, hiába van sok alapszervezete az országban, elszigeteltek, a korábban szoros kapcsolat a választókkal megszakadt, így a mozgósítás sem megy.
A politikus szerint az is gond, hogy a párt elveszítette azok támogatását, akiknek helyben adnak a szavára.
hvg.hu
Madarasi István önkormányzati képviselő azt panaszolja, hogy sok debreceni hiába utálja a Fideszt, az MSZP-re még mindig nem akarnak szavazni.
Népszabadság