Ég és föld - Török István kiállítása Palicson - Délvidék
Ötven évet ölel fel Török István festőművész munkásságából az a ciklus, amelyből egy összeállítást láthatott a palicsi könyvtár közönsége. Az Ég és föld címet viselő kiállítás a művész tematikus, vajdasági tájmotívumú képsorozatából, korai és legfrissebb alkotásaiból válogat.
Török István az éghez és a földhöz való viszonyát igyekezett szavak helyett gesztusokba foglalni. Ezt a viszonyt tükrözi az esemény meghívóján olvasható gondolat is, melyet a festő édesapjától, idősebb Török Istvántól örökölt és idézett: „Gyerekeim, jegyezzetek meg egyet: A föld számunkra mindig érték, és ahogy művelitek, úgy veszitek hasznát. Soha ne engedjétek meg, hogy a 'gazok' elhatalmasodjanak rajta.”
A kiállítást megnyitó Lovas Ildikó író, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa Kosztolányi Dezső verssoraival vont párhuzamot, amikor a művész éghez és földhöz való viszonyát közelítette meg.
Hiszen amint azt kifejtette, a számvetés, az örökül hagyás és az üzenet éppúgy megtalálható a szabadkai költő szavaiban, mint idősebb Török István gondolatában. A hangulat azonos. Török mindazt, amit az elmúlt ötven év alatt gondolt, érzett és lényegesnek tartott, ebben a mondatban és a festményeiben kívánja tetten érni, e kettő pedig esetében elválaszthatatlan.
Vajdaság ma, Patrióta Európa Mozgalom
Marosvásárhely is támogatja Sepsiszentgyörgyöt az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséhez
Marosvásárhely is bekapcsolódik az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért indított folyamatba, így a teljes Székelyföld felsorakozott Sepsiszentgyörgy kezdeményezése mögé – jelentette be Antal Árpád. A székely fővárosnak az ügy mellé állása túlmutat az Európa Kulturális Fővárosa projekten, fontos lépés lehet a székelyföldi régió kialakításában – véli a polgármester.
Megszületett az a szándéknyilatkozat, melyben Sepsiszentgyörgy megokolja, miért szeretne az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázni, aláírói közt az eddig jelzett személyiségeken kívül – Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere, Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere, Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere, Péter Ferenc, Szováta polgármestere, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere – egy új név is megjelent, a Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesteré.
Így vált igazi értelmében székelyföldivé a kezdeményezés, és így esélyesebb Sepsiszentgyörgy az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére – értékelte Antal Árpád Dorin Florea lépését.
Szerinte a marosvásárhelyi elöljáró azért szállt be a projektbe, mert felismerte, az általa vezetett város súlyát ezzel is emelni tudja.
Dorin Florea döntése összefüggésbe hozható a régióátszervezéssel, hiszen – az európai uniós ajánlásoknak megfelelően – fontos érv lehet a majdani Kovászna, Hargita, Maros megye alkotta régió szempontjából a kulturálisan egységes fellépés, ilyen megközelítésben az egész Székelyföld felsorakozása Sepsiszentgyörgy mögé segíthet elképzelésünk alátámasztásában, kérésünk a három megye alkotta régió kialakításában nagyobb súlyú lesz, véli Antal Árpád, utalva Dorin Florea minapi nyilatkozatára, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester el tudná képzelni a három székely megyét egybefogó régiót.
Váry O. Péter
Háromszék, Patrióta Európa Mozgalom
Magyar-román közszolgálati rádiós együttműködés
Együttműködési megállapodást kötött pénteken a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a román közszolgálati rádió vezetője. Az együttműködés által elsősorban egymás archívumának használatára nyílik lehetőség – mondta az aláírást követően Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója, utalva arra, hogy a magyar közmédia is rendelkezik jelentős számú, román nyelvű hanganyaggal, de a román rádió archívuma is számos magyar nyelvű felvételt őriz.
Hozzátette, hogy az aktualitások tekintetében napi szintű együttműködésre is módot ad a megállapodás. Böröcz István fontosnak nevezte, hogy a közmédia és azon keresztül Magyarország erősítse jó kapcsolatát a szomszédos országokkal.
Az újságírásnak nincsenek határai – hangsúlyozta a román közszolgálati rádió vezérigazgatója, Ovidiu Miculescu. Arról is beszámolt: a jövőben rádiójátékok készítésében vagy kulturális programok bemutatásában is együttműködhet a két szolgáltató, de közös élő műsorok készítésére is lehetőség nyílik.
erdély ma, Patrióta Európa Mozgalom
A globális hatalmi rendszer mesterségesen felépített hamis konstrukcióit tényleges valóságként mutatják be -rövid lapszemle
Bogár László szerint a kor, amelyben élünk sokkal inkább a „dezinformációs” társadalom nevet viselhetné az információs helyett, hisz gigantikus médiagépezetek dolgoznak azon, hogy a globális hatalmi rendszer mesterségesen felépített hamis konstrukcióit tényleges valóságként mutassák be.
A pénzt egy ellenőrizhetetlen és saját létét is tagadó globális hatalmi rendszer bocsátja ki, és cinikusan jelzi, hogy ha ő ellenőrzi a pénzkibocsátást, akkor nem érdekli, kik hozzák a törvényeket.
Mert a rejtett pénzhatalom urai a pénzkibocsátás szabályozásával egyúttal az egész komplex társadalom-újratermelési folyamatot tartják ellenőrzésük alatt. A pénzkibocsátás globális monopóliumával rendelkező szuperstruktúra olyan feltételekkel teremt pénzt, hogy ez előbb vagy utóbb eladósodáshoz vezessen.
Amikor ez bekövetkezik, akkor az adósságszolgálatával már egyszerűen sakkban tartható az adott emberi közösség.
A szabadság, a szuverenitás és a demokrácia értéktelen színpadi kellékek csupán, a feladatuk csak annyi, hogy a globális színjáték látványtechnikáját hitelesebbé tegyék.
Ha mégsem ezt tennék, netán az adott emberi közösség érdekeit szolgáló saját pénzt bocsátanának ki, akkor a globális pénzhatalmi rendszer azonnal olyan átváltási arányokat hozna létre, amelyek mellett az adott emberi közösség vagy a teljes elzárkózást választja, vagy önmagát semmisíti meg.
Magyar Hírlap
Korábban sohasem tapasztalt egyensúlyi helyzet alakult ki az ország költségvetését illetően - rövid lapszemle
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője szerint továbbra sem lehet kizárni, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól ki lehet kerülni már az év első felében, ugyanis a tavalyi nagyon jó hiányadat, valamint az idei első három hónap költségvetési adatai ezt alátámaszthatják.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint pozitív meglepetést is okozhat a hozamok csökkenése, amivel akár 100 milliárd forinttal is mérséklődhetnek az állami kamatkiadások, ezért jó eséllyel Brüsszel is reálisnak tarthatja a makropályát.
Gárgyán Eszter, a Citi közgazdásza szerint a makropálya több elemében konzervatívnak tekinthető. A döntést azonban politikai alapon hozzák meg, és még olyan tényezők is hatással lehetnek a végkimenetelre, mint az alkotmánymódosítás bizottsági értékelése.
Napi Gazdaság
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint 2012-re korábban sohasem tapasztalt egyensúlyi helyzet alakult ki, s már most valószínűsíthető, hogy 2013-ban is így lesz.
Visszafogták a kiadásokat, miközben a bevételi oldal jelentősen növekedett. Igaz, a beruházások halasztódtak. A strukturális reformok egy része elindult.
Az önkormányzatokat átalakították, ami különösen fontos volt, mivel tarthatatlanná vált az eddigi finanszírozási rendszer. Az önkormányzatok hosszú idő óta először zárták pozitív mérleggel az évet.
Ez a központi költségvetés által átvállalt kiadásoknak és intézkedéseknek köszönhető. De előremutató lépések történtek az egészségügyben és a felsőoktatásban is.
168 óra
Vannak olyan európaiak, akik részére a család, a nemzet és a vallás változatlanul a jövő zálogai - rövid lapszemle
Kövér László szerint vannak olyan európaiak, akik a családot – és vele együtt a nemzetet, valamint a vallást – a múlt részének tartják, s vannak olyan európaiak, akik részére a család, a nemzet és a vallás változatlanul a jövő zálogai.
Európa sorsa a közhiedelem ellenére nem a tőzsdei árfolyamokon múlik, hanem azon, hogy az itt élők vállalják-e a megszületendő gyermekeiket, az utódok pedig milyen közösségekben nőnek fel, és milyen közösségi értékeket sajátítanak el.
Amikor családokról beszélünk, százmilliárdokat mozgató nemzetgazdasági ágazatról, az adófizetők újratermelődéséről és az gyermekek, nyugdíjasok szociális jólétéről van szó.
Magyar Nemzet
Gyimesközéplok - Elvesztettem kis pejlovam - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=cKgvnIjKIZs
Bayer Zsolt: Levél, nem tudom, kinek - 2. Francia bogár
2. Francia bogár
„Olvasom, hogy a trágya hajdan csemege volt, a hülye csak hüledező, ámuldozó, az együgyű csak egyszerű. Mellesleg hasonló utat tett meg a francia innocent is, mely egykor csak ártatlant jelentett, ma már bárgyút, együgyűt és ostobát is, s épp ellenkező utat tett meg a német schlicht, mely ma egyszerű, de valamikor schlecht volt, rossz. Az aggastyán egy csúfnévből fejlődött ki. (…) Povedati az ószlávban beszélni, a magyarban már az povedál, aki fecseg. Hogy a népek egymással egyebütt is hasonló udvariasságot tanúsítanak, arra még számos példát idézhetnék. A spanyolban hablar: beszélni, de a franciában az hableur már nagyzoló, viszont a francia parler, beszélni a spanyolban már annyi, mint locsogni.”
(Folytatása az előző cikknek )
Kosztolányi sorai ezek is, a Magyar Nyelv című esszéjéből. S a mai olvasó eltöpreng azon, hogy micsoda szimbólum reszket a francia innocent szó jelentésváltozásában. Hogy miképpen lesz az ártatlanságból bárgyúság és ostobaság. S hogy ez a mai világunk esszenciája. S eltöprengeni való az is, hogy mi svábbogárnak nevezzük azt a rusnya férget, a németek viszont francia bogárnak. Tüneményes…
„A trágya hajdan csemege volt”; Európa hajdan a szabadság, boldogság, gazdagság volt. Ideát, a fal mögött. Aztán sajnos szembejött a valóság. Szembejött Meillet professzor úr örök lelke. Meillet professzor úr mentora lett a francia nyelvészek és filológusok egész generációjának, azoknak, akik kortársaink voltak, s Meillet professzor úr nyomán azt gondolhatták, hogy a magyar nyelv alsóbbrendű és felesleges, a magyarnak nincs civilizációs teljesítménye, a magyar irodalom semmirevaló.
Meillet professzor nyomán napjainkig tovább él az antant és a kisantant önfelmentő világmagyarázata.
S íme: így lettünk ismét Európa megvetettjei.
S csak egy pillanatra próbáljuk komolyan venni mindazt, amit ma rólunk sziszegnek s üvöltenek a szellemi nyomorúság önsorsrontó apostolai. Egy pillanatra fogadjuk el, hogy mindenben igazuk van: korlátoztuk az Alkotmánybíróság jogkörét; megnyirbáltuk a sajtószabadságot; megtiltottuk a politikai reklámot a kereskedelmi médiában; jogtalanul nyugdíjba küldtük a bírókat, és a bírósági ügyek áthelyezési jogával ruháztuk fel a Kúria elnökét, miáltal megsértettük a hatalmi ágak szétválasztásának montesquieu-i elvét.
Rendben van. És akkor ez most tényleg fasiszta diktatúra? Náci diktatúra? Egyáltalán: tényleg diktatúra? S ha ez diktatúra, akkor mi a neve az észak-koreai rendszernek? Vagy Kubának? Fel tudja fogni egyáltalán a nyugati újságíróhorda, a nyugati „értelmiség”, és ez a sok itthoni rémalak, hogy miről beszél?
Nem, nem tudja felfogni. Fasizmus, nácizmus, rasszizmus, ennyit tud lihegni, mert hősiességre vágyik egy tökéletesen hőstelen, nyomorult, kisszerű és pitiáner korban. A mai Magyarország fasiszta meg náci diktatúra, vagy csak úgy diktatúra? Istenem, mennyire rátok férne fél év nácizmus, aztán mindjárt utána fél év kommunizmus, csak hogy érezzétek a törődést! Mennyire jót tenne a világról alkotott tévképzeteiteknek, ha egyszer átélnétek mindazt, ami ellen vívjátok békaegér harcotokat!
Azt mondja a Zsidó Világkongresszus elnöke meg alelnöke, hogy azért tartják Budapesten a kongresszusukat, mert Magyarországon a „legaggasztóbb az antiszemitizmus”. Ezt mondják. S még hozzáteszik, hogy azért is, mert Magyarországon él a legnagyobb számú zsidó közösség, és itt virágzik a zsidó közösségi élet és kultúra.
Hát igen. Romániában, Szlovákiában egy szálig kiirtották a zsidóságot az elmondhatatlanul iszonyatos huszadik században. Horthy védte őket 1944-ig, majd megmentette a budapesti zsidóságot. Ennek köszönheti létét a legnagyobb számú zsidó közösség. És ez az iszonyatok és elkövetett rettenetes bűnök ellenére tény.
Mégis: egyedül mirajtunk ég a bélyeg. Ha van az ilyesminek egyáltalán fokmérője, a nácikkal a franciák kollaboráltak a legnagyobb mértékben. Mégis mi vagyunk az „utolsó csatlós”. Persze. A történelmet a győztesek írják. De már olyan régen győztetek. Csak a változatosság kedvéért nem írhatnátok egyszer igazat is?
Franciaországban merényleteket követnek el zsinagógák ellen, a nyílt utcán ölnek meg, vernek meg zsidókat, gyilkolnak meg iskolába igyekvő zsidó gyerekeket. Nálunk egy hülye odalépett egy zsidó rabbihoz az utcán, és azt mondta neki, hogy ő nem szereti a zsidókat. Erre ideszalad a Zsidó Világkongresszus erődemonstrációt tartani, mert nálunk a „legaggasztóbb az antiszemitizmus”.
Áruljátok el: volt már olyan, hogy egyszer, csak egyetlenegyszer életetekben szégyelltétek magatokat?
Mert éppen itt az ideje…
Amúgy: nincs korlátozva az Alkotmánybíróság jogköre. Magyarországon sajtószabadság van. A kereskedelmi médiában a nagy pártok tudnak hirdetni, a kicsik nem, mert nem tudják megfizetni. Ha megtiltják ezekben a politikai reklámokat, az növeli az esélyegyenlőséget a választásokon. A bíróságokon pedig van, ahol évekig tart egy per, máshol pedig unatkoznak, erről szólt az áthelyezési jog felvetése. Ennyit a fasiszta diktatúránkról.
A nyugatról s itthonról lefestett fasiszta diktatúránk pontosan olyan, mint Meillet professzor úr véleménye a nyelvünkről: fizetett politikai gazemberség, amely mögött most a megadóztatott bankok, megadóztatott multik állnak. A Cohn-Bendit-féle idióták pedig azt hiszik, még tart a háborújuk, és a szabadság hőseinek képzelik magukat a trágyadombjukon. A Viviane Reding-féle ostoba technokraták meg nem hisznek semmit sem, csak magasabb polcra akarnak lépni, és együtt úsznak a szennyes árral.
Ennyi maradt mára a büszke Európából.
S maradt még a másodrendűnek tekintett európaiak szemérmetlen kizsákmányolása.
„Van azonban egy lényeges különbség az orosz és a külföldi kizsákmányolók között. Az orosz tudja magáról, hogy igazságtalan, tudatosan marad csirkefogó, mert dúsgazdagon akar élni. A külföldi ezzel szemben teljesen igazságosnak tartja magát, és ebben valahol logikusabb is a gondolkodása az oroszénál, merthogy úgy tartja, jog egyáltalán nem is létezik, hanem csak történelem, azaz a dolgok történelmi menete.”
Ezt Dosztojevszkij írta még 1877-ben, és nekünk üzent vele. S talán azt is említettem már, hogy a történelmet a győztesek írják.
Önmaguknak. Nekünk pedig az lenne a dolgunk, hogy elfogadjuk, kétely és kérdés nélkül, mert a kétely is, a kérdés is: bűn. A „szabadság”, a győztesek szabadságának veszélyeztetése.
„Még a Nagy Péter előtti időkben (…) történt, hogy egy modern gondolkodású moszkvai tiszt francia ruhába bújt és európai szablyát kötött az oldalára. Pontosan a sajátunkkal szembeni megvetéssel kellett kezdenünk. S ha erről a pontról immár két teljes évszázada sem haladtunk sem előre, sem hátra egy tapodtat sem, hát úgy látszik, ezt a hosszú ácsorgási időt szabta ki számunkra a sors.
Ha ugyan nem nevezhetjük elmozdulásnak azt, hogy mind jobban nőtt bennünk önmagunk megvetése, főleg, mikor kezdtük egy kicsit alaposabban megérteni Európát. (…) Európa a mi második hazánk, ezt az elsők között hirdetem és hirdettem mindig is. Európa majdnem olyan fontos mindannyiunk számára, mint Oroszország. (…) Orosznak lenni egyet jelent saját nemzetünk lenézésének elvetésével. (…) Amint önmagunkká válunk, végre emberi arculatot öltünk.
Ledobjuk mostani majompofánkat, szabad lények leszünk, nem pedig rabszolgák vagy lakájok. Akkor majd emberszámba vesznek, nem tekintenek majd hazátlan, nemzetközi csavargónak, az Európa-imádat, a liberalizmus és a szocializmus semmirekellő bugrisainak.”
Semmit, egyetlen szót sem kell hozzátennünk Fjodor Mihajlovics fenti szavaihoz. Csak az orosz helyett a magyart kell használnunk, és helyben is vagyunk.
Hazaérkeztünk.
És az sem árt, ha tudjuk: ez az Európa már nem az 1877-es Európa. Silányabb, butább, vénebb, álságosabb, képmutatóbb, betegebb, önzőbb és mihasznább. Így aztán helyes, ha mindig szem előtt tartjuk a kérdést, vajon mennyire kell nekünk ez az Európa, és vajon milyen áron?
S kik vagyunk mi egyáltalán?
„A nomád a maga ura. »Isten, ne segíts, csak csodálkozz« – mondja a verekedő magyar legény. Beéri, ha az Isten semleges tanú. Múltunkban alig van közös mű, nagyjaink magukban dolgoztak, a többi magyar rendszerint csak ártott nekik. Innen a pártos hírünk. Nemzeti csapásként emlegetjük, hogy magyar a magyart elemészti, a bajban is árt egymásnak. Ennek a széthúzásnak azonban nagyobb a híre, mint a kára. A civódás persze a magyarnak is ártott, de nemzetféltés tette költővé, a nemzethalál volt a múzsája. A magyar mégis él. Sose tanult a múltból, mindenki a maga urának tartja magát, távoli nagy urat: kánt, vezért, királyt még elismer, sőt kíván, de munkatársat nem. A »cimbora« és a »pajtás« szó százszor melegebben süt a magyar nyelvben, mint a sorstárs, néptárs, vagy maga a barát szó.
(…) De a pártoskodás csak addig nem árt neki, amíg hatalmon van. A magyar egyetértés nélkül is jól kormányoz, idegen uralom alatt azonban védtelen. Amíg fajtájából való a kán, a vezér, a király, sose megy szét a nyáj. De idegen népek közt egyszerre lecsúszik a leggyöngébbek közé. A magyar már volt példaadó és uralkodó kisebbség a maga országában, de kifosztott, didergő kisebbség, ha idegen az ura.”
Hát akkor ideje van annak is, hogy Cs. Szabó Lászlót olvassunk, és vegyük komolyan, helyezzük el a magunk korában az olvasottakat. Helyezzük el végre önmagunkat. És eszünkbe se jusson szégyenkezni.
Most nincs miért.
Most másoknak van szégyellnivalójuk. Azt akarják velünk elszégyelltetni. S már megint feláldoznának bennünket, feláldoznának bárkit a saját bűneikért.
De bele fognak pusztulni a hazugságaikba és a gyávaságukba. Nem lesz kár értük.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Magyar állampolgár lett Wass Albert fia
Letette a magyar állampolgársági esküt Wass Miklós, Wass Albert erdélyi magyar író fia szerdán Las Vegasban, Kálmán László Los Angeles-i magyar főkonzul előtt.
Az ünnepélyes eskütételen Kövér László házelnök üdvözletét Potápi Árpád János, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke tolmácsolta.
Beszédében kiemelte az esemény szimbolikus jelentőségét, amellyel nemcsak a Wass Albert emléke, hanem az évtizedeken át méltánytalanul hazaárulónak tekintett nyugati magyarság előtt is tisztelegnek. „Magyarország a diaszpóra magyarságára felnéz, fontos szövetségesének tekinti” – mondta a parlamenti bizottsági elnök.
Az ünnepségen a helyi magyarság képviselői mellett részt vett Szabó Sándor, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke is. Az eskütételen, amely egyben kihelyezett konzuli nap is volt, Wass Miklós magyar útlevelet igényelt.
mno.hu
A neoliberális közgazdaságtannak leáldozott - rövid lapszemle
Alapjaiban kérdőjeleződött meg a kapitalizmus legitimációja. A válság következtében olyannyira kiéleződtek a vagyoni különbségek, hogy félő hogy ez a folyamat forradalmi eseményekhez vezet – szögezte le a Corvinus Egyetemen tartott előadásán Stefano Zamagni közgazdász.
A neoliberális közgazdaságtannak leáldozott, a továbblépéshez elengedhetetlen a közösségi és kapcsolati javak számításba vétele.
Magyar Nemzet
A Zamagni-Bruni szerzőpáros úgy látja, hogy még ma is Adam Smith felfogása határozza meg az uralkodó köztudatot: a haszonelvűséget helyezi mindenek elé.
Ez a gazdaságelmélet nem foglalkozik kellő súllyal a klasszikus görög-keresztény közgazdaságtannal, amely szerint a gazdaságban van helye a kölcsönösség elvének, a testvériségnek.
A személy ekkoriban még nem eszközelvű viszonyban élte az életét. Elismerte a másik ember méltóságát és közös hangsúlyt kap a közjóllét, a gazdaság valódi célja, az egyén és a közösség együttes boldogsága. Az Adam Smith vallotta haszonelvűség eszméjével megszületik az önző énközpontú személyiség, aki életében többnyire a magánnyal küszködik.
Vele jön létre az állandósuló elégedetlenség, a teljesíthetetlen vágyak világa, a kínzó frusztráció. Az emberek felteszik a kérdést: egyre többet dolgozom, egyre többet keresek, ám ettől nem leszek boldogabb. Ez a kérdés aláássa a kapitalista rendszer legitimációját.
Több mint elegendő magán- és közvagyonunk van, ám a kapcsolati és közösségi vagyonunk nem elégséges. A világ igenis megváltoztatható. A harmadik szektornak nevezett nonprofit alapítványok egyesületek, szociális vállatok, szövetkezetek szellemében találkozhatunk a kölcsönösséggel, a nagylelkűséggel, az ingyenesség logikájával.
Ma már mindenki tudja, hogy hibás a Kuznets-görbe elve, amely szerint bár jelenleg nőnek az egyenlőtlenségek, a hatékonyság növelésével majd közelítünk az egyenlőséghez.
Nemhogy közelítünk, hanem rohamléptekkel távolodunk attól.
Az elmúlt ezer évben a hatékonyság a tizenháromszorosára, míg az egyenlőtlenség négyszázszorosára nőtt.
Magyar Nemzet