Margaret Thatcher kasszandrai jóslata mára tény: a farok csóválja a kutyát - avagy a pénzhatalom "átírja a demokrácia szabályait"

                              Howard Davies szerint Margaret Thatcher végsőkig ellenezte a jegybanki függetlenséget, és rendre visszautasította, hogy bízza a Bank of Englandre a kamatok ellenőrzését. Ellenségesen szemlélte az Európai Központi Bank túlzott függetlenségét is. A „felelősséggel senkinek sem tartozó” EKB-t miniszterelnökként elmondott utolsó beszédében is támadta, pontosan megjósolva a „demokratikus deficitből” származó veszélyt, amely ma Európában sokakat aggaszt. Világ Gazdaság

Eddig már több mint egymillióan álltak ki a rezsicsökkentés mellett

                        Egymillió-ötvenezer ember mondta azt az elmúlt négy hétben Magyarországon, hogy meg kell védenünk a rezsicsökkentést - közölte Hoppál Péter, a kormánypárt szóvivője. Elmondta: az  elmúlt hetekben nemcsak a szolgáltatók támadták meg a rezsicsökkentés politikáját, hanem „a baloldal is színt vallott, hiszen Bajnai Gordon bejelentette (...), ha hatalomra kerülnének, akkor eltörölnék a rezsicsökkentést".   A magyar emberek azonban ragaszkodnak a közüzemi díjak mérsékléséhez, kitartanak a Fidesz politikája mellett - tette hozzá a szóvivő. Közölte azt is, hogy aláírásgyűjtésük folytatódik. Hoppál Péter elmondta: március 20. körül, vagyis az akció indulásakor az volt a céljuk, hogy tíz hétig dolgoznak majd a párt aktivistái. Ebből eddig négy hét telt el, és bíznak abban, hogy a következő időszakban is ugyanilyen intenzitással gyűlnek majd az aláírások. A rezsicsökkentés július 1-jével folytatódik, és "nagyon szeretnénk, ha innen még tovább lehetne lépni" - zárta szavait Hoppál Péter. MTI, Patrióta Európa Mozgalom, mno.hu, Magyar Hírlap  

A hely is meg fog mozdulni

                                      Rácz Ervin írta Erdődről - Partium: És minekutána könyörögtek, megmozdula a hely, a hol egybegyűltek; és betelének mindnyájan Szent Lélekkel, és az Isten beszédét bátorsággal szólják vala.  (Ap. Csel. 4,31) Sok imádsággal az a baj, hogy erőtelen, következmény nélküli, éppen ezért úgy érezzük, mintha porba hullt volna. Vajon nem azért van ez, mert úgy gondoljuk, hogy az ima egy automata, amit ha megnyomunk szükség idején, segíteni fog nekünk?   Lám az apostolok nemcsak baj esetén nyomták meg a vészcsengőt, hanem egyszerűen a kapcsolatot keresték Főnökükkel, aki nemcsak elküldte őket a szolgálatra, hanem erőt is adott annak elvégzésére. Megmozdult még a hely is. Nem biztos, hogy egy földrengésre kell nekünk ennél a versnél gondolni. Sokkal inkább üzeni ez azt, hogy a tenni tudó ember imádságát cselekedetek követik. Őrizkedjünk attól, hogy az összekulcsolt kéz csak látszatkeresztyénséghez vezessen! A környezetünkre lehetünk hatással imádságos életünkkel. Böjte Csaba szokta mondani azt, hogy kezdj el jót cselekedni és láthatod, sokan csatlakoznak hozzád. A hely is meg fog mozdulni. Beteltek Szentlélekkel. Itt most a telitettségre szeretném tenni a hangsúlyt. Az imádságos ember szívében az Úr teljes hatalmat igényel. Nem lehet félig-meddig, ímmel-ámmal, félgőzzel az Urat követni, mert aki félig az Úré, félig az Ördögé. Bátran szólták Isten Igéjét. Nem újdonság az, ha a Krisztus követő valamilyen közösségben elkezd beszélni a benne élő reménységről, kinevetik, hátrányt szenved, lenézik. Azt, aki Istennel kapcsolatban van, nem bátortalanítja el, hanem szívvel elhiszi, szájával megvallja, hogy Jézus Krisztus Úr. Ámen! refszatmar.eu   Áldott hetet mindenkinek! Töhötöm  

Az apostolok kezei által pedig sok jel és csoda lőn a nép között…  Ap Csel 5,12-16 Az Úr Isten a maga számár minden időben kiválasztja a szolgáit, akik csodák által emberek százain tudnak segíteni. Anániás és Safira este után az emberek félelemmel a szívükben, mégis Istenhez akartak tartozni. Tudták azt, hogy hatalmat adott a Szentlélek ezeknek a férfiúknak, hogy csodákat tegyenek, gyógyítsanak, vigasztaljanak, vagy ahogy az előzőkben is láttuk a hamisságot elvettetéssel sújtsák.   Ha nem kívánkoztak volna Isten közelében lenni, akkor nem olvashattunk volna arról az Igében, hogy Salamon tornácában egy akarattal együtt voltak. Minden embert azért ment oda, hogy Isten felséges dolgairól halljon. Egyet akarni világunkban az nagy dolog. Sőt a házasságunkban, a családi életünkben, a gyülekezeti közösségünkben sem valósul meg ez mindig. Másak az elképzeléseink dolgokról, és azoknak hangot is adunk. Viszont a “Salamon tornácába” -a templomunkba- egy akarattal megyünk mindannyian. Az ott töltött egy óra, közös imádkozás, éneklés, Igehallgatás viszont ki kellene terjedjen a a napunk további szakaszára is. Egyfelől ezért imádkozzunk a mai napon. Röviden még egy érdekes dologra szeretném a figyelmeteket felhívni: mégpedig arra, hogy maga a csoda mennyire el tudja a figyelmünket fordítani a csodatevőről. Eszembe jutott a vérfolyásos asszony története. Jézus ruhájának a megérintésétől várta a gyógyulást. Joó Sándor erre azt mondta az egyik igehirdetésében, hogy hamis hite volt ennek az asszonynak. Nem Jézustól, hanem a ruhától várta a gyógyulását. Itt meg most azt láthatjuk, hogy a betegeket Péter közelébe viszik, hogy legalább az árnyéka vetődjön rájuk, mert akkor meggyógyulnak. És amikor megtörténnek a nagy dolgok, a csodák, akkor hajlamosak vagyunk arra, hogy a csodát közvetítő előtt borulunk le és mondunk köszönetet, nem pedig Isten színe előtt tesszük ezt meg. Másfelől ezért imádkozzunk, hogy a szolgák által megtett “csodákban” mindenkor Isten nagyságát véljük felfedezni. Ámen   Kovács Mátyás Péter, Sádorhomoki lkp.   Share on facebookShare on iwiwShare on twitterShare on emailShare on googleShare on myspaceMore Sharing Services  

Egypólusú világrend

                              Egyre gyakrabban felmerül a kérdés, mi adja a baloldaliaknak azt a mérhetetlen önbizalmat, hogy ők mondják meg, milyen legyen minden a világ összes dolgaiban, és aki nem úgy él és gondolkodik, annak megvetés, üldözés és pusztulás a sorsa.   Remekbe szabott meghatározással ábrázolja ezt a mérhetetlenül arcátlan és tolakodó viselkedési kultúrát Schmidt Mária történész, amikor így vezeti be a baloldal természetrajzát: „Több mint hat évtizede tart. Magyarországon néhány tucat ember uralja a közbeszédet. Ők szabják meg a normát, ők állítják össze a kánont. Ők uralják a nyilvános vitákat, amelyek témáit is ők jelölik ki. Ők írják a korszakos könyveket, a fontos cikkeket, a jelentős tanulmányokat. Ők oktatnak az egyetemeken, ők osztják a tudományos elismeréseket. Mindig korszerűek, mindig szalonképesek. Mit szalonképesek! Ők a szalon. Elkötelezettek az újabb és újabb szellemi divatok iránt, azok értékrendjét haladéktalanul magukévá teszik, és elvárják, sőt megkövetelik, hogy mások is azt tekintsék zsinórmértéknek.” Csapó Endre  Magyar Hírlap

Pénz, pénz, sok pénz

                            Mi kell a háborúhoz? Hát pénzözön. Nincs, aki Raimondo Montecuccoli mondását ne ismerné ez ügyben. Ez a mondás most nagyon is aktuális Bajnai Gordonra és csapatára, a Haza és Haladás Alapítványra, akik kiterítették sárga csekkjeiket a nyilvánosság elé, és megtudtuk, hogy eddig mintegy 200 millió forintnyi támogatást kaptak nemes harcukhoz, az „Orbán-rezsim” eltakarításához.   ... Szóval az igazi találós kérdés az, hogy mit keres ez a sok amerikai pénz egy magyar választási kampányban. Abban a kampányban, amelynek végén 2014-ben Magyarország polgárai, a magyar nemezettest részei, a magyar választók magyar kormányt és magyar miniszterelnököt választanak. Hogy a találós kérdés mellé tegyünk egy népi mondást is; az meg úgy hangzik, hogy aki fizet, az húzat. Márpedig nem a heti tiszta párnacihára gondolt a nép gyermeke, hanem arra, hogy aki fizet a prímásnak az asztalnál, az húzatja el vele kedvenc nótáját. Seszták Ágnes  Magyar Nemzet

Mészáros László: A szabadság nem lehet hazug - a börtönlakatot a belső szabadság képes leverni

                                        ÖSSZETARTOZUNK – 8. rész - A szabadság nem lehet hazug Kedves Barátaink! Az elmúlt hónapban új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítója, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Nagyon sokan kérték ezt tőlünk, valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is. Fogadják szeretettel a nyolcadik írást, amely azért lehet érdekes, mert  2009-ben íródott! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség – levente  

Miniszterelnök Úr, T. Hölgyeim és Uraim! Mivel eredeti szakmámat tekintve rendszerszervező vagyok, engedjék meg, hogy témánkhoz mint egymáshoz szorosan kapcsolódó rendszerek halmazához közelítsek. Magyarországon ma nincs működő demokrácia.   És ne mondja senki: dehogynem, demokrácia van, hiszen létrehoztuk annak intézményeit, törvényi környezetét, szervezeti hátterét. A demokrácia léte ugyanis nem egyenlő a jogállami intézmények létezésével, az csupán a váza a demokrácia építményének. A lényege, a lelke maga a demokratikus gondolkodás, a demokratikus működés. Ha az hiányzik, éppúgy nincs demokrácia, mintha a jogállami intézmények hiányoznának. Milyen részelemek alkotják a demokrácia lelkét? Íme a legfontosabbak:   1. az állami vezetők demokratikus gondolkodása, aszerint való cselekvéseik, 2. a hatalmi ágakban dolgozó résztvevők, hús-vér emberek demokratikus gondolkodása, tevékenységük demokratikus gyakorlata; 3. az állampolgárok tájékozottsága, demokratikus gondolkodása, tettei és voksolása. Mivel ezek a fontos tényezők - sajnos - meghatározó mértékben nem léteznek ma Magyarországon, így hiányzik a demokrácia lelke. Ezért nincs is demokrácia hazánkban. És itt érkeztem el mai témánkhoz. Ugyanis én a demokráciához mint nagy rendszerhez közelítek, amelynek feltétele több más kisebb rendszer jó, helyes elveken alapuló működése. Ezek a kisebb rendszerek, mint a kultúra, a média és az oktatás - a mai megbeszélésünk tárgyai. A demokrácia zavartalan gyakorlásának fontos feltétele véleményem szerint, ezen alrendszerek külön-külön megfelelően szervezett, egymásra épülően is jól megkomponált működése. Visszatekintve az 1990 körüli időszakra, miközben a demokrácia vázát felépítettük, a jogállam intézményeit kialakítottuk, a privatizáció a maga sajátos módján lezajlott, az volt az általános vélekedés, hogy ezzel rendben is volnánk, ez volt a rendszerváltoztatás. Én ezt folyamatot mindig is másként értékeltem. S ebből rengeteg konfliktusom adódott az elmúlt két évtizedben. Ugyanis a legfontosabbat, a demokrácia lelkét adó korábban említett három alrendszert elhanyagoltuk. S noha ezek identitásunk védelmének, közösségi létünk építésének az alapjai, nem helyi értéküknek megfelelő státuszban kezeltük őket. Miközben evidencia volt számunkra a hatalmi ágak kiépítése, szétválasztása, addig az oktatást, a kultúrát és ez utóbbi meghatározó közvetítőjét, a médiát a diktatúrát kiszolgált hiénák kezére hagytuk játszani. Meggyőződésem, hogy ez az egyik nagy hiba volt. Mert ahol nem kiegyensúlyozott a média, ott nincs demokrácia. S ahol nincs demokrácia, ott a média túlhatalomra tesz szert, ott önálló hatalmi ágként kezd el működni. A végén ez a folyamat – különösen, ha a hatalmat gyakorló politikai erőnek sikerül megszereznie a média fölötti hatalmat is - diktatórikus államműködéshez vezet: lásd, hazánk, ma! (2009. szerk megjegyzése) Ugyanis ha média nem a demokratikus normák szerint működik, nem egészséges struktúrájú, nem demokraták irányítják, akkor nem töltheti be a hatalom demokratikus kontrolljának szerepét, akkor nem a nemzet érdekeinek megfelelő kultúrát fogja közvetíteni, hanem valami egészen mást, olyasmit, ami hazugságot szolgál. A hazug kultúrának pedig, hazug, álnok szabadság a következménye. A szabadság pedig nem lehet hazug – a hazug szabadság ugyanis veszélyesebb a börtönnél. Csak a belül szabad ember tud változtatni a külső körülményeken, mert a börtönlakatot a belső szabadság képes leverni. Ehhez a belső szabadsághoz, pedig csak közösségépítéssel juthatunk el, melyhez a kultúrán, a kiművelt emberfők számának gyarapításán át vezet az út. Széles tömegekhez eljuttatni a belső szabadságot építő kultúrát pedig csak jól szervezett, a nemzeti érdekeket, értékeket közvetítő médiával lehet. Ez a probléma persze az egész világon jelen van, de a mi helyzetünk két dolog miatt is speciális és más: Az egyik, hogy Trianon következményeként mára kulturális nemzetté váltunk. Tehát számunkra a nyelvünk és kultúránk megőrzése, ápolása egyben a nemzeti létünknek, megmaradásunknak az alapja is. A másik pedig az, hogy demokráciadeficitünk felszámolásának is, nemzeti identitásunk felélesztésének is az alapja nemzeti kultúránk széles tömegekhez való folyamatos eljuttatása. Sok más feladata mellett egyedül a média alkalmas arra, hogy a nemzeti és az európai minőségi kultúrát eljuttassa szélesebb rétegekhez. De túl ezen a fontos feladatán, közvetlenül is meghatározó a politikai üzenetek célba juttatását illetően. Ugyanis, ha a média nem kiegyensúlyozott, akkor fordulhat elő, hogy a félretájékoztatott lakosság öngyilkos választási döntéseket hoz. Tehát még egy ok, hogy ezt az alrendszert is megreformáljuk, kiegyensúlyozottabbá tegyük. Amint a fentiekből kitűnik, a sajtóreform elmaradása volt az egyik fő oka a rendszerváltoztatás félrecsúszásának. Napjainkra kiderült, nem elég csupán a nagy rendszerek átállítása, meg kell történnie végre a fejekben is a rendszerváltozásnak. Az pedig kiegyensúlyozott média nélkül lehetetlen. Ha ez nincs, minden erőfeszítésünk kárba vész egyéb területeken is, mert nem lesz szövetségesünk a társadalom. Minden próbálkozásunk kudarcba fullad. A médiastruktúra átalakításának ki kell terjednie az összes területre: a helyi, megyei írott és elektronikus médiumrendszerek megteremtésétől kezdve a közszolgálati nagy médiumok átszervezésén keresztül, a kereskedelmi csatornák működésének törvényi átszabásáig. De idetartozik az új médiaelit képzésének azonnali elindítása is. A kultúra számos területén vált égetően fontossá a finanszírozási rendszerek átszervezése, amint elkerülhetetlen a klebelsbergi szemléletű oktatási rendszer 21. századi kiépítése is. Mindez sok pénzt követel majd. De a legjobb befektetés. Ez a demokrácia ára. De ez a jövőnk záloga is. A demokrácia záloga. A jövő generációk életének, boldogulásának a feltétele. Mindez persze számtalan támadás forrása lesz majd. Ezt meg majd kibírjuk valahogy, mert ha visszahőkölnénk, nemcsak mint politikai erő vesznénk el, hanem nemzeti létünket is tovább veszélyeztetnénk. Köszönöm a figyelmet. Az „Eszmecsere Magyarország szellemi újjáépítéséről – Művészek és politikusok a magyar kultúráról” című zárt konferencián elhangzott hozzászólás szerkesztett változata Siófok, 2009. szeptember

Felkoncolás elhalasztva

                                          Az Európai Parlament egy órán át vitatkozott „a magyar ügyről”, ki-ki elmondhatta vérmérsékletének és lelkiismeretének függvényében, mit tart rólunk, meg kell-e feszíteni hazánkat, vagy még ráér ezzel Európa, netán nem is ez a feladata. Csak nosztalgiával gondolhatunk arra, hogy ha e derék európai demokraták elődei 1956-ban az ENSZ-ben csak negyedannyit aggódtak volna hazánkért, s a „magyar ügyért” (ami akkor tényleg volt!), mint ma, akkor Kádár nem akasztathatott volna ötvenhatos felkelőket még 1961-ben is. Körmendy Zsuzsanna Magyar Nemzet

Joga van...

                            És joga van a magukat liberálisnak hazudó honfitársainknak Ausztriában, Németországban, Franciaországban félrevezetni az erre kapható értelmiségieket a magyar politikai és kultúrviszonyokról, hogy kellemetlenséget okozzanak a hazai, nemzeti, konzervatív értelmiségieknek. Akiknek szinte egyébbel sem telnek mindennapjaik, mint hogy a meglepően kreatív rosszindulat megnyilvánulásainak jeleire reagálnak. Nem alkotni, nem építeni, nem rendet rakni, csak reagálni, nyelni, fejünket csóválni. Kiss József  Magyar Hírlap

A Nagy Testvérnek helytartókra van szüksége

                  A magyarországi baloldal szemmel láthatóan külső Nagy Testvérekkel próbálja megvívatni a maga (belföldön esélytelen) mérkőzéseit. Nem újdonság már, a diktatúrát is csak szovjet segítséggel üzemeltethették. De a Nagy Testvér ma mást akar: extraprofitot. Ehhez neki is helytartókra van szüksége, akiket támogat is derekasan. Gádorjáni Szabó Botond  Magyar Nemzet