A nagyon "toleráns" meghatározó nyugat-európai országok csak közös európai értékekből nem kérnek, meg a cigányokból - rövid lapszemle
Szabó Anna nem érti, miért nem mentették meg a ciprusi lakosság félretett pénzét abból a két mentőalapból, melyeket pontosan az ehhez hasonló esetek kezelésére hoztak létre. Az alapok több százmilliárd euró „tűzerővel” rendelkeznek, miközben még a legjobb esetben is ötmilliárd eurót kasszírozhatna az unió a ciprusi lakosság meglopásával.
Volt itt pénz bőven az ír, a portugál, a spanyol bankrendszer megmentésére (több száz milliárd euró, felelősök pedig sehol), de Olli Rehn ezt az ötmilliárdot már sehogy sem találta.
És nem árt tudni, hogy a jól értesültek már rég a csőd előtt kivették vagyonukat az érintett bankokból, vagy a ciprusi zárva tartás ideje alatt Londonban hirtelen megnyitott fiókon keresztül mentették ki az eurómilliárdokat.
Magyar Nemzet
Lovas István szerint az uniós polgárok immár azt látják, büntetlenül fel lehet függeszteni az unió alapértékeinek vagy akár alapszabályában rögzített elvei hatályát.
Mint Ciprus esetében kiderült, a tőke szabad áramlását vagy a tulajdonhoz (a betett betétek egészéhez) való jogot. De felfüggeszthető az unióban a szabad munkavállalás joga is, mint ahogyan két évvel ezelőtt a románok spanyolországi munkavállalását állították le.
A közép- és kelet-európai népek kajánul azt is kérdezgetik, vajon milyen gyorsan függesztik majd fel az emberek szabad áramlásához való jogot az EU-n belül, ha néhány tagországból tízezer cigány polgár kél útra nyugati irányba?
Magyar Nemzet
A belgrádi kettős mérce
A Vajdaságban nem kis érdeklődéssel figyelik, mit tud kiharcolni Szerbia az észak-koszovói szerbek részére. Már maga a tény, hogy megalakulhat a szerb többségű önkormányzatok közössége, igen jelentős sikerként könyvelhető el, s erre megvan minden esély.
Már csak annak hatáskörén zajlik a vita. Szembetűnő, hogy Belgrád olyan követeléseket fogalmaz meg Koszovóval szemben, amelyeket Vajdaság tartomány esetében semmiképp nem tenne lehetővé.
Magyar Nemzet
A rezsicsökkentés tovább folytatódik
A kormány szándéka, hogy folytassa a háztartások rezsijének csökkentését - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára Fónagy János Miskolcon.
Fónagy János, aki Sebestyén László (Fidesz) miskolci országgyűlési képviselő meghívására tartott tájékoztatót a témáról, úgy fogalmazott, hogy a kormány a családok teherbíró képességét figyelembe véve döntött a rezsidíjak csökkentéséről.
A kormány szándékai szerint az elkövetkező egy-két hétben a palackos gáz ára mérséklődik, a továbbiakban pedig csökkenteni kívánják a víz- és csatornadíjakat, valamint a kommunális szemétszállítás és a kéményseprés díját - tette hozzá.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a tízszázalékos rezsicsökkentésnek köszönhetően egy átlagos magyar család évente 70-90 ezer forintot takarít majd meg.
MTI, fidesz.hu
Támogatjuk az erdélyi magyarság törekvéseit
Magyarország segíti és támogatja az erdélyi magyarság törekvéseit - mondta Balla Mihály (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, amikor szerdán a Parlamentben fogadta a román képviselőház külügyi bizottságának delegációját. Balla Mihály a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón elmondta, a két ország szempontjából fontos kérdések között áttekintették a gazdasági, kulturális és kisebbségi témákat, továbbá tárgyaltak a magyarországi románokról is. Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke - aki egyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke - szólt arról: Románia alkotmánymódosítás előtt áll, és szeretnék elérni, hogy az alaptörvény mondja ki: a kisebbségek is államalkotó tényezők, és ismerjék el a magyart regionális nyelvként ott, ahol a magyarság többségben él. Kitért arra is, hogy a szintén napirenden lévő területi átszervezés esetében a RMDSZ "a magyarság érdekeit sértő tervezettel nem fog egyetérteni". Balla Mihály azt mondta, bízik abban, hogy a törvényalkotásban megfontolják majd azokat a javaslatokat, amelyeket a romániai magyar szervezetek - adott esetben az RMDSZ - az oktatásügyben, illetve a romániai közigazgatás átszervezésével kapcsolatban megfogalmaznak. A fideszes politikus reményét fejezte ki, hogy a két bizottság továbbra is rendszeresen, évente legalább egyszer találkozik, és a következő ülést még az idén megtarthatják Bukarestben. (MTI-fidesz.hu
A szerb rendőrség és az igazságszolgáltatás ne mérjen kettős mércével, ne kacsintson össze a szerb erőszakoskodókkal - rövid ellenzéki sajtószemle
Knézi Péter, az óbecsei képviselő-testület elnöke szerint a médiának az a hír, amikor nemzeti alapon verekszenek az emberek. Ha működne a gazdaság, lenne munkahely, emelkedne az életszínvonal, akkor senki sem foglalkozna a másikkal. Temerinben erősek az etnikai indulatok.
Guszton András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt politikusa érti a szülőföldjükről elüldözött boszniai és horvátországi szerbek idegengyűlölő indulatait: nem azért jöttek ide, hogy a magyarokat bosszantsák, hanem elűzték őket az otthonaikból az idegenek.
Ők ide menekültként jöttek, de úgy, hogy ez Szerbia, ahol ők vannak többségben, ami az ő hazájuk, és úgy is viselkednek.
Amióta Milosevics kisöpörte a magyarokat az állami vállalatoknál, rendőrségen, bíróságon betöltött pozícióikból, azóta a bizalom nem állt helyre.
Szerbia még nagyon sokáig sérült ország lesz.
Koszovót most veszti el végleg. Valójában már mindenki tisztában van vele, hogy visszavonhatatlanul elveszett, de érzelmileg talán száz évig sem fogják ezt elfogadni.
A verekedések éjjel, alkoholtól vagy drogtól bódult állapotban történnek. Guszton nem hisz a nevelési, programokban, hanem csak az állam erejében.
Ha éjjel odaáll a rendőrség, a veszélyes helyekre, egyedül annak van visszatartó hatása. És a nyilvánosság erejével talán el lehet érni azt is, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás ne mérjen kettős mércével, ne kacsintson össze a szerb erőszakoskodókkal.
Népszabadság
Ha a románok valóban szeretnék az egyesülést Moldovával, akkor először le kell mondaniuk az idegengyűlöletről - rövid lapszemle
Ha a románok szeretnék az egyesülést a Moldvai Köztársasággal, akkor első lépésként teljesíteniük kell a magyar kisebbség elvárásait – vélekedett az Adevarul internetes kiadásában Cezar Maroti.
A politikus azt fejtegette, hogy az esetleges egyesülés útjában az orosz ajkú kisebbség jelenti az egyetlen komoly akadályt.
S amíg Romániának gondot okoz, hogy tiszteletben tartsa a magyar kisebbség elvárásait, addig nehezen hihető, hogy jobban fog viszonyulni az orosz kisebbséghez. Úgyhogy, ha a románok valóban szeretnék az egyesülést, akkor első lépésként le kell mondaniuk az idegengyűlöletről.
Magyar Nemzet
Az autonómia kérdéséről rendezett nemzetközi konferenciát a Nemzetpolitikai Kutatóintézet. Közleményében kiemeli: a területi autonómia a kisebbségvédelem egyik lehetséges, optimális eszköze, nem irányul senki ellen, kialakítása és működése mindenkinek jó.
Magyar Hírlap
Irányváltás a hazai jegybanknál
Több szempontból is gyökeresen más helyzetet teremt az országban a jegybank három elemből álló, új növekedési programja. Ennek keretében két százalék körüli kamattal juthatnak forráshoz azok a hazai kis- és közepes vállalkozások, amelyeket eddig a kerekedelmi bankok tízszázalékos ráta felett hiteleztek.
Összesen ötszázmilliárd forintnyi pénz kerülhet a gazdaságba, amelyet a cégek munkahelyteremtő beruházásokra, uniós pénz lehívásához szükséges önrészre vagy devizahitelük forintosítására igényelhetnek.
Nem szükséges magyarázni, hogy ez mekkora lehetőség a fejlődni akaró társaságok számára, amelyek eddig kudarcra voltak ítélve a magukat devizaalapon két-három százalékon finanszírozó multinacionális versenytársakhoz képest.
Nagy Vajda Zsuzsa
Magyar Nemzet
Tények nélküli vádak
A magyar kormány jóhiszeműen járt el az alkotmánymódosítással kapcsolatban, hiszen annak rendje és módja szerint lezajlott az országgyűlési vita, amelynek során egyébként az ellenzék, illetve az ellenzéki sajtó sem fogalmazott meg olyan éles bírálatot, mint amilyet aztán külföldről hallhattunk. A magyarországi közbeszédben akkor kezdett igazán témát jelenteni ez az ügy, amikor elhangzottak az első nemzetközi kritikák. Akkor jöttek a tüntetések, a nyilatkozatok, a felhívások. Számomra furcsa, hogy előbb kezdenek el az alapjogok megsértéséről beszélni a külföldi politikusok, mint az itt élők.
Erre egy magyarázatot tudok: valójában nem is azzal van baj, ami az Alaptörvény módosításában szerepel.
Szájer József
Demokrata
Hankiss Ágnes: Átfordult a hangulat - megtapsolták Orbán Viktort az Európai Néppártban
Tulajdonképpen az Európai Néppártot (EPP) bomlasztják az unió baloldali pártjai, amikor Magyarországot támadják – fejtette ki a Magyar Hírlapnak adott interjúban Hankiss Ágnes. A fideszes európai parlamenti képviselő szerint ha nem ügyelünk, folyamatosan kabátlopásos ügyekbe kevernek bennünket.
Az európai néppárt frakcióülésén többen voltak, akik elismerték a kormány munkáját, mint akik aggályokat fogalmaztak meg.
– Valóban mi vagyunk az Európai Unió fenegyerekei?
– Most valóban az Európai Unió figyelmének középpontjában vagyunk, de én máshonnan közelíteném meg ezt a dolgot az elmúlt napok eseményei alapján. Az Európai Néppárt keddi frakcióülésének Orbán Viktor volt a vendége, ami azért is hasznos volt, mert elég furcsák az előzmények.
– Melyekre gondol?
– Ha áttekintjük a hírlapi kacsákat, amelyek a múlt héten megjelentek, ezek tulajdonképpen mind egy irányba mutattak: az EPP sorainak a bomlasztását célozták.
Ennek pedig a klasszikus eszköztárát vonultatta fel a múlt heti kampány. Érdemes felsorolni ezeket, mert előttünk áll egy év, amikor állandóan ez a módszer és technika fog visszaköszönni. A baloldal mára annyira összenőtt ezzel az eszköztárral, hogy állandóan előveszi, amikor politikai érdekei úgy kívánják.
Először megjelent egy hír a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez közel álló bukaresti Új Magyar Szóban, hogy egy állítólagos dubrovniki vacsorán a Fidesznek az EPP-ből való kizárásáról tárgyaltak.
Azóta kiderült, hogy ilyen vacsora nem volt, az egyik szereplő, az EPP főtitkára pedig még a város közelébe sem ment, ugyanakkor Joseph Daul frakcióvezető a legmesszebbmenőkig kiállt a magyar kormány és Orbán Viktor mellett. De említhetném azt, ami kedden reggel jelent meg az interneten, éspedig: Joseph Daul aznap nem találkozik Orbán Viktorral.
Ennek is az ellenkezője az igaz. Külön találkozóra is sor került a frakcióülés előtt, de számos más formában is. Megjelent az híresztelés is, hogy a Fidesz azt tervezi, átül az ECR-be, a döntően a britek által meghatározott konzervatív pártfrakcióba. Ez megint csak kacsa. Aminek külön humora és pikantériája, hogy az ECR tagja maga Bokros Lajos.
– Van tovább is?
– A brit The Guardian levelezőrovatában egy magyar ember tollából megjelent, hogy Margaret Thatcher temetésén nem látják szívesen Orbán Viktort. A levelezőrovatban! Amelynek az alján nagy betűkkel feltüntetik: a cikkek nem tükrözik a szerkesztőség véleményét. A magyar balliberális sajtó mégis telekürtölte a világot a hírrel.
Ugyanilyen módon próbálták szembeállítani velünk lengyel néppárti barátainkat, amikor megpróbálták elhitetni velük, hogy mi a Jaroslaw Kaczynski vezette, konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártjával szorosabb viszonyt ápolunk, mint velük.
Egyenesen megvádolták a magyar miniszterelnököt, hogy Kaczynskival találkozott Varsóban, ami egyfelől nem igaz, másfelől az égvilágon semmi rossz vagy szégyellnivaló nincs benne akkor sem, ha így történt volna. E kis történetek mind egy irányba mutatnak.
Most már a magyar kormány és az alkotmány támadása helyett alapvetően a néppárt bomlasztására törekszik az európai baloldal.
Ennek az eszköztárnak a politikában való felhasználása kifejezetten a kommunista titkosszolgálatokra jellemző. A baloldal ezt az örökséget nemhogy nem tudja magáról levetkőzni, hanem – gondolok itt hazai híveire – előszeretettel használja ma is politikai ellenfeleivel és riválisaival szemben.
– Viszont a Magyarországot szigorúan bíráló Viviane Reding biztos még csak nem is baloldali.
– Csak jusson eszébe mindenkinek, hogy amikor a francia választásokon a francia néppárt alulmaradt a szocialistákkal szemben, akkor a néppárti Reding biztos lelkesen üdvözölte az eredményeket. El tud ön képzelni olyan pártot, amely nem annyira toleráns, mint az Európai Néppárt, hogy ezt eltűrje?
El lehet képzelni mondjuk hazai viszonylatban, hogy akár a Fidesz, akár az MSZP egyik alelnöke annak örüljön, hogy saját pártja vesztett és a másik győzött? El lehet képzelni, hogy ez az ember ott maradjon a pártjában a demokrácia viszonyai között? Na most ehhez képest Reding néppárti színekben politizál most is. Nem is véletlen, hogy szerdán délelőtt a legvehemensebben a szocialisták frakcióvezetője, Hannes Swoboda vette őt védelmébe, és egyenesen a magyar kormány gyűlöletkampányának áldozataként tüntette fel.
– Milyennek látszott belülről a néppárti frakció ?
– Abszolút sikeresnek és megnyugtatónak értékelem. Nagyon békés és kiegyensúlyozott eszmecsere történt, amelyben még keményebb kritikák sem hangzottak el. Orbán Viktor miniszterelnök adott egy igen nagy ívű és átfogó áttekintést arról, hogy az ő kormánya milyen helyzetben vette át az országot a szocialistáktól, mennyire nem kapott segítséget az uniótól ahhoz, hogy a balliberális kormány által hátrahagyott romokat eltakarítsa, valamint az ország gazdaságát a kormánya talpra állítsa.
Ez nagyon tárgyszerű, meggyőző volt, és nagyon jól hatott az EPP-képviselőkre. Többen voltak, akik elismerték és bátorították a magyar kormány eddigi munkáját, mint akik aggályokat fogalmaztak meg. A végén pedig megtapsolták a miniszterelnök urat, tehát nagyon sikeres volt a találkozó, ami végképp eloszlatta a felvetést, hogy az EPP a Fidesz kizárásán gondolkodna.
Az egész frakcióülés a szolidaritás és akörül forgott, hogy mi kereszténydemokrata pártcsalád vagyunk, együvé tartozunk, közösek az értékeink, és segítenünk kell egymást túljutni a nehézségeken. Átfordult a hangulat az EPP-n belül.
– A szerdai plenáris hangulata viszont már nem volt ilyen egyértelmű.
– A magyarországi alkotmányos helyzetről tartott vitában az EP strasbourgi plenáris ülésén az Európai Tanács álláspontját az ügyben Lucinda Creighton, Írország Európa-ügyi minisztere ismertette, aki nagyon korrektül elmondta, hogy az ET Magyarországról nem tartott vitát és nem alakított ki közös álláspontot.
Lélektani értelemben azonban fordulatértékűnek nevezném, hogy az egyébként néppárti Frank Engel luxemburgi képviselő, aki eddig a legélesebb kritikákat fogalmazta meg velünk szemben, most rendkívül korrekt hozzászólást tartott, amelyben azt is kimondta: „Magyarország nem rosszabb európai, mint mi itt mindannyian, ezt tessék tudomásul venni!”
Egyébként az egész tanácskozás egy megfáradt, hisztérikus hangokkal sűrűn tarkított esemény volt, ami nem jelenti azt, hogy nem kapnak majd új erőre ellenfeleink. De a tegnapi plenáris ülésnek is a leglényegesebb üzenete az volt, hogy ma már az igazi indulatos kirohanások és a hisztéria a baloldal részéről az EPP ellen történik, és nem a Fidesz ellen.
Borzasztóan idegesíti őket az, hogy nem sikerült megbontani az EPP sorait, amely szolidáris maradt velünk.
– Elkezdődött az európai parlamenti választási kampány?
– Igen. A középpontjában pedig az EPP, valamint a kereszténydemokrata pártok meggyengítése áll. Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető például a parlamenti protokollhoz képest elég durván nekiment az ET-nek és az EPP-nek, felszólítva őket, hogy válasszanak Reding és az igazság vagy a magyar kormány között.
Ez elég vicces és egyben árulkodó. Az is jelzi, hogy a súlypont hazánkról átkerült az EPP-re, hogy a zöldek szónoka azon sajnálkozott, az EPP nem kér bocsánatot a Fidesz tetteiért. Humoros volt a pártállami és KISZ-es múltú Bokros Lajos felszólalása is, aki az európai konzervatív frakció nevében támadta ezerrel a hazáját, olyanokat mondva, hogy a magyar kormány keleti tekintélyuralmi rendszerekben látja a jövőt, vagy hogy annyira szabadon kezeljük az alkotmányt, hogy még elképzelhető: a Fidesz kormányoz húsz évig.
– Mi a teendő ezek után?
– Az a dolga a magyar jobboldalnak és a sajtónak, hogy a magyarok számára világossá tegye, a fent említett eszközök miként működnek. Mert ha az emberek ezt nem gondolják végig, folyamatosan „kabátlopásos ügybe” kevernek bennünket. A „nem zörög a haraszt” elvére építkeznek.
Orbán Viktort megtapsolta Európa
Hankiss Ágnes: A baloldali pártok a Fidesz pártcsaládjának meggyengítését tűzték ki célul. Tulajdonképpen az Európai Néppártot (EPP) bomlasztják az unió baloldali pártjai, amikor Magyarországot támadják – fejtette ki a Magyar Hírlapnak adott interjúban Hankiss Ágnes. A fideszes európai parlamenti képviselő szerint ha nem ügyelünk, folyamatosan „kabátlopásos ügyekbe” kevernek bennünket, miközben eszköztáruk felhasználása a politikában kifejezetten a kommunista titkosszolgálatokra jellemző. A képviselő azt is elmondta, az EPP bátorítja a magyar kormány munkáját, és kedden megtapsolták Orbán Viktor miniszterelnököt. A strasbourgi frakcióülés a szolidaritás gondolata körül forgott, a hangulat pedig átfordult az EPP-n belül. Ezek után a magyar jobboldal és a sajtó dolga az marad, hogy „a magyar emberek számára minden esetben világossá tegyük, a fent említett eszközök miként működnek. Mert ha az emberek ezt nem gondolják végig, folyamatosan »kabátlopásos ügybe« kevernek bennünket azok, akik a »nem zörög a haraszt« elvére építkeznek”.