Észbontó, agyrém. Ha hagyjuk, meg is érdemeljük - rövid lapszemle
Nem emelik fel hangjukat a nők jogait védő és bántalmazásuk ellen harcoló liberális civil szervezetek a két aláírásgyűjtő női aktivistát ért bántalmazás ellen, akik a rezsicsökkentés támogatásáért gyűjtöttel aláírást.
Ilyen esetben akkor tudnának foglalkozni, ha az áldozatokat a támadó férfi azért ütötte volna meg, mert nők, és nem azért, mert olyan papírt tettek elé, amit nem kedvelt.
Magyar Nemzet
Bayer Zsolt felidézi, hogy az Egyesült Államok elnöke nyilvános bocsánatkérésre kényszerül, mert szépnek nevezett egy nőt. Bayer Zsolt szerint a nyugati világban ez szexista megnyilvánulás, s mint ilyen tolerálhatatlan.
De ebben a világban tolerálnunk kell az életünkre törő másságot, kisebbséget, devianciát. Ha hagyjuk, meg is érdemeljük.
Magyar Hírlap
Keresztény értékek nélkül nem létezhet Európa
Orbán Viktor miniszterelnök Bilbaóban, kétnapos spanyolországi látogatásának első állomásán hétfőn előadást tartott a keresztény értékek fontosságáról. Két lap, a Deia és az El Mundo összefoglalta az általa legfontosabbnak tartott gondolatokat.
Orbán Viktor nyitotta meg a Van okunk hinni című előadássorozatot, amelyen a fiatalok hitéről, a tanulásról, a megtérésről és Európa újjászületéséről folytattak párbeszédet. A magyar kormányfő már előadása elején leszögezte, hogy „keresztény értékek nélkül nem létezhet Európa”, és szükségesnek tartja, hogy a keresztények összefogjanak egymással.
Nem pénzügyi válság, hanem erkölcsi válság sújtja most Európát, de éppen ez az időszak ad alkalmat egy új Európa végiggondolására, de ebben már nem a gazdasági intézkedések jelentik a megoldást – hangsúlyozta.
A hallgatóság elé tárta azt a jelenséget, hogy a politikusok döntő többsége meggyőződéssel hiszi, hogy a világ létezhet a tízparancsolat nélkül is. Orbán szerint fájdalmas tény, hogy Európa hátat fordított a keresztény gyökereknek.
Ezért tartja nagyon fontosnak a társadalom olyan alapvető építőelemeit, mint a család, a nemzeti kultúra és a munka értékének tiszteletben tartása. Ebből következően pedig szeretné megfékezni a pénzügyi spekulációt is.
Sajnos Európában eluralkodott az az egyén szerepét túlhangsúlyozó liberális nézet, hogy nem léteznek az említett alkotóelemek – mondta a miniszterelnök. A keresztény megújulást ajánlotta megoldásként a válság ellen, különben Európa gazdasági téren sem állja majd a versenyt a világban – vonta le végkövetkeztetését.
Orbán reméli, hogy enyhülnek a támadások
Az El Mundo és a Deia egyaránt foglalkozott a hazánk alkotmányával kapcsolatos uniós vitával is. A Deia röviden kitért a magyar kormányfő érveire az alaptörvény negyedik módosításának védelmében. Orbán rossz viccnek nevezte, hogy az EB a lisszaboni szerződés hetedik cikkelyére hivatkozik ezzel kapcsolatban.
Magyarország szegény ország, de az alkotmány módosítását keresztény alapokat figyelembe véve végezték el – szögezte le Orbán, és hozzátette, hogy az ország gazdasága növekedési pályára állt. A költségvetési hiánycél 2 százalék felé tart, és a munkanélküliség is csökken. Végezetül kifejezte azon reményét, hogy a következő viták során majd enyhülnek a támadások is, hiszen ezek a gazdasági sikerek sokat számítanak.
Sobieski Tamás
mno.hu
Áder János miként köszönthetett volna egy rasszista nézeteket hangoztató írót? - rövid lapszemle
Lovas István felidézi Konrád György néhány korábbi nyilatkozatát. Konrád szerint a zsidók „az egyetlen világnép és ebből fakad rendeltetése is ... A zsidók nem lesznek utcaseprők, mert a sok évezred alatt felhalmozódott intellektuális tőke tovább öröklődik az utódokra. Az érzékenységet, az alkatot és valószínűleg intelligenciánk természetét is összeadjuk abban a génkoktélban, amik a gyerekeink. Hordozható örökség ez és bárhol működtethető.”
Az író máskor önkéntes numerus clausust ajánlott: „Indokolt, hogy a zsidók ne tóduljanak be a politikai osztályba, és hogy a teljesítményük legyen minél inkább személyes. A zsidók gyakoroljanak némi rezervált önkorlátozást, ami olyan emberhez illik, aki tudomásul veszi, hogy az emberek többsége őt mint kisebbségit szemléli”.
Lovas szerint „a kérdés tehát nem az, hogy Áder János miként nem köszöntötte az írót 80-ik születésnapjára, hanem az, hogy miként köszönthetett volna egy rasszista nézeteket hangoztató írót? Hogy azután Konrád maga jelentse fel őt ezért a Die Zeit-ben?”
Magyar Nemzet
A Négy Mancs a globális pénz- és gazdasági hatalom "állatvédő" tagozata - rövid lapszemle
A Négy Mancs alapítvány újabb, nagyméretű lejárató kampánnyal készül a magyarországi hízott kacsa- és libamájat előállító termelők ellen. Tóthné Kecskés Mária, a Hungerit Zrt. belkereskedelmi és marketingigazgatója szerint a Négy Mancs törleszteni akar, amiért beperelték.
Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a Négy Mancs mögött német gazdasági érdekcsoportok állnak, amelyek az elmúlt években nem kevés pénzt fektettek a lengyelországi liba- és kacsatenyésztésbe.
Az ő érdekük a lejáratás, hogy a magyar lúdtenyésztés meggyengüljön.
Magyar Hírlap
A XXI. század egyháza
XXI. század egyházától sem kell digitális forradalmat várni, hanem azzal újul meg, hogy visszanyúl a múlthoz, a falusi plébániákat helyezi előtérbe. Jó papokat képez, s figyel azokra, akik életüket Istennek ajánlották, nehogy visszaéljenek a bizalommal.
Ferenc pápa egyháza egyelőre csak körvonalazódik, de az biztos, hogy ezeket a körvonalakat nem a templomok fogják kijelölni, hanem a városok, a terek, a kávézók, a repülőterek, a mobiltelefonok.
Sitkei Levente
Magyar Nemzet
Európa, és az ő "komoly" harca az "offshore-lovagok" ellen
Úgy tűnik, Európában is maradtak helyek, ahová az adózatlan pénzek szívesen vándorolnak. de mit gondoljunk az újra fellángoló, eltökélt offshore-ellenes harcokról, amikor az Európai Újjáépítési és Fejlesztési bank alelnöki posztjára egy "adóoptimalizálásáról" elhíresült volt jegybankelnököt, bizonyos Simor Andrást neveznek ki?
Pósa Tibor
Magyar Nemzet
Orbán Viktor: A stabilitás érték
Az alaptörvény negyedik módosítása nem érint lényeges kérdéseket, és nem szűkíti, hanem bővíti az Alkotmánybíróság jogkörét - mondta Orbán Viktor a Die Weltben és a Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) kedden megjelent interjúban.
A két német konzervatív lapban hasonló terjedelmű interjú jelent meg a miniszterelnökkel. A Die Welt "Az EU rugalmatlan és doktriner" címmel közölte Boris Kálnoky interjúját, a FAZ pedig Nem vagyunk helyes fiúk címmel közölte Stephan Löwenstein anyagát. A FAZ elsősorban az alkotmánymódosításra vonatkozó részeket emelte ki a kormányfővel folytatott beszélgetésből, amelyen az osztrák Kurier egy munkatársa is részt vett, míg a Die Welt az EU-val kapcsolatos mondatokból és más gondolatokból is idézett.
Orbán Viktor mindkét német interjú szerint hangsúlyozta: a magyar kormány sok mindenben eltér a "régi Nyugat-Európa" megoldásaitól. "Nem vagyunk mi helyes fiúk a mainstreamből (fősodorból)" - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a Fideszt mindig akkor "hívták a választók", amikor "csődbe jutott a régi rendszer", ezért "közösségünkben erős a küldetéstudat".
A választók nem is arra hatalmazták fel őt, hogy "fősodorbeli" politikát folytasson, hanem arra, hogy szembesítse az országot "a legnehezebb kérdésekkel", és megoldást ajánljon - emelte ki.
A Die Welt interjúja szerint Orbán Viktor elmondta: a kormány új társadalmi-gazdasági modellt épít, és eredményes az EU számára fontos területeken, de közben "állandóan azt kell bizonygatnom, hogy nem vagyok fekete bárány, és tudok késsel-villával enni".
A magyar próbálkozás a válság megoldására "teljesen legitim próbálkozás", és "európai sikertörténet" is.
"Nem értjük, hogy miközben Ciprustól Görögországig mindenhonnan csak kudarcról érkeznek jelentések, miért nem akar senki egy sikertörténetet" - mondta a miniszterelnök.
A Die Weltnek arra a kérdésére, hogy a magyar recepten vajon államosítást és központosítást kell-e érteni, kifejtette: az európai modell nem működőképes, és ami helyette az egyik államban beválhat, nem biztos, hogy egy másik országban is működik, Brüsszelnek ezért "doktrinerség helyett rugalmasan" kell viszonyulnia a nemzeti modellekhez. "Ez ma hiányzik az EU kultúrájából" - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a "tagállamoknak nem adják meg a nemzetállamoknak járó tiszteletet", ami "gazdaságilag is irracionális".
Arra a kérdésre, hogy maradtak-e fékek és ellensúlyok a magyar politikai rendszerben, elmondta, hogy ebből a szempontból 1990 óta nem történt változás, és Európában azért tűnik furcsának a helyzet, mert "kétharmados többség van a parlamentben". Hozzátette: ezt kifejezetten jónak találja, nem lát benne problémát. "Sajnos ilyen rendkívüli helyzet csak nagyon ritkán alakul ki" - mondta Orbán Viktor.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a jelenlegi döntések "bebetonozása" más parlamenti erőviszonyok között alkotmányos válságot okozhat, kifejtette: minden politikai erő elérheti a kétharmados többséget, ennek hiányában pedig valóban nem lehet megváltoztatni az alkotmányos rend alapját. "Ezt azonban nem bebetonozásnak, hanem az alkotmányos rendszer stabilitásának nevezném" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "a stabilitás érték".
Arra a felvetésre, hogy a parlament a kétharmados többséggel, katasztrófákat megakadályozandó, akár a kínzás szabadságát is rögzítheti az alkotmányban, és az Alkotmánybíróság nem tehetne ellene semmit, hangsúlyozta: ez így van, de az ilyen parlamentet "legkésőbb a következő választáson elzavarnák", hiszen "a demokrácia biztosítéka nem az alkotmány és nem is a törvényhozás, hanem maga a nép", a magyar pedig demokratikus nép és nem tűri az antidemokratikus megoldásokat.
A kormányfő az alkotmány legutóbbi módosításáról a FAZ interjúja szerint elmondta: "mi nem akartuk az alaptörvény negyedik módosítását". A módosítás az Ab döntésének következtében vált szükségessé, és volt még néhány tisztázatlan kérdés, így végül "a szokásosnál nagyobb módosító csomag jött létre" - fejtette ki.
Mindkét interjú szerint hangsúlyozta a kormányfő egyebek között azt, hogy a negyedik módosítása nem érinti jelentősen az Alkotmánybíróságot, és bizonyos területeken bővíti az intézmény jogkörét.
A Die Welt interjúja szerint azzal kapcsolatban, hogy beszámolók alapján fideszes politikusok és rokonaik előnyt szerzenek állami földek elosztása során, a miniszterelnök hangsúlyozta: állami földet csak haszonbérletbe lehet adni, és az eljárást mindenkire egyformán kötelező előírások szabályozzák.
MTI, fidesz.hu
Reding botrányos hozzáállása is téma volt az Európai Parlamentben
Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az EP hétfő esti strasbourgi plenáris vitájában az úgynevezett egyperces hozzászólások sorában foglalkozott Viviane Redingnek, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökének a magyar Népszavában április 6-án megjelent interjújával.
A magyar EP-képviselő idézte Reding azon kijelentését, miszerint az uniós bizottság Magyarországgal kapcsolatos vizsgálódása során nem szabad megfeledkezni a jogállamiság olyan garanciáiról sem, mint amilyen például a kisebbségekhez tartozó személyek tiszteletben tartása. „Furcsának találom ehhez képest, hogy amikor más tagállamok konkrét, dokumentált, kisebbségeket érintő jogsértései kapcsán fordulok a Bizottsághoz, számon kérve az alapvető értékek érvényesülését, évek óta ugyanazt az elutasító, semmitmondó választ kapom: a kisebbségek védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, nincsen rá uniós kompetencia” – mondta Gál Kinga.
A fideszes politikus szerint ez „vagy azt jelenti, hogy bizonyítottan kettős mércét alkalmaz az Európai Bizottság – ami, ugye, elfogadhatatlan –, vagy elmozdulás történt álláspontjában a kisebbségeket illetően”.
Ez utóbbi esetben viszont Gál Kinga válaszokat várna „számos nemzeti kisebbséget ért jogsértésre, és legalább olyan szigort az érintett tagállamok irányában, mint amilyet most Magyarország esetében tanúsít a Bizottság”.
Szándékosan dezinformál Reding irodája?
A keddi Magyar Nemzet eközben arról számolt be brüsszeli forrásokra hivatkozva, hogy Viviane Reding európai uniós biztos irodája, pontosabban kabinetfőnöke, Martin Selmayr állhat azon hamis információk terjesztése mögött, amelyek szerint az alaptörvény negyedik módosítása miatt a Fideszt kizárhatják az Európai Néppártból. Az információt közlő erdélyi Új Magyar Szó Online tegnap azt állította, a Fidesz tárgyal más európai parlamenti frakcióba történő átlépésről. A Hír TV még hétfőn estre közölte: az Európai Néppárt szóvivője után a párt európai parlamenti frakcióvezetője is cáfolta a Fidesz kizárásáról szóló újságcikkeket.
Elítélték Redinget a Tobin-üggyel kapcsolatban
Támogatást kapott az alkotmányügyi bizottságban a kormány Tobin-üggyel kapcsolatos jelentése és az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat, amely elfogadhatatlannak minősíti Viviane Reding az ügyben tanúsított eljárását.
Ismert, Navracsics Tibor április 9-én közölte, Viviane Reding részrehajló Magyarországgal szemben. Navracsics egy nappal korábban pedig arról beszélt, Reding „kifejezetten és tendenciózusan Magyarország-ellenes nyilatkozatokat tesz”, amivel sérti a részrehajlás-mentesség követelményét, holott egy uniós biztos „nem politizálhat”. A biztos egyébként számos alkalommal bizonyította már alkalmatlanságát.
MTI
Orbán Viktor: El szoktam menni az Európai Parlamentbe, súlyos élmény
A magyar kormány várja a negyedik alkotmánymódosítás európai bizottsági vizsgálatának befejezését, és azt követően készen áll a kérdések megvitatására – közölte Orbán Viktor miniszterelnök hétfő este Bilbaóban tartott sajtótájékoztatóján.
A kétnapos spanyolországi látogatáson tartózkodó kormányfő emlékeztetett, hogy José Manuel Barroso európai bizottsági elnök jelezte, a testület szakértői még nem végeztek az alaptörvény módosításának jogi elemzésével.
„Megvárom, amíg elolvassák, aztán majd beszélgetünk a konkrétumokról. Mi demokraták vagyunk, ezért hiszünk a tények és az érvek erejében” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy kormánya mindig mindenkinek rendelkezésére áll a Magyarországgal összefüggő kérdések megvitatására.
Rossz tréfa
Azt a felvetést, amely a lisszaboni szerződés – a tagállamok egyes jogainak felfüggesztéséről szóló – 7. cikkelyének Magyarországot érintő alkalmazására vonatkozott, rossz tréfának nevezte a miniszterelnök. Ezt olyan országokkal kapcsolatban szokták emlegetni, amelyek nem tartják tiszteletben a demokratikus alapértékeket – folytatta –, „de soha senki egyetlen példát sem tud felhozni erre Magyarországgal kapcsolatban”.
Azt persze tudomásul veszi a magyar kabinet, hogy az európai politika nemzetközi, folynak pártharcok, és Magyarországról is zajlik egy ilyen pártvita – mondta, jelezve, hogy ezt az európai politikai élet természetes részének tartja.
Orbán: Európának néha nem sikerül uralkodnia saját magán
„El szoktam menni az Európai Parlamentbe, amikor kritizálnak bennünket. Az egy súlyos élmény… A tények nem játszanak fontos szerepet, vádaskodások vannak, érvelésre gyakran üvöltözés, ideológiai epeömlések, kidagadt nyaki ütőerekkel kiabálnak” – fogalmazta meg strasbourgi tapasztalatait, úgy vélekedve, hogy „Európának néha nem sikerül uralkodnia saját magán”.
A miniszterelnök szerint azonban, ha idén és jövőre is lesz látható gazdasági növekedés Magyarországon, csökken az államadósság, a munkanélküliség és a hiány, akkor „ezek az eredmények döntő érvek lesznek”.
Hozzátette azt is, hogy jövőre választások lesznek Magyarországon, és „a két dolog együtt, a választás meg a gazdasági eredmények megnyugtatják az európai közvéleményt”. „Addig meg ki kell bírni” – mondta.
A saját utunkat járjuk
A magyar és spanyol újságíróknak tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor kifejtette azt is, hogy a siker kérdésével óvatosan kell bánni, de vannak eredményei Magyarországnak, mert például „sok ország esik bele a pénzügyi segélyprogramokba, de mi kiléptünk belőle”.
Hozzátette, hogy Magyarországon csökken az államadósság és a munkanélküliség mértéke, a költségvetés hiánya tavaly két százalék volt, a kormány méltányos közteherviselést vezetett be, és nemzetközi közmegegyezés alakult ki arról, hogy 2013-ban növekedni fog a magyar gazdaság.
„Azért értük el ezeket az eredményeket, mert a saját utunkat jártuk. Ebben érzek keresztény hangulatot is.
A kereszténység egyik központi üzenete úgy hangzik: az igazságot nem lehet diktálni, csak hirdetni lehet. Mi most a magunk igazságát hirdetjük, a saját utunkat járjuk, és reménykedünk abban, hogy egyre több és nagyobb tiszteletet kapunk” – mondta a miniszterelnök, aki a sajtótájékoztató után előadást tartott a Katolikusok a közéletben elnevezésű konferencián Keresztény válasz az Európa előtt álló kihívásokra címmel.
mno.hu
Nyílt levél Európa polgáraihoz
Kedves Barátaink!
Magyarország ellen a 2010-es választások óta tervszerű lejárató hadjárat folyik, melynek keretében nagy példányszámú újságok, televízióműsorok és egyéb médiumok szinte naponta közölnek valótlan és tendenciózusan lejárató híreket. E hírek azt igyekeznek elhitetni a magyar valóságot nem ismerő közvéleménnyel, hogy Magyarországon eltorzult a demokrácia, a kisebbségeket üldözik, a sajtó nem szabad, az egyszerű embereknek félniük kell, tombol az antiszemitizmus és az előítéletesség, s egy szélsőjobboldali elit már a totális diktatúra bevezetésére készül.
Ezek a hírek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Magyarországon demokrácia van, senkit semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem ér származása miatt, a nyilvánosságban pedig bárki szabadon közzéteheti véleményét. Az új magyar Alaptörvény, mely a kommunista diktatúra felszámolását követően, húsz év késéssel váltotta fel a korábbi, sztálinista gyökerű Alkotmányt, összhangban áll az európai normákkal és a több mint ezer éves magyar államiság legszebb hagyományaival.
Kedves Barátaink!
Egyre növekvő aggodalommal figyeljük ezeket a híreket, mivel a huszadik században nem egy esetben tapasztaltuk, hogy egy-egy bűnösnek kikiáltott ország elleni lejárató médiahadjáratot olykor valóságos katonai intervenció követ. Nem szeretnénk a bűnösnek kikiáltott országok sorsára jutni, ezért arra kérünk benneketeket, hogy személyesen, vagy ha ez nem lehetséges, megbízható emberektől, de minél több forrásból tájékozódjatok a tényleges magyarországi állapotokról.
2010-ben Magyarországon demokratikus választáson az elérhető legnagyobb, kétharmados mandátumfölényt eredményező arányban győzött a jobbközép, konzervatív tábor. E győzelem azért következett be, mert a társadalom túlnyomó többsége megelégelte a posztkommunista szellemiségű baloldali és liberális vezetés kártételeit.
Ezt a hatalmas spirituális változást mi „kétharmados forradalomnak” nevezzük, mert olyan társadalmi fordulatot eredményezett, ami alkotmányos keretek között tette lehetővé az átmeneti, posztkommunista korszak lezárását. E rendkívül ambivalens korszakot egy olyan baloldal uralta, amelynek jelmondata így hangzott: „Lehet, hogy nem erkölcsös, de jogszerű”.
Kedves Barátaink!
Egyre több elszármazott honfitársunk jelzi Németországból, Angliából és más országokból, vagy éppen az Amerikai Egyesült Államokból, hogy szinte naponta kérdezik tőlük, mi történik Magyarországon, mi a magyarázatuk azoknak a rettenetes híreknek, amikről az ottani sajtóból értesülnek.
Nem tudunk ezekre a hazug vádakra minden esetben válaszolni. Részben, mert nem győznénk idővel, részben pedig, mert ezek a médiumok nem hajlandók a mi véleményünknek is teret adni. Tudnotok kell azonban, hogy ez a hadjárat nem Magyarország ellen zajlik.
Ez a hadjárat valójában a nemzetközi médiát uraló baloldali és liberális értelmiség reakciója a magyar választópolgárok által rájuk mért megsemmisítő vereségre, a magyarországi konzervatív forradalomra. A baloldaliak és liberálisok egy esetleg bekövetkező európai léptékű konzervatív fordulattól félnek, ezért szeretnék a magyarországi változás eredményeit megsemmisíteni, ezért indítottak ellenünk lejárató hadjáratot.
Mi ugyanis a legválságosabb időszakban azt mondtuk, „hiszünk a szeretet és az összefogás erejében”. Ez a hit nem csupán arra tett képessé bennünket, hogy húsz év után végleg lezárjuk a posztkommunizmus kaotikus korszakát, de arra is, hogy döntésünk eredményeit megvédjük. Európában szokatlan méretű, félmilliós tömegfelvonulásokon tettünk hitet amellett, hogy az általunk választott kormányt megvédjük a kívülről érkező támadásoktól.
Kedves Barátaink!
Kérjük, higgyétek el, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc népe ma is tudja, milyen hatalmas csodákra képes az igazságos demokrácia, a nemzeti függetlenség, a szorgalmas munka, az egymás iránti türelem és a megértés.
Kérjük, győződjetek meg személyesen állításaink igazságáról!
Kérjük végezetül, tolmácsoljátok az Európai Unió minden polgárának a magyarok üzenetét: „Továbbra is rendületlenül hiszünk a szeretet és az összefogás erejében!”
Budapest, 2013. április
A Civil Összefogás Fórum által kezdeményezett Szellemi Honvédelem mozgalomhoz csatlakozó mintegy 2000 nemzeti érzelmű értelmiségi