A hazánk ellen indított újabb demokráciaféltő roham mögött nyilvánvalóan a tervezett további rezsicsökkentések húzódnak meg. A budapesti belvárosból induló és a nemzetközi sajtóban fülsiketítővé erősített demokrácia-jajveszékelés ma ugyanúgy alaptalan, mint volt az alkotmány és a médiatörvény elfogadásakor. Velős ténybeli törvényi korrekcióra akkor sem volt szükség, és ma sem lesz. Akkor is és ma is volt és lesz forintrombolás, leminősítés.
Boros Imre
Magyar Hírlap
Van, amikor a politikai folyamatok megértése nem igényel túlzott erőfeszítést: a liberális retorika szerint populizmusra vevő magyar társadalmat nem az állítólagos demokratikus deficit körüli zajos viták vagy a Sirály visszafoglalása, hanem a szociális feszültségek foglalkoztatják. S utóbbiakról az ismert okokból a baloldalnak végképp nem lehet hiteles a mondanivalója. Dunakeszin az derült ki, hogy az MSZP két héttel korábbi, erőt mutató rendezvénye után is nyílt a küzdelem az ellenzék vezetőjének pozíciójáért. Ám ha összeadjuk a két baloldali jelöltre leadott szavazatokat, a Fidesz akkor is biztosan nyert volna. Így nekik ma együtt sem menne.
Szerető Szabolcs
Magyar Nemzet
Új fázisba lépett a szocialista országlejárató kampány: most már nyíltan itthonról indítják a dühödt támadásokat. A nyilvánvaló hazugságokat eddig mindig úgy igyekeztek feltüntetni, hogy ők csak közvetítik a nemzetközi - természetesen mindig jogos - vádakat, fenntartásokat.
Immár nem próbálnak kommunikációs paravánok mögé bújni a külföldi offenzíváknál sem.
... Mégis minden nemtelen támadás, ágyútűz, agresszív nyomulás közepette inkább örüljünk, hogy immár nem hát mögötti, sunyi fondorlatokkal szemben kell árnyékbokszolást folytatnunk. Legalább tiszta helyzet teremtődött azzal, hogy nyíltan, szinkronban rágalmaznak itthon és külföldön egyaránt.
Amikor Göncz Kinga feláll az Európai Parlamentben, és üvöltözve nem pusztán kéri, hanem egyenesen követeli saját hazája megbüntetését, az önmagáért beszél.
Legalább mindenki látja, mit lehet várni a szocialistáktól.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
ÖSSZETARTOZUNK – Örökségül – 7. rész Kedves Barátaink! Az elmúlt hetekben új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítója, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Nagyon sokan kérték ezt tőlünk, valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is. Fogadják szeretettel a hetedik írásrészletet! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség – kála A haza, ahol élünk A legközvetlenebb haza, amellyel naponta szembesülsz, a város, ahol élsz: Kecskemét. Naponta jársz-kelsz utcáin, az egykori Piacz téren, mely mára sok kisebb- nagyobb térből álló gyönyörűség lett, az ország egyik legszebb főtere. Jársz a kövein, azt a levegőt lélegzed be, melyet annak idején Petőfi Sándor is szívott, amikor kis nebulóként városunkban, a mai Luther udvar helyén állott evangélikus iskolában tanulta a betűvetést, vagy amikor fiatal felnőttként itt írta halhatatlan versét, a Jövendölés címűt. Vagy ha éppen ebből az irányból a nagypostára igyekszel, milyen természetes, hogy az impozáns, klasszicista Ókollégium mellett haladsz el naponta, ahová Jókai Mór járt jogi akadémiára, aki azt vallotta később, hogy „itt lett belőlem magyar író”. Mi, kecskemétiek így jutunk el a postára, ha ott van dolgunk….Azon a téren keresztül, amely a magyarság igazi arcát, a békére való vágyakozást, a humanizmust, az egymás iránti megértést jelképezi. Mert épületeiben tárgyiasulva ott áll a tolerancia: katolikus, református, izraelita, evangélikus, görögkeleti templom karéjában pompázik a Szabadság tér, a szabadság tere. Egy kis területen ennyi felekezet, ennyiféle érték! De nem kell innen messzire mennünk, csupán a tér másik szegletébe, ahol annak idején Kossuth toborozta a szabadságharchoz katonáit, ahol ma a híres kecskeméti Kossuth-szobor áll, vele szemközt pedig Lechner és Pártos pompázatos palotája, a Városháza, a magyar szecesszió egyik különleges remeke díszeleg. Előtte, a kis parkban, az egyik bokor mellett fekszik az a ketté hasított sziklatömb, amely nagy szülöttünk, Kecskemét város egykori főügyésze, a Bánk bán szerzője, Katona József halálának helyszínén állít emléket a nagy drámaírónak. Azon a helyen hasadt meg a szíve. Mi pedig mellette elhaladva megyünk intézni az adóbevallásunkat Városházára … Nem hátborzongató ez a folytonosság múltunkkal, nagyjainkkal? Micsoda lehetőség és micsoda felelősség! A Városháza mellett áll a Nagytemplom, ahol másik hatalmasságunkat, Kodály Zoltánt keresztelték 1882-ben. Azt a később tudós-zeneszerzővé lett Kodályt, aki a hazafiság mintaképe és etalonja a szememben, aki bebizonyította, hogy a népzene egyenértékű a beszélt anyanyelvvel, vagyis az anyanyelv része. Ne feledjétek: ha a nemzet nemzetként való megmaradásának az alapfeltétele a nyelvének megőrzése, akkor ez a zenéjére, sőt a táncaira is igaz, mert ezek együtt az identitásunk alappillérei. Kodály élete, nemzetben való gondolkodása mindannyiunk számára mintául kell, hogy szolgáljon. Nemcsak nagyszerű zeneszerzőként érdemel az utókortól megbecsülést és tiszteletet, hanem államférfiakat megszégyenítő nemzetstratégiai látásmódja, a nemzet iránti elkötelezettsége okán is a magyarság legnagyobbjai között a helye. Ezt jól jegyezzétek meg! Egy igazi hazafi számon tartja, mi több, olvassa őt, hogy megértse, hogyan gondolkodik a nemzetének problémáira érzékeny értelmiségi, aki a nemzeti sorskérdésekre válaszokat is képes adni. Ugye, milyen nagyszerű ilyen hazában, ilyen városban élni? Ebben a környezetben, ilyen hagyományokkal él a családunk nap mint nap. A család pedig a fundamentum: minden egészséges társadalomnak, nemzetnek a legfontosabb alkotóeleme. Ha a családi kisközösség élete, helyzete stabil, akkor van esélyünk arra, hogy a társadalom is működőképessé váljék, a nemzet pedig egészséges és életerős legyen. Úgy kell élnetek, hogy olyan családotok legyen, melyben az általam fentebb leírtak a legfontosabb értékek. Úgy kell élnetek, hogy ezek az értékek a természetesség erejével rendezzék minden cselekedeteteket, egész gondolkodásotokat. Életeteket ezek határozzák meg! S ha már így van, vagy majdan így lészen, saját család alapításával s az értékek szem előtt tartásával komoly lépést tesztek a nemzet megmaradásáért, a haza boldogulásáért. Ha így tesztek, akkor a legjobb módon végeztétek el, amit Rátok rótt a sors. Akkor Ti nem csupán a dolgok, az események elszenvedői lesztek, hanem mint cselekvő, tudatos hazafiak, alakítójává is váltok életeteknek, hazátoknak. S akkor joggal fohászkodhattok az Úrhoz: Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Kecskeméten, 2008 őszén Édesapátok, Nagyapátok Részlet, Mészáros László: Összetartozunk című kötetének, Örökségül című írásából Vége új írással folytatjuk!
Ha egy gyerek úgy megy el melletted, hogy majd' keresztüldöf a szemével, akkor beírathatod akárhány különórára: valamit elrontottál. Ha autóval viszed mindenhová, és nem tud a kortársaival kószálni, múmiát nevelsz belőle. De ha azt látom egy családban, hogy a gyerekek nevetnek, már nem is kérdezek semmit a nevelőtől, mert biztos, hogy jól csinálja. Böjte Csaba
Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
Kölcsey Ferenc - Huszt