Maróth Miklós, az Magyar Tudományos Akadémia alelnöke szerint nem növeli a felsőoktatás színvonalát, hogy nincsen szóbeli felvételi. A sokszor nem megalapozott, eltérő középiskolai osztályzatok igazságtalanul befolyásolják a fiatalok esélyeit. A poroszos jelző nem negatívum. A huszadik században nem véletlenül jelentette a német tudományosság a minőséget.
A hazai középiskolai oktatást is a német rendszer szerint tervezték meg. Lett is sok világhírű tudósunk. Angliában az egyetemeken olyan szigorú hierarchikus rend uralkodik, hogy sokan csodálkoznának, ha látnák.
Sajnos manapság az önálló gondolkodás helyett közhelyeket pufogtatnak, és címkéznek. Egy német kolléganő olyan fiatal szakembert kért, aki németül, latinul, görögül, héberül, arabul egyaránt tud, hogy kiadhassák egy tudós Koránhoz írott kommentárjait.
Náluk a bolognai rendszerben ilyen sokoldalú szakembereket nem képeznek, de Maróth még tudott ilyet ajánlani.
Magyar Nemzet
Hegyi Gyula szerint a jobboldal a sikerét végső soron annak köszönheti, hogy – nem utolsósorban a liberálisok nyomására – a szocialisták feladták saját ideológiájukat, s így a közösségi élményekre, kollektív történelem- és kultúraértelmezésre, egységes világlátásra törekvő embereknek (főleg a fiataloknak) leginkább csak a jobboldali ideológia maradt.
A szocialisták, szociáldemokraták az elmúlt két évtizedben – s nemcsak Magyarországon, hanem a nyugat-európai országokban is – a legsúlyosabb kritikákat azért kapták, mert úgymond feladták a dolgozó emberek képviseletét és a közösségi társadalom értékrendjét, túlságosan nagy engedményeket téve a nagytőkének és a multiknak.
Ezzel egyrészt maguk is hozzájárultak a jóléti társadalom meggyengítéséhez, másrészt átengedték a radikális szociális tematikát a szélsőjobboldali, esetenként szélsőbaloldali pártoknak. Amikor a pénzügyi-gazdasági válság lecsapott, és a spekuláció lufija kipukkadt, a szocialisták késlekedtek kihasználni a kiváló alkalmat a saját eredeti, kapitalizmuskritikus ethoszukhoz való visszatérésre.
Az MSZP vereségében mindháromszor jelentős szerepe volt annak a közvélekedésnek, hogy a párt már nem a szegényeket és a dolgozó embereket, hanem a hazai és külhoni nagytőkét, s a tőke számára kedvező liberális gazdaságpolitikát képviseli.
Népszabadság
Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása teljes képtelenség - mondta Martonyi János külügyminiszter szombaton a román Digi24 hírtelevízióban. Martonyi János arra a felvetésre válaszolt így, hogy Romániában sokan attól tartanak: Budapest az autonómiatörekvések támogatásával Erdélyt szeretné visszaszerezni.
A külügyminiszter szerint ez olyan képtelenség, hogy nem is kíván reagálni rá. Ugyanakkor rámutatott, a közösségi autonómiaformák elismerése nem gyengíti, hanem erősíti az adott államot, mert növeli a közösség otthonosságérzetét, és hozzájárul az ország stabilitásához.
A televíziós csatorna "Diplomata-útlevél" című félórás külpolitikai műsorát a magyar-román kapcsolatoknak szentelte: ennek keretében tűzték műsorra a magyar külügyminiszterrel bukaresti látogatása alkalmával kedden készített interjút. Martonyi János a műsorban beszélt arról, hogy sokféle autonómia létezik, Magyarország például - kollektív jogként - elismeri a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját, másutt különböző területi autonómiák működnek.
A lényeg az, hogy az illető közösség óhaját figyelembe vegye az adott állam: Magyarország pedig nem tehet mást, mint hogy támogassa a külhoni magyar közösségek törekvéseit - magyarázta Martonyi János.
A székely zászlóval kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője elmondta, a túlfűtött érzelmek veszélyeztetik a két ország kapcsolatát, ezért önmérsékletet és megértést kért Bukarestben román tárgyalópartnereitől. Rámutatott: a jelképhasználat ügyét nagyon könnyű lenne megoldani. Nem növelné ugyan az anyagi jólétet, de nagyban javítana a hangulaton, a két ország viszonyában is, és a Romániában élő, jelentős lélekszámú magyar közösség berkeiben is - fűzte hozzá.
A román sajtó visszatérő kritikájára utalva a magyarországi politikusok részvételét a romániai választási kampányban Martonyi János természetes, európai gyakorlatnak nevezte. Emlékeztetett rá, hogy Victor Ponta román miniszterelnök is kiáll a magyar szocialisták mellett, és szerinte normális dolog, hogy az európai pártcsaládok tagpártjai támogassák egymást.
Arra a kérdésre, valóban annyira megromlottak-e a magyar-román kapcsolatok, hogy már csak a "stratégiai partnerség értékes elemeinek megőrzése" maradt a külügyminiszter bukaresti látogatásának célja - miként azt az m1-nek adott interjújában kifejtette -, Martonyi János azt mondta, nem akarja dramatizálni a helyzetet, de az indulatok felpörgése veszélyes lehet, és visszájára fordíthatja a magyar-román kapcsolatok eddigi eredményeit.
A kételyek és gyanakvások leszerelésére egyedüli eszköz a párbeszéd, és bukaresti útja éppen a bizalom helyreállítását célozta - mondta Martonyi János.
MTI , fidesz.hu, Patreióta Európa Mozgalom
Tízezrek vettek részt vasárnap estébe nyúlóan a marosvásárhelyi autonómiatüntetésen. A mintegy másfél kilométer hosszú tömeg a prefektúra elé vonult, ahol petíciót adtak át a román kormány képviselőjének: „igényeljük Székelyföld területi autonómiáját”.
Ezúttal egymás mellett lobogott a román, a baszk, a katalán, a magyar és a székely zászló.
„Nem kampányt, nem magyarázatot, hanem területi, gazdasági önrendelkezést akarunk!”,
„Autonómiát Székelyföldnek!”,
„We are Europeans! We need autonomy!” (Európaiak vagyunk, autonómiát akarunk),
„Autonomy is a European solution. Why not in Romania?” (Az autonómia európai megoldás. Romániában miért nem?),
„We pay taxes! Respect our rights! Autonomy is the solution!” (Adót fizetünk! Tiszteljék a jogainkat! Az autonómia a megoldás),
„Autonomie=Stabilitate” (Autonómia=Stabilitás)
hirdették a táblákon az Erdély, Székelyföld minden szegletéből Marosvásárhelyre érkezettek, és több száz székely zászló lobogott a Postaréten és a környékén.
A tömeghez elsőként a Katalán Demokratikus Konvergencia párt képviselője, Mark Gafarott Monjo szólt.
„Ezt a magasztos ügyet a katalán nép jól ismeri, és még nem felejtette el. Egy olyan nemzet tagjaként, akinek nyelvét, kultúráját évszázadokon keresztül üldözték, rendkívül közel érzem magam a székely néphez.
Remek jövő áll önök előtt, hiszen Európát nem építhetik ilyen népek nélkül. Nincs miért szégyenkezni, a jogokért harcolni kell, mert az Európai Unió nem fordíthat hátat a székelymagyar népnek.
Az unió nagysága a sokszínűségben rejlik, s ebben kiemelt szerep jut az ilyen nemzeteknek” – mondta, majd magyar nyelven zárta beszédét: „Autonómiát Székelyföldnek, Isten áldja a székely népet!”
Dél-Tirol kormányzója, Luis Durnwalder levélben köszöntötte az egybegyűlteket: „saját bőrünkön éreztük azokat a gondokat, amiért most önök összegyűltek.
1948-ban született az első írott autonómiastatútumunk, de az nem volt több egy papírnál. A kisebbségeknek türelemre van szükségük. Több mint húsz évbe telt, hogy megalapozzuk a kisebbségvédelmet, hogy az senkinek se legyen kárára, és együtt tudjanak élni a német ajkúak, az olaszok és a ladinok. A kisebbségvédelem számtalan fázisán mentünk keresztül. Volt, amikor Olaszország kisebbségét a megsemmisülés vagy az asszimiláció fenyegette. Bátorságra van szükség, és az együttműködést kell keresni más kisebbségi közösségekkel” – hangzott a levélből.
A Baszk Nemzeti Párt elnöke, Andoni Ortuzar szintén levélben fejezte ki a baszk nép szolidaritását a székelyekkel. Elmondta, Székelyföld példa arra, hogy a nemzeti méltóság képes ellenállni az erős kultúrák beolvasztó hatásának, valamint a globalizációnak.
A felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke, Berényi József is kitartást és erőt kívánt: „Régóta tudjuk, hogy a Kárpát-medencei magyarok sorsa azonos. Mi már elszenvedtük a régiósítás folyamatát, azóta száztízezerrel vagyunk kevesebben, mint 1990-ben. A félmilliós közösségünkre nézve ez drámai. A különböző autonómiaformák nélkül Szlovákiában a magyarság létének vége. Szolidaritást vállalunk a marosvásárhelyi tüntetőkkel, hiszen a problémánk közös.”
Szlovénia bukaresti nagykövete, Jadranka Sturm-Kocjan is levélben biztosította az egybegyűlteket, hogy tiszteletben tartják az uniónak a kisebbségek védelmére vonatkozó törvényeit.
A főszervező Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázst Autonómiát! felkiáltással fogadta a tömeg.
Szerinte Székelyföld autonómiája nem más, mint a székely nép törvények által szavatolt szabadsága.
„Tanulja meg ország és világ, hogy a székelyek a szabadsághoz ragaszkodnak, ez elemi jogunk, ezért tüntetünk békességgel és félelem nélkül, Marosvásárhelyen, a székelyek mindenkori fővárosában. Nem lehet az, hogy Románia ésszerű területi felosztását a magyarok iránti félelem miatt nem merik megvalósítani. Egyedül a teremtő Istent féljük, de másnak nincs oka félni tőlünk.
Nem azt kell keresnünk, mi a legtöbb, amit megengednek nekünk. Székelyföld határairól csak az érintett helyi közösségek dönthetnek helyi népszavazáson.
Mi azt akarjuk, hogy a nyolc székely székből álló Székelyföld önálló közigazgatási egység legyen.
Ha mi magunk, önszántunkból állunk el ettől, akkor az önfeladást választottuk. Félelemre nem lehet jövőt építeni” – mondta Izsák. Megjegyezte, vannak, akik azt mondják, hallgatni kell – a tömeg félbeszakította, és kiabálta: Nem! Nem! Soha!
A társszervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László kijelentette: az autonómia létfeltétele nemzeti közösségünk életének, és köszönetet mondott azoknak az RMDSZ-szervezeteknek, amelyek tagjai vették a bátorságot, és eljöttek Marosvásárhelyre.
„Minden pártérdeket felülmúl a nemzeti érdek.
A Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot követően megalakul a Partiumi Autonómiatanács, ezzel szélesítve ki az autonómia intézményes kereteit.
A Székely Szabadság Napja a szabadságharcról, az igazságharcról szól, és ehhez szükségünk van a románok szolidaritására is”– mondta, majd elismételte román nyelven is.
Az európai parlamenti képviselő együtt énekelte a tömeggel, hogy „éljen a magyar szabadság, éljen a haza”.
Tőkés utalt arra, hogy „az erdélyi magyarságot a román nacionalista hatalomnak” kiszolgáltató Kádár János örökösei szombaton Markó Bélával és Victor Pontával ünnepeltek az MSZP budapesti rendezvényén.
A társszervező Magyar Polgári Párt elnöke, Biró Zsolt elmondta, nincs valós önrendelkezés, nincs autonómia, ezért folytatni kell a szabadságharcot.
„Azt üzenték, nem idején való tüntetni, miközben a parlamenti képviseletünk súlytalan. Szerintük referendumot sem szervezhetünk, és amikor az autonómiáról kell a parlamentben szavazni, akkor meglógnak. Jó lenne, ha megtudhatnánk, milyen eszközökkel érhetjük el az autonómiát. Lobogjanak a székely zászlók, hadd lássa ország, világ” – mondta Biró, utalva az RMDSZ csúcsvezetésének távolmaradására. Hozzátette, amikor Székelyföldet széthordják, nincs helye a halvérűségnek. „Nyolc székely szék, egy közigazgatási egység. Nyolc egyenlő eggyel, ez az egységes Székelyföld, ennek megteremtése a célunk!” – fogalmazott.
A szintén társszervező Erdélyi Magyar Néppárt nevében Sánta Imre szólt a tömeghez. „Egy a jelszó: Szabadságot a székely népnek, autonómiát Székelyföldnek! Csak akkor leszünk eredményesek, ha egységesek vagyunk. Ettől félnek azok, akik le akarnak szoktatni, hogy éljünk az utcai véleménynyilvánítás eszközével” – mondta.
Végül Izsák Balázs felolvasta a nagygyűlés petícióját – egy beadványt a román kormánynak, amely a székelyek követeléseit tartalmazta: Székelyföld területi autonómiája, amely nem sérti a román állam törvényeit, sem pedig a székelyföldi románok érdekeit, a székely jelképek üldözésének befejezését, teljes és tényleges szabadságot követelnek minden lakosnak. A tömeg egy emberként fogadta el, hogy a petíciót Románia kormánya elé terjessze az SZNT.
szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
Számos beszámoló és elemzés követte a lengyel sajtóban Orbán Viktor varsói egyetemi előadását. Több cikk a lengyel jobboldal példaképeként emlegeti a magyar miniszterelnököt, akinek szavait számos alkalommal fogadta ováció a többségében egyetemistákból álló hallgatóság részéről.
A beszélgetést Igor Janke konzervatív újságíró, publicista moderálta, aki nemrég Napastnik (A csatár) címmel portrékötetet szentelt a magyar miniszterelnök személyének. Az eseményről több meghatározó lengyel médium beszámolt, némelyik egészen komoly terjedelemben.
Állva tapsolták Orbánt
A lengyel nyelvű tudósítások többsége kiemelte, milyen fokozott érdeklődés kísérte a találkozót. Az eseményen sokaknak már csak az előtérben és az épület előtt jutott hely, a rendezvény végén pedig állva tapsolták meg.
A csatár
Orbán Viktort kizárólag akkor lehet megérteni, ha megismerjük futballal való kapcsolatát, állítja a magyar kormányfőről írt könyvében Igor Janke.
A beszámolók többsége idézte Orbán helyzetértékelését, miszerint 2010-ben Magyarország a görögöknél is rosszabb helyzetben volt, magas államadóssággal, alacsony foglalkoztatási és versenyképességi mutatókkal. Ezért a méltányos tehermegosztás jegyében bevezették a bankadót és a különadókat, hozzáláttak a középosztály megerősítéséhez, és úgy határoztak: nem elegendőek a strukturális reformok, az ország teljes megújítására van szükség.
Szintén több beszámoló utalt a magyar miniszterelnök azon kijelentésére, hogy Európának továbbra is a kereszténységre és a tradicionális értékekre, a család tiszteletére alapozott politikára kell építenie.
A Nasza Polska című hetilap online kiadása idézte a miniszterelnök szavait: „A haza építése a nemzet építését jelenti Istenre támaszkodva.” A lap kiemelte, hogy Orbán megköszönte a lengyeleknek, amiért a fokozott nemzetközi nyomás közepette is támogatták Magyarországot.
Így kell választást nyerni
A magyar miniszterelnök a beszélgetés folyamán arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországnak, Lengyelországnak és más, közép-európai országoknak együtt kell ellensúlyt képezniük a térségben a szomszédos Németországgal és Oroszországgal szemben. Több PiS-képviselő is részt vett a találkozón, akik számára a cikk szerint a magyar miniszterelnök alakja egyértelműen követendő példa.
A legnagyobb példányszámú lengyel napilap, a liberális Gazeta Wyborcza cikke egyenesen arról ír: Orbán eligazította a jelen lévő PiS-es képviselőket azzal kapcsolatban, hogyan nyerhetnek a következő választásokon.
Az egyik képviselő, Przemyslaw Wipler úgy méltatta a magyar miniszterelnököt, mint olyan politikust, akit Lengyelországban számosan csodálnak politikai eredményeiért és azért a munkáért, amit a magyar nemzeti identitás építése terén felmutat. Wipler konkrét kérdésére, hogy mi szükséges egy, a Fideszéhez hasonló győzelemhez, a lap beszámolója szerint Orbán úgy válaszolt: mindenekelőtt a saját média kiépítése a legfontosabb, mert a liberális többségű médiumokban nehéz megjeleníteni az övékétől eltérő gondolatokat.
A miniszterelnök szavait hatalmas ováció fogadta akkor is, amikor a szülők fogalmát úgy határozta meg, mint olyan kapcsolatot, ami egy férfi és egy nő között jön létre. Orbán ehhez a hallgatóság derültségére azt is hozzátette: ezt nem ő találta ki, az Úr alakította így.
Orbán és Kaczynski
A Newsweek lengyel kiadása kimondottan terjedelmes írást szentelt Orbán látogatásának. A cikkíró szerint az egész rendezvény egy amerikai politikai show-ra emlékeztetett. Az írás összehasonlítja Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnökének és Orbánnak a karakterét, és arra a következtetésre jut, hogy nem sok egyezést találni a lengyel jobboldali politikus és a magyar miniszterelnök között.
Utóbbi ugyanis inkább emlékeztet a volt brit miniszterelnökre, Tony Blairre, ami a közönséggel való kapcsolatépítést, a könnyedséget és az őszinte megnyilvánulásokat illeti.
A Newsweek Polska elemzése megállapítja, hogy az Orbántól hallott gondolatok és vélemények erősen különböznek azoktól, amiket a párizsi, berlini vagy varsói politikusoktól lehet hallani. De nem hasonlíthatók Kaczynski szólamaihoz sem, aki a magyar miniszterelnökkel ellentétben nem képes úrrá lenni érzelmein, ha a politikai ellenfelei kerülnek szóba, ezzel szemben Orbán a mondanivalóját világosan, érzelmi kitörésektől mentesen fejti ki a lap szerint.
A cikk végül idézte Orbán szavait, amit a politikai eredményesség kapcsán mondott el. E szerint a politikai megoldásoknak időnként radikálisoknak kell lenniük, de a politikának mindig a racionalitáson kell alapulnia.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Biofizikus, professzor, akadémikus, a Semmelweis Egyetem díszdoktora, az 1961. évi orvosi, illetve élettani Nobel-díj osztatlan kitüntetettje.
Az emberi hallószerv működésére vonatkozó magyarországi kutatásaiban elért eredményeiért kapta a Nobel-díjat. Az Egyesült Államokban kiszélesítette kutatási területét: a látás és általában minden érzékelés közös tulajdonságait, például az úgynevezett oldalirányú gátlást tanulmányozta.
Szerencsefia
Jól megfogtam az isten lábát,
mikor e tájra megszülettem!
A gólya, amely itt hagyott,
röhögve suhant el mellettem.
Majd negyven évem elpergettem,
s mikor a sorstól bérem kértem,
az isten, kinek lábát fogtam,
elvágtatott tüzes szekéren.
Igaz, még egyszer rám mosolygott,
mielőtt végleg elhagyott:
jól megfeddte a balga sorsot
s adott egy rozsdás csillagot…
Füzesi Magda: Biztató című kötete - Intermix kiadó - Ungvár-Budapest - 1992
Ritka növényeink közé tartozik. Csupán a hegyi vagy nedves legelőkön találja meg az életben maradásához szükséges feltételeket, márciustól áprilisig virágzik.
Felháborító arcátlanságként értékelte a Kereszténydemokrata Néppárt Mesterházy Attila MSZP-elnök szombati évértékelőjének konklúzióját közleményében.
A kisebbik kormánypárt kiemelte: Mesterházy Attila azt a Victor Pontát látta vendégül, aki Románia miniszterelnökeként személyesen tett azért, hogy az erdélyi magyarság például az oktatás területén ne élhessen lehetőségeivel, aki Székelyföld közigazgatási feldarabolására készül, és „akinek regnálása alatt keleti szomszédunknál a magyar kisebbségnek egyre hevesebb kirohanásokkal kell szembenéznie”.
A KDNP szerint felháborító arcátlanság az évértékelő konklúzió, miszerint sokkal jobb volt a helyzet az előző MSZP-s kormányok alatt, mint most. A „nokiás dobozok világa”, a békés megemlékezőket brutálisan megtámadó rendőri intézkedések világa és a meggondolatlanul felvett, a bankrendszernek végletekig behódoló gazdaságpolitika világa oda került, ahová való: a süllyesztőbe – sorolták –, s oda küldték mindezt a választópolgárok, amikor soha nem látott támogatottságot adtak a jelenlegi kormánypártoknak a szocialisták ellenében.
„Mesterházy Attila beszéde – primitív jelzők használatával teletűzdelve – is annyit ért csupán, mint a tiltakozások eredményeképpen visszavont és átdolgozandó MSZP-s kampányvideó” – zárul a közlemény.
Mesterházy Attila szerint a 2002 és 2010 közötti kormányok mindegyike jobban teljesített Orbán Viktor kabinetjénél. Az MSZP elnöke pártjának budapesti évértékelőjén a nyolc évig tartó MSZP-kormányzás eredményeit sorolva azt mondta: a tények birtokában büszkén állíthatja, hogy a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány is jobban teljesített a jelenleginél.
Vissza Gyurcsány politikájához?
A fideszes Rogán Antal sajtótájékoztatón reagált a szocialisták rendezvényére. Szerinte üzenetértéke van annak, hogy az MSZP szombati kongresszusának díszvendége Victor Ponta román miniszterelnök, s ez azt jelenti, hogy a szocialisták vissza akarnak térni Gyurcsány Ferenc megbukott politikájához.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom