A fő célkitűzés az infláció letörése marad

                                Visszafogottan és konzervatívan nyilatkozott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, akit  Orbán Viktor kormányfő a jegybank élére jelölt . Matolcsy piacnyugtató beszédében az infláció elleni harc fontosságát hangsúlyozta, miközben ígéretet tett arra, hogy az ország gazdasági érdekeit is szem előtt tartja. Wiedemann Tamás Magyar Nemzet

Szentmihályi Szabó Péter: Sarkosan fogalmazva - avagy, merjünk kicsik lenni, mint az egykori SZDSZ vírusai

                          Ha a mai lapokat elolvassák, minden bizonnyal dugig lesznek véleményekkel és elemzésekkel, milyen szörnyű, hogy a becsületes és szakértő Simor helyett Matolcsy lett a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az unortodox gazdaságpolitika után az egész európai bankrendszer felmondja a szolgálatot, sőt a forint után a dollár is meggyengül majd.   Így aztán kevesebb idő jut a másik nagy csapás alaposabb tárgyalására, nevezetesen arra, hogy néhány egyetemi oktatót nyugdíjba küldtek, méghozzá balliberális lángelméket is, akik nélkül soha többé nem lesz magyar felsőoktatás, főleg nem „minőségi” és „versenyképes”. Ezzel szemben hálás téma marad továbbra a pápaválasztás, ennek kapcsán remekül lehet nagyokat rúgni a katolikus egyházba, becsmérelni a lemondott szentatyát és a pápaságra esélyes főpapokat is. Az ilyen épületes vélemények közül csak egyet említek: Kasza László volt pannonhalmi diák (a cikkben is leírja) a 168 órában Erdő Péter bíboros pályafutását méltatja meglehetősen sajátos módon, majd arra a következtetésre jut, hogy két okból is katasztrofális lenne, ha Erdő Péterre esne a konklávé választása. Az egyik ok az, hogy a bíboros dogmatikus, ellenzi a reformokat, és „nem beszéli a mai ember nyelvét”. „Ezen túlmenően Erdő Péter abban a nemzeti egyházban szocializálódott, amelynek főpapjai mindig kiszolgálták a mindenkori kormányokat. Kiszolgálták a Habsburgokat, Horthyt, Kádárt és most Orbánt.” Ezen a ponton ne is háborodjunk fel, inkább olvassuk el a másik okot is: „És katasztrofális lenne Erdő Péter pápává választása nemzeti szempontból is. Az afeletti természetes örömön túl, hogy magyar ember a pápa, tovább erősítené a társadalomban azt a magyarságtudatnak nevezett nacionalizmust, amely évszázadok óta a társadalmunk gondolkodásának rákfenéje, és amelyet ma Orbán Viktor tudatosan táplál.” No itt a vége, fogadni mertem volna, hogy a liberális, szabad és demokrata logikai levezetés ide lyukad ki. Pontosan ez az a minőségi és versenyképes világnézet, amelyet egyetemeink humán szakjain a pótolhatatlan zsenik képviselnek és hirdetnek. Ne szégyelljük természetes örömünket, de úgysem fog nekünk semmi sikerülni, amíg le nem győzzük a magyarságtudatnak nevezett nacionalizmust. Merjünk kicsik lenni, mint az egykori SZDSZ vírusai, amelyek ott vannak már minden régi és új balliberális pártban és mozgalomban. A vírusok sikeresek és versenyképesek, állandóan megújulnak, osztódással szaporodnak. Szükség van rájuk, mint a sötétségre. Sötétség nélkül honnan tudnánk, milyen a világosság? Betegség nélkül tudnánk-e, milyen jó egészségesnek lenni? Szentmihályi Szabó Péter Magyar Hírlap

Tarlós beszólt - Aki tönkretette a BKV-t, most ne jajgasson a BKV állapotáról!

                        Tarlós István: A kiindulópont az, hogy a vállalat adósságállománya 2010 óta hetvennyolcról hatvankét milliárdra csökkent, illetőleg tavaly lejártak azok a hitelek, amelyeket a kormány segítségével sikerült refinanszírozni. Nem beszélve arról, hogy BKV az elmúlt két évben egyetlen fillér működési hitelt sem vett fel, szemben azzal, hogy korábban azok, akik most engem kritizálnak, száztizenkétmilliárdos adósságot halmoztak fel a vállalat terhére, amelynek visszafizetésére esély sem volt. Ebből kiindulva aki ennek az állapotnak a kialakításában aktív szerepet játszott, ne jajgasson a BKV állapotáról. Magyar Hírlap

Zászlóháború után nyelvháború robbant ki Székelyföldön

                            Tőkés László szerint Pontához képest még Nicolae Ceausescu is „nagyvonalúbb” volt a magyarokkal. Mert rezsimje idején egyfajta autonómiát biztosított a magyaroknak, míg a jelenlegi bukaresti hatalom a Székelyföld létét sem ismeri el. Magyar Nemzet   Zászlóháború után nyelvháború robbant ki Székelyföldön magyar önkormányzati vezetők és a román hatóságok képviselői között. Mircea Dusa védelmi miniszter „példátlan arcátlanságnak” nevezte Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kijelentését, miszerint a magyar nyelv használata kötelező a hargitai megyeszékhelyen. A bukaresti diszkriminációellenes tanács 40 ezer forintnak megfelelő pénzbírsággal sújtotta Rádulyt amiatt, hogy a magyar nyelv ismeretét is feltételül szabta a városi főépítészi állás betöltésére kiírt versenyvizsgán. Adrian Jean Andrei, Hargita megye prefektusa magyarul is megszólalt, közölve mind írásban, mind szóban használja a Hargita megyei többség anyanyelvét. Magyar Hírlap

Börtönbüntetést is járhat a zsebszerződésekért - rövid lapszemle

                        A nyár elején életbe léphet az új földtörvény és ezzel egy időben a büntető törvénykönyv azon kitétele is, amelynek értelmében akár börtönbüntetést is kockáztatják azok, akik zsebszerződések létrejöttében vesznek részt. Magyar Nemzet   Nem érvényesek a színlelt szerződések. A zsebszerződést kötött felek elszámolhatnak egymással, de bírósági útra terelt ügyekben nem lesz visszaszerezhető, behajtható szerződésekre kifizetett pénz - jelentette be Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. Magyar Hírlap

Melocco Miklós (1935) - 1956-os emlékmű - Szeged

Anjou Mária királynő

Szögyény Antónia (1803-1890) - a közjótékonyság nagyasszonya

                              A 19. század. 40-es éveitől a magyar közéletben a közjótékonyság, a nőnevelés, az irodalom és művészetek lelkes támogatójaként szerepelt. Bohus János aradi főispán felesége volt. Aradon kisdedóvót alapított. A Bohus-kastély háziasszonyaként az 1848-49-es harcok idején élelmiszerrel és ruházattal látta el a szabadságharcosokat. E tevékenységét a fegyverletétel után is folytatta - a különböző börtönökbe zárt rabokat látogatta -, amiért Haynau magához rendelte, és többször is megfenyegette. Történelmi pillanatok szemtanúja volt: jelen volt a fegyverletételi okiratok megszerkesztésénél és az aláírásoknál is. Világosi kastélyukban írta alá Görgey a fegyverletételi megállapodást az oroszokkal. Naplójában részletesen leírta a világosi eseményeket. Halála után, 1911-ben, szobrot emeltek neki, a kastély parkjában napjainkban is látható.

"Úgy látom, ti nem hisztek abban, amiért imádkoztok"

                                      Rácz Ervin írta a Erdődről, a Partiumból:  Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél, és az Isten erőtelensége erősebb az embereknél. (1Kor 1,25) Egyszer egy faluban és környékén nagyon hosszú ideig tartott a szárazság és az emberek kétségbe estek. Persze ilyenkor a templomlátogatás is megnőtt és kérték a papot, hogy imádkozzon az esőért.   Külön istentiszteletre hívta a lelkész a gyülekezetet, amelyben külön az esőért imádkoztak. A falu bolondja is elment az imaalkalomra, de másképp mint mások. Az ő kezében ott volt az esernyő és kérdően fordult a gyülekezet felé: úgy látom, ti nem hisztek abban, amiért imádkoztok, mert a ti kezetekben nincs esernyő. Talán minket is ilyen bolondnak néznek azért, mert hiszünk a láthatatlan Istenben, de ez a bolondság bölcsebb az embereknél. A hit az emberek szemében erőtlenség és bolondság . És talán éppen ez is a bizonyíték arra, hogy az evangélium nem emberi logika szerint íródott. Bolondság! Isten a példázatbeli gazdát nevezi bolondnak, aki gyűjt, harácsol, de a lelki dolgokkal nem foglalkozik. Ez az emberi bolondság. Bármennyire is „ciki”, emberek szerinti bolondság hinni Istenben, mi számítsunk rá és számoljunk vele. Erőtlenség! Az emberek ereje izzadtságszagú, bosszúálló, mérges és mérgező. Az Isten szerinti erőtlenség odatartja a másik oldalát is, elmegy a második mérföld útra is, mert van miből, mert van Kitől. Isten adjon számodra ilyen bölcsességet és erőt erre a hétre is! Ámen! refszatmar.eu   Áldott hetet mindenkinek! Töhötöm

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Pavlics Ferenc (Balozsameggyes,1928)

                            Pavlics Ferenc (Balozsameggyes, 1928) mérnök, kutató, az 1971-ben a Hold felszínét kutató holdjáró jármű (Lunar Rover) tervezője. Műszaki igazgatóként felelős volt az Apollo-programban megvalósult holdjármű (Lunar Roving Vehicle) tervezéséért és kivitelezéséért. A világ első Földön kívüli járműve, a holdi talajviszonyokra tervezett különleges kerekének köszönhetően, három napig sikeresen működött a Holdon 1971-ben, az Apollo–15 űrhajó holdra szállása alkalmával, majd másik két példánya 1972-ben az Apollo–16 és az Apollo–17 űrhajók járműveként is. Mindhárom jármű a Holdon maradt. 1971-ben NASA-díjat kapott az Apollo-program sikeréért. Később a hibrid hajtású és üzemanyagcellás járművek kutatása felé fordult. Részt vett a Santa Barbara-i elektromos meghajtású autóbusz-hálózat kifejlesztésében.