Az eredmények azt mutatják, Magyarország jobban teljesít. A magyarok 2012-ben nem dolgoztak hiába; jó döntés volt kitörni a kényszerpályáról, és jó döntés volt a magunk kezébe venni a sorsunkat.
Részlet Orbán Viktor évértékelő beszédéből, 2013. február 22.
Március 9-én, Victor Pontát mi is fogadjuk majd a BS előtt. Szelíden, békességgel, sok-sok székely zászlóval. Hogy érezze a törődést. Az a másik világ pedig érezze, hogy bármit tesz, rosszul teszi. Úgyhogy kezdjétek terjeszteni: március 9-én várjuk a román miniszterelnököt!
Bayer Zsolt
Arról a két világról beszélek, amelyben élünk egymás mellett, ők és mi. Tudom, ilyenkor szoktak mindjárt felháborodni, hogy aki „ők és mi”-ben gondolkodik, beszél, az megosztja a társadalmat. – Megosztó! – kiabálnak, de pontosan tudják, ez a két világ létezik. Csak farizeusok. A két világot kijelölte Gyurcsány beszéde az elmúlt napokban, és Orbáné tegnap.
Az a két világ.
Gyurcsány nem vacakolt sokat. Ez a múltból érkezett igazi karrierista kijelölte az általa elképzelt és kívánatosnak tartott jövő legfontosabb lépését: a jobboldallal nincs megbékélés, nincsen párbeszéd, aki a jobboldallal egyáltalán szóba áll, az a demokrácia elárulója és ellensége.
Soha, soha egyetlen pillanatra ne felejtsük el, hogyha nem lett volna rendszerváltás, ma egészen biztosan Gyurcsány Ferencnek hívnák az MSZMP főtitkárát. Ma úgy gondol önmagára, mint a demokrácia őrére, és alig látható, ám annál elszántabb serege ájultan nézi őt ebben a szerepkörben.
És kétségtelen tény, hogy Gyurcsány politikatörténeti bravúrt vitt végbe: ő az egyetlen a földön, aki már négy éve nincs kormányzati szerepben, és mégis nő az elutasítottsági indexe. Ők az egyik világ.
A másik világ a miénk – és ezt a világot villantotta fel Orbán az évértékelőjében. Mindenekelőtt jegyezzük meg a Reagan elnöktől idézett aforizmát: „Uraim! – szólt Reagan az első kormányülésen, én két dolgot gyűlölök: az inflációt és a kommunizmust. Kérem, ezzel a kettővel kezdjenek valamit!”
Zseniális. És mindjárt kijelöli a másik világ legszigorúbb határát. A többi: szikár felsorolás és a hit, hogy minden másképpen lesz. Felsorolása mindannak, ami eddig megváltozott. Ebben pedig tényleg legfontosabb a lelki elem. Hogy három éve nem a fal mellett járunk. S hogy ismét érvényben van az egykorvolt, a rendszerváltáskor megkötött, majd 2002 után felmondott konszenzus: hitelekből nem finanszírozunk jóléti intézkedéseket.
A másik világ ezt felmondta. Akármit is hazudoznak most összevissza teli pofával, ezt (is) felmondták. És tönkretették ezt az országot. Aztán széles gesztusokkal, ellentmondást nem tűrő hangon értekeztek például arról, hogy milyen szánalmas ez a magyar társadalom, és főleg a magyar ifjúság, mert hát „nem elég mobil”. Szinte érthetetlen – mondták –, hogy nem mennek a fiataljaink külföldre. Nincs bennük vállalkozó szellem, meg aztán, tették hozzá gúnyosan és álszent aggodalommal egyszerre, nyelveket sem beszélnek ezek a bunkók. És „el lehet menni” – hangzott a szállóigévé lett aljasság.
És most? Most össznépi szájtépés lett abból, hogy elmennek a fiatalok. Ezen szörnyülködnek ugyanazok, akik négy éve még az immobilitást kárhoztatták.
Két világ – mondom. Kérkedve csak ők képesek hazudozni. S ezen a térfélen maradt a nemzeti gondolat is, az önbecsülés is, a jövőbe vetett hit is, a legalább középtávú gondolkodás képessége is. S annak felismerése, hogy nem a létező világok legjobbika a globális piacgazdaság.
Odaát, abban az internacionalista másik világban egyetlenegy gyógyszert ismernek: hitelfelvétel, osztogatás, megszorítás, megint hitelfelvétel. 1978 óta ezt csinálják. Hogy is írta Mark Twain? „Időnként elmegyek az orvoshoz, megvizsgáltatom magam, mert az orvos is élni akar. Aztán elmegyek a gyógyszerészhez, és kiváltom az orvosságot, mert a gyógyszerész is élni akar. Aztán az orvosságot a csatornába öntöm, mert én is élni akarok.” Nem véletlenül idézte ezt Orbán. Ebben vagyon összefoglalva például az IMF gyógymódja és annak megfelelő fogadtatása.
A globális piacgazdaság jelen állapotában fenntarthatatlan.
A világ jelen állapotában fenntarthatatlan.
Az összes szabad piacról felböfögött ócska közhely avítt és unalmas és életveszélyes. Mi tudjuk ezt. Erről szólt Orbán beszéde. S arról, hogy e tudás birtokában kell valami újat kitalálni. Ők azt tudják, hogy minden úgy jó, ahogy annak idején a pártszemináriumokon, majd azt követően a gyorstalpaló „kapitalistaképzőkben” a fejükbe verték.
Azt tudják, hogy internacionalizmus meg globalizáció, meg szabad piac, meg „merjünk kicsik lenni”. Ők arra képesek, hogy Victor Pontát hívják meg a saját évértékelő beszédjükre. Mesterházy majd annak a román miniszterelnöknek fog szónokolni, aki azzal az ígérettel nyert odakint választásokat, hogy azonnal megszünteti a marosvásárhelyi orvosegyetemen a magyar kart. És megszüntette. Mesterházy az ő szent fenekébe fog beléomolni.
Két világ. És muszáj választani.
(P. S.: március 9-én, Victor Pontát mi is fogadjuk majd a BS előtt. Szelíden, békességgel, sok-sok székely zászlóval. Hogy érezze a törődést. Az a másik világ pedig érezze, hogy bármit tesz, rosszul teszi. Úgyhogy kezdjétek terjeszteni: március 9-én várjuk a román miniszterelnököt!)
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Miközben a nyugati nagyhatalmaknak nagy részük volt abban, hogy hazánk szovjet érdekszférába került, az uniós csatlakozási tárgyalásokon éppen a négy évtizedes szovjet megszállásból fakadó lemaradásokat vetették a szemünkre.
Az unió gyors harmonizálást sürgetett, miközben kényesen ügyelt arra, hogy a későbbiekben lehetőleg ne termelő, hanem felvevő piac váljék országunkból.
A visszaintegrálódás során Magyarország úgy vált nemzetközivé, hogy a nemzeti érdekeit egy pillanatig sem sikerült megtartania, avagy azokat visszaállítania. A visszaintegrálódás jogi és szabályozási kérdésekre történt leszűkítése ma már nehezen fölmérhető károkat okozott.
A szocialista kormányok tálcán kínálták azokat a lehetőségeket a külföldi gazdasági erők számára, amelyek ennek folytán behatoltak a magyar politikai és gazdasági erőtérbe, és ezen keresztül hosszú távra megalapozhatták jelenlétüket, s az ezzel járó extraprofitjukat. Ezek a lehetőségek a pénzügyi, a tulajdonosi és termelési pozíciókat meghatározó területek voltak, amelyeket az Orbán-kormány épp most törekszik visszaszerezni.
Magyar Hírlap
Konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a mai napig legendás Ford T-modell megalkotója.
Ford T-modellt 1908 szeptemberétől 1927-ig gyártotta a Ford cég, a Ford Motor Company. Böske (Tin Lizzy) volt a beceneve. Ez az autó tette lehetővé a középosztálybeli amerikaiak számára az utazást, és ez számít ez első megfizethető autónak is, ami többek között a Frederick Winslow Taylor által feltalált futószalagnak volt köszönhető.
Az autó páratlan sikerének alapja a konstrukció egyszerűsége és célszerűsége volt, amelyet az akkori viszonyok között újdonságnak számító anyagok és technológiai alkalmazások is segítettek. Népszerűségének okán több mint tizenötmillió darabot gyártottak belőle.
1914-ben a Ford több autót gyártott, mint az összes többi járműgyártó együttvéve. A gyártókapacitás csúcsát 1925 jelentette, amikor napi 9–10 ezer autó gördült le a gyártósorról, és ez éves szinten már a kétmilliót is meghaladta.
A gyártott darabszám tekintetében más autótípus egészen 1972-ig nem tudta ezt felülmúlni, akkor elsőként a Volkswagen Bogár volt képes megelőzni.
Nem ragadok le az őszödi rém évértékelőjénél, bár képes voltam végigszenvedni a köz érdekében, a szavak és mondatok közötti szünetek tényleg tetszettek, bár kínos volt az emlék felidézése, hogy ez az ember hazánk miniszterelnöke lehetett. Annyi bizonyos, hogy ő össze akar fogni, különben „Orbán röhög a markába”, de ő le akarja törölni a mosolyt az arcáról. Már nem is akarom megfejteni, mit akar szegény a „nyugatos demokráciával” és visszatérése esetén a reformokhoz való visszatéréssel, bár azt világossá tette, hogy tandíjra és vizitdíjra igenis szükség volt, van és lesz is.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A románok immár a harmadik készenlétihitel-szerződésért ácsingóznak a valutaalapnál, de még ehhez is újabb megszorításokon át vezet az útjuk. Márciustól bevezetik a kórházi ápolási díjat, magánosítani kell az IMF-kívánságlistáján szereplő közlekedési cégeket, autópálya-vállalatokat, vasúttársaságokat, valamint a dunai és a fekete-tengeri kikötőket.
...Egy tál lencséért eladhattuk volna a nyugdíjemelést, a rezsicsökkentést, a bankadót és a multikra háruló szektorális különadókat. És akkor nekünk is megsimogathatná a fejünket az IMF, és kaphatnánk olyan elismerő szavakat, mint Románia, amely „nagy fejlődésen ment keresztül a támogatási program során, a programok célkitűzései és végrehajtásuk is megfelelt a korábbi megállapodásainknak.”
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Ahogy a magyar emberek többsége, a Fidesz is kitart amellett, hogy egy fiatal felsőfokú képzése befektetés az országnak, amelynek költségeit az adófizetők állják - reagált Osztolykán Ágnes sajtótájékoztatójára Hoppál Péter országgyűlési képviselő a Fidesz-frakció nevében.
Közlése szerint az emberek ezért jogosan várják el, hogy a fiatal a tanulmányai befejezése után egy ideig mindenképpen Magyarországon, Magyarországért dolgozzon. Egyre több jel utal arra, hogy több hallgatói szervezet sajnos nem a diákok, hanem ellenzéki politikai szervezetek érdekeit képviseli - jegyzi meg, hozzátéve: a Fidesz bízik abban, hogy az ELTE és a hatóságok vizsgálata mielőbb megnyugtató választ ad arra, hogy valóban volt-e listázás, vagy csak a különböző pártállású hallgatói szervezetek egymás elleni hadjáratának a része.
fidesz.hu
kattints a linkre, megtudod, mire készül a baloldal:
https://www.dropbox.com/s/ofv9ohqfwa03pea/8megsz.pdf