Az ellenzéki fronton annyira beleélték magukat abba, hogy kevés uniós támogatást kapunk, hogy csalódottságukban képtelenek feladni az eltervezett ledorongolási forgatókönyveket. Abban bíznak, hátha hibázik a kabinet, mivel különben vége kormánykergető terveiknek. De hát honnan veszik, hogy ezekre a vérszegény, átlátszó támadásokra megrendül a kabinet, eltántorodik a támogató bázis? Miből gondolják, hogy elfeledte a nép régi vitézségük, amikor a kötvénypiacra évekig ki sem merték dugni az orrukat, mert a szárított teveszőrt előbb vették volna meg, mint a szoci kormány alatti forintot? Nem volt ez oly régen, a Gyurcsány-kormány gyászkrónikájának szerves része volt a szégyen.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
A volt Köztársaság tér egykori szocialista-kommunista pártházából mai csöveseket terel ki a mai rendőrség. Kusza helyszín, kusza helyzet. A terep és a pillanat újságriportra kiváló, munkatársunk alig győzi kapkodni a fejét. „Kutyavizeletben ázott kartonpapír jelzi - olvasom a riportban -‚ éjszakánként aludni járhat ide valaki, aki a Fibisz (Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták) 2004-es CD-jére hajtja álomra afejét.” Hét évvel azután, hogy a politika kiköltözött a híres-hírhedt épületból, még mindig hallat magáról a hajdani munkásmozgalmi bázis. A pártvezérkar elment, a sokszor hivatkozott nincstelenek beköltöztek. Nemrég már ők is szedelőzködni kezdtek; becsomagolták a helyiségek utolsó kacatjait: itt felejtett csapokat, kilincseket, kábeleket... A terv az volt, ezeket már nem a Jókai utcai bázisra viszik, csak el innen, amolyan szocialista megőrzésre, netán mindjárt a színesfém-felvásárlóhoz. Csak hát most itt a rendőrség. Szigorúan járnak le-föl; a ház, a legendás ház csaknem üres, benne hallgat a sötétség. Mint régen. Mára azonban az itt dacoló partizánoknak is végük, az ősi fészekbe begyűrűzött a változás. Így is van ez rendjén, kellett már egy kiadós huzat az áporodott felépítménybe. Pilhál György Magyar Nemzet
Globális „szép új világunk” válságörvénylései közepette soha senki sem tudja megmondani, hogy mennyi lesz majd végül a hitelezőnek visszafizetendő összeg. Elvileg lehet persze kevesebb is, mint amire az eredeti feltételek nyomán számítani lehetett, de az esetek döntő többségében végül mégis több, sőt sokkal több lesz.
És ennek az az alapvető oka, hogy a globális pénzhatalmi rendszer valójában teljesen ellenőrzése alatt tartja azokat az eszközöket, intézményeket, technikákat, amelyek segítségével tetszés szerint avatkozhat be a devizaárfolyamok alakulásába.
Vagyis valójában a hitelfelvevő folyamatosan a passzív elszenvedője mindannak, amit a hitelező diktál. Azt is ki kell mondanunk, hogy a devizahitelnek nevezett konstrukció a szó eredeti értelmében nem is hitel, hanem egy olyan spekulatív ügylet, amelyben a spekulációból adódó hátrányok – a jelek szerint – kivétel nélkül mindig a hitelfelvevőt, az előnyök viszont mindig a hitelező pénzhatalmi rendszert illetik.
Bogár László
Magyar Hírlap
A Temerinben történt incidenst nyilatkozatban ítélte el Bojan Pajtic tartományi kormányfő. „A ház, ahová a megtámadott fiatalok bemenekültek, tulajdonképpen az a Vajdaság, amelyben évszázadok óta építjük a nemzetek közötti bizalmat és tiszteletet. Azoknak pedig, akik ezt a házat sörösüvegekkel dobálják meg, sértéseket és szitkokat zúdítanak rá, gyűlölet grafitikkel csúfítják el, és el akarják pusztítani, csak azt mondhatjuk: nem adjuk ezt a házat”.
Magyar Hírlap
Szolidaritása jeléül „kitűzte” a Facebook-oldalára a székely zászlót Lucian Mandruta újságíró, az egyik legnagyobb hírtelevízió népszerű műsorvezetője. „Nem értem mi bajuk a Székelyföld zászlójával. Nyugaton mindegyik vidéknek megvan a történelmi zászlója.
Miért ne lehetne ez így nálunk is? Végül mi bajunk a magyarokkal? Nem igaz, hogy legalább ezer éve itt vannak? Tudják a román emberek, hogy hány csatában haltak meg magyarok, hogy megvédjék Erdélyt a töröktől, és a tatártól?
Nem tudják. A hazaszeretete nem azt jelenti, hogy bunkó módon viselkedsz azokkal, akiknek a neve nem végződik „escu”-val.
Úriember elfogadja azt, hogy a mellette élők identitásának éppen annyi joga van, mint az övének”.
Népszava
Sabin Gherman román újságíró szerint a nemzeti és regionális identitáshoz való alapjog biztosítása civilizációs, emberiességi kérdés. Másrészt jogi kérdés.
A székely zászló kapcsán pedig két, román bíróság és román bíró által meghozott döntés született, amelyek kimondják, hogy a székely zászlót, mint saját szimbólumot használhatja az adott közösség.
Közintézményekre is kitűzheti. Az ország több megyéjében, helységében és helyiségében ott lengedezik az adott település zászlaja. A Gorj megyei prefektus boldogan jelentette be, hogy megvan az olténiai megye zászlaja, amelyet Ponta miniszterelnökkel együtt tűz ki a Papusa-csúcsra. De Ialomita megyének is van saját zászlaja, mint ahogy a moldvai Neamt várán is büszkén lengedezik a történelmi Moldva lobogója, holott a havasalföldiek és a moldovaiak a történelem folyamán talán többet harcoltak egymással, mint a törökkel vagy tatárral.
Népszava
Bolgár György szomorúnak tartja, hogy nagy erős nyugati cégek, amelyek itt Magyarországon milliárd euróban, dollárban, forintban megszenvedték az Orbán-kormány „nagyon önkényes és durva beavatkozásait”, még annyit sem hajlandók tenni, hogy a Népszavában vagy a Klubrádióban hirdessenek.
Népszava
Drágabolgárúr a hazaáruló, nemzetellenes szoclib média egyik legvisszataszítóbb manipulátora , hazugsággyárosa Magyarországon - nem érti
Victor Ponta román miniszterelnök bejelentette, hogy március 9-én Budapestre látogat a Magyar Szocialista Párt meghívására .
„Március 9-én az MSZP meghívására Budapesten leszek, hogy arról beszéljünk: a magyar, a román, a szlovák és a szerb nép között nincs valódi probléma, annál is inkább, mert mindannyian európai polgárok vagyunk. Csak a szélsőséges és demagóg politika – és nem is a Fidesz a legszélsőségesebb, ott van nekik a Jobbik – használja ezeket a hamis provokációkat” – mondta a román miniszterelnök.
MTI, mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Más országban már régen repült volna a székéből a jegybankelnök, ha bármiféle felhatalmazás nélkül kiadta volna a legnagyobb bankok adatait egy harmadik félnek. Sőt, azt a vezetőt is sürgősen menesztették volna, aki olyan monetáris politikához adja a nevét, amelynek révén öt év alatt ezermilliárd forint kamatot kellett fizetnie a központi banknak. S el tudjuk képzelni, hogy például az angol jegybank elnöke külföldi offshore-számlákon őrizgeti a pénzét, mindezt kifelejti a vagyonnyilatkozatából, majd miután rajtakapják, nem hajlandó bizonyítékot mutatni arról, hogy itthon leadózta a vagyonát? Képtelenség lenne, ugye?
... Jó lenne végre lezárni azt az időszakot, amikor az a hibás, aki a tükröt felmutatja.
Szabó Anna
Magyar Nemzet