Uniformizálva
A jobboldali kormányok elleni támadások nem sok változatosságot mutattak a mögöttünk hagyott huszonhárom évben. Már az első szabad választás utáni napokban megfogalmazódott az összes rágalom, amelyet azóta is folytonosan hallunk az alkalmatlanságtól kezdve a pazarló gazdálkodáson át a weimarizálódásig, sőt a fasizálódásig. (Jellemző, hogy 1990 tavaszán még meg sem született a demokrácia és a jogállamiság, az Antall-rezsim mégis azonnal eltiporta azokat. Legalábbis az akkori ellenzék „tévedhetetlen” helyzetértéke szerint.)
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
Hadd lobogjon!
Magyarország sorsközösséget vállal a szimbólumának szabad használatáért küzdő székelységgel. Erről szól a kitűzött zászló. Nem csupán a bátor kezdeményező Budafok-Tétény és az őt követő, óráról órára sokasodó települések éreznek így - egy teljes ország áll a lobogó alatt. Miért ne tehetné, tehetnénk?
Lengjen csak szabadon a Székely Nemzeti Tanács zászlója, itt senki nem veteti le, itt szankciók nélkül hirdetheti: van még székely nemzetség, sőt büszke arra, hogy van.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Balul sikerült a korai baloldali kampány
Nagyon korán elkezdődött a választási kampány, ami annak köszönhető, hogy az elmúlt két évben a gazdasági nehézségek ellenére sem tudott az ellenzék áttörést elérni. Ha az MSZP nem tudja 2013-ban jelentősen növelni a támogatottságát, akkor nem lesz esélye kormányra kerülni 2014-ben.
Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában
Bayer Zsolt: Mit tegyünk?
A szerbek most élik a maguk Trianonját. Most vették el tőlük az országukat, most kényszerült népük saját egykor volt határain belülre – mégis idegenbe.
A szerbek most élik meg mindazt, amit mi megéltünk lassan egy évszázada. S annak az egy évszázaddal ezelőtti igazságtalan, barbár gyalázatnak a szerbek is haszonlesői és haszonélvezői voltak. S azt is megtapasztalhatták a szerbek akkor, lassan egy évszázaddal ezelőtt, hogy a magyarok képesek olyasféle hazaárulásokra, amelyekre talán senki más nem képes.
Megtapasztalhatták a szerbek, hogy a maradék Magyarországról magukat magyarként jegyző alakok rohangálnak át hozzájuk, és könyörögnek nekik, hogy vonuljanak be újra Szegedre, s hogy támadják meg a maradék Magyarországot, mert ott el kell távolítani a regnáló kormányt és ki kell irtani a „fehérterrort”.
Ezek a gazemberek utóbb mint „polgári radikálisok” és mint „kommunista forradalmárok” futottak be nagy karriert a hazai történelemoktatásban. Jászi Oszkárékról, Kun Béláékról van szó, és persze Linder Béláról, akit aztán Belgrádban temettek katonai tiszteletadás mellett.
Valahogy megszokták a szerbek, hogy mi ilyenek vagyunk, s hogy mivelünk nagyjából bármit meg lehet csinálni. Aztán lefölözték még a második világháború alatt elkövetett magyar kilengések PR-hasznát, és boldog önfeledtséggel vették tudomásul, hogy Tito partizánjainak magyar népirtásáról egyszerűen szó sem esik sehol.
Sem idehaza, sem odaát, sem pedig a „művelt” Nyugaton, pedig a „művelt” Nyugat roppant érzékeny ám, ha népirtásokról és emberi jogok sérelméről van szó. Egy esetet kivéve: ha magyarokat irtanak, és ha magyarok emberi jogait korlátozzák vagy éppen semmibe veszik.
A szerbek most, hogy saját Trianonjuk miatt égő, eleven seb a lelkük és a nemzettudatuk (lássuk be: ez érthető és méltányolható, különösen a mi részünkről), minden dühüket, frusztrációjukat, eleve meglévő és nemzetkarakterükhöz igenis hozzá tartozó kíméletlen vadságukat a vajdasági magyarokon akarják leverni.
Nem holmi átvitt értelemben értendő ez a kijelentés, hanem szó szerint.
Lassan hetente érkeznek a megdöbbentő, felkavaró és vérlázító hírek arról, hogy odaát magyar fiatalokat vernek meg és bántalmaznak brutálisan, csak azért, mert magyarok. Legutóbb is így hangzott a felszólítás: „Beszéljetek szerbül, ez itt Szerbia!”
Nos, ez így, ahogy van, tűrhetetlen.
S ezen agresszív rasszistaként viselkedő szerb fiatalok magatartásán és cselekedetein túl a szerb hatóságok hozzáállása a tűrhetetlenebb. A szerb hatóságok egyszerűen asszisztálnak mindehhez, illetve ha magyar fiatalok keverednek etnikai színezetű verekedésbe, akkor súlyos börtönbüntetést kapnak. Azt pedig elképzelhetjük, mit művelnek ezekkel a fiúkkal egy szerb börtönben…
Mit tehet az anyaország ebben a helyzetben?
A baloldal szerint semmit. Illetve leginkább azt, hogy még mi sütjük le a szemünket, és majd mi kérünk elnézést, amiért a puszta létünkkel sértjük mások érzékenységét. Ez az a baloldal, amelyik szellemi-lelki örököse az 1919-es tömeggyilkosoknak és hazaárulóknak, éppen a minap vonultak fel a kalapácsos emberrel díszített zászlók alatt, és csatlakozott hozzájuk a teljes MSZP.
A Jobbik ezzel szemben valószínűleg a kemény fellépést szorgalmazza, amely minden valószínűség szerint abban manifesztálódna szerintük, hogy Magyarország akadályozza meg Szerbia felvételét az unióba.
Ez eléggé ostoba lépés lenne.
Ugyanis csak egy unióba belépett Szerbia domesztikálható. Mindenki gondoljon bele, mit művelnének a szerbek a vajdasági magyarokkal, ha miattunk kimaradnának, illetve mi történne ma az erdélyi magyarsággal, ha Románia nem lenne uniós tagállam.
Akkor mi marad?
Sajnálattal és őszintén be kell vallanom: fogalmam sincs. De hogy valamilyen eszközzel véget kell vetni a magyarellenes atrocitásoknak, az bizonyosság. Máskülönben rettenetes események elé nézünk. A világ pedig enélkül is éppen elég rettenetes.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
A globális válság a hozzánk hasonló félperifériás országokat sújtja legerősebben - Rövid lapszemle
Tanács István szerint mostanában sokat beszélnek arról, hogy félmillió magyar dolgozik Nyugat-Európában. A hazai közbeszédben úgy tűnik fel, mintha ez sajátosan magyar jelenség volna – holott már évek óta fogalom a „lengyel vízvezeték-szerelő”. A kínai, indiai munkás akármennyire rosszul él ma is, másként éli meg, mert sokkal jobban él, mint tavaly meg tavalyelőtt.
Ők emelkednek, mi csúszunk le – talán majd 2050 körül összeérünk, ha a mindenkori kormányunk a munkajövedelmek erőteljes csökkentésével vagy elinflálásával fel nem gyorsítja a kiegyenlítődést.
A globális válság a hozzánk hasonló félperifériás országokat sújtja legerősebben. A kutatás-fejlesztés megvan nélkülünk, az összeszerelő rabszolgamunkára pedig tömegével áll glédában a miénknél olcsóbb munkaerő Ázsiában és Afrikában.
Miután Bulgáriából egy egész nemzedék távozott Nyugatra, két-hárommillió román robotol Spanyolországban és Olaszországban, Tanács nem is talál rá magyarázatot, hogy egy olyan mély válságban lévő gazdaság, mint Spanyolországé, ahol 25 százalék körül van a munkanélküliség, miből képes eltartani a sok millió saját állástalanját, akik nem dolgoznak semmit, és azt a másfél millió románt meg a családjukat, akik elvégzik helyettük a munkát.
Görögországba az athéni olimpia idején egymilliónál több pakisztáni és bangladesi feketemunkás szivárgott be.
Népszabadság
A rendőrállam hivatalosan megérkezett Amerikába
Lovas István úgy látja: az Egyesült Államok amerikai bírálói szerint országukban megszűnt a valódi demokrácia. Naomi Wolf, egy hamisítatlan amerikai balliberális híresség szerint miután az amerikai hadsereg és kereskedelmi érdekeltségek több tízezer robotgépet importálnak az amerikai légtérbe azzal a kifejezett küldetéssel, hogy ott megfigyelést végezzenek, ez azt jelenti, hogy a rendőrállam hivatalosan megérkezett.
A Daily című San Franciscó-i napilapban Michael Brick tudósít arról, hogy kormánytényezők csendben szofisztikált lehallgató-rendszereket szerelnek fel városi buszokra, hogy kihallgassák, miről beszélnek az utasok.
Vajon „drágabolgárúr” hány órát töltene el a világszerte köztudottan „elnémított” Klubrádióján, ha ugyanezt Tarlós István főpolgármester tenné a főváros kék buszain?
Azok az amerikai állampolgárok, akik az ilyen vonalak átlépése ellen külföldön tiltakoznak, rosszul járnak. Hazatérve az amerikai repülőtereken megállítják, órákon át hallgatják ki őket. Laptopjaikat az amerikai kormány lefoglalja, és olykor csak hónapok után adja vissza nekik.
Laura Poitras dokumentarista filmest amerikai repülőtereken több mint negyven alkalommal tartóztattak fel, hallgatták ki, másolták le hitelkártyáit és jegyzeteit, majd egy ízben laptopját, fényképezőgépét és mobilját negyvenegy napon át „a szervek” maguknál tartották.
Képzeljük el, milyen fejmosást kapna most az EU-tól, és az amerikai kormánytól is a mai budapesti kormány, ha így cselekedne Heller Ágnessel vagy Konrád Györggyel.
Magyar Nemzet
A kereszténység adja meg az európai identitást
Emléktáblát avattak Varga Béla balatonboglári plébános, a nemzetgyűlés volt elnöke tiszteletére Veszprémben.Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára avató beszédében felidézte a nemzetgyűlés egykori elnökének, a Független Kisgazdapárt országos alelnökének alakját, méltatta hazaszeretetét és hűségét hite iránt.
Az államtitkár megemlékezett arról, hogy Varga Béla küzdött a náci és a kommunista diktatúra ellen is: segítette a német fogságból Magyarországra szökött francia hadifoglyokat, számos lengyelt és zsidót bújtatott. Ezzel megmutatta, hogy a keresztény ember nem lehet megalkuvó, beletörődő; a kereszténység bátorságot jelent, szembeszállást az akkori hatalommal - szögezte le.
A plébános életének abból a szakaszából is hozott példát, amikor nemzetgyűlési képviselő lett, a kommunisták mégis semmibe vették országgyűlési képviselői státuszát, nyomoztak utána. "Ebből látszik, hogy a kommunisták sohasem fogják tiszteletben tartani egyszer sem a népakaratot, nem fogja érdekelni őket, hogy kinek van többsége, s kinek kisebbsége, nem fognak tisztelni egyetlen egy demokratikusan megválasztott állami vezetőt, képviselőt, köztársasági elnököt vagy bárki mást, nekik csak a saját céljaik a fontosak. Ha kell, ehhez igazítják az elveiket" - fogalmazott Rétvári Bence.
Szólt arról, hogy a kommunizmus alatt egymillió embert vontak rendőrségi eljárás alá, 650 ezer ember ellen emeltek vádat, 390 ezer elmarasztaló ítélet született a bíróságokon.
Varga Béla példamutató életútjának elemzésén át végül arra a következtetésre jutott: Európában a kulturális, nyelvi, történelmi, művészeti, hagyománybeli adottságok különbözőek, egyedül a kereszténység közös; a kereszténység adja meg az európai identitást. A keresztény értékrendű politizálás európai politizálást jelent - hangoztatta Rétvári Bence.
MTI, fidesz.hu
A Fidesz nem enged az Alkotmánybíróságnak eredeti elképzeléseiből - azokat beemeli az Alaptörvénybe
Minden kormánypárti képviselő aláírta az alaptörvény negyedik módosításáról szóló javaslatot. Rögzítik, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
A Fidesz abból nem enged, hogy csak a közmédiában legyenek kampányhirdetések.
Az Alkotmánybíróság csak azokat a rendelkezéseket vizsgálhatná, amelyeket az indítványozó kért, vagy amelyek azokkal „szoros tartalmi összefüggésben” állnak. Ennek jelentőségét az adja, hogy Áder János eredetileg nem kérte a választási regisztráció felülvizsgálatát, az Ab mégis megtette és alaptörvény-ellenesnek találta.
A jövőben erre nem lesz lehetősége. Bekerül az Alaptörvénybe, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének joga van áthelyezni a pereket, illetve a parlament különbséget tehet a vallási csoportok közt.
Rögzítenék, hogy az önkormányzatok feladata szállást biztosítani a hajléktalanoknak, de cserébe rendeletben jogellenessé minősíthetik, ha valaki bizonyos meghatározott közterületen életvitelszerűen tartózkodik.
Az alaptörvényben rögzítené a Fidesz a hallgatói szerződés lehetőségét is: a felsőoktatási tanulmányok államilag finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.
Bekerül az alaptörvénybe, hogy sarkalatos törvényt kell alkotni a „családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre” vonatkozó szabályokról.
hvg.hu
Az alkotmányba kerül a kommunizmus bűneiről szóló politikai nyilatkozat nagy része is, bár az MSZP-t név szerint már nem említik meg.
Az AB – a választási regisztráció kivételével, amelyet idén januárban minősített alkotmányellenesnek – nem zárta ki, hogy a megsemmisített rendelkezéseket az alaptörvénybe emeljék, csupán arra figyelmeztetett, hogy azok nem bonthatják meg az alkotmány egységét, és az alapjogok védelmének szintjét nem lehet mérsékelni.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy az alaptörvényt, illetve annak módosítását tartalmi szempontból a bírák nem értékelhetik.
Népszabadság
Egy Orbán-Putyin találkozó soha nem csak arról szól, hogy a gázvezetéken mennyiért jön a gáz - rövid lapszemle
Járosi Márton szerint ha az energiaellátás biztonsága elsősorban nemzeti hatáskör és kormányzati felelősség, akkor az energiapolitikára nem szabad ráhúzni a „neoliberális piaci kényszerzubbonyt”.
Világosan kell látni, hogy nyugati szövetségeseinktől csak (piaci) ideológiai tanácsokat kaptunk, s ezekre alapozva nemcsak energetikai vagyonunk nagy részét szerezték meg a nyugati multinacionális befektetők, de annak hasznát is kiszivattyúzták az országunkból.
Tény, hogy ezzel szemben a primer energiák: az olaj, a földgáz és a hasadóanyag Oroszországból áramlik hazánkba.
Az ellátásbiztonság elsősorban politikai garanciákkal, az ezt megalapozó közös energetikai befektetésekkel lehetséges. Az állami közösségi tulajdonosi jelenlét legalább részleges helyreállítása megkerülhetetlen.
Ennek egyik fontos eleme a közszolgáltatások elhibázott privatizációjának részleges visszafordítása is.
Magyar Nemzet
Lázár János szerint úgy áll a helyzet, mint Bethlen Gábor erdélyi fejedelem idején, amikor a török és az osztrák között próbáltunk egyensúlyozni. Most a németek és az oroszok között próbálunk talpon maradni.
Egy Orbán-Putyin találkozó soha nem csak arról szól, hogy a gázvezetéken mennyiért jön a gáz.
Népszabadság
Nem a személyi kérdés a fontos, hanem a pénzügypolitika várható irányváltása
A piacon mind többen számolnak Matolcsy Györggyel, mint monetáris vezetővel, de mint azt a legtöbb szakember kiemeli, nem a személyi kérdés a fontos, hanem a pénzügypolitika várható irányváltása. Ebből a szempontból pedig már eldőlt a kérdés: a kormányzat több tagja, többször megüzente, mit vár az MNB-től: stabilizálja a forintkötvény másodpiacát, ha ott nyomás keletkezne, tartsa a szükséges mederben az árfolyamot és segítsen felfuttatni az üzleti szféra hitelezését.
Ezeket az általános célokat a piac eddig nyitottsággal fogadta. Matolcsy nevével egyre kevésbé lehet a befektetőket riogatni. A kommunikációs teszt bevált, amiből két következtetést is levonhat a kormányfő: Matolcsytól már kevésbé félnek a befektetők, mint pár hete (és lehet, hogy pár hét múlva még ennél is kevésbé fognak), illetve hogy működik az IMF-tárgyalások „kiáraztatásához” már kipróbált stratégia.
Vagyis, hivatalos bejelentés csak azt követően lesz, hogy a bejelentés tárgyát már minden érintett rég tényként kezeli. Matolcsy pályafutását egyértelműen megkoronázná az MNB-elnökség hat évre szóló elnyerése, amivel pont el is éri a nyugdíjkorhatárt, míg Varga Mihályra még hosszú kormányzati karrier vár, amihez viszont időszerű a nagyobb szerepvállalás.
A legfontosabb kérdés mit fog csinálni tavasztól az MNB: segíteni fogja a kereskedelmi bankokat, vagy megkerüli a bankszektort, és kiválasztott intézményeken keresztül célzott hitelezést vezet be?
Napi Gazdaság