Művészek tiltakoznak a Fekete Györgynek címzett, de kormánynak szánt politikai hecckampány ellen
Fekete Györgyöt felhasználva a kormány ellen indult politikai hecckampány – áll az MMA több tagja, köztük Czakó Gábor író, Mezey Katalin költő, Schrammel Imre keramikus, Somogyi Győző és Szemadám György festők által jegyzett nyilatkozatban. Elhangzottak a MMA egyes képviselői részéről olyan megfogalmazások, amelyekkel az aláírók nem értenek egyet. Nagyra értékelik mindazt, ami Makovecz Imre szellemében a magyar művészeti élet megújítása érdekében történt. Fekete György mellett is kiállnak, hiszen „neki köszönhetően jutott idén kétszáz művészeti szervezet és alkotó szakmai és anyagi lehetőségekhez”.
Magyar Nemzet
Még újabb alkotmány - Éhes disznó is makkal álmodik
Különböző ellenzéki pártok és mozgalmak elmélyült tárgyalásokba kezdtek egymással. Szerintük új alkotmányra van szükség, mert a jelenleginek se társadalmi, se tartalmi legitimációja nincs. Ezen mondat pontos értelmét nem ismerjük, feltételezésünk szerint a tartalmi legitimáció hiánya arra vonatkozik, hogy nem tetszik az ellenzéknek.
A társadalmi legitimáció meg a népszavazást jelenheti, amire valóban nem került sor, hiszen a több száz paragrafusból álló szöveget hogyan lehetne népszavazásra bocsátani. Az egészet egyben? Mi van, ha csak két-három mondat nem tetszik? Utasítsam el az egészet? Avagy szavazzunk minden paragrafusról külön-külön?
Ezt még a bázisdemokrácia oly elkötelezett hívei, mint Bárándy Gergely, Szigetvári Viktor vagy Kónya Péter sem gondolhatják komolyan. Bárándy kijelentette, ők még kétharmados többség birtokában sem akarnának egyedül alkotmányozni. Ehhez képest Szigetvári már egy teljes alkotmánnyal a hóna alatt jelent meg arra az esetre, ha 2014-ben kétharmaddal nyerik a választásokat.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Politizáló Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybírósággal erősített a baloldal 2012-ben. Emberi jognak nyilvánították, hogy mindenki ott fagy meg ahol akar, nem lehet senkinek az életét megmenti, hogy „birka” módjára olyan helyre kerüljenek, ahol tisztálkodhatnak, normális ételt kaphatnak és kényelmes emberi módon éjszakázhatnak. Nekem viszont nincs jogom arra, hogy tiszta, emberi ürülékmentes aluljáróban közlekedjek az unokáimmal. Paczolai Péternek és társainak még arra is volt idejük, hogy a család fogalmát teljesen liberálisan értelmezzék, felrúgva minden emberi és keresztényi értékrendet.
Most legutóbb olyan témában döntöttek, hogy a kommunisták által kivégzettek nem olyan ártatlan áldozatok, mint a holokauszt áldozatai. Hisz alkotmány ellenes mondták ki, hogy felelősségre lehessen vonni mindazokat a balodaliakat akik, ártatlan emberek életét tették tönkre, hogy hosszú évekre bebörtönözték, megfosztották vagyonuktól elvéve tőlük mindent, amiért az életükben megdolgoztak. Azokról nem is beszélve, akik életükkel fizettek tobzódásaikért.
A felelősségre vonásuk alkotmányellenes. Az MSZP megrendelésére a választási regisztrálás sem felel meg szerintük az Alaptörvény elveinek. Annak ellenére, hogy Amerikában a regisztrálás a demokrácia része, igaz ott nem Paczolai az AB elnöke.
Most az Alaptörvényről mondtak véleményt, ami alkotmányellenes, de Őket ez izgatja a legkevésbé. Követték a nagyelőd Sólyom László példáját, aki megakadályozta az elszámoltatást, aminek ma is érezzük káros hatását. Jutalmul négy évig az ország elnöke lehetett azok jóvoltából, akiket ma mindennek elmondd csak jónak és tisztességesnek nem.
Arra még nem találtak lehetőséget és időt, hogy azt a törvényt vizsgálják alkotmányossági szempontból, hogy azokat, akiket csak rendőri tanúskodásra – vélhetően egymást védve hamisan tanúskodva - ítéltek el, ügyét a bíróság újra tárgyalja és kimondhassa ártatlanságukat. Saját bírótársaik ügyében a nyugdíjazás ellen bezzeg találtak időpontot.
Ha az ország 2013-ban gyarapodni és fejlődni akar, ha azt akarjuk, hogy mozgásba lendüljön a gazdaság, növekedjen az életszínvonal, magának az Alkotmánybíróságnak is meg kell újulni, ha másképp nem lehet a jelenlegi elnök nélkül. Támogatni kell az Orbán kormányt és nem farizeus módon akadékoskodni, mert a gyűlölet és a politikai megrendelésből hozott döntések nem vezetnek eredményre, csak kárt okoznak a nemzetnek.
Veér Gyula
demokrata.hu
Bayer Zsolt: az A8-as Audival járó maffiózók mind cigányok - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=hlbUuwDv1OU
Bayer Zsolt: Ki ne legyen? - (teljes cikk)
kinek legyen hobbija a népi magyar hagyomány,
kinek jusson másfél bála angolpólya-adomány,
kinek bocskor, rámás csizma, cifra mente, kacagány,
kinek jusson, mér’ is jutna, szar se jusson, ha cigány
Ez a négy sor Erdős Virág Na most akkor című remek verséből való. Ezt pedig Balogh Gábor írta tegnap a Jobbegyenesen:
„Aki érezte már az éjjel felé imbolygó alakok láttán a görcsöt a gyomrában, és fohászkodott: istenem, csak ne cigányok legyenek – az tudja, miről beszélek. Aki érezte már a megaláztatást izzani az arcán, miközben röhögve pakoltattátok ki vele a táskáját – annak nem kell magyaráznom, miről van szó. Annak sem, aki húzódott már össze, próbált láthatatlanná válni a vonaton vagy a buszon, mikor ti felszálltok, és lehetőleg egymástól jó messzire leültök, hogy átordibálhassatok az egyik végéből a másikba – csak hogy érezzük, hogy az egész a tiétek. Az egész vonat, az egész busz – az egész ország.”
E két idézet között található a magyarországi cigánykérdés.
2013 egy újabb Cozma-üggyel indult. A különbség annyi, hogy az áldozatok nem nemzetközileg ismert sportolók, hanem „csak” ifjúsági élsportolók. Akiket megkéseltek a gyáva, undorító, kártékony állatok.
Ez a fenti mondat lesz az indok a műfelháborodásra. Ami sokkal egyszerűbb, sokkal kifizetődőbb és sokkal több hasznot hajt a polkorrekt világban, mintsem szembenézni a tényekkel.
A tények pedig ezek: a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Akkor és azzal akar üzekedni, akit és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol.
Ott és akkor ürít, ahol és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol. Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol.
A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért ebből a nyomorult világból, az az erőszak.
Mindeközben a cigányság ezen állattá lett fele az idióta nyugati világ „vívmányait” használja. Nézze meg mindenki, hogyan pózolnak a Facebookon, kezükben fegyverrel, nyakukon félkilós aranylánccal, pofájukon a „bármikor kicsinállak, te hülye magyar paraszt” kifejezéssel a „megélhetési bűnözők”.
Nézzétek meg a Sávoly Gergőt leszúró patkányt és haverjait a Facebookon: látni fogjátok, hogy mindhárom potenciális gyilkos. Eo ipso gyilkos. Nem tolerálni kell és megérteni, hanem megtorolni. És éppen itt követi el a legnagyobb bűnt az idióta nyugati világ polkorrekt része.
Puszta számításból és önérdekből úgy tesz, mintha ezek az állatok bármiféle okból is tolerálhatók, megérthetők, sőt tisztelhetők lennének, mintha járna nekik bármiféle megbecsülés és emberi méltóság. És az a legiszonyatosabb ebben az egész agyrémben, hogy ezek pillanatok alatt teszik tönkre a cigányság normális felének esélyeit.
Amikor Oláh Gergő megnyerte az X-Faktort, éppen azon gondolkodtam, hogy lám-lám, mennyire szép és csattanós választ adott az összes, magyarokat rasszistázó rohadéknak a nép, amikor ezt a tehetséges, szimpatikus, szerény és meghatóan mélyről jövő cigány fiút szavazta meg a verseny győztesének. S azt gondoltam még, hogy ez a mélyről jött és nagyon is szerethető cigány fiú egymaga többet tett a cigány–magyar konfliktus enyhítéséért, mint az összes „jogvédő” gazember együttvéve.
Aztán eljött szilveszter éjszakája, és eljött megint vagy negyven rohadt állat cigány, köztük az a bizonyos Jónás János, és nekilátott ölni. Mert nem tudtak azonnal bemenni hugyozni a budiba, amikor rájuk jött. Mert várniuk kellett volna két percet. Mert… Nincsen mert. Azért, mert nem emberek. Mert kést rántanak nyomban, ha negyvenen is vannak, és szúrnak. Szívre, sokszor egymás után. Uramisten, mennyire elviselhetetlen mindez, mennyire tönkretesz mindent, ami emberi. És mennyire nincs helye itt semmiféle magyarázkodásnak és toleranciának!
És a lényeg még csak nem is ez! A lényeg, az elviselhetetlenség esszenciája még csak ezután következik! Ugyanis a késelők családjai nem magukba fordulnak, nem összetörnek, nem bocsánatot kérnek – hanem megfenyegetik az áldozatokat és azok családtagjait: ha vallomást mernek tenni, akkor „még több vér fog folyni”.
Nos, akkor tegyük fel a kérdést Erdős Virág után szabadon: na most akkor, nagyokosok, mi legyen? Vagy úgy is kérdezhetjük: ez itt még egy társadalom? Mert ha igen, akkor a rendőrség még ma elviszi a fenyegetőző állatokat. S ha nem, akkor a szigethalmi közösség gondoskodik róla, hogy soha többé ne legyen kedvük fenyegetőzni. Minden más esetben bátran elmondhatjuk magunkról, hogy mi már nem vagyunk emberi társadalom többé.
„mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,
ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen”
Ezt kérdezi Erdős Virág. Legyen minden Oláh Gergő, és éljen velünk boldogan. Az állatok meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Az álorcás magyar
Most mégsem erről a sokak által sokat tárgyalt kérdésről szeretnék töprengeni, hanem egy bizonyos „álorcás magyarról” – 2013 ugyanis (mások mellett) Bethlen Gábor jubileumi éve is. Az idén október 23-án lesz négyszáz éve, hogy a kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta. A kerek évforduló jó alkalmat és lehetőséget kínál történészeknek, politikusoknak, közíróknak s minden gondolkodó magyarnak, hogy magunkba szálljunk, meggondoljuk és megvitassuk egymással, hogy ma mit jelent nekünk az a különleges életmű, államférfiúi teljesítmény és történelmi példa, ami Bethlen Gábor nevéhez kapcsolódik. „Álorcás magyarnak” nevezte őt egy nagy erdélyi költő, a hozzá hasonlóan protestáns Reményik Sándor, mert a Mohács után ketté-, majd három részre szakadt, a török és a német harapófogójába szoruló Magyarországon az „új mulatság” más magyart kívánt: „Kardos magyart, de álorcásat is, / Sok ellenség közt zúzott csontjait / Bölcsen forgató »praktikás« magyart.” A magyar romlásnak századában mit tett Bethlen? „Előre két lépés meg vissza három, / Kettő kelet, kettő nyugat felé: / Az ördögökkel kellett cimborálni / Látszatból néha, – mindig Istenért!” És mi lett a „véres bujócska-játék” eredménye? „Erdély épült az álarc alatt / S a magyar mérleg egyensúlya lőn / Világ-súlyok vak zuhanása közt.” Faggyas Sándor Magyar Hírlap
Ingyen képezzünk diplomás szakembereket a Nyugat számára?
Kövér László nem érti, a hallgatók miért nem szolidárisak az idősebb korosztályokkal, akiket a diplomájuk átvétele után itthon kellene gyógyítaniuk, akiknek a gyerekeit tanítaniuk kellene? Cinikus módon a hallgatók röghöz kötésének nevezik mindezt. A demonstrációkat szervezők, úgy tűnik, azt gondolják, hogy csak jogaik vannak, de kötelezettségeik nincsenek a közösséggel szemben.
Ez morális nonszensz.
A célokat tekintve nem szabad meghátrálni. Nem fogadható el, hogy az ország ebben a válsághelyzetben ingyen képezzen diplomás szakembereket a Nyugat számára.
Ebben nincs kompromisszum, nincs hátrálás. Az sem fogadható el, hogy a hallgatók több mint harminc százaléka ne végezze el az egyetemet, csak a hallgatói jogviszonyból eredő előnyöket élvezze.
Magyar Hírlap
Szemben a kommunistákkal - nem érdemes erőltetni a dolgokat
Az oktatás átszervezését nevezte az elmúlt két és félév legnagyobb tettének Orbán Viktor, mivel az általános iskolát eddig gyakran az alapvető képességek elsajátítása nélkül hagyták el a diákok, a szakmunkásképzőt pedig úgy, hogy sokszor alapvető szakmai ismereteik hiányoznak. Az egyetemről sokan úgy jönnek ki, hogy diplomájuk a gyakorlatban nem lehet használni.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor szerint "a kormány nyílt lapokkal játszott, volt elképzelése arról, hogy miként jut el a kitűzött célokhoz, azonban a diákok nem értettek egyet ezzel, félelmet keltett bennük. A diákmozgalom sohasem parancsszóra kezdődik, de nem is áll le parancsszóra. 1982-ben „ahogy mi is belendültünk, nekünk ott az egyébként okos KISZ-esek mondhattak, amit akartak. Egész egyszerűen elmentünk mellettük. Ugyanígy jártunk mi is. Ilyenkor – szemben a kommunistákkal – nem érdemes erőltetni a dolgokat."
Népszabadság
Minden évben hétszázezer embert megöl a dohányzás az EU-ban
Elrettentő fotókat nyomtatnak majd a cigarettásdobozokra, méghozzá jó nagy méretben. A brüsszeli testület az ünnepek előtt állt elő a javaslattal. „A cigarettás dobozok veszélyes drogot tartalmaznak, hát akkor így is nézzenek ki, ne úgy, mint egy parfüm vagy szájrúzs” – támogatta az elképzelést Glenis Willmott brit munkáspárti EP-képviselőnő.
A csomagolás oldalán külön felirat tájékoztat majd arról, hogy a dohányfüst több mint hetven rákkeltő anyagot tartalmaz. Minden évben hétszázezer embert megöl a dohányzás az EU-ban.
A PhilipMorris és a British American Tobacco (mindkét gyártó több milliárd eurós haszonnal zárta a tavalyi évet) aránytalannak nevezték a javaslatokat, és megígérték, hogy hallatni fogják a hangjukat.
Népszabadság
Összefoglaló a választási regisztrációval kapcsolatban az Alkotmánybíróság döntését követően
A miniszterelnök és a Fidesz elnökségi tagjai konzultációt folytatottak, és az a döntés született, amely szerint 2014-ben nem lesz választási regisztráció.
Az Ab döntése után is van lehetőség arra, hogy a Fidesz módosítsa az alkotmányt, és az alaptörvény szövegében biztosítsa a regisztráció alkotmányos védelmét. A kétharmados parlamenti többségnek ehhez megvan a választóktól kapott felhatalmazása, a politikai ereje, de az erő nem minden. Az ész szava és a politikai felelősségérzet mást kíván.
A Fidesznek mindig is fontos volt, hogy a demokrácia nyugodtan, kiszámíthatóan és kiegyensúlyozottan működjön. Egy esetleges alkotmánymódosítás viszont elhúzódó politikai és jogi vitákat, bizonytalanságot eredményezne, a választók körében pedig a zűrzavar érzését keltheti.
A Fidesz minden részletkérdésben tanulmányozni fogja az Ab döntését, és azt tiszteletben tartva februárra, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetére alakítja ki a végleges normaszöveg-javaslatot.
A döntés csak a határon belül élőkre vonatkozik, ugyanis az Ab nem kritizálta azt, hogy regisztrációval jöjjön létre a névjegyzék a határon túl élő magyar polgárok esetében, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon. Ugyanígy azok esetében is, akik kisebbségi listára akarnak voksolni.
A külföldön dolgozó több százezer magyar választójogának gyakorlására megoldást jelentett volna az előzetes feliratkozás, az Ab határozatát követően azonban ez a probléma még megoldásra vár.
A Fidesz szerint az előzetes feliratkozáson kívül a többi kérdésben politikai és közjogi egyetértés van. A kormányoldal az egész rendszer modernizálására törekedett, és évtizedes problémákat orvosolt. Az új szisztéma alapelvei közé sorolható a kisebb létszámú Országgyűlés, a választókörzetek arányosítása, továbbá az, hogy megváltozott a jelöltállítás rendszere, megszűnt a sokat bírált ajánlószelvényes megoldás.
A választási rendszer megújításának kérdése évek óta a parlament és a politika napirendjén szereplő kérdés. Valamennyi párt egyetértett abban, hogy tényleges változtatásokra van szükség ahhoz, hogy egy valóban modern, a XXI. század változásaihoz igazodni képes választási rendszere legyen Magyarországnak.
A Fidesz egy olcsóbb választási rendszer mellé tette le a voksát, így egyfordulós lesz a szavazás, az új kampányszabályozás pedig elősegíti az átláthatóságot, és visszafogja a pártok költekezését. Különösen fontos, hogy a határon túli magyarok számára a Fidesz megteremtette a politikába való beleszólás lehetőségét.
A választójogi reform időszaka lezárult, minden fontos kérdésben döntés született, a választások pedig jogi értelemben stabil körülmények között lebonyolíthatók.
Patrióta Európa Mozgalom