Az USA, az "emberi jogok védelmének bajnoka" otthon nem enged meg semmiféle "kilengést"

                        Belföldi terroristáknak minősítette a tőzsdei nyerészkedők és a politikusok hatalmaskodásai ellen harcot hirdető Foglald el a Wall Streetet! csoportok tagjait az FBI. A terrorista minősítés miatt a szövetségi nyomozók akár le is hallgathatták a mozgalmak vezetőit. Az FBI – amely megpróbálta mindenáron vissza és titokban tartani az információk kiadását – indoklása szerint azért vetettek be terrorelhárító ügynököket, mert attól tartottak, hogy a csoportok a kormánnyal szembeni dühös ellenszenv melegágyai lesznek. Az Amerikai Szabadságjogi Unió vezető jogásza, Linda Lye nem érti, miért számítana a politikai tiltakozás nemzetbiztonsági kockázatnak. Magyar Nemzet  

Egy kiváló példa az internacionalista, globalista gondolkodás agyrémeinek áltudományos magyarázatára

                          Marsovszky Magdolna antiszemitizmuskutató szerint az Orbán-kormány nemzetkoncepciójának központi eleme az az elképzelés, hogy létezik egy „magyarság”, mint kulturálisan vagy etnikailag homogén közösség, s Európát ennek megfelelően a „nemzetek Európájának” tekintik. A „nemzetek Európája” szemlélet Marsovszky szerint a faji alapon álló kirekesztő gondolkodás modern megjelenési formája. Az univerzális emberi jogok gondolatával ellentétben nem az egyének egymásmellettiségének sokszínűségét hirdeti, hanem a különböző népcsoportok vagy etnikumok homogén, zárt kultúráinak egymásmellettiségét. Ez az ideológia azt feltételezi, hogy az egyes népnemzeteknek, népcsoportoknak változatlan, egységes kulturális identitásuk van, és hogy ezt a kulturális identitást az „idegen befolyás”-sal szemben meg kell védeni. Az etno pluralizmus a „tiszta” kultúráért folytatott harca a felvilágosodás és az emberi jogok elvei ellen indított hadüzenetté válik. Népszabadság

Bethlennek, Kállay Miklósnak és Horthynak is komoly érdemei vannak - vélemény egy ellenzéki értelmiségitől

                          Ungvári Krisztián szerint 1944. március 19-ig a Horthy rendszer közjogi állapotából jogfolytonossági vagy morális szempontból is több elemet fel lehet vállalni. A korszaknak volt egy politikai elitje, ami ma is nagy segítségére lehetne az országnak. Ungvári sokat adna érte, ha gróf Bethlen István újra megjelenhetne a magyar politikában és hozzá hasonló emberek határoznák meg azt, hogy mi a „polgári” és „jobboldali”. Bethlennek, Kállay Miklósnak és Horthynak is komoly érdemei vannak 1944. március 19-ig. A sors iróniája, hogy legfőbb érdemeik éppen abban vannak, hogy egy csomó dolgot megakadályoztak, amit ennek az országnak a politizáló közvéleménye követelt. Bárcsak olyan antiszemitákból állt volna a magyar vezetés, mint Horthy: akkor nem lettek volna deportálások. De nem csak olyanokból állt, hanem sokkal rosszabbakból. Horthy 1938-tól egyetlen zsidótörvényért sem lelkesedett, és csak arra van adat, hogy ezek következményeit enyhíteni kívánta. 1944-et követően Kállay és Bethlen pedig menekülésre kényszerült, Horthy pedig emberileg és politikusként egyaránt keveset tudott tenni. Ám ha figyelembe vesszük a kor balliberálisok által meghatározott közhangulatát és a magyar belpolitikai viszonyokat, lehetnénk megértőbbek vele szemben. hvg.hu 1944. március 19-én a németek megszállták hazánkat - (szerkesztő megjegyzése)

Az agyrém neve: liberalizmus

                    Molnár Tamás szerint (idézi Bayer Zsolt) a liberalizmus, amely úgy lépett színre az újkor hajnalán, mint amelyben minden eszme felvirágzik majd, hervadt rózsává vált, és kirekesztő rendszert képvisel. Eltűnnek a közös értékek és normák, felbomlik a rend, mert minden ember autonóm.   Ez helyesnek tűnhet addig a pillanatig, amíg nem tapasztaljuk, mit jelent a gyakorlatban. Jobban bánnak a rossz tanulóval, mint a jóval, és végül ő lesz a minta. A bűnözőt gondoskodás veszi körül, az áldozat gyanússá válik, a nagy teljesítményeket nem méltányolják, a középszerűséget megjutalmazzák. Az erény és a bűn, a törvényes módhoz képest helyes vagy helytelen cselekedet fogalmai megszűnnek létezni, mert nincs mihez viszonyítani őket. Ez az atomizáció logikus következménye a nominalista doktrínának, amely az egyéni ítéletek véletlenszerű találkozását feltételezi, amit ma úgy hívnak: konszenzus. Magyar Hírlap

A gazdaság nem elkülönülő zárvány

                                              Székely János püspök szerint a gazdaságnak is a mostaninál sokkal tágasabb törvényszerűségek szerint kellene működnie. A gazdaság nem elkülönülő zárvány, célja nem a haszon, főleg nem a kevesek haszna, hanem afféle tevékenység, amelynek legfőbb szándéka olyan körülményeket teremteni, hogy minden ember méltó körülmények között élhessen. Magyar Nemzet

Hol a boldogság mostanában?

                    Bogár László szerint számos, a nyugati létformát nem átvevő, ősi szakrális rendben élő, főként ázsiai társadalom látszik a hivatalos GDP-adatok szerint koldusszegénynek, miközben hétköznapi életének megformálása szinte minden szempontból harmonikusabb és egészségesebb, mint egy európai nagyvárosban élő nyugati emberé. Magyar Hírlap

Szakadék

A történelmi vereség a totálisan felelőtlen ellenzék pozíciójába lökte a korábbi, bukott kormánypártokat, utód- és maradványszervezeteiket, sajtójukat és értelmiségüket; kellő nemzetközi hátszelük segítségével ahhoz volt erejük, hogy tovább mélyítsék azokat a bizonyos árkokat. Szerető Szabolcs Magyar Nemzet

Színjáték az Együtt 2014 és az MSZP hosszas egyeztetése

                          Ha ugyanis megnézzük, hogy január 2-án, vagy a következő hetekben, hónapokban kik ülik körbe a tárgyalóasztalt, akkor azt láthatjuk, hogy olyan emberek, akik 2010 előtt együtt kormányoztak. Esetükben az érdekek és a gondolkodásmód nem esik olyan távol egymástól, ami ilyen hosszú egyeztetés-sorozatot indokolna. Viszont ezzel nagyon jól tematizálni lehet a közbeszédet, fel tudják magukra hívni a figyelmet.

A nap verse - Füzesi Magda: Anyám

                                  Anyám   "Gyakran elnézem két kezét: miattunk szántja annyi ránc. Napjai hullnak szerteszét, mint rossz fazékról a zománc. Reggel rohan, munka vár, este a kertben toporog. A küzdésben hol a határ nem tudja. Annyi a dolog! Nagymamát őrzi délelőtt, délután óvja a lányomat, s mert megnyergeli az időt, őt szolgálja a virradat. sorsomról számvetést csinál, bánatomra is gondja van. Az én világom körbejár, s minden napom haszontalan." Füzesi Magda (Nagybereg - Kárpátalja, 1952) - költő    

Sarkosan fogalmazva A A A Szentmihályi Szabó Péter - 2013. január 3., csütörtök Hirdetés   Korábban idéztem egy 1845-ös Deák-levélből, most egy másik rész igazságára hívom fel a figyelmet: „Mely gazdaság évenkint többet kiád, mint bevesz, annak előbb-utóbb tönkre kell mennie: éppen így áll a nemzetek sorsa. Nemzetünk végre öntudatra jött, és most az a kérdés: hogyan kell és lehet e bajon segíteni? Egy elhanyagolt gazdaságot restaurálni két mód van: tudniillik vagy jövedelmet kell szaporítani, vagy pedig a kiadást fogyasztani.” A kormány mindkét lehetőséggel megpróbál élni, és a világ összes felelős kormánya ugyanezzel kísérletezik, a nálunk sokkal gazdagabb államok vezetői is. Talán nem is ártalmas a jövő szempontjából ez a recesszió, mert a hitelfelvételekre kényszerítő, pénzközpontú kapitalizmus egész szerkezete és intézményrendszere egy ostoba, kényszerű és fenntarthatatlan „fejlődést” követel, amelyben minden résztvevő előbb-utóbb tönkremegy. A „dobd el a régit, vegyél újat” filozófiája mérhetetlen pazarlást és önpusztító versengést eredményezett, a nyugati civilizáció teljesen felesleges tárgyakat és szolgáltatásokat hozott divatba, s az emberek többsége valójában olyasmiért dolgozik, amire nem is lenne szüksége egy jobban működő társadalomban. Új korszak kezdődik, a Disznófejű Nagyúr hiába ül az aranyon, nem kell több hitel, ha aranytálcán kínálja, akkor sem. Kemény, de hasznos lecke volt.