Petőfi Sándor: Szülőföldemen - elmondja Latinovits Zoltán - rövidke VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!: http://www.youtube.com/watch?v=dlQrVBdtcuw
Petőfi Sándor a hazáról
Haza és szabadság, ez a két szó, melyet Először tanuljon dajkától a gyermek, És ha a csatában a halál eléri, Utószor e két szót mondja ki a férfi! Petőfi Sándor: A magyar nép, Pest, 1848. június
Himnusz - énekel: Rúzsa Magdi - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=1qr9TepyP3I
Megjelent a Felvidéki Magyarok című elektronikus folyóirat, 2012.4. száma - Beneš és öröksége
„A cseheknek és szlovákoknak a német és magyar kisebbséggel kapcsolatos szörnyűséges tapasztalatai (…) a megújított Csehszlovákiát mély és végleges beavatkozásra kényszerítik”. Így szólt a hírhedt kassai kormányprogram VII. pontja, amelynek megalkotói világossá tették, mire számíthat a második világégés poklából még fel sem ocsúdott, a sok iszonyú egyéni és kollektív traumát még talán fel sem fogott magyarság a Felvidéken. S az „alkotók” még csak a látszatra sem ügyeltek. Arra például, hogy a „végső megoldás” árnyékában a „végleges beavatkozás” milyen iszonyatosan cseng. Semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek tehát.
Hogy e beavatkozás aztán – Benes dekrétumai ide, a kommunista diktatúra súlyos évtizedei oda – mégsem lett végleges, annak éppen mi, a megmaradt felvidéki magyarság vagyunk az élő bizonyítékai. Megfogyva bár, s talán törve is kissé, de a csehszlovák végső megoldás nem járt sikerrel.
Még akkor sem, ha a törekvés rá azóta is megszakítás nélküli, folyamatos, módszerei pedig egyre kifinomultabbak és körmönfontabbak. Az utódállam Szlovákia számos megnyilvánulásában érhetjük tetten ezeket az áprilisi kormányprogramban megfogalmazott törekvéseket. És ezen a „jog és szabadság” térségének álmodott Európai Unióhoz való csatlakozásunk sem enyhített.
Ellenkezőleg: a máig hatályon kívül nem helyezett dekrétumok „befogadásával”, az abban foglaltak szellemiségének megtűrésével a szlovák nemzetállam részéről folytatott csendes népirtás még veszélyesebbé vált. Aki nem értené, miről is van szó, lapozza fel előző számunkat: a népszámlálás adatai kijózanítóak.
Mindaddig tehát, míg ez így van, indokolt elevenen tartani a témát. Idei utolsó lapszámunkat ebben a szellemben szeretnénk e témának szentelni. Nem célunk természetesen – ez már csak terjedelmi okokból sem lenne lehetséges, de mindenekelőtt a nemo ultra posse tenetur maximába ütközne – hogy a témával kimerítően foglalkozzunk, arra pedig már csak a lap jellegére tekintettel sem vállalkozhatunk, hogy történeti-szakmai igénnyel közelítsük meg a kérdést.
Itt és most csupán arra vállalkozunk, hogy felhívjuk a figyelmet a velünk élő történelemre, annak is egyik – számunkra – legsötétebb fejezetére. Mindemellett a közelmúlt eseményeit összefoglalva rámutassunk, hol is tart a szlovák jogállam kontra nemzetállam párharc, vajon melyik fél áll éppen nyerésre…
Írásaink – melyek kiválogatásánál a dolog természetéből adódóan nem lehetett nem önkényesen eljárni – között találhatóak olyanok is, melyek jóval e lapszám apropóját adó események (vagyis a Benes-dekrétumok ügyében született petíció) előtt láttak napvilágot. Csak hogy szembesüljünk azzal: mennyi minden történt azóta, s mégis, mennyire nem változott semmi…
Idei utolsó lapszámunkat a 2005-ben a kassai kormányprogram 60. évfordulóján elfogadott Nyilatkozat (lásd erről szóló írásunkat) szellemében bocsátjuk útjára: „mert aki nem ismeri múltját, az kiszolgáltatja önmagát és közösségét a történelmi ismétlődés veszélyének”.
Felvidék.ma
innen bemásolható az újság online változata:
https://docs.google.com/viewer?url=http://www.felvidek.ma/phocadownload/felvideki_media/felvideki_magyarok/fm6.pdf
Amikor a saját bőrükre megy a "tolerancia gyakorlása", akkor már nem is olyan fontos érték a tolerancia
A Ruhr-vidékre több tízezer cigány érkezett Romániából és Bulgáriából. A tartományi belügyminisztérium a bűncselekmények, betörések emelkedéséről számol be. A tárcát vezető szociáldemokrata Ralf Jager szerint tévedés lenne azt hinni, hogy e problémákat a rendőrség képes megoldani. A lakosság körében aláírásokat gyűjtenek a romák bevándorlásának megakadályozásáért.
Magyar Nemzet
Tízmillió drogmegelőzésre
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tízmillió forint értékben pályázatot hirdetett egészségfejlesztési-drogmegelőzési programok támogatására, a gyermekvédelmi szakellátás területén - közölte a tárca Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős államtitkársága . A pályázatokat január 31-ig lehet benyújtani.
A tárca közleménye szerint a kábítószer-fogyasztás megelőzésében az egyik legfontosabb lépés, hogy a gyermekeket megóvják a káros szerektől. Kiemelt védelmet és figyelmet kell fordítani azokra a gyermekekre és a fiatalokra, akik mögött nem áll ott a család, mint természetes védőbástya - hangsúlyozzák.
A pályázat célja a családjából hatósági intézkedéssel kiemelt, nevelőszülőknél, gyermekotthonban elhelyezett gyermekek, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek, valamint nevelőszüleik és a nevelőszülői hálózatban, gyermekotthonban személyes gondoskodást nyújtó munkakörökben foglalkoztatottak számára az egészségfejlesztési-drogmegelőzési programok támogatása.
A pályázat keretében a gyermekek, fiatal felnőttek szerhasználatának megelőzését, a nevelőszülők szülői készségeinek, a személyes gondoskodást nyújtó munkakörökben foglalkoztatottak célirányos szakmai kompetencia fejlesztését elősegítő programok támogatására van lehetőség.
A pályázat lebonyolítását a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet biztosítja.
MTI, Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
Szilágyi Gaby (Connecticut): Újévre készülve az Újvilágban
Az Amerikai Egyesült Államokban több mint másfél millió olyan amerikai állampolgár él, aki magát magyar származásúnak tartja. Ez a szám azonban nem mutatja a valós adatokat, hiszen a hosszabb ideje vizummal vagy már anélkül itt tartózkodókról nincsenek pontos információink. Többségük december 24-én este gyújtotta meg a fényeket a karácsonyfáján, melyen néhány szem Magyarországról küldött szaloncukor is akad, és magyar szokás szerint ekkor adták át az ajándékokat is egymásnak.
Vegyes házasságokban gyakran követik az amerikai szokást, amely szerint már Hálaadás ünnepe utáni nap feldíszítik a fenyőfát, és csak december 25-én reggel hozza Santa Claus vagyis Mikulás az ajándékokat. Azonban ezekben a családokban is megünneplik a Szentestét, és gyakran éppen a nem magyar származású fél készíti a bejglit.
Több, az Egyesült Államokban élő magyar származású híresség is büszke arra, hogy megtartotta a magyar szokásokat. Pataki György volt kormányzó gyermekeit is többször elvitte Magyarországra és Erdélybe, hogy közelebbről is megismerkedjenek a hagyományokkal, és megízleljék azt a töltött káposztát, amit oly finoman készített e nagymamája.Ezt a szót máig tiszta magyarsággal ejti ki. S mivel kedvence a tokaji aszú, biztos vagyok benne, hogy ünnepi asztalukról az sem hiányzott.
Sok született amerikai is szereti a magyar konyha ízeit, de nem tudnak bejglit sütni vagy töltött káposztát főzni. Nekik csak el kellett menniük az egyik közeli magyar templomhoz, ahol több ezer töltelék készült azok számára, akik hagyományos magyar karácsonyi vacsorát kedvelik. Természetesen a magyar templomokban december 23-ától 25-ig naponta tartottak magyar nyelvű miséket és istentiszteleteket. Előtte és utána pedig ünneplés, beszélgetés. Sokan csak ilyenkor tudnak elszakadni a munkából, és résztvenni a közösségi életben. A magyar templomok , közösségi házak az összefogó kapcsok az itteni magyarság között.
Ma az amerikai keleti partokon sűrű havazás közepette Szilveszterre készülünk. Hagyományosan Connecticutben Wallingfordon tartották minden évben a szilveszteri bulit. Wallingfordot kicsiny erdélyi településnek is mondhatjuk. A Magyar Ház dísztermében tartják októberenként az éves Székelybált is, és több mint száz erdélyi magyar szívére tett kézzel itt esküdőt fel a New Yorki főkonzulátus képviselője és az otthonról érkezett parlamenti képviselők jelenlétében, hogy Magyarországnak hű állampolgára lesz.
Szilveszter este a teremre most mégis csend borul. Hűen tükrözve az Egyesült Államok gazdasági helyzetét. A szorgalmasan dolgozó székelyeknek és mindenki másnak is szorosabbra kell húznia a nadrágszíjat,.
New Yorkban, Manhattanben a 82.utcai Magyar Házban megpörgetheti a menyecskéket és az asszonyokat az, aki az Óévet nagy társaságban szeretné búcsúztatni töltött káposzta, sült kolbász és sertéskaraj mellett. Oh,s majd elfelejtettem a sok finom házi süteményt és bort.
Az Amerikai Egyesült Államok bármelyik államában is éljenek a magyarok, otthonukban vagy baráti társaságokban ünnepeljenek, egészen biztos, hogy a magyar idő szerinti éjfélkor bekapcsolják a computerüket vagy tévéjüket, hogy együtt énekelhessék az otthoniakkal himnuszunkat, mert nekünk itt mégis csak akkor kezdődik az Új Esztendő.
Szilágyi Gaby (Connecticut)
Magyar Hírlap
A szocialista kormány Párizsban sem más, mint a hazai bolsevik és liberális elvbarátaik
Cécile Duflot, francia szocialista lakásügyi miniszter kérte a párizsi érsekséget, hogy a téli hónapokban bocsássa a fővárosi hajléktalanok rendelkezésére üres vagy kevéssé kihasznált ingatlanjait. A kormány kilátásba helyezte a szóban forgó ingatlanok „rekvirálását” is, ha december végéig az egyház nem reagál. A párizsi érsekség közleményében hangoztatja, hogy intézményei sokat tesznek a hajléktalanok segítése érdekében. Az ingatlanok esetleges lefoglalását „fenyegetésnek” érzékeli.
Az ellenzéki konzervatív párt, a Sarkozy-féle Népi Mozgalom Uniója (UMP) úgy véli, hogy a szocialista kormány az egyházat tenné meg bűnbaknak a hajléktalanok számának növekedése miatt.
Népszabadság
Kövér László: Önmagában, hogy ez kérdés lehet az értékvesztésnek a kifejeződése
Az Országgyűlés elnöke kifejtette azt a véleményét is, amely szerint egy olyan nemzet esetében, amelynek nincs egy világos értékrendet felmutatni képes, az eligazodásban segítő elitje, fennáll annak a veszélye, hogy a pusztulásba rohan. Márpedig a magyar szellemi elit – folytatta – 22 éve szekértábor-háborút vív, olyannyira megosztott, hogy a társadalom zöme teljes mértékben összezavarodott, elbizonytalanodott az értékeiben.
Kövér László szerint ez látható a fiatal generációkon is, például annak a kérdésnek a megválaszolásakor, hogy egy ingyenesen tanuló felsőoktatási hallgató köteles-e a Magyarországon megszerzett tudását legalább egy bizonyos ideig a közössége javára fordítani. Önmagában, hogy ez kérdés lehet (...), ennek az értékvesztésnek, elbizonytalanodásnak, zavarnak a kifejeződése” – értékelte, bírálva ugyanakkor azokat a politikai erőket, amelyek „meglehetősen alantas módon gyermekeket tolnak maguk előtt politikai harcba.
Kövér László az Alkotmánybíróság bántó döntéséről
A rádióinterjúban a politikus fájónak nevezte az Alkotmánybíróság (Ab) azon közelmúltbeli döntését, amellyel alaptörvény-ellenesnek minősítette a hajléktalanok közterületen élésének tiltását. Különösen bántó volt – folytatta –, hogy az Ab politikai pályára lépett, és politikai tanácsokat osztogatott a törvényhozásnak, mondván, hogy a hajléktalanprobléma kezelése elsősorban szociális kérdés, és az államnak is ekként kell felfognia. Ezt így, ilyen differenciálatlan módon semmilyen alkotmányos elvből nem lehet levezetni – vélekedett Kövér László, úgy fogalmazva: úgy tűnik, hogy az Alkotmánybíróság nem minden tagja szokott kinézni az autójának az ablakán, amikor a valószínűleg egy elit negyedben lévő lakásától az Ab hivataláig utazik.
mno.hu