Boros Imre: Jó lesz vigyázni! - (teljes cikk)
A múlt év eleji pénzpiaci ítéletidő után lassan csillapodni látszott a haragos pénztenger. Hamar feledhető lett a 324 forintos euróárfolyam, de esni kezdtek a hazánk adósságait terhelő pénzpiaci hozamok is. A balliberális vélekedés szerint merő fantaziálás bármi oksági kapcsolatot sejteni a 2012 év eleji ellenzéki nekibuzdulás – emlékezetes performance az Opera előtt –, s az utána következő pénzpiaci égzengés között. A magam részéről mégis sejteni merészelem, hogy volt közöttük kapcsolat, mint ahogy a 2012 januári békemenet és a hazánkat érintő pénzhisztéria csillapodása között is jól kitapinthatónak vélem az összefüggést.
A 2012-es esztendő aztán jórészt arról szólt, hogy folytak-folydogáltak hazánk tárgyalásai az IMF–EU kettőssel, bár a felek két malomban őröltek akkor, s őrölnek ma is. Amit mi kérünk azt ők nem akarják megadni nekünk, amit viszont valóban adni akarnak, arra úgy van szükségünk, mint púpra a hátunk közepén. Emlékezzünk csak, akkor a jegybank függetlenségétől volt hangos a kommunikációs csatatér. Minden törvényhozói mondatot, amiben szerepelt valamilyen módon a jegybank, az intézmény függetlenségének durva megsértésekén értelmezett a balliberális oldal.
Úgy ájuldoztak megmondóembereik ha a jegybank került szóba, mint amikor a históriabeli Döbrögi uraság lúdról, vagy akár csak lúdtollról hallott. Tiltakozásuktól volt hangos a média, mondván ne esküdjenek fel a magyar alkotmányra a tisztségviselők, ne vonjuk össze a jegybankkal a pénzügyi felügyeletet! Egyáltalán nem zavarta őket, hogy az EU is az összevonást tervezte, mint ahogy azt tervezte korábban a hazai szoclib kormány is. Továbbá tiltakoztak a harmadik jegybanki alelnöki poszt megteremtése ellen is, félve attól, hogy a „magyar kormány képviselője ott fog kémkedni a magyar jegybank háza táján”.
Emlékezetes, hogy minden között azt tekintették a legdurvább sérelemnek, a jegybanki függetlenség sárba tiprásának, amikor a kabinet havi nyolcmillióról „koszos” kétmillióra mérsékelte Simor elnök fizetését. Szakmai érvekkel is előálltak a nagy tiltakozásban, követelve, hogy a jegybanknak ne legyen más dolga, csak kövesse az inflációs célt, és ennek egyetlen eszköze létezik csupán, a minden konkurensünknél magasabb és messze az infláció feletti jegybanki vezető kamat. (Az infláció ettől még persze simán felpörög.)
Gazdasági élénkítést segítő, vagy a pénzpiaci spekulációval szembeszálló jegybanki akciókról pedig szó sem lehet! Képzeljük, teszik hozzá, számos unióbeli jegybank van, amelyek nem így cselekszenek, de azok szembe is mennek a forgalommal, balra hajtanak, noha jobbra kellene hajtani ezen az országúton.
Ma is így vélekednek a jegybank kamatdöntő testületének belső tagjai, mindenekelőtt az elnök és két helyettese, amikor a pénzpiaci hiteleink drámai hozamcsökkenése ellenére is rendre ellene szavaznak a kamatcsökkentésnek.
Elemzőiket valószínűleg erős szalmiákkal kellett élesztgetni, amikor értesültek, hogy a százszázalékos állami tulajdonú Eximbanknak az érvényes jegybanki alapkamat alatti hozamszinten kínáltak több mint kétmilliárd dollár hitelt, pedig csak 300 milliót akart eredetileg kölcsönvenni. Ők ugyanis a tranzakciót kísérleti léggömbnek tekintették, amit úgyis kidurrantanak, és majd az állam is okul belőle, mondván nincs még keresnivalója a „piacon”.
A diáklázadás körüli kormányzati bizonytalankodás azonban az év végére új távlatokat nyitott a „demokratikus ellenzék” és a pénzpiacok új egymásra találásának. Ezúttal szerencsére csak a forint piacán. Az elemzők már 300 forintos eurót láttak. Ami azonban történt nem több egy botcsinálta összeesküvésnél, aminek azonban nagyon tanulságosak a számszaki részletei.
Az MNB adatai szerint december 12-én az euró árfolyama 282,50 forinton állt, miközben az MNB-számlákon jegybanki alapkamatért 4190 milliárd forint kereskedelmi banki pénz rogyadozott. December 19-re az árfolyam 287,50 forintra romlott, közben ugyanez a pénzkészlet már csak 3901 milliárd forint volt, míg 27-re 3563 milliárdra csökkent, az árfolyam tovább romlott és ekkor 293,40 forint volt.
Két hét alatt eltűnt 627 milliárd forint ezekről a számlákról. A forint pedig mintegy négy százalékot romlott. A 627 milliárd forint több mint kétmilliárd eurót ér. Vajon mire kellett így év végén ez a hatalmas összeg a kereskedelmi bankoknak? Megszívlelték volna a siralmat, amely szerint nem megy a hitelezés, és szórták ki a kölcsönöket mint bolond pék a lisztet?!
Aligha. Vagy készpénzzel tömték ki a trezorjaikat, hogy ezzel veszítsenek? Nyilván nem ez volt a céljuk. Inkább eurót vettek nagy tömegben akkor, amikor egyébként gyér a piac, s ezzel jól felhajtották az árfolyamot. Az ország pedig 2012-ben is legalább kétmilliárd euróval több devizát termelt, mint amennyit elfogyasztott.
Tehát a forintnak emiatt erősödnie kellene, de immár sokadszor egymásra talált a „demokratikus ellenzék” és a pénzpiaci fegyverzet, majd jött az egymást erősítő pénzpiaci puskaropogás, valamint diáktüntetés. Szegény öregdiákok még okafogyottan is tüntettek a közös siker érdekében.
Nem árt emlékezni Simor egykori főtanácsadójára, aki egyben az MSZP tagja is. Ő is szabadon hozta-vitte a sok pénzt érő értesüléseket a „demokratikus ellenzéknek”. Ma is van még néhány „független” tanácsadó. Tanácsaikból pedig már Ron Werber készíthet robbanó gyűlölet-gyúelegyet.
Jó lesz vigyázni.
Boros Imre
Magyar Hírlap
2013 a tíz százalékos rezsicsökkentés éve
2013. január 1-jével nem árnövekedés, hanem 10 százalékos rezsicsökkenés lesz - hangsúlyozta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Csepeli Erőmű előtt tartott szerdai sajtótájékoztatón. Ugyanitt Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő kijelentette, a munkacsoportot az a cél vezérli, hogy a 10 százalékos végfogyasztói árcsökkentést minden háztartásban érvényesíteni lehessen.
2013. január 1-től a kormány és a Parlament döntéseinek megfelelően tíz százalékkal csökken a villamos energia, a gáz és a távhő ára Magyarországon – hangsúlyozta Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője a rezsicsökkentésről szóló döntést történelmi lépésnek nevezte, és emlékeztetett, hogy 2002 és 2010 között a szocialista kormányok idején minden évben az infláció fölött emelkedett a villamos energia és a gáz ára. 2002-höz képest a gáz ára a háromszorosára, a villamos energia ára pedig a kétszeresére emelkedett, miközben a kumulált infláció mértéke 58,8 százalék ebben a nyolc esztendőben – fűzte hozzá. Mint mondta, ehhez képest 2013. január 1-jével nem árnövekedés, hanem 10 százalékos rezsicsökkenés következik be.
A gázárakról szólva elmondta, az alapdíj tíz százalékkal csökken, és a köbméterenként fizetendő díjnál van egy 8,2 százalékos mértékű csökkentés, emellett eltörlik a földgáz biztonsági készletezése után fizetendő 1,8 százalékos köbméterenkénti díjat. A villamos energia esetében a lakossági fogyasztók forgalmi díjai átlagosan 8,4 százalékkal csökkennek, és ezen felül még jelentkezik a rendszerhasználati díjak 1,6 százalékos csökkentésének hatása is. A távhőárak esetében pedig egyértelműen a végfogyasztói árak tíz százalékos csökkentéséről döntött a kormányzat – hangsúlyozta a politikus.
A Csepeli Erőmű előtt tartott sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja Németh Szilárd vezetésével munkacsoportot hoz létre, amelynek feladata a tíz százalékos rezsicsökkentés gyakorlati megvalósításának ellenőrzése. Ennek a munkacsoportnak az lesz a feladata, hogy ellenőrizze és nyomon kövesse az árak alakulását, azt hogy a csökkentések megjelennek-e, és milyen formában a családok számláiban – szögezte le a frakcióvezető. Rámutatott, Németh Szilárdnak „minden felhatalmazása megvan arra, hogyha úgy ítéljük meg, hogy a szolgáltatók trükköznek, akkor a képviselő úr bármilyen jogszabály-módosítást kezdeményezhet mind a Parlamentben, mind pedig a kormányzatnál, mert erre a miniszterelnök úrtól is megvan a megfelelő felhatalmazása”.
A politikus felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy a tíz százalékos rezsicsökkentés először a februári számlákon jelentkezik majd, mivel az intézkedéscsomag január 1-től hatályos. Szólt arról is, hogy Csepelen a legtöbben önbevallásos módszerrel, bediktálás útján ismertetik a fogyasztásukat. Ők a minél pontosabb elszámolás érdekében már a 2013. január 1-jei állapotot is jelentsék be hivatalosan a szolgáltatóiknak – javasolta a kerület polgármestere.
Zombor: Másfél évszázad hagyománya tovább él
Zomborban Magyar Polgári Kaszinó nemrég ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját. Az ebből az alkalomból színpadra állított műsor épp úgy bizonyította az intézmény hagyományápoló jellegét, mint az évközi események.
– A legfőbb célkitűzéseink a legrégebbi fellelhető alapszabályzathoz viszonyítva változatlanok, tulajdonképp csak a kor szelleméhez és elvárásaihoz igazítottuk őket. Úgy véljük, legfőbb feladatunk ápolni anyanyelvünket, őrizni identitástudatunkat, és erre nevelni a felnövekvő nemzedékeket, ideszoktatva őket, úgy, ahogyan azt velünk a szüleink, nagyszüleink tették – nyilatkozta Karcher Erzsébet elnök (a képen) idei évértékelésekor.
Ha visszatekintünk januárig a néhány nap múlva elköszönő évre valóban azt tapasztaljuk, hogy kis kivétellel hagyományos rendezvények zajlottak az intézmény falai közt.Volt Bálint-napi bál, március 15-én szép műsorral emlékezett meg a Kaszinó 1848 március idusáról, majd következett az Ötösfogat, szeptemberben halfőző bajnokság nyitotta az évadot, október 5-én a Kegyeleti napra került sor a csongrádi Batsányi János Gimnázium tanulóinak műsorával, december elején szívet melengető műsorral várták a legkisebbek a Mikulást, és volt Szilveszteri mulatság. Több rendhagyó rendezvény is volt az év során.
Az elnök hangsúlyozta, fontos az idősebbek jelenléte, a mindenütt helyét megálló dalárda, a nyugdíjasok klubja, a kézimunka szakkör, hiszen évtizedek óta ezek a tevékenységek képezik a töretlen működés alapját.
A jubileumi műsor kísérőrendezvényeként a műemlékvédő szakkör szerkesztésében múltidéző kiállítás nyílt az előcsarnokban. Ízelítőt láthatunk az elmúlt évtizedek példaértékű teljesítményeiről. Örvendetes, hogy az egykori plakátok, közintézményektől kölcsönkért és fénymásolt okiratok, régmúltról tanúskodó fotók még újév után is hosszan megtekinthetők.
– Tulajdonképp büszkék lehetnénk arra, hogy napjaink pénztelensége, a megannyi bosszúsággal járó és gyakorta eredménytelen pályázások ellenére működik az intézmény - hangsúlyozta Karcher Erzsébet.
Az elnök asszony minap Zentán átvette a Gubcsi Lajos alapította Ex Libris Díjat, amelyet három délvidéki intézménynek, köztük a zombori Magyar Polgári Kaszinónak ítéltek oda.
VajdaságMa, Patrióta Európa Mozgalom
Stefka István: Ki hazudik? - (teljes cikk)
Ennek megállapítása mindig nézőpont kérdése. Persze mindent felülírnak a tények. De vannak olyanok, akiket nem zavarnak a tények, a valóság, és rendre csak az ellenkezőjét állítják. A folyamatos hazudozók mindig számítanak az emlékezetkihagyásra, a kegyes felejtésre és természetesen a történelemhamisításra.A hazudozást alakíthatja a kényszer, a szükség, de indukálhatja a rosszindulat, a hatalom megszerzése és egyfajta morális romlottság, akinek nem számít sem ember sem isten. Az egyenesen pofátlanság, amikor valaki úgy hazudik, hogy tudja, nem mond igazat. Ebben a komcsik mindig is mesterek voltak, mivel évszázados hagyománya van a bolsevik módszernek: tanulni, tanulni, tanulni, de inkább hazudni, hazudni, hazudni.
Hazugsággal, átveréssel, aztán terrorral tudták összetartani valamivel több mint hetven évig a nagy Szovjetuniót. Sztálin hűséges tanítványai közül Rákosi szelleme még ma is él. Az MSZP hatalomra jutásakor Lendvai Ildikó hittel, meggyőződéssel jelentette ki többször, aztán tagolva: „nem lesz gázáremelés!” Tudjuk, nyolc év alatt 200 százalékkal emelték a gáz árát.
Gyurcsány Ferenc a 2006-os miniszterelnök-jelölti kampányban élő televíziós vitában felháborodottan utasította vissza Orbán Viktor feltételezését az orvosi vizsgálat fizetőssé tételéről. Kétszer is megismételte: a szocialisták nem engedik, hogy az orvosi vizsgálatért fizetni kelljen vagy a kórházakat privatizálják. S ezek az ígérgetések, hazugságok bejöttek a választásnál, mi pedig emlékezünk a vizitdíjra és a kórházak magánosítására.
Ugyanígy a Kádár-korszakban egy jelentős réteg elhitte, hogy 1956-ban ellenforradalom volt. Addig tanították a hazugságokat az iskolákban, a történészek egy része addig magyarázta félre a valóságot, hogy a Ellenforradalom tollal és fegyverrel könyv hazugságai lettek az irányadók. Holott már a honvédelmi harcok közben közmegegyezés volt, szájról szájra járt, hogy szabadságáért harcolt ez a nép.
Nos, itt tartunk még mindig ebben a tudati összevisszaságban, zűrzavarban a rendszerváltás után huszonkét éve. Nem véletlen, hogy be vannak tojva a liberálbolsik az új oktatási-nevelési elképzelésektől, és ezerrel támadják, mert esetleg képes lenne rendet teremteni végre a nebulók fejében. Képes lenne igazi értékrendet felsorakoztatni a diákság előtt. Ezért vonultatnak fel félrevezetett „testvéri tankokat” az utcákon, hátha hazug szándékaik kapnak támogatást.
De erről szó sem lehet. Még akkor sem, ha elfogadjuk, hogy valóban deficites ez az ország. Rosszabb állapotba került, mint huszonöt éve volt. Most játsszák Csurka István Deficit című darabját az Új Színházban. Az 1967-ben írt abszurd játék bemutatását az épülő szocializmus vigyázó cenzorai csak tizenkét évvel később engedélyezték játszani.
Volt is mitől tartaniuk. Csurka a kiúttalanság, a társtalanság, a gyökértelenség, a szenvtelenség, a morális üresség kétségbeesett drámáját tárta a magyar társadalom elé. S mindez azért történhetett meg, mert a társadalom egy része elvtelen alkut kötött a hatalommal: a szabadság, a függetlenség helyett választotta a Wartburgot, a Trabantot és a víkendtelkeket. Ugyanakkor más választása aligha volt, mert betörték volna a fejét.
Mégis miről van szó? Arról, hogy sokat vesztettünk identitástudatunkból, egyáltalán a tudatunkból. Hiszen minden ott dől el. Mennyire vagyunk átverhetők, megvehetők. Erről lesz szó a következő években, évtizedekben. Kinek mennyi embert sikerül a maga oldalára állítani? Az agymosás, az átverés eddig jól bevált. Ezt az alattomos módszert akasztotta meg két és fél éve a kétharmad.
Kérdés, mennyit fognak hazudozni az idén? Most kell csak igazán hazugság fegyvert bevetni, a hazugságháborút folytatni, mert ezek a „kifogástalan” urak 2014-ben szeretnék ott folytatni, ahol 2010-ben abbahagyták.
Ezt nem szabad engednünk. Most már csak azt kell tudnunk pontosan: ki hazudik? Ki akar bennünket félrevezetni? Ennek megállapítása döntéseinkben, életünkben hosszú évtizedekre meghatározó jelentőségű lehet. De hogy ezt időben felismerjük, ehhez kell tudatunk, gondolkodásunk vegytisztasága.
Stefka István
Magyar Hírlap
Ha akartam fütyöltem, ha akartam dúdolászgattam
Nyárádszeredában és Jobbbágyfalván mutatták be a Mentor Kiadó új sorozata, az Emberek – életek első kötetét, Gagyi József, Ha akartam fütyöltem, ha akartam dúdolászgattam című munkáját, amelynek alcíme is mutatja a témát: Beszélgetések Balogh Pállal.
Gagyi József tanár, költő, néprajzkutató a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének docense. Nemcsak kommunikáció szakos hallgatóival, hanem egymaga is 2004 óta folytat terepmunkát Csíkfalva községben, így Jobbágyfalván is. Balogh Pál 1931-ben született Jobbágyfalván, nyárádtői és mezőbergebyei „állomásai” után hazatért és a jobbágyfalvi téglagyárban dolgozott, emellett gazdálkodott is.
Érdekes kölcsönösségi viszony volt közte és a faluközösség tagjai között: a temetéseken, lakodalmakkor ő mondta a búcsúztatókat, de a húsvéti népszokásokban is vezető szerepe volt, „király”-ként szabta a törvényeket és a rendet. Egyszerre volt az unitáriusok gondnoka és a községi néptanács végrehajtó bizottságának tagja, 1990 után két ciklusban helyi tanácsos is.
A Mentor kiadó igazgatója, Káli Király István elmondta: néhány ember tud következtetést levonni az életéből és azt summázni is tudja, vagy leírja, vagy elmeséli. Ha pedig akad egy olyan ember is, aki felfedezi ezt a mesélő tehetséget, ebből igazi remekmű születhet. Ez szerencsésen találkozott ebben az esetben Jobbágyfalván.
Balogh Pál kitűnő emlékezete folytán úgy tud mesélni életéről, hogy mi is részesei leszünk annak, s ettől válik a szöveg élő történelemmé. A kötet révén megismerhetjük Balogh igazságát, levonhatjuk saját igazságunkat és közelebb kerülhetünk az általános igazsághoz is.
A kötet szerkesztője, Gálfalvi Ágnes azt emelte ki, ahogyan Gagyi József komoly tudományos „fegyvertárral” tudott kérdezni. A mű egyfajta átmenet a riportkötet és a tudományos néprajz között, amelyből egy nyárádmenti falu világa, történelme, jelene is kirajzolódik. A 400 oldalas könyv 21 fejezete mellett szómagyarázatot, helynévmutatót is találunk, de felsorakoznak a határnevek és a falu három magyar felekezete papjainak névsora is helyet kap.
Csíkfalva község polgármestere, Balogh István Balogh Pali bácsi kivételes személyiségét méltatta és örömét fejezte ki, hogy a kötet révén sok értékes adat fennmarad. Ugyanakkor köszönetet mondott Gagyi tanár úrnak a fáradhatatlan munkájáért, amelyet a évek óta végez itt. Ennek révén a községet is gazdagítja, hiszen ez már nem az első könyve, amely Csíkfalva településeiről szól.
Megkerestük Pali bácsit is, akit betegsége ágyhoz köt és nem lehetett jelen a bemutatón, aki örvendetesnek tartja, hogy erről a faluról könyv jelent meg, amely révén gondolatai hátra maradnak az utókornak. Ő egy idő múlva elmúlik, de a kötet megmarad. Azzal is tisztában van, hogy nem mindenkinek fog tetszeni a stílusa, mert ez a könyv nem pletykákat vagy szerelmi történeteket, hanem az őszinte, megtörtént valóságot adja vissza.
szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
Aprószentekelés Nagykászonban
Mindmáig fennmaradt Nagykászonban (Kászonaltíz, Kászonfeltíz és Impér) az aprószentekelés hagyománya. Míg Erdély legtöbb tájékán december 28-án a kisfiúk mennek a leányokat vagy a szomszédokat megvesszőzni, itt a szokás érdekessége, hogy egy ősibb formáját őrizte meg: ezen az éjszakán a legények gyűlnek össze csoportokba és a hajadonokat keresik fel az összefont nyírfavesszőkkel.
Amint András Ignác kászonaltízi iskolaigazgatótól, helytörténésztől megtudtuk, nagy valószínűséggel azért maradhatott így fenn a szokás, mert összefügg a kászoniak katonáskodó határvédő szerepével, illetve a kétlaki életmódjukkal.
- Az aprószentekelés a gyerekek körében nagyon sok helyen divat, nemcsak a Kászonokban. Itt azért maradt fenn napjainkig, mert szorosan összefüggött az itt élők foglalkozásával. Farsangtemetést, bikaütést követően a határőrzéssel megbízottakon kívül a legények, férfiak, illetve minden munkaképes családtag kivonult a nyári szállásra. Késő őszig, Szent Márton napjáig ott éltek. A hazajövés után a legelső alkalom a karácsonyi ünnepkör volt, pontosabban az Aprószentek éjszakáján adódott, amikor is el lehetett menni számba venni, hogy a lányok mennyit fejlődtek az elmúlt nyáron, és a legények gyakorlatilag ilyenkor választották ki, hogy ki kivel vesz részt a farsangi mulatságokon – magyarázta.
Hozzátette, minden falurészen, tízesben szerveződtek ezek a csoportok, és az egész falut végigjárták. December 28-ra virradó éjszaka előtt este gyülekeztek. Ilyenkor népviseletbe öltöztek, lábukra kemény szárú csizmát húztak és székely harisnyát. Továbbá fehér inget, fekete mellényt és prémgalléros, rövid kabátot viseltek, fejükre pedig fekete báránybőr kucsma került. A csoportot vezető király tisztségét a mellére keresztbe kötött fehér és piros szalag jelzi.
Régente a nyírfavesszőket már karácsony előtt levágták és megfonták, ezzel kapcsolatosan András Ignác elmondta, hogy a fa fehérsége a tisztaságot jelképezi. Persze a vesszők nem fehérek, mert az egészen fiatal hajtásokat vágták le, amelyek hajlíthatók, fonhatók. Az a szokás is fennmaradt, hogy a bot hegyére virágot tűznek.
1989-ben fekete szalag is került a nyírfavesszőkre
A kultúrigazgató elmondta, hogy 1989 előtt talán még élénkebb volt az aprószentekelés, holott a rendőrségen kellett jelezni a csoportok indulását. Legtöbben talán éppen a rendszerváltás évében kerekedtek fel. „Több mint százan mentünk kilenc és tizenhármas csapatokat alkotva a lányos házakhoz” – mesélte Lakatos Tamás, aki az egyik csoport tagja volt azon az éjszakán. Hozzátette, hogy ünnepeltek is, a legények elénekelték az utcán, majd a reggel kilenckor kezdődő misén a templomban is a Székely himnuszt. Sőt teljesen rendhagyó módon egy-egy fekete szalagot is köttettek a nyírfavesszőkre, hogy a Temesváron kirobbant forradalom áldozatai előtt róják le a tiszteletüket.
Akkoriban minden hajadonhoz eljutottak, legalábbis azokhoz, akik beengedték a legényeket. Állítólag ritkán akadt olyan leány, aki nem fogadta, a közösség haragját kockáztatta ugyanis. Olyan is történt, hogy a kapuját leszedték és a patakba dobták, sőt olyan esetet is feljegyeztek, hogy – talán – ezért maradt pártában a leány.
Manapság az azonos korú legények járnak aprószentekelni
Manapság kisebb csoportok indulnak útra december 28-án, általában azonos korú legények gyűlnek össze. A leányok már nem minden háznál, hanem ketten vagy négyen összegyűlve egy-egy portán várják a legényeket.
Kászonfeltízen miután a legények bebocsátást nyertek, a király a következő mondókát szavalja:
Adjunk hálát a mi teremtő urunknak,
Hogy Jézus született örök megváltónak.
Dicséret, dicsőség legyen az Istennek,
Békesség a földön a jó embereknek.
Jézus születésit az angyalok hirdették,
Szegény pásztoroknak ők ezt megjelenték.
Jézus születése után következett egy szomorú nap,
Melyben apák, anyák szívből bánkódtanak,
Hogy kisded gyermeküket mind kardra hányatták.
Mi is elindultunk, ezeknek példáját követve
Nyírfaágakból vesszőket kötözve
Nem dárdákkal, nem kardokkal,
Hanem szép hajlandós vesszőkkel.
Szétosztanánk, ha bébocsátódnék,
Szépen megköszönnék, s azzal továbbmennénk
Kérjük a becses házigazdát
Bocsássa lányát a kör közepébe,
Hogy vesszőnk végit verjük a fenekére!
Miután a lányokat megvesszőzik, vagyis képletesen elhintik a termékenységet jelképező mustármagot, a legényeket leültetik, megvendégelik kaláccsal, süteménnyel, borral, szilvapálinkával. Ilyenkor kötik fel a lányok a színes szalagokat a vesszőkre. András Ignác ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy általában három színt használtak, pirosat, fehéret és kéket. Régebb a színek is üzeneteket hordoztak, állítólag a piros színű szalagok szerelmi vonzódást fejeztek ki. Újabban a király botjára két szalagot kötnek, ha ezenkívül valamelyik legénynek a nyírfavesszőfonatára két szalag kerül, az szerelmi vonzódást jelent. Megtörténik, hogy a lány felírja a szalagra nevét, ezzel hívja fel magára a figyelmet. A helytörténész elmondta, ilyenkor derül ki az is, hogy ki a legény a talpán, ugyanis reggelig aprószentekelnek, de 9 órakor részt kell venni a misén. Állítólag ilyenkor a lányos szülők mustrálják a népviseletbe öltözött fiúkat, hogy ki lenne jó vejnek, melyik az a legény, amelyik nem dülöngél, vagy nem alszik el a szertartás ideje alatt.
szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
Baloldali fogadkozások
Miközben építik a varrodát, fel kell húzni mellé egy nagymosodát is, mert a különféle foltokat meg kell tisztítani, mielőtt összevarrják őket, különben csak azokra számíthatnának választóként, akik a szennyes ruhától sem riadnak vissza, sem az offshore maszattól, sem a libafoltoktól s egyéb elszíneződésektől. Így is elég sajátosan terepszínű lesz a jelmez, de bíznak a népi bölcsesség igazában, mely szerint nem a ruha teszi az embert, így a pártot vagy a pártszövetséget sem.
Bíró Zoltán
Magyar Hírlap
Itthon vagyunk
A másik Magyarország lakója ugyanúgy hisz magában, mint a barátai és honfitársai tudásában. Erős, küzdeni kész ennek a Magyarországnak a magyarja, de áldoz a közösség oltárán is. Szereti a családot, a baráti és lakóhelyi közösségeket. Függetlenül attól, hogy mennyi pénze van, minőségi életet él, és erre tanítja gyermekeit is. Béke, egészség, szeretet és türelem – ennek a jegyében szeretne élni ez az ember.
Azonkívül természetesen éli meg mindazt, amit hordoz. Magyarságára büszke, de nem ordítozik erről minden utcasarkon. Nyitottan gondolkodik, és őszintén kíváncsi más népek, más emberek tudására, tapasztalataira. Fontosnak tartja, hogy az ő nemzedéke – ha már hozzátenni nem tud – legalább megőrizze a magyar nyelvet, kultúrát, irodalmat, ápolja ősei szellemi és tárgyi örökségét.
Szentesi Zöldi László
Magyar Hírlap
Ghymes együttes- Új esztendő - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=n98AeR0dNRs
Kezdd jól az új évet!
...bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen... (Kolossé 3:13)
Ahhoz, hogy jól tudd kezdeni az új évet, el kell engedned minden régi neheztelést, ami terhel. Philip Yancey a megbocsátást természetellenes cselekedetnek nevezi, ezt mondva: "a delfinek nem bocsátanak meg a cápáknak, ha azok megeszik játszótársaikat. A világon farkastörvények uralkodnak, nem a megbocsátás törvénye."
A keserűség természetesen jön, ha valaki megbánt, a megbocsátás azonban természetfeletti, amire Isten kegyelme tesz képessé. Ne feledd azonban, hogy Jézus ezt mondta: Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket" (Máté 6:15).
Emberileg szólva: Istennek a legkisebb oka sincs arra, hogy megbocsássa bűneidet, mégis, a vétkek, melyeket megbocsát neked minden nap, messze súlyosabbak, mint bármi, amire más emberek tőled valaha is megbocsátást kérnének. Azzal, hogy megbocsátasz, megváltoztatod az egész működési rendszert. Kinyitod a börtönajtót, ahol egyszerre vagy rab és börtönőr, ezáltal magadat és a másik embert is szabaddá teszed.
A neheztelés nem csupán elszigetel azoktól, akik valaha a barátaid voltak, igazából még az életedet is megrövidíti, mert olyan gyilkos enzimeket termel, amelyek sokféle betegséget idéznek elő. Valaki egyszer azt mondta a lelkigondozójának: szeretném, ha a bátyám eljönne az esküvőmre, de már évek óta nem beszéltünk egymással.
- Hogyhogy? - kérdezte a lelkigondozó.
Kis szünet után az ember így válaszolt: Ma már nevetségesen hangzik, de már nem is emlékszem rá, hogy miért.
Az eltávolodás természetes következménye a meg nem bocsátó léleknek; a megbocsátás azonban megfordítja a folyamatot, helyreállítva és meggyógyítva az összetört kapcsolatokat. Orvosilag bizonyított, hogy a megbocsátás éveket ad hozzá az ember életéhez. Törvényszerű, hogy azok az emberek, akik már átlépték a 80 éves kor határát, békében élnek önmagukkal, mert megtanulták a megbocsátást és az elengedést.
maiige.hu
Áldott új esztendőt mindenkinek!
Töhötöm