De látod amottan a téli világot?
"...De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt..."
Petőfi Sándor - szeptember végén - részlet
Mit képzel magáról ez az öntelt műveletlen amerikai bunkó? - Szerető Szabolcs: Amputált hasonlat
Goodfriend amputált lábú hasonlata szerint az Orbán-kormány működése Haynau rémuralmával rokonítható. Ennél jobban nem sérthette volna meg a demokratikusan választó többséget.
Mondják, minden hasonlat sántít, de André Goodfriend hasonlata nem sántít, hanem hiányzik a lába. Mivel az amerikai ügyvivővel szemben egyre többször és egyre többekben merül föl, hogy beleavatkozik Magyarország belügyeibe, Goodfriend sajátos párhuzam állításával védekezett. Arra utalt, hogy két évvel a ’48-as forradalom és a levert szabadságharc után Zachary Taylor amerikai elnök egyik beszédében a bátor magyar népről szólt, s erre válaszul Johann Georg Hülsemann washingtoni osztrák ügyvivő belügyekbe való beavatkozással vádolta meg az amerikai kormányt.
A hasonlat már idáig is hajmeresztő, mert egy államelnök úgy építi föl a beszédét, ahogy akarja, és ha a lelkiismerete azt diktálja, hogy egy kivéreztetett kis nép szabadságharcáról megemlékezzen, az még korántsem nevezhető belügyekbe avatkozásnak. Taylor elnök nem küldött kitiltási jegyzéket a bécsi udvarhoz, és helytartót sem delegált, aki megüzente volna, milyen vizsgálatot kellene lefolytatnia önmaga ellen a kamarillának.
Goodfriend, ha csak egyetlen általános iskolai történelemtankönyvet elolvasott volna az 1848-as szabadságharcról, nem mond ekkora marhaságot. Ráadásul összemosta a levert magyarokat az őket leverő osztrákokkal, midőn a bécsi udvar alkalmazásában álló Hülsemannt párhuzamba állította a mai magyar kormánnyal és a mellette kitartó kétharmaddal. Hasonlata szerint a külföldről támogatott tüntetésszervezők a magyar szabadságharcosokhoz hasonlítanak. Mi idehaza nem vettünk észre lényegi párhuzamot a számítógéproncsokat a Fidesz székház ablakaiba hajigáló vandálok és a magyar szabadságért vérüket ontó ’48-as honvédek között.
Talán nemsokára megtudjuk, kik, milyen érdekkörök támogatásával szerveznek álcivil mozgalmakat a magyar kormány tekintélyének aláásására. Soros csak egy közülük. Goodfriend, a sejtetések nagymestere igazán elárulhatná, kiknek a segítségével került egy legális kormány elleni folyamatos hergelés működtetőjének kulcspozíciójába.
A Human Right First amerikai központú emberi jogi szervezet két hónapja közzétett egy jelentést, amely ajánlásokat fogalmazott meg a Fehér Háznak, mi legyen a kifogása a magyar kormánnyal szemben, s mely felületeken érdemes minket támadni. Elég szomorú, hogy Obama elnök nem vette kontroll alá a sugallatokat, hanem az „emberi jogi” szervezet diktátumai alapján tört pálcát hazánk fölött. Az Index újságírója észrevette, hogy a Human Rights First ajánlásai közül Obama nem fogadott meg minden instrukciót, és Orbán Viktornak az illiberális államról tett kijelentéseit kommentár nélkül hagyta.
Csakhogy Obama nem lesz bolond megölelni a forró kályhát, és pusztán egy kifejezés miatt nekimenni a számára nem túl lényeges Magyarország miniszterelnökének. Ugyanis azokkal a jól prosperáló, nem a neoliberális gazdaságpolitikát követő csúnya illiberális államokkal Amerika élénk kereskedelmet folytat. S az amerikai elnök nem fogja a magyarországi liberális boszorkánykonyha szakácsainak kedvéért elhanyagolni saját hazájának elsőrendű érdekeit.
Báró Hülsemann a bécsi udvar érdekeit képviselve kudarcot vallott a magyar szabadságharccal szimpatizáló amerikai politikusokkal szemben. (Egy ügyvivő az csak ügyvivő…) Az amerikai politika Taylor elnök 1850-ben bekövetkezett halála után is a magyar függetlenségért harcolókkal rokonszenvezett, amit fényesen bizonyít Kossuth amerikai körútja: 1851 decembere és 1852 júliusa között vagy ötszáz beszédet mondott a magyar szabadságharc vérbe fojtásáról.
Goodfriend összekeverte a szezont a fazonnal, amikor az osztrák Hülsemannt a mai magyar kormánnyal hozta párhuzamba. Az Orbán-kormány ma a szövetségi rendszeren belül egy relatíve független, nem neoliberális gazdaságpolitikát kíván folytatni. Más hangsúlyokkal, más összefüggésekkel, de 1848-ban sem történt más, mint hogy elegünk lett a magyar érdekek semmibevételéből.
Ha Amerika éppolyan szabadságszerető ország lenne ma, mint amilyen az 1850-es években volt, akkor talán az Orbán-kormányra is másképpen tekintene. Többre becsülné egy ország önálló megoldásokra törekvését, mint a kritikátlan beágyazódást külső vezényletre. Mit tud róla ez a Goodfriend, mit jelentett ebben a kivéreztetett országban, hogy a velejéig magyarellenes Hülsemann báró az amerikaiak előtt az 1849-től ’50-ig tartó Haynau-rémuralmat akarta legitimálni! Bécs érdekeiért kilincselt, el akarta fogadtatni a bresciai hiéna véres bosszúhadjáratát, a kivégzéseket és bebörtönzéseket. Bécs megbízottjaként jegyzékben tiltakozott az akkori szabadságbarát amerikai politikusok magyar párti megnyilvánulásai ellen.
Goodfriend amputált lábú hasonlata szerint az Orbán-kormány működése Haynau rémuralmával rokonítható. Ennél jobban nem sérthette volna meg a demokratikusan választó többséget. Van egy határ, amelyet diplomatának átlépnie nem lenne szabad. Megvadult tüntetők festegethetnek Merkel arcára Hitler-bajuszt, de ha ugyanezt bármilyen célzás formájában egy Németországban tartózkodó diplomata tenné, abból joggal kerekedne világraszóló botrány. Aki a mai magyar demokráciát az akasztásokra és bebörtönzésekre szakosodott Haynau-rémuralomhoz hasonlítja, jobban teszi, ha visszavonulót fúj magának.
A magyar nép végtelenül toleráns. Nem fogunk az amerikai bajkeverő ellen tüntetést szervezni, bár rászolgált. De kellő tisztelettel arra kérjük, fontolja meg jobban szavait, és ne szítsa az ellenségeskedést! Külügyi diplomatáink pedig kölcsönözhetnének Goodfriendnek néhány angol nyelvű könyvet a ’48-as magyar szabadságharcról. Hátha okosodik tőle.
mno
Bayer Zsolt: „Orbánt legszívesebben agyonlövetnék”
Chilei példák alapján állítja: ellenfelei Orbán Viktort a legszívesebben likvidálnák, a Békemenetet pedig provokátorok vernék szét. Interjú a Dél-Amerikából hazatérő Bayer Zsolttal arról, hogy még mindig megszervezné-e a felvonulást, és mire költötte az amerikai repülőgyártól kapott 20 ezer dollárt.
Mit csináltál Dél-Amerikában?
Október 1. és november 17. között Peruban, Chilében és a Chiléhez tartozó Húsvét-szigeten forgattam egy harmincrészes kulturális dokumentumfilm-sorozatot az MTV számára. A sorozat tematikája, hangvétele olyan lesz, mint az eddigi munkáim, amelyek Magyarországról, az Egyesült Államokról, Szibériáról vagy éppen legutóbb Lengyelországról készültek. Peru – azt hiszem – minden kamaszfiú álma, az inkák titokzatos birodalma miatt. Chilében és a Húsvét-szigeten pedig fantasztikus természeti csodák vannak, illetve a Húsvét-szigeten ott állnak a világ mai napig megfejthetetlen csodái, a Moaik. Ezért mentünk most ezekbe az országokba.
Három hete a Magyar Hírlapban azt írtad: a kormányzati tanácsadók véleménye ellenére meg kell tartani a Békemenetet. Hallottad Orbán Viktor reakcióját a felvetésedre? Azt mondta, béke van, most nem kell menetelni, és a Civil Összefogás Fórum szervezőinek többsége sem érzi időszerűnek a vonulást. Elfogadod az álláspontjukat?
Természetesen hallottam. Még odakint voltam a világ másik felén, amikor elkezdődött idehaza a tüntetések sorozata. A hozzánk eljutó hírek alapján úgy ítéltem meg, hogy megismétlődni látszik 2011 tele, éppen ezért gondoltam úgy, hogy ismét meg kell mutatnunk: a kormány nincs egyedül. Ebbéli véleményem most sem változott. Mivel a Békemenet demokratikusan működő szervezet, a szervezők többségének álláspontját természetesen tiszteletben tartom.
Nem éreznéd veszélyesnek, hogy a mostani feszült helyzetben több százezren az amerikai nagykövetség elé vonuljanak? Ha például valaki mondjuk fel találna gyújtani egy amerikai zászlót – hogy ne is beszéljünk súlyosabb tettlegességről –, azzal remek vágóképet adna nem egy tévétársaságnak.
De igen, és ezért is fogadom el a többségi döntést. A helyzet annyiban változott 2011 óta, hogy most már egy teljesen gátlástalan, kiszámíthatatlan, agresszív tömeg vonul az utcákon. Ennek a mostani megmozdulás-sorozatnak emblematikus alakja a CCCP feliratú pólóban artikulátlanul üvöltöző nem is tudom micsoda. És egészen biztos, hogy most súlyos provokációkra kellene felkészülnünk. Odakint ezeket nem gondoltam végig, de most már, higgadtabb fejjel természetesen belátom.
Ettől függetlenül azonban továbbra is azt mondom, hogy a Békemenet bármelyik pillanatban aktuálissá válhat. Ez csak attól függ, hogy a CCCP-pólós üvöltöző kretének mikor teremtenek olyan helyzetet, hogy nem lesz más választásunk. Csak akkor nagyon komolyan fel kell majd készülnünk a provokációkra.
Egyébként mit gondolsz, mi lehet az amerikai kitiltás és példátlan erejű nyomásgyakorlás oka?
Az Egyesült Államok soha nem volt gátlásos, ha saját vélt vagy valós érdekei érdekében kellett fellépnie. Ha már most jövök Chiléből, hadd utaljak az ottani példára. Az Egyesült Államok nem volt rest titkosszolgálatával, pénzével, katonai támogatásával odaállni Pinochet mellé a demokratikusan megválasztott chilei kormánnyal szemben.
Készítettem odakint egy hosszú interjút a punta arenasi tiszteletbeli konzullal, egy nagyszerű emberrel, aki Magyarországra menekült annak idején Pinochet elől, és nálunk volt orvos tíz évig. Őt még egyetemistaként kapta el Pinochet titkosszolgálata. Szemét leragasztották, hetekig élt teljes sötétségben, azt sem tudta, hol van. Naponta megkínozták, áramot vezettek a testébe, félholtra verték, dobhártyáját beszakították.
Az ő megalázása és megnyomorítása mögött ott állt az Egyesült Államok teljes ereje, akarata, szándéka, titkosszolgálata és erkölcsi támogatása, csak azért, hogy a chilei rézbányák fantasztikus jövedelme feletti rendelkezést ne veszítsék el. S miközben Lucho Godoyt verték és kínozták egy chilei börtönben, miközben honfitársai ezreit tüntették el örökre máig feltáratlan tömegsírokban, az Egyesült Államok fennhangon szónokolt a demokráciáról és az emberi jogokról. Ez a mai napig így van. Elég csak Guantanamora vagy Abu Graibra gondolnunk.
Magyarország azonban nem barbár diktatúra, és mégis csak Amerika szövetségese.
Az Egyesült Államok természetesen Magyarországon nem így akar „rendet teremteni”. Most más módszerrel próbálkozik. Olyasmivel, amelyet Ukrajnában vagy – mint egy illetékestől éppen mostanában hallhattuk – Csehországban vetett be. Destabilizálás, utcai tüntetések szítása és támogatása, a kormány lejáratása például homályos korrupciós vádakkal, amelyekről semmi konkrétum nem derül ki; mindez idővel olyan mértékben hiszterizálhatja a társadalmat, hogy a kormány komoly bajba kerülhet.
És látszólag mindez olyan nagyon demokratikus, igaz? Hiszen csak a „nép” gyakorolja fenséges jogait… És igen, mindezek mögött ott áll az Egyesült Államok. És az amerikai nagykövetség ügyvivője Gyurcsány-párti házibulikra jár énekelni… S hogy mindezt miért? Azért, mert a magyar kormány komoly érdeksérelmet okozott multinacionális amerikai cégek egész sorának, a dohányipartól kezdve egészen a harcirepülőgép-gyártókig.
Szerinted Orbán Viktor megrendszabályozása vagy leszedése a cél?
Orbán Viktort egyszerűen el akarják tüntetni a magyar politikából. Legszívesebben agyonlövetnék, mint Allendét, de azt nem tehetik. Hát ezt az utat választották. Az ürügyek között pedig többek között az Oroszországhoz fűződő állítólagos túl jó viszonyunk szerepel. Akkor itt hadd tegyek egy megjegyzést: Gerhard Schröder volt német szociáldemokrata kancellár a kancellári székből egyenesen beleült a Gazprom igazgatótanácsába.
Majd Németország megépítette magának a külön kis gázvezetékét, hogy Ukrajna elkerülésével jusson hozzá az orosz gázhoz. Most pedig összevont szemöldökkel leckéztetik Orbánt, hogy támogatja a Déli Áramlat megépítését? Itt tényleg mindenkinek elment az esze?
Mit jósolsz, Orbán menesztésének szándéka mennyiben fog teljesülni?
Semennyiben. És pontosan ezért mondom, és üzenem ez úton is: a Békemenet tartsa szárazon a puskaport.
Írásodban utaltál egy 20 ezer dolláros összegre, melyet 1995-ben a Lockheed-Martin cégtől kaptál amerikai utadra, amiről tudósítván dicsérned kellett a repülőgépeiket. Sokan észrevételezték ezt a megjegyzést – mondanál bővebbet a megbízás körülményeiről?
Nem voltak sejtelmes vagy titokzatos körülmények. A Kamaszkorunk legszebb nyara – Amerika című sorozatunkra készülve kerestük a szponzorokat. 1995 vagy ’96 volt. Egy SZDSZ-közeli lobbista hozott össze bennünket a Lockheed-Martin képviselőjével. Teljesen szabályos szponzori szerződést kötöttünk, amelyben 20 ezer dollár fejében elmentünk forgatni a cég texasi központjába és gyártóbázisára, ahol interjút is készítettünk a vállalat valamelyik vezetőjével.
Továbbá a nevadai Nellis repülőgépbázison is forgattunk. Ezeket az anyagokat nem a sorozat keretében vetítettük, mert annak tematikájába nem fért volna bele. Külön programként ment le a Magyar Televízióban, de ha jól emlékszem, a Lockheed-Martin szponzorként fel volt tüntetve a film úgynevezett vége főcímében. Úgyhogy nem tudok pikáns részletekkel szolgálni, ezt a történetet csak a példa kedvéért említettem. Ugyanis ha 1995-ben vagy ’96-ban a teljesen ismeretlen Bayer Zsolt megért 20 ezer dollárt a Lockheed Martinnak, akkor vajon mennyit érhettek a Horn-kormány döntéshozói?
Heti Válasz
Édes nyelvünk egész birodalmát bejárni
"Nagy fába vágtuk fejszénket, midőn oly munkára vállalkoztunk, melynek föladata édes nyelvünk egész birodalmát bejárni."
Czuczor Gergely (1800-1866) - bencés szerzetes, költő és nyelvtudós
Adószakértő szedi ízekre Goodfriend listáját
Az amerikai ügyvivő listája szakmai szempontból nevetséges, túl általános és semmilyen vesztegetésre vagy korrupcióra utalás nincs benne – állítja Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője, aki szerint félreértik a valóságot azok, akik az adócsalók országának állítanak be minket. Nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban.
Vámosi-Nagy Szabolcs 36 évig volt kormányhivatalnok, véletlenül sem lehet azzal vádolni, hogy vad Fidesz-fanatikus lenne. Meglehetősen feszült interjút készítettek vele, előre elhatározta ugyanis, hogy nem akar politikai kérdésekről beszélni, azután valahogy mégsem bírta ki. Szavaiból az derül ki, hogy igen, nálunk 25 százalékos az adóelkerülési arány, ami nagyon magas. De az Európai Unió adataiból nagyjából kitűnik, hogy tőlünk keletre mindenhol magasabb ez az érték, nyugatra viszont alacsonyabb. De két olyan, a Nyugathoz köthető országban is magasabb, mint Olaszország és Görögország, az utóbbiban például hét százalékponttal rosszabb a helyzet, mint nálunk.
Vámosi-Nagy egyenesen azt kérdezi az interjúban: Görögországban miért nem ugrál az amerikai követ? Szerinte teljes félreértésen alapul Horváth Andrásnak, az „áfa-botrány kirobbantójának” néhány vádja. Például kiderült a szavaiból, hogy a Kiemelt Adóügyek Igazgatóságának megszüntetése egyáltalán nem a korrupció ügyét szolgálta. Horváth ugyanis rendre elfelejtkezik arról a tényről, hogy azért vált feleslegessé ez az egység, mert közben nyomozati jogköröket kapott az adóhatóság, tehát éppen hatékonyabban tud fellépni a csalók ellen, mint korábban.
Arról, hogy miért nem tartja Vida Ildikót korruptnak, milyen fontos intézkedések várhatók jövőre az áfacsalások ellen, hány adóellenőrzést akasztott meg az elnök, illetve hogyan csal adót Mancika a hentesnél, részletek a Heti Válasz november 20-i számában.
„Egzisztenciális kérdéssé vált a hazaárulás” - 5 perces interjú: Földi László titkosszolgálati szakértővel
– Reális, hogy néhány egyetemista és lelkes civil összehozzon egy akkora demonstrációt, mint a hétfő esti volt?
– Szó sincs róla, ez alaposan átgondolt, jól szervezett és finanszírozott akció volt. Amúgy igazuk van azoknak, akik szerint hazánk nem jogállam. Jogállamban ugyanis így nem lehet bánni a rendőrökkel, ahogy néhány tüntető tette, legalábbis következmények nélkül. Másrészt, a jelek szerint egzisztenciális kérdéssé vált a hazaárulás. Ez a fogalom azt jelenti, hogy valaki anyagi ellentételezésért cserébe külföldi érdekeket szolgál.
– Ebben az esetben erről lenne szó?
– A jelek szerint igen. Nem véletlen ugyanis az események láncolata, amit az elmúlt hetekben láthattunk, a kitiltási botrány és André Goodfriend amerikai ügyvivő ténykedése, vagy éppen a demonstrációk tekintetében. Amerika összemossa a tényeket, a nyugati sajtó pedig teret enged ezeknek az értelmezéseknek, mindez egy irányba mutat: számukra elfogadhatatlan az Orbán-kormány, az idei kétharmados választási eredmények pedig egyáltalán nem számítanak. Új vezetést akarnak az ország élére.
– Meddig tarthat ez a nyomás?
– Az efféle stratégia nem napokban mérhető. Az Egyesült Államok hírszerzői profik, dolgoztam velük, csakhogy most ezt a tudást rosszra használják. A helyzet eszkalálódhat, nem feltétlenül annyira, mint Ukrajnában, ám egy ország napi működését, fejlődését már az is akadályozhatja, ha folyamatos a feszültség. Nehéz előre látni, mi jöhet az elkövetkező hetekben, mindenesetre az egyértelműen látszik, nincs politikai alternatíva, amelyre a jelenlegi vezetést le lehetne cserélni.
– És ha a kormány visszalép mondjuk a Déli Áramlat megépítésétől?
– Szerintem ezen a ponton már túl vagyunk – csak Orbán Viktor távozásával érnék be az amerikaiak. Ahogy azon is felesleges elmélkedni, stabil szövetségesként hasznosabb partnerek lehetünk. Ez egy nagyhatalom, érdemes tehát félretenni a hétköznapi logikát.
Magyar Hírlap
Az utolsó pillanatig
„Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig.”
Örkény István (1912-1979) - író
A külső szépség hamar megnyeri a rokonszenvet
"A külső szépség hamar megnyeri a rokonszenvet, de állandóvá csak a lélek szépsége teszi."
Gyulai Pál (1826-1909) - költő, író, irodalomtörténész és műkritikus
Szerető Szabolcs: Felkavart indulatok
Feltéve, de persze nem megengedve, hogy a világ vezető hatalma meg akarja határozni egy másik, szuverén ország politikai vonalvezetését, erre elvileg két lehetősége van. Szövetségesről, a közös NATO-tagság okán egyenesen fegyvertársról lévén szó, a legdurvább megoldás – mondjuk az 1973-as chilei akció lemásolása, a fegyveres puccs támogatása – hazánk esetében kizárható.
Marad egy ellenzéki vagy a kormányoldalon belüli, változásban érdekelt személy, csoport változatos eszközökkel történő segítése. Sokan úgy hiszik, hogy az Egyesült Államok állt Bajnai Gordon ígéretesen kezdődött, majd totális kudarcba fulladt visszatérési kísérlete mögött. Ez a projekt a kiválasztott személy alkalmatlanságán bukott el. Jöhetett a B terv.
Az összeesküvés-elmélet (?) nyomvonalán haladva Amerika már az idei három választás előtt belátta, hogy Orbán Viktor leváltására nincs esély. Ezért ilyesmivel nem próbálkozott, talán azt a tapasztalatot is megfontolva, hogy egy nyílt külső beavatkozási kísérlet inkább a kormányoldalt erősíti. Ami viszont az önkormányzati választások óta történt, nem hagy kétséget a szuperhatalom szándéka felől. Potens ellenzék, hiteles ellenzéki személyiségek hiányában André Goodfriend ideiglenes amerikai ügyvivő lassan a kormányellenes mozgalmak sztárjaként, vezető alakjaként tündököl olyan messzire merészkedve, amihez még egyik híres elődje, Mark Palmer sem vette a bátorságot a rendszerváltás idején.
Mindez példátlan a diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok világában, s még azt a lehetőséget is felveti, hogy provokatív viselkedésével Goodfriend a Szabadság téri épület nagykövet híján elszabadult hajóágyújává vált. Mintha erre utalna megjelenése is a balliberális értelmiség királycsinálóinak szalonjában. Akárhogy is: Washington szándéka világos.
Ha az Orbán-kormány leváltására, megbuktatására nincs esély, az ország destabilizálásával kell elérni politikája korrekcióját; a keleti nyitás visszafogását, az orosz kapcsolat gyengítését, az amerikai érdekek akadálytalan érvényesítését. Erről szól a precízen megkomponált kitiltási ügy is, aminek a magyar kormány még nem találta meg az ellenszerét. Mentségére szóljon, hogy ilyen típusú, összetett kihívással eddig nem kellett szembesülnie.
Az imént felfestett háttér teszi értelmezhetővé a hétfő esti újabb kormányellenes tüntetésdömpinget, amelynek csúcseseménye a Parlament előtti feszültséggel terhes, dühös összejövetel volt.
A pozitív mondanivaló hiányában feloldódott, visszafogott és türelmes rendőri fellépéssel mederben tartott, amorf tüntetés furcsaságain, durvaságain lehet élcelődni, akár felháborodni is – a szervezők például mintha a tévészékház 2006-os ostromához vezető Toroczkai-módszert alkalmazták volna: feltüzelték, majd lényegében magukra hagyták a tiltakozókat, hátha… –, de azt a kormánynak nem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy a semmiből nem áll össze újra és újra tízezres tüntető tömeg, ehhez kevés az amerikai ármány. A politikai színpadán megjelent új, elégedetlen, olykor zavaros gondolatokkal, anarchiába hajló cselekvéssel jelentkező mozgalom a választásokon rendre elvert balliberális ellenzék számára is súlyos fenyegetést jelent. Ez nem az ő tömegük, leszerepelt politikusaik a legjobb esetben is csak a tüntetések fintorogva megtűrt potyautasai lehetnek. De ez most mellékszál.
Az utóbbi hetek megmozdulásainak nem az alternatívaállítás, hanem a „rezsim” gyengítése, a konszolidáció gáncsolása a céljuk, aminek a Kossuth téri performansz többé-kevésbé megfelelt. A kormány bölcsességén múlik, hogy elhalkulnak-e a tiltakozások. Vagy legalább sikerül megakadályozni az indulatok átterjedését újabb társadalmi csoportokra.
mno
Jó pásztor háza - Pozsony - Felvidék
A Zsidó utca alsó végén lévő házat joggal tartják Pozsony egyik legszebb épületének. Ez az 1760 körül épült ház feltűnően karcsú külsejével kiemelkedő példája a könnyedén finom rokokó építészetnek Pozsonyban.
Nevét a ház sarkán lévő jelkép után kapta, mivel a kis szobrocska Krisztust, a jó pásztort ábrázolja. Az egykori polgárház mindegyik emeletén csak egy helyiség van. 1975 óta a házban a Városi Múzeum egyedülálló óragyűjteménye tekinthető meg.