Magyar közmondások, szólások
"Ketten tesznek egy számot, mint a tavaszi malac."
Magyarázat: Ketten érnek annyit, amennyit egy szokott érni
Nagy mesemondónknak sajnos ebben is igaza volt
"A magyar ember szereti keresni az igazságot. De nem szereti megtalálni."
Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, országgyűlési képviselő
Bayer Zsolt: Romabűnözés
Eörsi Mátyás a kisujját eltartva, hájfejét reformkori szőrzettel takarva, finomkodva szellent a fogadáson. Amikor a szag terjedni kezd, hangos szóval megvádolja a hozzá legközelebb állót, és megpróbálja kiutasíttatni a bálteremből.
Ezek ezt csinálják mind, nagyjából azóta, hogy megtanultak beszélni. Amúgy rebesgetik a bennfentesek, ezt a fazont a szülei Rákosi iránt érzett ájult tiszteletük jeléül keresztelték Mátyásra (dehogy keresztelték, miket beszélek én itt!). Tudom én, erről nem tehet szegény, meg csúnya dolog az apák és fiúk, de azért mégis… A lényegről ez azért sokat elárul.
És ezek tényleg mind ilyenek.
Ennek az Eörsinek nagy haverja például az 1983 óta Budapesten élő Ara-Kovács Attila. Vénségükre szépen hasonlítanak is már egymásra. Ő például erdélyi magyarként legutóbb a nemzeti összetartozás napját ítélte el, de gyalázza a honosítási törvényt is, mert szerinte ezek „elszigetelték” Magyarországot.
Évekkel ezelőtt kijelentette: „Ezek az emberek (Szervátiusz, Páskándi, Czegő) a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül.” Nos, ha Páskándi Géza, Szervátiusz Tibor és Czegő Zoltán képviselik a balkanizmust, akkor vajon mit képvisel Ara-Kovács? Akitől azért tényleg megkérdezhetné valaki, hogy hány útlevele van, és vajon mivel zsarolta a Securitate annak idején, ha zsarolta egyáltalán…
De térjünk vissza az eltartott kisujjal fingókhoz. „Romabűnözés” – fingja Eörsi, aztán körülnéz, és tényleg nem érti, mi a baj. Hiszen ő olyan européer, hiszen ő annyira Mátyás. Éppen ilyen européer volt a másik Eörsi, az István, aki még 1993-ban a német médiának azt fejtegette, a kommunisták legnagyobb bűne az volt, hogy nem irtották ki teljesen ezeket a fasisztákat. A fasiszták alatt akkor az MDF, az Antall-kormány, no és a Göncz Árpádot kifütyülő társaság volt értendő. Képzeljük el, mi lett volna, ha kiirtják. Akkor most ki lenne Molnár Zsolt helyett az MSZP ifjú reménysége?
„Romabűnözés” – bűzölög Eörsi. Eörsi szerint „romabűnözés” statisztikailag létezik, de az állam képviselője ilyet nem mondhat. Ugyanebben a pillanatban Kunhalmi Jogerősen Elítélt Ágnes, új budapesti MSZP-elnök imigyen negédeskedik: „Azt is kell látni, hogy a nyomor valójában már összeköti az embereket, a kilátástalanság sodorja bűnözésbe őket. És nem a cigányokról beszélek, hanem a szegényekről, akik sajnos már a többséget képviselik. A bűnözésnek nincs színe.” Tehát a „romabűnözés” igenis létezik, versus a bűnözésnek nincsen színe. Ez a két állítás azért olyan nagyon jó egymás mellett, mert ezek ketten egyszerre támogatják Pásztor Albertet Miskolcon. (Nyilván szigorúan az elvek mentén.)
Amúgy pedig rendületlenül folyik a megmagyarázás. Bizonyos Lánczos Vera is beszáll a versenybe a Galamuson – ő a DK és Gyurcsány alélt rajongója. A Pásztor Albertet és természetesen az ő jelölését védő hosszú írásának summázata ez a mondat: „A lényeg más: azonosítható-e Pásztor az elhíresült mondataival, pontosabban a belőlük levont következtetésekkel?”
Lánczos Vera válasza a saját kérdésére az, hogy nem, természetesen nem azonosítható. Erre jegyzi meg egy Antigoné nicknevű fórumozó a Mandineren: „Vicces. Ha egy jobboldaliról lenne szó, akinek »volt egy rossz mondata«, akkor is ez a szerecsenmosdatás folyna? Vagy az illető azonnal, örök életre bekerülne a »náci, rasszista, homofób« feliratú dobozba, és még le is zárnák a dobozt?”
Önök szerint?
Persze mindegy is. Már régen nincs szó arról, hogy ezeknek bármiben és bármilyen módon meg kellene felelni. Már régen csak arról van szó, amit Schiffer András oly’ tökéletesen összefoglalt, s amely összefoglaláshoz semmit sem lehet hozzátenni, miképpen elvenni sem belőle semmit:
„Na most van az kedves »demokraták«, hogy elmentek a büdös ***-ba, mindahányan!”
Magam nagyjából húsz éve képviselem ezt, egyre fokozódó meggyőződéssel. Le a kalappal Schiffer előtt. Végezetül pedig még annyit, hogy szívesen megnéznék egy Eörsi–Kunhalmi Jogerős Ágnes vitát a „romabűnözésről”. Hajrá, Kálmán Olga!
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Nehéz a magyar ember sorsa?
"Nehéz a magyar ember sorsa? Igen, vagy 10-20 kilóval átlagban valóban nehezebb a kelleténél, és ezért ezért kell fogyókúráznunk.
Ennyi kövér ember, megműveletlenebb föld, leszüreteletlen almafa, megkapálatlan szőlőtőke soha nem volt itt a Kárpát-medencében!
Miért sírunk? Miért űzzük el gyermekeinket, fiataljainkat a falvainkból, városainkból?"
Böjte Csaba (1959) ferences szerzetes
Erdély enigmái (rejtélyei) - VIDEÓ!
kattint a VIDEÓRA - érdemes!
http://www.youtube.com/watch?v=pq38yA1oXIU
Hazugok hídja - Nagyszeben - Erdély
Nagyszebenben található Erdély legrégibb öntöttvas hídja. 1859-ben szerelték fel egy fahíd helyére a Fekvő elnevezésű hidat. A fahídat a környéken áruló kofák füllentéseinek, nagyotmondásainak köszönhető nevezték Hazugok hídjának.
Hiába kapott új nevet a vashíd, a szájhagyomány erősebbnek bizonyult. A hazugok hídja elnevezés fennmaradt. Ma már Nagyszeben büszkesége.
Egyik oldalán az építés éve, a másik oldalán a szász címer látható. Két, keresztbe fektetett, kard fölött egy korona látható. Ennek történelmi jelentősége volt: azt jelezte, hogy a szászság elismerte a magyar király és az erdélyi fejedelem fennhatóságát.
Bayer Zsolt: Cigánykodás
A Pásztor-ügy túlmutat önmagán, a Pásztor-ügyben benne van minden, amit a magyarországi ellenzékről tudni lehet és tudni kell. (Kivétel ebben az esetben az Együtt-PM, ezt ne felejtsük el mindig hozzátenni!)
Azt hihettük volna (a feltételes mód esetünkben módfelett indokolt!), hogy a szocialisták és a szocialisták felettes énje, a DK a felszínen foggal-körömmel és a legvégsőkig ragaszkodni fog úgynevezett „emberjogi” lózungjaihoz. Azt hihettük, ez az egyetlen „elv”, amelyet nem fognak kivenni a kirakatból, látványosan megtagadni, elárulni, bemocskolni, összekenni önmagukkal. Megtették.
Látszólag valamiféle pragmatizmus mentén – mint mindig -, vagyis abból kifolyólag, hogy Miskolcon ma emberjogi lózungokkal, „cigányvédelemmel” biztosan nem lehet választást nyerni. Igen, nyilván ez is benne van a történtekben. Hiszen ez a „pragmatizmus” szülte az egész magyarországi baloldalt.
Amikor a nyolcvanas évek közepétől látták, hogy rendszerük, diktatúrájuk eljutott a végkimerülés küszöbére, pragmatikusan nekiláttak a váltásnak. Mindenekelőtt megteremtették a jogi környezetet önmaguk gazdasági átmentéséhez, majd amikor ezzel készen voltak, levezényelték a politikai átmenetet, és szemrebbenés nélkül lettek „nyugatos demokraták”.
És immáron huszonöt éve azok. Nyomorult életük a legjobb bizonyíték Márai igazságára: „A kommunizmus megbukott, minden értelemben, de a kommunistáktól nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az Eszmét védi, hanem meztelen életét és a zsákmányt.”
Miskolc is a zsákmány része volt. Az a bizonyos észak-magyarországi iparvidék az Eszme torzszülöttjeként jött világra, viszont évtizedeken át létező valóságként határozta meg a környéken élők életét. S az Eszme arról szólt, hogy a kistelepüléseknek és a mezőgazdaságnak immáron leáldozott, a hagyományos életformák létjogosultsága megszűnt, irány a város, irány a nehézipar, irány a lakótelep.
Ezen Eszme és ezen létező valóság molochja lett Miskolc, az „acélváros”. A környék kistelepülései pedig elnéptelenedtek, elöregedtek, elgettósodtak, munkahely nem volt sehol, csak az „iparosított” városokban, generációk nőttek fel úgy, hogy elszakadtak gyökereiktől, hagyományos életformáiktól, hagyományos tudásuktól, a földtől, a falutól, a tájtól – mindentől.
Aztán jött a vég, az Eszme összeomlott, és maga alá temette rettenetes teremtményeit. És ami megtörtént évtizedeken át a vidékkel, ugyanaz történt a várossal. Elgettósodott, elmocskolódott, elreménytelenedett, eliszonyodott önmagától és a létezéstől. S ott maradt rettenetes ölében például az a cigány népesség, amelyet az Eszme nevében telepítettek belé, s amely cigány népesség az évtizedeken át létező iparban talált munkát, s amely cigány népesség számára éppen ezért évtizedeken át ugyanúgy el volt zárva a tudás és felemelkedés útja és lehetősége, mint ma. Mert évtizedeken át a cigány éppen jó volt segédmunkásnak, legfeljebb betanított munkásnak, jó volt aszfaltozónak és a Néphadsereg munkásszázadaiban árokásónak.
S amikor megszűnt minden az Eszmével együtt, ők maradtak. Ők is maradtak. A „demokraták” pedig a rendszerváltás két és fél évtizede alatt azzal nyugtatták meg önmagukat (lelkiismeretük sosem volt), hogy emberjogi lózungokba bugyolálták a cigányság általuk okozott nyomorát és kilátástalanságát. Ez a farizeusság jó volt arra, hogy félrevezesse a cigányságot, és arra, hogy lassan szembefordítsa egymással a cigány és nem cigány lakosságot.
S lett, ami lett: Magyarország és legkivált Miskolc megismerte az addig csak filmeken látott fekete gettók világát. Elrágódhatott olyan fogalmakon, mint az idióta, felelőtlen gazemberek által kitalált „megélhetési bűnözés”, és ha kimondta azt, amit naponta tapasztalt, hogy cigányok lopják, verik meg, cigányok rabolják ki, akkor „rághatta szégyenében ökleit”, mert lesújtott rá a véleménydiktatúra. Mindjárt szembe találta magát az emberjogi harcosok különítményeseivel, a rendszerváltás legkegyetlenebb, legkártékonyabb és legaljasabb figuráival, akik nyomban kimondták rá a fatvát.
Ezt a fatvát mondták ki annak idején Pásztor Albertre is.
És ezt vonták most vissza.
Már most megérne egy egész kötetet annak dokumentálása, miképpen mentegetik azokat a mondatokat, amely mondatokért e sorok íróját továbbra is karanténban akarják tartani (már ha lenne még karantén, amelyben ezek tarthatnak bárkit is).
Egyszóval megkapó és mulatságos is lehetne ez az egész, mint Bolgár György felmentése Marx antiszemitizmusára: „Hát az más, Marx annak idején osztályharcos alapon támadta a zsidókat.” Tényleg… Hacsak úgy nem. Pásztor Albert felmentésének egyik csapásiránya pedig az manapság, hogy rendőrként mondta, amit mondott.
De ez az egész nem számít. Ami számít, hogy ugyan miféle ember, aki hozzá dörgölőzik hóhéraihoz, azokhoz, akik a vérét akarták. Akik kicsinálták, meghurcolták, majd kényszerből visszakoztak – és most polgármesternek jelölik, és kikiáltják „tisztességes, baloldali demokratának”.
Most már nincs más hátra, mint hogy Pásztor Albert odaálljon Gyurcsány mellé, nyakában egy táblával, miszerint „én is cigány vagyok”.
Amúgy van erre a viselkedésre, erre a jellemre egy sok-sok évszázados magyar kifejezés. Azt mondja a magyar az elvtelen, sunyi, pitiáner haszonlesésre, odadörgölőzésre, hazudozásra, hogy cigánykodás.
Helyben vagyunk. Már megint.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Székelyföldi Legendárium
Öt esztendeje Fazakas Szabolcs vezetésével egy lelkes csoport létrehozta a Székelyföldi Legendáriumot, amely tulajdonképpen már addig is létezett, csupán nem illusztrált formában és nem egységesen.
Sok tehetséges székely fiatal csatlakozott az akcióhoz. Ők tudták és tudják, hogy a mondák és legendák egész népcsoportjukat jellemzik, hiszen a legendák is hozzájárultak ahhoz, hogy Székelyföldön 1000 éve sértetlenül fennmaradt a székelység.
Elsőként elkészítettek egy gyerek térképet, amelyen a legendák, mondák rajzai találhatóak a földrajzi helyszínekhez kötve, majd kiadtak egy 224 oldalas, színes könyvet tizenkilencezer példányban és a 61 rajzot tartalmazó Legendárium Színezőt is. Megjelentettek két interaktív társasjátékot, és megalkottak egy igazi meseszekeret, mely a gyerekek kedvence lett.
A 155 legenda többségét lefordították angol nyelvre, és kiadásra vár a Legendárium könyve az ősi székely rovásírás formájában is.
Legendáriumi turisztikai programokat indítottak a székelyföldi legendák helyszínein., Székelyudvarhelyen, a várban újraindították a XVI. századi Székely Vörös Darabont díszőrségváltást.
Likaskő című rajzfilmet tavaly mutatták be az Országházban, azóta pedig az MTVA támogatásával elkezdték a következő három rész előkészületeit is. A legendárium csapata a nemzetközi rajzfilmpiacon is megmérettetné magát, angol nyelvű változatot is terveznek, ezért Londonban kutattak szinkronhangok után. Az angol színészek számára legnagyobb gondot a lefordíthatatlan magyar kifejezések, a helyi és személynevek kiejtése jelenti.
Andrészek Isván dramaturg szerint a londoni meghallgatás sikernek mondható, a színészek lelkesek voltak, főleg miután megtudták, hogy nagyjából arról a helyről van szó, ahol Charles hercegnek háza van.
Fazakas Szabolcs ötletgazda szerint ahhoz, hogy az angol nyelvű változatok sikeresnek legyenek, szükség van arra, hogy a narrátor egy angol, vagy amerikai sztár legyen. Az első négy színész szeptemberben érkezik Angliából Székelyföldre, ahol a felvételek készülnek.
A londoni magyar közösség is szívesen fogadta a Székelyföldi Legendárium csapatát, a londoni magyar kulturális alapítvány rendezvényére mintegy ötven kisgyermekes család látogatott el.
erdely.ma
Visszakéri a Mátyás-házat a kolozsvári önkormányzat
Visszakéri Mátyás király szülőházát a képzőművészeti egyetemtől a kolozsvári önkormányzat, az épülettel az idegenforgalmi kínálatot bővítené a 2021-es Európa kulturális fővárosa címre pályázó városvezetés.
Mátyás király szülőháza Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, az 1440-es években Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet. 1443. február 23-án – az emléktábla felirata szerint március 27-én – itt született Hunyadi Mátyás.
Soha nem szabad hagynunk, hogy beleessünk a pesszimizmus örvényébe. A hit hegyeket mozgat meg!
"Soha nem szabad hagynunk, hogy beleessünk a pesszimizmus örvényébe. A hit hegyeket mozgat meg!"
Ferenc pápa