A máriatövis, népies nevén őszbogáncs vagy szamárkóró az őszirózsafélék családjába tartozó növényfaj. Már évszázadok óta a májtisztítás egyik leghatásosabb gyógynövényeként tarják számon. Májvédő és májtisztító hatása orvosilag is elismert és bizonyított.
A máriatövis mediterrán térségből származik, de világszerte termesztett növény. Termését gyógyászati célokra hasznosítják. Ez nagy mennyiségű olajat és fehérjét tartalmaz, májvédő hatását az összefoglaló néven szilimarinnak nevezett vegyületeinek köszönheti.
Bajor Gizi (1893– 1951) Corvin-lánccal kitüntetett, Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja. Villája ma a Bajor Gizi Színészmúzeum.
Az Angolkisasszonyoknál nevelkedett, 1911 és 1914 között végezte el a Színművészeti Akadémiát. Az Akadémiáról útja egyenesen a Nemzeti Színházba vezetett, amelynek két évad kivételével (1924-1925 Magyar Színház) haláláig tagja volt.
1920. augusztus 2-án Budapesten házasságot kötött Vajda Ödönnel - a frigy 1927-ben válással végződött.
1929. -ben hozzáment Paupera Ferenc bankigazgatóhoz. A bankár tönkremenetele és vagyonmentő kísérleteinek kudarca után 1932-ben elváltak. Villájában a második világháború alatt sok üldözöttet bújtatott, így itt rejtegette első és harmadik férjét, Germán Tibor professzort is.
1951-ben a megzavarodott Germán Tibor attól félve, hogy feleségét súlyos betegségek (süketség és agydaganat) fenyegetik, megölte, majd magával is végzett.
Bajor Gizi a magyar színjátszás legnagyobb alakjainak egyike.
" Ha azt mondanák, hogy itt a világ vége, én akkor is szépen megöntözném a virágaimat, ebéd közben megnevettetném a gyermekeinket, mert a jó Isten ezt a feladatot bízta rám, és mert a friss virágok között, derűs együttlétben a világvége is is elviselhetőbb lesz." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
"Igazából a fejekben van nagy baj, szociális hipochondriát tapasztalok: bebeszéljük magunknak, hogy rosszul élünk, holott a mostani átlag karácsonyi vacsora és a húsz évvel ezelőtti között hihetetlen különbség van.
Nem az a baj, hogy a mostani gazdagabb, hanem hogy nem társul hozzá elégedettség, hála."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
"A történelem nem ismer azonosságokat, de ismer feltűnő és megkapó hasonlatosságokat. Szinte azt lehetne mondani, hogy a történelem nagy hőskölteménye egyes strófáinak is megvan a maguk refrénje."
Küzdelmek könyve - 1926
Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatási miniszter
"Elmúlt a szomjúság, nem barát a kút."
Magyarázat: Hálátlanok az emberek.
kattints a rövidke VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=xW-PROT6gR4
"A szegénység kitermeli a rosszaságot. A nyomor. Mert van tisztes szegénység is, amely sarkall, amely még nem látszik legyőzhetetlennek. Az ilyen szegények iparkodnak, ezek végeznek el minden munkát, ezek hozzák létre a nagy alkotásokat. De a nyomor az már semmit semmit sem csinál, csak árt. Pusztít, mint a szennyes árvíz."
Móricz Zsigmond (1879-1942) - író, újságíró, szerkesztő
A kalandos sorsú Hudecz László (1893-1958) egy hatgyermekes mérnökcsalád első gyermekeként született Besztercebányán , Felvidéken. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 1914-ben, és 1916-ban már a Magyar Királyi Építészkamara tagja volt. Az I. világháborúban orosz fogságba esett, később, 1920-ban kalandos úton Sanghajba szökött, ahol először egy amerikai építőcég alkalmazottjaként megtanult angolul és kínaiul, majd 1925-ben önállósodott.
1942-ben tiszteletbeli konzul lett. Több felekezet templomát is - térítés nélkül - megtervezte Sanghajban. Az 1940-es évek második felében családjával elhagyta Kínát, és Svájcban, Luganóban telepedtek le, onnan Rómába ment, ahol egy különleges feladatot kapott: a Szent Péter sírját kutató nemzetközi csoport tagja lett, így vált szemtanújává annak, hogyan találták meg a Szent Péter földi maradványait tartalmazó urnát.
Később San Fransiscóban leltek új otthonra. Hudecz László amerikai állampolgárként halt meg, hazájától távol, de végső nyughelye a besztercebányai temetőben, a családi kriptában található.
A kínai metropolisban a legszebb épületek “a sanghaji art deco atyjának”, azaz Hudecz Lászlónak a nevéhez fűződnek, az általa ide tervezett épületeket kincsként tartják számon. A műveltebb sanghajiak szerint a népeink között ívelő híd két pillére: Petőfi Szabadság, szerelem című költeményének népszerűsége (ez kötelező olvasmány a kínai iskolákban) és Hudecz építészete.
A Kínai Írószövetség sanghaji tagjai pedig már csak azért is megkülönböztetett figyelemmel fordulnak Magyarország felé, mert székházuk – a város ékköve – egy igazi Hudecz-palota.
A Sanghajnak 65 épületet tervező Hudecz László egykori lakóházát kulturális központtá alakítják. A házon belül helyet kapó Hudecz Múzeum kialakításáról szóló megállapodást a közelmúltban írták alá Sanghajban.