A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) folytatólagos gyanúsítotti kihallgatás keretében módosította a Simonnal korábban közölt gyanúsítást. A módosított gyanúsítás a korábban közölt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének minősítését nem változtatta meg, azonban a most közölt tényállás lényege szerint a vagyoni hátrány mértéke nagyobb. Emellett Simont az ügyészség hamis magánokirat ötrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével gyanúsítja – derült ki a KNYF közleményéből. Honnan van a pénz? A főügyészség Mesterházy egykori elnökhelyettesének terhére rótta, hogy a korábbi gyanúsításban foglalt, osztrák bankszámlán elhelyezett összegeken túl egy másik osztrák bankszámlán elhelyezett euróösszeg, valamint az általa vásárolt üdülőingatlan és lakóingatlan ellenértékeként kifizetett forintösszeg is olyan ismeretlen forrásból keletkezett jövedelméből származott, amelyet a tárgyévekben benyújtott adóbevallásaiban nem tüntetett fel, és amely után az adót nem fizette meg – olvasható az ügyészségi nyilatkozatban. Erre figyelemmel a korábbi gyanúsításhoz képest a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány magasabb összegű, közel 100 millió forint. A módosítás szerint bővült a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban közölt megalapozott gyanú tényállása annyiban, hogy Simon a korábban ismertté vált bankszámlája mellett nem tett eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének további, szintén osztrák bankszámlákon tulajdonaként szereplő, százezer eurós nagyságrendű összegek vonatkozásában – tették hozzá. Simon maga írhatott alá Az újonnan közölt gyanúsítás szerint Simon Gábor a hamis útlevéllel való bankszámlanyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el Gabriel D. aláírással. Erre figyelemmel a korábbi háromrendbeli hamismagánokirat-felhasználás vétsége miatti gyanúsítás ötrendbelire emelkedett. Simon a módosított gyanúsítás közlésével szemben panasszal élt, és a vallomástételt megtagadta. Öt eltitkolt bankszámla Mint arról a Magyar Nemzet 2014. március 31-én beszámolt, az MSZP bukott elnökhelyettesének már öt eltitkolt bankszámlára kellene magyarázatot adnia, melyeken százmilliós összegek voltak felhalmozva. A Simon-ügyben végrehajtott házkutatások és banki információk beszerzése során a pénzügyi és nyomozóhatóságok olyan pénzintézeti dokumentumokat és tárgyi bizonyítékokat foglaltak le, amelyek révén több újabb, Simon Gáborhoz tartozó bankszámlát tudtak azonosítani. Simonnak a salzburgi Bankhaus Spänglernél, a grazi Bankhaus Krentschkernél és a zürichi UBS AG Banknál is voltak számlái, amelyeken nagy összegű, esetenként akár az egymillió eurót is elérő készpénzes be- és kifizetéseket bonyolított le. Május 12-én a Fővárosi Törvényszék megszüntette előzetes letartóztatást, és egyúttal elrendelte a volt politikus házi őrizetét. Az időközben hazaérkezett Simon a Hír TV-nek azt mondta, a nyilvánosság elé áll, de erre azóta sem került sor. Egykori jobbkeze százmillióinak eredetét Mesterházy Attila szocialista pártelnök sem segít felderíteni. mno
Egy most is aktív, volt KGB-s ügynökkel osztott meg információkat a jobbikos Kovács Béla – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudják, a jobbikos európai parlamenti képviselő a lebukásáért is az orosz személlyel tartott kapcsolatát hibáztathatja. A lap információi szerint a szovjet diktatúra állambiztonsági szervezetének, a KGB-nek az egyik, jelenleg is aktív ügynökével tartott kapcsolatot a kémbotrányba keveredett jobbikos Kovács Béla. A Magyar Nemzet úgy értesült, külföldi jelzés alapján a magyar polgári kémelhárítás az orosz személyre vonatkozóan gyűjtött adatokat, amikor Kovács Béla is a szolgálatok látókörébe került. A jobbikos politikus rendszeresen találkozott a szóban forgó orosszal. Úgy tudják, ráadásul Kovács Béla tökéletesen tisztában volt azzal, kivel tart fenn kapcsolatot, ezt támasztja alá az is, hogy a találkozókra konspiratív körülmények között került sor. Kovács kényesen ügyelt rá, nehogy bárki tudomást szerezzen az „információátadásokról”. Amíg a „célállomáshoz” elért, többször váltogatta a taxikat és a tömegközlekedési eszközöket. Az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése alapján a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte Brüsszelnél az európai parlamenti (EP-) képviselő mentelmi jogának kiadását az unió intézményei elleni kémkedés gyanúja miatt. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsági ülésén az is kiderült, hogy tényekre, kép- és hangfelvételekre hivatkozva tájékoztatták a testületet az ügyről. A bizottság jobbikos tagját kivéve minden képviselő megalapozottnak nevezte a zárt ülésen elhangzottakat. Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke úgy fogalmazott: egyértelművé vált, hogy Kovács Béla kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal, ez a kapcsolat szervezett és konspirált volt. Az Index.hu eközben arról írt, hogy a magyar polgári elhárítás mellett több külföldi kémelhárító szervezetnek is szemet szúrhatott a jobbikos politikus. Az mno.hu is beszámolt a lengyel és francia szálról, a hírportál tegnap közölte, hogy mindkét ország szolgálatai, rajtuk kívül pedig a belga titkosszolgálat is dolgozhatott a politikus ténykedésének és orosz kapcsolatainak a feltárásán.
Zórád Ernő képregényrajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista, iparművész, a "Precíz Bohém". Zórád felvidéki, elszegényedett középnemesi családból származott. Családjának 1918-ban, Csehszlovákia létrejöttekor el kellett hagynia Nyitrát és felköltöztek Budapestre, a Tabánba. Kiemelkedő rajztehetsége korán megmutatkozott, 1927 és 1929 között az Iparművészeti Iskolában tanult Haranghy Jenő tanítványaként. Évfolyamtársa volt Ehrenfeld Miklós és Tóth Imre, akik később Michel Gyarmathy és Amerigo Tot néven váltak ismertté. Zórád a második világháborúban a lovastüzérségnél szolgált Galíciában. A háború után kezdett a sajtóban dolgozni, először a Parragi György vezette Magyar Vasárnapnak, majd a Pesti Izének is rajzolt grafikákat, karikatúrákat. Első képregénye, a Karl May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg. A következő évtizedekben számtalan képregényt rajzolt, amelyek a kor szűkös lehetőségei miatt csaknem mind irodalmi művek adaptációi voltak és néhány oldalas fekete-fehér folytatásokban jelentek meg különböző magazinokban. A hetvenes és nyolcvanas években néhány munkája teljes füzetekben, akvarellel színezett, nagyalakú albumokban, egész oldalas festményekkel gazdagítva látott napvilágot (1975-ben a Winnetout is újrarajzolta); Rendkívüli grafikai tudása mellé széles körű műveltség párosult, ennek köszönhetően mindig hitelesen tudott megrajzolni letűnt korokat, a történelmi személyeket és helyszíneket igyekezett a legapróbb részletekig hűen visszaadni. Vallotta, hogy egy képregényrajzolónak mindent tudni kell, minden tudományterületen jártasnak kell lenni ahhoz, hogy hitelesen mutathassa be a művének tárgyát. Olyan művész volt, aki nem leereszkedett a lenézett műfajhoz, hanem a képregényt emelte művészi színvonalra. Zórád nem csak a képregényben alkotott maradandót, 1952-től kezdve számos diafilmet készített, magazinokat, könyveket illusztrált. Sok illusztrációt készített kedvenc írói, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, és Móricz Zsigmond műveihez. Eredeti hivatásának, a festészetnek sosem fordított hátat, akvarelljeiből többször nyílt kiállítás (először 1947-ben Budapesten) itthon és külföldön egyaránt. Mesterien bánt a vízfestékkel és annak fedőfestékes változatával, a gouache-sal. Legismertebb és talán legszebb képsorozatán az 1930-as években lebontott bohém Tabánt örökíti meg (a képeket évtizedekkel a városrész lebontása után, egykori vázlatai alapján és emlékezetből festette). Művei Balassagyarmaton és a felvidéki Ipolyságon a Városi Képtárban láthatók.
Felháborítónak nevezte Orbán Viktor kormányfő a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága döntését, amely szerint Magyarország nem tarthatja fönn a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetését. A miniszterelnök Körmenden, a Fidesz EP-választási rendezvényén azt mondta, felháborítónak tartja a döntést, egy újabb bizonyítéknak arra, hogy úgy tűnik, Brüsszelben és Strasbourgban, tehát az Európai Unióban „a bűnt elkövető emberek jogait az ártatlan emberek jogai és az áldozatok jogai elé helyezik”. A magyar emberek akaratát semmibe véve a tényleges életfogytiglan ellen is támadást indítottak Brüsszelben a szocialisták európai parlamenti képviselői, Tabajdi Csaba és Göncz Kinga javaslatára. A vasárnapi európai parlamenti választás azért is fontos, hogy olyan európai parlamenti képviselőket küldjenek Brüsszelbe, akik meg fogják védeni a tényleges életfogytiglant és ki fognak állni a magyarok döntése mellett. Hozzátette: a kormány nevében a leghatározottabban vissza kell utasítani ezt, és meg kell védeni az életfogytig tartó szabadságvesztés intézményét, amely jelentős visszatartó erővel bír a bűnt elkövetők vagy az ilyen szándékkal rendelkező emberek számára. A magyar kormány a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben továbbra is ragaszkodni fog a tényleges életfogytiglani büntetéshez. Orbán Viktor a körmendi városháza előtt az öt körülvevő több száz szimpatizáns gyűrűjében arra biztatta hallgatóságát, hogy menjenek el vasárnap szavazni, vegyenek részt az európai parlamenti választáson. Szavai szerint bár igaz, hogy Magyarországnak nemzeti kormánya van és a magyar ügyeket itt Magyarországon, a magyar emberek fogják eldönteni, de ez nem jelenti azt, hogy „ki tudnánk magunkat szakítani abból a világból, amelyben élünk”. Magyarország tagja az Európai Uniónak, ezért „bár mi döntünk el nagyon sok kérdést”, de nagyon sok, már itt eldöntött ügyért meg kell harcolni Brüsszelben is, mert ott nagyon sok mindent akasztanak meg – fogalmazott. „Ott erősek a bankok, erősek a multik, erősek a bürokraták, akik néhanapján nem nézik jó szemmel, amit mi csinálunk” – mondta. „Ha olyanokat küldünk oda, akik nem harcolnak értünk, nem állnak ki a magyarok igazságáért, nem állnak ki a magyar érdekek mellett, akkor Brüsszelben számos itthon eldöntött jó dolgot elgáncsolhatnak” – mondta. Orbán Viktor arra szólította fel a polgári, keresztény és nemzeti táborral szimpatizáló választópolgárokat, hogy vegyenek részt a voksoláson és adják szavazatukat a Fidesz–KDNP jelöltjeire. A kormányfő szerint kétfajta szélsőséges politikai irányzat létezik, amelyik „bajt tud hozni a magyarok fejére” Brüsszelben. Az egyik azt mondja, hogy valamiféle Európai Egyesült Államokat kellene létrehozni, feláldozva ezzel egy még nem létező európai egység oltárán az ezeréves magyar államiságot; a másik irányzat pedig azt követeli, hogy indulatainkat követve, a józan eszünket sutba dobva lépjünk ki az Európai Unióból. Egyik sem szolgálja Magyarország érdekeit – szögezte le a kormányfő, hozzáfűzve: "a történelem megtanított bennünket arra, hogy ott kell ülni annál az asztalnál, ahol a világ dolgairól döntenek, mert ha nem ülsz ott az asztalnál, ne lepődj meg, ha az étlapon találod magad”. mno
“Tudnod kell, hogy az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerűhöz, a zavaroshoz és vajákoshoz, az illúziókhoz és a szobatiszta félismeretekhez, tehát a műveletlenséghez. Mert a műveltség annyi, mint az igazságnak – minden dolgok igaz ismeretének – feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A műveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell. Az ember egész szívével, sorsával, lényével ismeri meg az igazságot. Az ember csak életre-halálra lehet művelt. Az emberek mindig készségesebben nyugodnak bele valamilyen kellemetlen igazság elkendőzött magyarázatába, tehát a műveletlenségbe, mint a nyers, egyszerű, tőmondatos igazságba, ami a műveltség. Az emberek titokban tudják, hogy minden, ami igaz és emberi, tehát valóságos, vérben, verejtékben és szenvedélyben fogan, de szívesebben pusmogják, lesütött szemmel, hogy a gyermekeket a gólya hozza. Ez így tetszetősebb és kényelmesebb. De a műveltséget nem a gólya hozza.” Füves könyv - részlet Márai Sándor (1900-1998) - író, költő
"Kicsi fehér templomotokba Most minden erők tömörülnek. Kicsi fehér templom-padokba A holtak is mellétek ülnek. A nagyapáink, nagyanyáink, Szemükbe biztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!" Templom és iskola - részlet Reményik Sándor (1890-1941) - költő
A Mintarajziskolában szerzett rajztanári oklevelet. Székely Bertalan volt a mestere. 1907-től élénk színezésű naturalista tájképeket festett és állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban.
A nemzetbiztonsági ülés végén a jobbikos európai parlamenti képviselő, Kovács Béla elmenekült az újságírók kérdései elől. Németh Szilárd kijelentette, hogy a kémügyben felmerült vádak megalapozottságát bizonyította a mai meghallgatás. Kép- és hangfelvétel is van a bizonyítékok között. Amíg Vona és Mirkóczki a sajtó kérdéseire válaszolt, Kovács egy szegedi kampányrendezvényre hivatkozva szinte elmenekült az újságírók elől. A média munkatársai üldözőbe vették, de a képviselő egyetlen kérdésre sem válaszolt. Arra sem, hogy „Kovács úr, ön szerint nem gyanús, hogy menekül?” – írja az Origo. Németh Szilárd újságíróknak azt mondta: a szolgálatok tényekre, kép- és hangfelvételekre alapozva adtak dokumentált tájékoztatást, amely alapján a testület tagjai meggyőződhettek arról, hogy Kovács Béla kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal, és ez a kapcsolat szervezett és konspirált volt. „Van kémügy, de nincs James Bond” – nyilatkozta Molnár Zsolt, a bizottság elnöke azt követően, hogy a Belügyminisztérium, az ügyészség és a szolgálatok képviselői zárt ülés keretében tájékoztatást adtak a kémgyanúba keveredett politikus ügyéről. Az elnök arra reagált így, hogy a Jobbik megpróbálta elbagatellizálni a kémügyet azzal, hogy James Bondhoz hasonlította Kovácsot. Molnár leszögezte, hogy politikailag tisztán látnak, „a Jobbik az orosz érdekszférát választotta”. Jogi értelemben nagy a felelőssége az ügyészségnek, mert egész Európa figyelni fogja az ügyet – tette hozzá a szocialista politikus, és kérdésre kijelentette: nagy valószínűséggel olyan dolgok vannak az ügyészség kezében, amelyek megalapozzák a gyanút. Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja azt mondta: pártja számára elsőrendűen fontos az, hogy látni lehessen: miként növekszik az orosz befolyás Magyarországon, ezért tisztánlátást követelnek Kovács Béla ügyében. Hozzátette: további vizsgálatokat és bizottsági ülést kezdeményez, hogy tisztázódjon, milyen szerepe van az ügyben a Jobbiknak és Kovács Bélának, aki mellett – mint Szél Bernadett mondta – a Jobbik teljes mellszélességgel kiáll. Az LMP-s politikus szerint Kovácsnak és a Jobbiknak is van még mondanivalója az ügyben. mno
A Fidelitas egy honlapra gyűjtötte a „Magyarországot lejárató baloldali akciókat”, amelyek miatt a baloldali pártok méltatlanná váltak Magyarország európai uniós képviseletére. Böröcz László, a szervezet ügyvezető alelnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a www.aszegyenfal.com-on az elmúlt négy év „leginkább arcpirító akcióit” gyűjtötték össze, amelyekkel a baloldal megpróbálta lejáratni a magyar kormányt és Magyarországot az uniós intézményekben. Példaként említette Göncz Kinga európai parlamentbeli felszólalását, amelyben az MSZP képviselője a 2010-es kormányváltás után pár héttel arról beszélt, hogy Magyarországon megszűntek a demokratikus intézmények. Böröcz László hozzátette: azok, akik részt vettek „az ország lejáratásában”, és akik jóváhagyták az akciókat, méltatlanná váltak arra, hogy Magyarországot képviseljék Brüsszelben. Kattints a szégyenfalra: http://aszegyenfal.com/
Ismét Európa tetején a magyarok! Fantasztikus győzelmet aratott a Pick Szeged férfi kézilabda csapata Megnyerték az EHF Kupát, miután a berlini négyes döntőben a tegnapi németek felett aratott győzelmet követően ma a fináléban 29-28-ra győztek a francia Montpellier ellen. Gratulálunk fiúk, ez hatalmas teljesítmény volt! Öregbítettétek a magyarok hírnevét a világban. Hajrá Szeged! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!