Bayer Zsolt: Emésztőgödör

                      Alább szemelvények következnek az emésztőgödörből, ahol, mint tudjuk, a legnagyobb darabok úsznak legfelül. Mifelénk amúgy az emésztőgödör neveztetik „demokratikus ellenzéknek” és a demokratikus ellenzék „szellemi holdudvarának”. Ami persze bizonyos szemszögből érthető, például ebből: A patkánymama sétáltatja kisfiát a csatornában, és egyszer csak elrepül felettük egy denevér. Mire a patkánygyerek felkiált: – Nézd, mama! Tündérke!   Nohát, most a patkányok és denevérek lelkivilága következik, figyeljenek erősen! Kálmán László nyelvész a következő bejegyzést tette Facebook-oldalán: „Kispofám, Schiffer, »túlméretezett hisztéria«, »cirkusz« az, ami a Szabadság téri szobor körül zajlik. Legközelebb, ha látom az utcán, leköpöm, az bizonyosan nem lesz »túlméretezett hisztéria«, hanem kimért, megfontolt lépés. A Szabadság téren még azt hittem, hogy csak véletlenül nincsenek ott LMP-sek, valahol a láncaikat keresik, hogy később odaérve odaláncolják magukat. Hát nem. Bocsánat a kifejezésért, szégyentelen disznóság, amit csinálnak.” Kálmán nyelvész úr posztjára ezután ömleni kezdtek a kommentek. Kálmán C. György irodalomtörténész, publicista például ezt írta: „Nehezemre esik ilyen ítéletet mondani, de egyre inkább azt hiszem, hogy ez buta ember. Na, kimondtam. Azért ilyen feszült és humortalan, mert ezzel kínlódik. Nemcsak fasz, hanem még ostoba is.” Kálmán C. György és Kálmán László amúgy rendíthetetlen demokraták. Egyszerűen nem tűrik a diszkriminációt, az előítéletességet, végtelenül toleránsak és szenvedélyesen igazságszeretők. Olyannyira, hogy gondolkodás nélkül kivégeznének mindenkit, aki mást gondol, mint ők. Mivel erre momentán nincs lehetőségük, marad nekik a szellemi térben történő likvidálás. Potenciális gyilkosok. Patkányok az emésztőgödör mélyéről. Hozzájuk csatlakozik Sándor Zsuzsa. Nevezett így ír Schifferről: „Hál’ Istennek nem láttam ezt a kis görényt ma este, de már attól felforr az agyam, amit László Kálmán leírt. Jól emlékszem, amikor talán tavaly, vagy azelőtt nem ment el a hanukagyertya-gyújtásra, mondván, ő nem vesz részt vallási eseményen. Ritka egy aljas kis tetű. Már bocsánat, de mindig felbosszant, hogy még mindig vannak olyan naiv emberek, akik a szavazatukat vesztegetik egy ilyen aljas, sunyi kis mocsokra.” Nos, ez a másik toleranciabajnok, amúgy bíró volt egykoron. Aztán bírósági szóvivő. Egy pillanatra képzeljük el, hogyan ítélkezett ez a rohadék, amikor egy „nem elvtárs” került a színe elé. A hanukagyertya ügyébe pedig bele sem mélyedek, mert az nagyon messzire vezetne… A mi kis demokratáink tehát imigyen diskurálnak egymás között Schiffer Andrásról. De nem csak Schifferrel van ám nagy baj! Hanem a néppel is. Ez a nép, amennyiben nem őrájuk szavaz, egy csődtömeg. Egy borzalmas, halálra ítélt és ítéltetett, gondolkodásra képtelen, fasiszta csőcselék. Egy bizonyos Krémer Ferenc nevű patkány így értekezik a Galamuson: „Köszönjük meg Schiffer Andrásnak, aki szívesen barátkozik a neonácikkal, de nem áll szóba a demokratákkal, és sohasem látott az orránál tovább. Köszönjük meg a »baloldali« értelmiségieknek, akiknek csak arra telt, hogy elmagyarázzák, miért nem lehetséges megtenni azt, amit meg kell tenni. És végül köszönjük meg azoknak, akik a Fideszre és a Jobbikra szavaztak a határon innen és túl, megérdemlik, ami rájuk vár, nem tudom sajnálni őket. Mi is megérdemeljük, mert képtelenek voltunk megértetni, hogy mire számíthat az ország. A legrosszabb lehetőség vált valóra. Kellemes elrothadást, Magyarország!” Andor Mihály nevű elvtársa ugyanott ezt jegyzi: „Hát a meglepetés megvolt! Kiderült, hogy a rejtőzködők nem rejtőzködnek, hanem köpnek az egészre: a magyar nép majd fele, negyven százaléka nem ment el szavazni. Győzött a cselédmentalitás, amely mindig sunyi, egyéni megoldásokban kereste az érdekérvényesítését: ha az intéző nem látta, orrba verte az ökröt, hogy lassabban haladjon a barázdában, ne legyen annyira fárasztó a munka; suttyomban beleköpött vagy belehugyozott az uraság ételébe, hogy levezesse a frusztrációját; csalt és lopott, ahol és akitől csak tudott, hogy egy falattal több jusson; nem bízott senkiben, nem fogott össze senkivel, egyéni alkukkal, talpnyalással, könyökléssel próbált sorsán javítani. A nép nem rejtőzködő fele pedig háromnegyed részt a diktatúrára vagy a fasizmusra szavazott. Mit lehet itt tenni? Ez egy ilyen ország.” Semmit nem lehet tenni, Misike. Ti csak sétálgassatok a csatorna mélyén, és sikkantsatok fel örömteli meglepetéssel, amikor elszáll felettetek Gyurcsány Ferenc. Mi pedig vessünk egy pillantást a számokra befejezésül, ugyanis most azt a sípot fújják még a patkányok, hogy tudniillik a Fidesz–KDNP „mindössze 2,3 millió szavazatot kapott, és ezzel a kevés szavazattal mégis kétharmada van a parlamentben, pfuj! pfuj!, gazság, meg lejt a pálya! Megnéztem az 1994-es választás számait, mert a csatorna alján azt tekintik a csodának, a nagyszerűség pillanatának, mert akkor az MSZP egyedül szerzett óriási többséget. Hát akkor a számok: 1994-ben 67 százalékos volt a részvétel (öt százalékkal több, mint most), s az MSZP 1,8 millió szavazatot kapott. Listán 32 százalékot, ebből lett aztán 54 százalékos parlamenti mandátumaránya, 209 képviselővel. A jobboldal akkor 34 százalékot szerzett listán, és lett 106 képviselője. És ugyanúgy otthon maradt hárommillió ember. De az a demokrácia ünnepe volt – nekik. Mindegy. Mi csak dőljünk hátra, és figyeljünk. És imádkozzunk, hogy ezek ne fázzanak meg, ne törjék ki a bokájukat, ne pofozódjanak föl, mert puszta létezésük a 2018-as kétharmadunk záloga. Bayer Zsolt Magyar Hírlap  

A világ legkisebb kiterjedésű magashegysége - Magas-Tátra - Felvidék

                    A világ legkisebb terjedelmű magashegysége, egyúttal a Kárpátok láncolatának legmagasabb kiemelkedése. Különösen szép látványt nyújt a Szepesi-medence felől és a Poprád-völgyéből. Már Anonymus is említi Trytur és Turtur néven.  

Miből készült az anyag, melyet elszakítanak az emberek, mikor "szakítanak"?

                                  "Miből készült az anyag, melyet elszakítanak az emberek, mikor 'szakítanak'? A magyar nyelv szavai pontosak, érzékletesek; belső és jelképes értelmükre érdemes mindig odafigyelni; tehát; két ember elválik egymástól, "szakítanak", s e pillanatokban csakugyan elszakad valamilyen finom huzal, fonál, érzésből, vonzalomból, ingerből, kíváncsiságból, szomorúságból, vágyból szőtt... asztrálszövet, mely eddig együtt tartotta őket. Elszakadt, mert szakítottak, s most már nem tartja őket... Valahogy így szakadt el a Föld a Naptól, a Gondolat az Érzéstől s a végén Jancsi, Juliskától. Most bámulnak az égre, s azt hiszik, a szakítás magányügy. De ilyenkor a világűrben is történik valami." Márai Sándor (1900-1989) - író, költő

Szomorú, hogy a magyar népben az ősi bizalmatlanság teljesen indokolt

                          "Szomorú, hogy a magyar népben az ősi bizalmatlanság teljesen indokolt." Halász Margit (1964) - írónő

A Nyugat azóta "ott tett keresztbe" Magyarországnak, ahol csak tehette - azt csinálja ma is - "hálából"

                                - A Német-Római császár kancellárja írta 1444-ben: “Nagy hatalma van Magyarországnak és nagy az ereje, de ahhoz, hogy a törököt Európából kiűzhessék, sokkal nagyobbra lenne szükség.” - V. Miklós pápa 1449-ben, majd III. Callixtus pápa 1455-ben “A Kereszténység védő pajzsa” címmel tüntette ki Magyarországot. - II. Pius pápa Hunyadi János seregének világjelentőségű nándorfehérvári diadala után (1456) a következőket írta III. Frigyes császárhoz küldött levelében: “Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője.”  

Zilah városa - Erdély - rövidke VIDEÓ!

                          kattints a VIDEÓRA! http://vimeo.com/91593759    

Bayer Zsolt: Baj? Tragédia?

                        Azt ismerik, amikor az öreg székely megy hazafelé lovas kocsival a Hargitáról, és felvesz a bakra egy stoppoló egyetemistát? Felveszi, baktatnak a lovak, amikor feltűnik egy kanyar. Az öreg odacsördít az ostorral, vágtatva mennek bele a kanyarba, az egyetemista falfehér a félelemtől, görcsösen kapaszkodik a szekér szélébe. Mikor túl vannak a kanyaron, az öreg visszafogja a lovakat és így szól: – Negyven éve járok erre. Ezt a kanyart mindig be tudtam venni. A stoppos megnyugszik, de feltűnik egy újabb kanyar. Az öreg megint odacsördít, a kanyar közepén beleborulnak az árokba, a lovak szanaszét, a szekér darabokban, a romok alatt hosszú percekig csak a csönd szuszog. Végre megszólal az öreg: – Negyven éve járok erre. Ezt a kanyart még soha nem tudtam bevenni… Ott ül a bakon a hazai baloldal meg a liberálisok (ez alatt Fodor Gábor értendő), ott ül mind, és velük a megmondóembereik. Tegnap másztak ki a romok alól. Szereztek egy új szekeret, új lovakat, és most mennek. És feltűnik az úton ugyanaz a kanyar… És odacsördítenek. Odacsördít (Kálmán) Olga, mert Schiffernek más a véleménye emlékműügyben, mint neki. Kornis még a kilencvenes években ezt üvöltötte nekem a telefonba: „Vedd tudomásul, hogy él ebben az országban néhány tucat értelmiségi, akikkel szemben nem lehet politikát csinálni. És ha nem úgy foglalsz állást a népi–urbánus vitában, ahogy mi, akkor náci leszel!” E kornisi szentencia élő példája, megvalósulása Olga. Odacsördít Henrik. Az igazi, tőrőlmetszett pronyó. (Havas) Henrik ordibál a stúdióban a vendégével. Kérdésnek álcázott kioktatást tart, földszinteset, ócskát, primitívet, mert Henrik egy seggfej, de azt hiszi magáról, hogy ő a helikopter. Odacsördít (Szanyi) Tibor. Egy klasszikust idézve: ő a „politikai gecizmus oltárán a főalak”. Ő az, aki hétfőn így szól: Gyurcsánynak vagy a Csillagban, vagy a Lipóton a helye. Kedden így: Egy megzakkant milliárdossal nem lehet új baloldalt építeni. Szerdán aztán szövetségre lép a megzakkant milliárdossal. Tibornak csak egy rothadó agya van meg egy elázott, mocskos lelke. Tibor lenácizza a miniszterelnököt. Tibor odacsördít. Rá kéne már lépni… Odacsördít (Mesterházy) Attila. Attila nem gratulál. Attila kecskével hálna, de mert nem meri bevallani, másoknak ajánlgatja. Attila egy szerencsétlen, nyomorult hülye, akit belezsaroltak a nagy, ellenzéki összeborulásba. Tudják, abban a budai villában dőlt el a dolog. Ahol összeültek az örök megmondó­emberek. A legendás urbánusok. Akik nélkül nem lehet politikát csinálni. Aztán most, hogy felborultak a kanyarban, szegény hülye Attila politikai hulláját akarják látni. Őt kérdezgetik, lemond-e. Mert az urbánus érinthetetleneket huszonnégy éve nem kérdezi meg senki semmiről. Például arról, hogy elmennének-e végre valahová nagyon messzire? Viszont (Gyurcsány) Ferinek ezt üzenték. Megint. De Feri nem érti. Feri energikus. Feri fut, készül, folytatja, napi blogbejegyzéseket eszközöl, Feri szenvedélyes. Feri is odacsördít. Ahol ő jár, nem jár már ott senki, csak (Vadai) Ági. Mert Feri nagyon messze jár. Feri a haza megmentője, a nép támasza. Próféta ő. Gautama királyfi. És Napóleon, és Robespierre, és… Feri minden. Hamarosan egy szépen ápolt kertben fogjuk viszontlátni őt, a kert közepén kastély, a kastély ablakain rácsok. És nem jön McMurphy… (Bajnai) Gordon is odacsördít. Gordon a gázrezsó lovagja. Ő az összes közül a második, aki elhitte, hogy neki jár. Jár a hatalom. A miniszterelnökség. Minden. Gordon emberi sorsokon tapodott az eredeti tőkefelhalmozás időszakában, egy igazi moral insanity, aki egy betojt napközis imázsát öltötte magára.Ha valaki megérdemelne egy húzós, parasztlengős, ménkű nagy pofont, hát ő az. De most odacsördít. Hiszen jön a kanyar… Aztán ott ül a bakon újra a (Fodor) Gábor. Az összes közül az első. „A legérthetetlenebb jelenség. Emlékszem, ahogyan kimenekült az egykori liberális párt elnöki székéből, és hagyta ott a legnagyobb válság kellős közepén, választások előtt néhány hónappal. Most pedig nulla politikai teljesítménnyel, egy nem létező párt élén, érvényes gondolat nélkül, ajándékba kapott egy mandátumot, azzal az ígérettel, hogy »hozza« a liberális szavazatokat. (…)” Róla ennyi bőven elég. Róla Bőhm András írta ezt, aki pedig akolbéli. Úgyhogy ő aztán tudja. Odacsördítenek. Mind. A Szabadság téren tüntetők is. Oda fog menni Szabó Tímea is, nácizni kicsit. Aztán majd hazamegy. A férjéhez. Aki a Magyar Hajnal nevű náci gyülekezet egyik alapítója. És otthon majd megbeszélik, hogy nem érdemli meg őket ez a hálátlan ország. Mert ezek ilyenek… Azt ismerik, amikor új román rendőr kerül a székely faluba? Fiatal, rendes gyerek valahonnét Olténiából, és ha már ő az egyetlen román, hát elkezd magyarul tanulni. Szépen halad, aztán egyik nap megkérdi Mózsi bácsit: – Mózsi bátyám, tanulom ezt a magik nyelvit. Haladok is, bár nehéz. De segítsen már megértenem, mi a különbség a baj meg a tragédia között? – No figyeljen, elmagyarázom. Ha én gyüvök le a Hargitáról, és elvétem a kanyart, aztán beborulok a szekérrel az árokba, akkor a fa elgurul, egész napi munkám oda. Ez ügye baj, de nem tragédia. Na most, ha holnap mondjuk magik a kollégáival ugyanazon az úton elvétik a kanyart, bebucskáznak az árokba, és nyakukat szegik, hát az a tragédia. Viszont egyáltalán nem baj… Ott ül a bakon az összes. Jön a kanyar megint. Odacsördítettek. Tudja fene, mi legyen. Baj-e vagy tragédia? Bayer Zsolt Magyar Hírlap

A szultán véleménye oly igaznak bizonyult, hogy az mai napig aktuális – a mostani globális háttér hatalomnak is az egyik fő célja: a Kárpát-medence “megszerzése”

                                      "Aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak." II. Murad szultán (1404-1451)

Jól rendelték az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni

Jól rendelték az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni.

Móricz Zsigmond  (1879-1942) - író, újságíró, szerkesztő

A Fidesz az EU választásokra is nemzeti listát állított: azon a elszakított nemzetrészek képviselői is szerepelnek

                                  A Fidesz EP-listájának első 21 helyezettje: 1. Pelczné Gáll Ildikó 2. Szájer József 3. Tőkés László (Erdély, Partium, Máramaros, Bánság) 4. Deutsch Tamás 5. Gyürk András 6. Gál Kinga 7. Schöpflin György 8. Erdős Norbert 9. Kárpátalja - név még nincs 10. Vajdaság - név még nincs 11. Kósa Ádám 12. Hölvényi György 13. Dömötör Csaba 14. Hidvégi Balázs 15. Tóth Edina 16. Rákossy Balázs 17. Csóti György 18. Szemerkényi Réka 19. Király Nóra 20. Pálffy István 21. Felvidék - név még nincs