Ma kezdődik a nagyhét - A nagyhét eseményei
Ma kezdődik a nagyhét
A nagyhét eseményei:
Jézus haláláról és feltámadásáról mind a négy evangélium ír, de nem mindegyik egyféleképpen – mindez attól függ, hogy az adott szerző mit tartott fontosnak elmondani a történetből. Húsvét közeledtével sokan fellapozzák a Bibliájukban ezeket a fejezeteket.
Hogy megkönnyítsük az olvasást és a megértést, a négy evangéliumot összevetve közreadjuk a húsvéti történet kronológiáját, vagyis Jézus földi életének utolsó napjait és annak eseményeit.
Virágvasárnap előtti péntek
Megérkezés Betániába barátaihoz: Máriához, Mártához és Lázárhoz.
Mária megkeni Jézus lábát drága olajjal.
Virágvasárnap előtti szombat
Az evangéliumok nem említik. Jézus valószínűleg hagyományos módon a Sabbatot, a pihenés napját barátaival tölti.
Virágvasárnap
A tanítványok hoznak egy szamarat, amin Jézus bevonul Jeruzsálembe. A tömeg pálmaágakkal és “Hozsánna” kiáltással köszönti, amivel Messiásnak ismeri Őt el.
Hétfő
A templom megtisztítása – Jézus kiűzi a kereskedőket, pénzváltókat.
A fügefa elátkozása.
Kedd
Jézus a napot a templomban tölti, vitázik és példázatokat mond:
- A főpapok kérdése: Micsoda hatalommal cselekszed ezeket?
- A két fiú példázata
- A szegletkő példázata
- A királyi menyegző példázata
- A császári adófizetés kérdése
- A feltámadás kérdése (szadduceusok)
- A nagy parancsolat
- Dávid fia és az Úr
- Az írástudókat és a farizeusokat vádolja
- Panasz Jeruzsálemre
- Az özvegyasszony két fillérje
- A görögök kívánják látni Jézust
- Beszéd az Olajfák hegyén
- Példázatok a fügefáról, az ajtónállóról, a házigazdáról aki szőlőt plántál, a hű és gonosz szolgáról, a juhokról és kecskékről
Valószínűleg Júdás ezen a napon kereste meg a főpapokat, és tárgyalt velük Jézus elárulásáról.
Szerda
Az evangéliumok nem említik ezt a napot, de a napok számlálásából (Márk 14,1 és János 12,1) úgy tűnik, hogy volt még egy nap, amelyről nem jegyeztek fel semmit. Valószínűleg tanított a templomban (Lukács 21,37), és ekkor történhetett az összeesküvés teljes kidolgozása is, mert konfliktusról sem olvasunk Jézus és ellenfelei között.
Csütörtök
A páskabárány ünnepére való előkészületek – az utolsó vacsora.
Jézus étkezés közben felfedi az áruló, Júdás kilétét.
A vacsora végén Jézus új értelmet ad a húsvéti ételnek (kenyér, bor), ezt hívjuk úrvacsorának.
Jézus megmossa a tanítványok lábát.
A tanítványokkal zsoltárt énekelve megy ki a Gecsmáné kertbe, ahol fájdalmas imába kezd, ez az Ő haláltusája.
Ekkor történik elárulása és elfogatása is.
Meggyógyítja Málkust, miután az egyik tanítvány indulatból levágja a fülét.
Péntek
kora reggeltől:
- Első kihallgatása a zsidók (Annás) előtt
- Második kihallgatása a zsidók (Kajafás) előtt
- Harmadik kihallgatása a zsidók (a Nagytanács) előtt
- Jézus világossá teszi, hogy Ő a Messiás
- Első kihallgatása a rómaiak (Pilátus) előtt
- Második kihallgatása a rómaiak (Heródes) előtt
- Harmadik kihallgatása a rómaiak (újra Pilátus) előtt
- Júdás öngyilkossága
- Az elárultatást, elfogatást, elhagyatást, hamis tárgyalást, megtagadtatást, elítéltetést, korbácsolást és kigúnyolást követően Jézusnak magának kell cipelnie a keresztjét a “Koponyák hegyére”, ahol két másik fogollyal megfeszítik
- Jézus meghal, amit természetfeletti természeti jelenségek kísérnek:
Sötétség, földrengés, a templom kárpitja kettéhasad.
Jézus holttestét egy jómódú ember, arimáthiai József új sírboltjába helyezik el, közvetlenül a Sabbat kezdete előtt.
Szombat
Jézus teste a Sabbat ideje alatt végig a sírban van.
Vasárnap
Jézus feltámadásának hírét korán reggel egy angyal közli az asszonyokkal az üres sírnál. Ezek után Jézus többeknek megjelenik: a magdalai Máriának, Péternek, két tanítványának az emmausi úton, és a nap folyamán minden tanítványának Tamás kivételével.
Kattints a képekre - érdemes!
2024. March 24. 00:00
Virágvasárnap Csoóri sándor
Valahol most egy tulipán-szájú
Förgeteg-fehér szilvafák közt
máris a borhegyre megyünk,
apostol-felhő jön velünk.
Jártak itt ólom-zord hadak,
sisakjukon, mint sastojáson,
Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincék
homályában bort nyakalunk,
„Szent István, térdepelj közénk,
nagyobb király térített minket,
De itt vagyunk, de megvagyunk,
nézzük, hogy nő a völgyi búza,
s a szőlővirág hogy kígyózik
fölrepedt, égő homlokunkra.”
Így éneklünk, s az ördöglábú
asztal lesz majd a nagydobunk –
parasztok és Jézus király,
így mulatjuk majd ki magunk.
Csoóri Sándor (1930) - költő, esszéíró, prózaíró
2024. March 24. 00:00
Virágvasárnapi magyar népszokások - Barkaszentelés, kiszejárás, villőzés
Virágvasárnapi magyar népszokások - Barkaszentelés, kiszejárás, villőzés
Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe, húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. A barkát a pap rendszerint a nagymise előtt szentelte meg, majd kiosztotta a híveknek.
A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására is. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnának a legyek és a bolhák; a tojásból nem kelne ki a csirke.
A zempléni falvakban azonban beviszik a szobába és a szentkép vagy a gerenda alatt tartják, hogy azután hamvazószerdán ennek a hamujával hamvazkodjanak.
A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak. A földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották, például a kert földjébe tűzik le, hogy elűzze onnan a férgeket.
A virágvasárnapot megelőző hetet sokfelé virághétnek nevezték és a névmágia miatt alkalmas időnek tartották a virágmagvak vetésére. Kalotaszegen virágvasárnap kimennek a fiatalok virágot szedni. Ez a szokás ma is él. Este egyikük házánál zenére táncolnak.
Nyitra, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyes községeiben gyakorolták a kiszejárást, kiszehajtást, és ennél is szűkebb területen, a Nyitra megyei Zoboralján ismerték, sőt néhol még gyakorolják ma is a villőzés szokását. Zoboralján, egyes falvakban a két szokás összekapcsolódott, de a sorrendjük különbözhetett.
Például Béden előbb villőztek, azután vitték a kiszét, Bodokon azonban a kiszejárás után villőztek. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették vagy elégették. A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett.
A kiszi szó egyébként korpából készült savanyúlevest, jellegzetes böjti ételt jelent. A kiszejárást a bábu elkészítése, ruhájának összeszedése előzte meg. Deménden farsangi menyecskeviseletet adtak rá, Menyhén az az évben férjhez ment menyecske ruháját. Őrhalom, Hugyag, Ipolyvarbó községekben azonban az volt a szokás, hogy a kiszére csúnya, rossz ruhákat aggattak és bekormozták.
Drégelypalánkon úgy hitték, hogy akik öltöztetik, még abban az esztendőben férjhez fognak menni. A kiszebábu mozgatásának, a falun való végigvitelének is jelentőséget tulajdonítottak.
Ipolyszécsénkén úgy vélték, hogy aki elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy, Ipolybalogon pedig az a hiedelem élt, hogy amelyik faluvégről viszik, onnan hamarosan férjhez mennek a lányok. Ha véletlenül visszafordult a bábu, Horvátiban, Tompán attól tartottak, hogy visszajön a betegség a faluba, Kelenyén ez esetben a jégesőtől féltek. A kiszebábu megsemmisítése szertartásosan ment végbe.
Levetkőztették, szétszedték, úgy dobták a vízbe vagy elégették, és akkor a tüzet körültáncolták. Ahol a kiszét vízbe vetették, a szalmából minden lány megragadott egy csomót, és például Menyhén a szalmacsomó elúszásából jósoltak a férjhezmenetelre. Felsőszemeréden, Honton, Horvátiban, Tompán a vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek.
A kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a falut (zöldághordás). A felvidéki Alsóbodokon például az 1930-as években a szalmabábu kivitele után a lányok a mezőn fűzfaágakat tördeltek, azokat szalagokkal díszítették fel.
Megálltak mindegyik ház ablaka előtt és bekiáltották: „Van magoknak virágvasárnapjok?”
Ha azt felelték, hogy nincs – ami ritkán fordult elő –, tovább mentek, ha azt, hogy van, akkor énekelték a következő szöveget:
Benne van egy vetett ágy,
de nem az ibolyától, hanem a rózsától.
A zsérei lányok Felvidéken a villő-ágra hímes tojásokat is aggattak, és amikor megálltak a ház előtt, az ablakhoz emelték az ágat.
Menyhén a következő szöveget énekelték:
Villő, villő. Vállj meg kërëszt,
vállj meg, a ruzsás pallagon.
hagy vegyem rám gyócsingem.
kattints a képekre - érdemes!
2024. March 24. 00:00
Mi is a virágvasárnap?
De mi is a virágvasárnap?
A virágvasárnapi szertartással megkezdődik a nagyhét. Jézus Krisztussal bevonulunk a húsvéti misztériumot megelőző szent háromnap csendjébe.
Már a IV. század óta ismert, hogy a keresztények e napon megtartották az Úr bevonulásának körmenetét Jeruzsálemben, amely az Olajfák-hegyéről indult a város felé, miközben a nép pálma- és olajágakat lengetett.
A barkaszentelés, a virágvasárnapi körmenet és a passió dramatikus előadása a szentmisében a virágvasárnapi liturgia részei. Az ünnepi liturgiában a barkaszentelés és a körmenet során játszódik le előttünk virágvasárnap jelentős eseménye, Jézus bevonulása Jeruzsálembe.
A bevonulást megelőző első színhely az Olajfák hegye – az ágak (barkák) megszentelése; a másodiké az Olajfák hegyétől a Jeruzsálem kapujáig vezető út – a körmenet; a harmadiké pedig a szent város: az ott történtekre emlékezik a passió és a szentmise.
A virágvasárnapi körmenet hosszabb formája négy állomásból áll. Az első stáció az ágak megáldása és kiosztása. Az ágak kiosztásának jelképes értelme van: átvételével a hívő vértanúnak vallja magát, s alkalmassá válik arra, hogy Krisztust szenvedésében kövesse.
A második állomás az ágak leterítése, amely az evangéliumi szavakat jeleníti meg: “mások ágakat szedtek a fákról, s leterítették az útra”.
A harmadik stáció a ruhák leterítése, a negyedik a hódolat Krisztus Király előtt. A körmenetnek ez a hosszabb formája csak ajánlott, a legtöbb helyen azonban az egyszerűbb, rövidebb forma szerint zajlik a szertartás: az ágak megszentelése után a körmenet azonnal a szentélybe vonul.
2024. March 24. 00:00
Ma van nagyhétfő
Máté és Márk evangélista is leírja, hogy Jézus megéhezett, és talál egy fügefát. Márk írja, hogy a fa zöld volt, és még nem volt itt fügeérés ideje.
Jézus megátkozza a fát, noha nagy valószínűséggel termett volna gyümölcsöt a fa az érés idejére. Haragja nem a fa ellen irányult, hanem az ellen, amit, vagy akit a fával szimbolizált.
Évezredeken át, hirdették a próféták a Messiás eljövetelét, elmondták, hogy miről ismerhető fel. Ez a hit éltette a zsidó népet. Jézust a szavai és tettei igazolták, még sem fogadták be. Az évezredeken át a zsidóság körében hirdetett messiási jövendölések után, Jézus jogosan várta el, hogy felismerjék őt.
Valójában ez nem történt meg, mert Péter a Szentlélek erejével ugyan megvallotta Jézusnak, hogy az Isten Fiának tartja, ő és mindenki más is egy harcos, hadvezér messiást várt, aki Izrael trónjára ülve kiűzi a rómaiakat, a zsidók pedig a világ urai lesznek.
Jézus viszont nem ilyen messiást testesített meg, ezért nem tudták, nem akarták elfogadni őt. Nem voltak nyitottak arra az útra, mely ténylegesen megteremtette volna bennük az Isten Országát, ezért nem hozhattak gyümölcsöt sem.
Hiába voltak kívülről olyanok, mint a zöldellő fa, belülről száradtak el. Ahogy a fügefa is a hit nélküliséget szimbolizálta.
A kufárok kiűzése a templomból:
Ez az igerész azon kevesek közé tartozik, mellyel mind a négy evangélista foglalkozik. Noha Márk, Máté és Lukácsa húsvét előtti hétre helyezték az eseményt, hogy Jézus korbáccsal kergette el kereskedőket a templomból.
Egyedül János említi meg, hogy kötélből ostort font, és azzal verte ki az állatokat a templom csarnokából, miközben az Írást idézi. Márk és Máté leírása szerint, Jézus és tanítványai elhagyták Jeruzsálemet, és Betániában töltötték az éjszakát.
Lukács igerésze, a papok tanakodásával fejeződik be, hogy hogyan okozhatnák Jézus vesztét, de cselekedni nem mertek ellene a nép haragjától való félelmükben.
El Greco (1541-1614l) - Jézus kiűzi a kufárokat a templomból
C:\Users\user\Képek-Archiv2\El Greco (1541-1614l) - Jézus kiűzi a kufárokat a templomból.jpg
2024. February 25. 00:00
A magyar konyha ínyencségei – Kolozsvári rakott káposzta
A magyar konyha ínyencségei – Kolozsvári rakott káposzta
1 kg darált sertéshús, vagy pulykahús
A káposztát átmossuk, hogy ne legyen túl savanyú, majd egy nagyobb lábosban 15-20 percig pároljuk a borsikafűvel fűszerezve.
Eközben egy másik edényben olajat hevítünk és rádobjuk a felaprított hagymát, majd a darált húst, sózzuk, ízlés szerint, hozzáadjuk a pirospaprikát majoránnát.és fedő alatt kb. 25 percig pároljuk.
A rizst a szokásos módon megfőzzük. Majd összekeverjük a a megfőtt darált hússal. Borsozzuk, ha kell után-sózzuk.
Egy tűzálló tálban, vagy tepsiben rétegezzük a káposztát, a rizses a hússal majd így tovább, míg el nem fogynak az alapanyagok. A tetejét megkenjük bőven tejföllel, majd rátesszük a karikára vágott kolbászokat.
200 fokos előmelegített sütőben, 20 percig letakarva, majd 20 percig fedő nélkül sütjük. A tálaláshoz kockákra vágjuk.
2024. February 20. 00:00
