Amikor a tudatlanság ordít, az intelligencia hallgat
Amikor a tudatlanság ordít, az intelligencia hallgat
A szamár azt mondta a tigrisnek:
A vita elmérgesedett, és mindketten úgy döntöttek, hogy bíróság elé viszik a dolgot, ezért az oroszlán, a dzsungel királya elé járultak.
A szamár már azelőtt kiabálni kezdett, hogy elérte volna az erdei tisztást, ahol az oroszlán ült a trónján:
- Őfelsége, igaz, hogy a fű kék?
A szamár így fordult az oroszlánhoz:
- A tigris nem ért egyet velem, ellentmond és bosszant, kérlek, büntesd meg!
A király ekkor kijelentette:
- A tigris 5 év hallgatással lesz büntetve.
A szamár vidáman ugrott, és elégedetten, ismételgetve folytatta:
A tigris elfogadta a büntetését, de előtte megkérdezte az oroszlánt:
- Felség, miért büntettél meg engem, elvégre a fű zöld.
- Akkor miért büntetsz engem?
- Ennek semmi köze ahhoz a kérdéshez, hogy a fű kék vagy zöld. A büntetés azért van, mert egy ilyen bátor és intelligens teremtmény, mint te, nem vesztegetheti az idejét arra, hogy egy szamárral vitatkozzon, aki ráadásul még idejön és ezzel a kérdéssel engem zaklat.
A legrosszabb időpocsékolás a bolonddal és fanatikussal vitatkozni, akit nem érdekel az igazság vagy a valóság, csak a hite és az illúziói győzelme.
Soha ne vesztegessük az időt olyan dolgokra, amelyeknek nincs értelme. Vannak állatok, akiknek bármennyi bizonyítékot mutatsz is be, nem képesek megérteni, másokat pedig elvakít az ego, a gyűlölet és a harag, és csak azt akarják, hogy igazuk legyen, még akkor is, ha teljes képtelenség, amit állítanak.
Jegyezd meg, amikor a tudatlanság ordít, az intelligencia hallgat. A békéd és nyugalmad többet ér egy értelmetlen vitánál!
C:\Users\user\Pictures\patt Amikor a tudatlanság ordít, az intelligencia hallgat van hozzá szöveg.jpg
2024. January 17. 00:00
Karácsony
Európa ez!
Milyen ünnep a karácsony?
A karácsony a húsvét után a legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékezünk. .
Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden évben december 25-én tartják világszerte.
Ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték.
Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.
Annak ellenére, hogy a tradicionális karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, sok nem-keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként.
A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.
A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a szaturnália ünnepségek.
Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalom-szerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett.
A feldíszített karácsonyfa a karácsony ünnepének egyik szimbóluma. Karácsonyfa-állításra először a 16. században, a Német-római Birodalomban került sor.
A régi pogány ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük múlott rajta.
A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az isteneket igyekeztek jókedvre deríteni.
A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették. A római császárkorban december 25-én a szoláris jellegű Mithrász ünnepét tartották, amelyen kötelező volt részt venni. A keresztények számára az jelentette a kiutat ebből, hogy ezen a napon Mithrász helyett Jézus születésnapját ünnepelték.
Miután a kereszténység államvallássá vált, hamarosan hivatalos ünneppé nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a 4. századtól kezdték ünnepelni, január 6-án epifánia (Epiphaneia) néven vízkereszt ünnepén.
Karácsony ünnepe 325-ben került át december 25-re, az első nikaiai zsinat döntése alapján. Ezen a zsinaton fogadták el a Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanumot, ami a kereszténység legfontosabb hitvallásává vált. I. Constantinus római császár kiadta a milánói ediktumot és ezek a fontos lépések a kereszténység elterjedését és államvallássá válását segítették.
fotón: Ferdinand Theodor Hildebrandt- német festőművész (1804-1974) - Gyermekek várják a karácsonyfát
2023. December 24. 00:00