Karácsonyi magyar népszokások - betlehemezés - Kormorán - Betlehemi királyok - VIDEÓ!
Karácsonyi magyar népszokások: betlehemezés
Kormorán együttes: Betlehemi királyok - VIDEÓ!
Betlehemezés:
Jézus születésének történetét bemutató, ma is élő, egyházi eredetű népi játék.
Szereplői általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal vagy betlehemi kistemplommal járnak házról házra.
Szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit.
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!:
http://www.youtube.com/watch?v=6SRBkPyi3BA
2023. December 23. 00:00
"Magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga" - gondolatok Teller Edéről
"Magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga" - gondolatok Teller Edéről
Illyés Gyula örök érvényű tiszta mondata pontos eligazítást ad a kérdésre: mit jelent magyarnak lenni?
"Magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga."
Márai Sándor pedig így fogalmazott:
"Magyarnak lenni nem állapot, magyarnak lenni magatartás!"
Teller Ede Magyarországról Amerikába emigrált zsidó származású világhírű atomfizikus élete, munkássága és minden megnyilvánulása Illyés és Márai állításait igazolják.
Teller Ede a XX. századnak nemcsak egyik legjelentősebb kutatója volt, hanem korunk egyik legnagyobb tudós magyar hazafija is.
Szerette magyar "testvéreit", "véreit" - ahogyan emlegette szülőhazája népét - és büszke volt magyarságára.
Gyakran mondogatta, hogyha ő nem Ady Endre nyelvén tanul gondolkodni, akkor belőle legföljebb csak egy közepesnél valamivel jobb fizikatanár lett volna.
Idős korában így fogalmazott anyanyelvéről:
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem:a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke."
Halála előtt pár évvel pedig ezt mondta Pakson:
"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar."
2023. November 11. 00:00
Ma van halottak napja - Halotti beszéd - részlet
Édes barátaim, olyan ez épen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...",
majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt
s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt..."
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer.
Halotti beszéd - részlet Kosztolányi Dezső (1885-1936) - író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró
2023. November 02. 00:00
Alex Tamás - Emlékdal - Csak a jók mennek el - rövid VIDEÓ! - Mindenszentek - Halottak Napja
Szeretteink, barátaink hőseink, őseink emlékére! Alex Tamás - Emlékdal - Csak a jók mennek el - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA!
https://www.youtube.com/watch?v=WGKVbYH130I
2023. November 01. 00:00
Magyar népszokások - Mindszenti - halottak napi népszokások - november 1-2
Magyar népszokások - Mindszenti - halottak napi népszokások - november 1-2
Halottak napjának hetét a halottak hetének is nevezik. Ezen a héten szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és a gyertyagyújtás.
A néphit a halottak napján szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak: a gyertyák fényénél a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek, és nem nyugtalanítják az élőket.
Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Szeged környékén "mindönszentök kalácsa", "kóduskalács" néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek.
Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között.
A bukovinai magyarok sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe, ott elosztogatják. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát gyújtanak otthon.
Az Ipoly menti falvakban aki nem tud temetőbe menni, otthon gyújt gyertyát.
Csallóközben is az ezen a napon sütött kalácsot osztották szét a temető kapujában álló és imádkozó koldusok között, nehogy a halottak hazalátogassanak.
Halottak napján sokfelé megvendégelik a szegényeket és a koldusokat. A Gyimes-völgyben így mondták: "Halottak napjára főzünk, sütünk cipókat, odaadjuk avval, hogy a hóttaké."
Ipolyhídvégen halottak napján a közeli rokonság együtt fogyasztotta el az ebédet, majd kimentek a temetőbe és gyertyát gyújtottak az elhunytak tiszteletére.
Ezen a napon tiltották a munkát, nehogy megzavarják a holtak nyugalmát. Tiltották a mosást, mert attól féltek, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna. Nem meszeltek, mert a férgek ellepnék a házat.
Szlavóniában nem végeztek semmilyen földmunkát, nehogy kelésesek legyenek. Zentán Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.
Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére. Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni.
Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. A hiedelemtörténetek szerint a harangszó vagy világítás nyomán véletlenül a templomba tévedő ember észreveszi, hogy ott a halottak miséznek. Menekülni próbál, de a halottak letépik a ruháját, vagy a hátrahagyott ruhadarabját szaggatják össze. Az illető hamarosan meghal, mert az élőnek nem szabad a holtat meglátnia.
A hagyományos paraszti közösségek egy részében "a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", s "mert a besózott káposzta meglágyul", és mert mindez bajt hozhat a ház népére. Ehelyett őröltek, kukoricát morzsoltak.
kattints a képekre - érdemes!
2023. November 01. 00:00
Mindenszentek - halottak napja
Mindenszentek - halottak napja
"E mai napon, szeretteim, mind valamennyi szenteknek emlékezetét egy közös ünneplésnek vígságával üljük.
Mert hitvallásuk minél szilárdabb volt a szenvedésben, annál ragyogóbb most a tisztességben.
[…] Lépjünk mi is erre az útra, siessünk a mennyei hazába, melynek polgárai közé felvétettünk! "
fotón: Michelangelo (1475-1565) - Az utolsó itélet - Sixtus-kápolna freskója - Vatikán
2023. November 01. 00:00