Pósa Lajos: Anyám intése

Anyám intése
 
El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!
 
Ha elfáradsz a világban:
Gyere haza megpihenni,
Az öreg fák árnyékában
Szép időkre emlékezni!
 
Rád nevet, mint hajdanában
A cseresznye, piros alma;
Gyermek leszel újra, fiam,
S belefogsz egy régi dalba.
 
Szántófölded kenyeret ád,
Az a föld a kalásztermő!
Friss vizet a csörgő patak
Tüzelőnek fát az erdő.
 
El-elsétálsz a mosolygó
Virágok közt andalogva...
Ugy-e, fiam, hozol majd ki
Egy-egy szálat a síromra?
 
Gyümölcsfáid oltogatod,
Tisztogatod, nyesegeted,
Ablak alatt a kis kertben
Az utakat rendezgeted.
 
El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!
 
Pósa Lajos (1850-1914) - költő
 
fotó: bubenko

2020. July 03. 00:00

Wass Albert

                                     

 

Ahol nincs igazság, ott békesség sem lehet.

Wass Albert (1908-1998) - író költő

2020. June 30. 00:00

Márton Áron hitvallása

                                     

124 éve született, és 40 éve hunyt el Márton Áron, az "emberkatedrális” - Erdély egykori püspöke
 
Illyés Gyula által "emberkatedrálisnak" emlegetett Márton Áron hitvallása:
 
„Bölcsőm közönséges deszkából volt összezárva, amilyen lesz a koporsóm is.
 
De fáját a csíki hegyekből vágták, ahol az őrt álló fenyőerdők koszorúja gyökerével sziklába kapaszkodik, s makacsul állja a viharok tépését; ahol az emberek századok óta küzdenek a mostoha életviszonyokkal, mert tudják, hogy a sötét borulat mögött ott van Isten, s beléje vetik bizalmukat.
 
Innen jöttem, s nem hoztam mást, csak a halálos szerelmet népem és az emberek iránt, s a katolikus hitet, melyet hitvalló és hitükből élő nemzedékek a Csíksomlyói Mária lábainál mélyítettek el, és örökítették át a századok során.”
 
részlet - kolozsvári plébánosi beiktatása alkalmával mondott beszédéből - 1938. szeptember 9.
 
Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) - erdélyi katolikus püspök
 
kattints a képekre - érdemes!

2020. June 27. 00:00

Az önuralomról

[/captiMint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma.

Biblia - Példabeszédek 25:28

2020. June 26. 00:00

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)

                                       

Világhírű magyar tudósok, feltalálók – Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)
 
Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
 
A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát ma is elfogadják.
 
Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben kapta a fizikai Nobel-díjat.

2020. June 16. 00:00

Széchenyi István Székelyföldön ezért nincs csak magyar elnevezése a földrajzi neveknek

Székelyföldön ezért nincs csak magyar elnevezése a földrajzi neveknek: a dűlőknek, a patakoknak, az erdőknek a határban, a tetőnek fent a Hargitán...
 
„Ahol az írott történelem megszűnik, ott kezdődnek a szájhagyományok, ahol ezek végződnek ott beszélni kezdenek az épületek romjai, ahol ezek is elhallgatnak, ott megszólal a föld.”
 
Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány minisztere

2020. April 18. 00:00

A húsvét eredete, története

                         

A húsvét eredete, története
 
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös azonban az eredete, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent.
 
Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat Krisztus után 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje.
 
A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben.
 
A Nap mozgása a Hold mozgásától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
 
Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is Krisztus után 325-ben)
 
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít.
 
Ezt kisebb, nagyobb ünnepek követik. A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál.
 
Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.
 
A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe.
 
A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe.
 
Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja.
 
Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megjövendölte - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
 
fotón: C:\Users\user\Képek-Archiv\ccc Munkácsy Mihály (1844-1900) - Krisztus Pilátus előtt.jpg
 

2020. April 10. 00:00

Nagyhét - magyar szokások, népszokások - Húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás

Nagyhét - magyar szokások, népszokások - Húsvéti nagytakarítás - nagyheti gyónás
 
A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza.
A magyar falvakban az emberek a mai napig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztítják az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is, de a városokban is hasonló módon húsvéti nagytakarításokat végeznek.
 
A gazdák a szerszámokat is letisztogatják, kifényesítik. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is.
 
Az édesanya szigorúan gondoskodott róla, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék azt.
 
A húsvét táján végzett gyónást még a 20. század elején is a gyóntatócédula igazolta, ilyet ma is találni régi imádságos könyvekben.
 
A nagyhét eseményeihez tartozik a püspöki székesegyházakban a krizma szentelési mise. A püspök papjaival együtt misézik, és megszenteli a betegek és a katekumenek olaját és a krizmát.
Ekkor újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit.

2020. April 09. 00:00

Ma van nagycsütörtök - Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend

                         

Ma van nagycsütörtök 
"Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend"
 
Ezen a napon voltak  páskabárány ünnepére való előkészületek – az utolsó vacsora. Jézus étkezés közben felfedi az áruló, Júdás kilétét. 
 
A vacsora végén Jézus új értelmet ad a húsvéti ételnek (kenyér, bor), ezt hívjuk úrvacsorának. 
 
"Az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret, És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. 
 
Hasonlatosképen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, a míg eljövend." 
 
Pál apostolnak a Korinthusbeliekhez írt első levele - 11,23-26
 
Jézus megmossa a tanítványok lábát. A tanítványokkal zsoltárt énekelve megy ki a Gecsmáné kertbe, ahol fájdalmas imába kezd, ez az Ő haláltusája. 
 
Ekkor történik elárulása és elfogatása is. 
Meggyógyítja Málkust, miután az egyik tanítvány indulatból levágja a fülét.

2020. April 09. 00:00

Magyar népszokások - Nagycsütörtök - Oltárfosztás, Pilátus-égetés, virrasztás,kereplés, szelleműzés

                          

Magyar népszokások - Nagycsütörtök - Oltárfosztás, Pilátus-égetés, virrasztás,kereplés, szelleműzés
 
Nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat a húsvétot megelőző negyven napos böjt utolsó három napja, azaz a húsvéti szent három nap, latin nevén: Sacrum Triduum Paschale.
 
A kereszténység ezen a három napon emlékezik meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. A húsvéti szent három napi népszokások a Pilátus-égetés, a tűzszentelés. nagycsütöntöki virrasztás
 
A húsvéti szent három nap: a nagycsütörtöki, a nagypénteki és a nagyszombati népszokások Nagycsütörtök, vagy más néven zöldcsütörtök: A „zöld” jelző onnan ered, hogy e napon a hívők a böjt miatt valami zöld színű ételt, pl. sóskát, parajt, salátát fogyasztottak.
 
A húsvéti szent három nap az utolsó vacsora miséjével kezdődik, amikor is megemlékezünk Krisztus utolsó vacsorájáról - amikor is Jézus azt mondta a kenyérre és a borra, hogy az az ő teste és vérre - és a tanítványok lábának megmosásáról.
 
A mai misét követően a harangok elhallgatnak, a néphit szerint Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust. A harangok helyét a fakereplők foglalják el. A kereplő a népi hagyományban az egyik legfőbb gonosz űző eszköz.
 
Csütörtökön a gyerekek csoportokba verődtek, végigjárták a falu utcáit, hogy mindenhonnan kiűzzék az ártó szellemeket. A felnőttek ezért tojással ajándékozták meg őket. Sok helyen a mise végén az oltáriszentséget külön őrzési helyre viszik, mindent leszednek azt oltárról, csak a gyertyatartókat meg a lepellel letakart keresztet hagyják ott, szimbolizálva ezzel Jézus szenvedését és ruháitól való megfosztását.
 
Van olyan település ahol még a keresztet is kiviszik a templomból. A Pilátus-égetés vagy verés is ezen a napon volt szokás, amely egy Pilátust jelképező bábu elégetéséből vagy megveréséből állt. Ez a szokás összefüggésben van a tavaszi téltemető hagyománnyal, ott is igyekeztek megszabadulni a régitől.
 
A legények kimentek a határba, tüzet raktak és elégették a Pilátust jelképező szalma köteget. A palócok között a víz megszentelésnek volt hagyománya.
 
A lányok aznap kimentek a határba, ahol keresztjárást végeztek, majd „rózsavizet” vettek a környékbeli folyókból vagy patakokból és másnap, nagypénteken abban mosakodtak meg.
 
De elterjedt szokás volt nagycsütörtökön a virrasztás is, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.
 
kattints a képekre - érdemes!

2020. April 09. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

2. oldal/220