Pünkösd - a Szentlélek eljövetelének ünnepe

                               

Pünkösd - a Szentlélek eljövetelének ünnepe
 
A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg.
 
A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:
 
„ Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.
Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”
Apostolok cselekedetei - 2. fejezet - Károlyi-biblia

2022. June 04. 00:00

Soros korunk diktátora

Georg Soros, korunk diktátora - az egyébként, a saját létét is tagadó háttérhatalom egyik, arccal is beazonosítható figurája - a modern kori Hitler
Mérhetetlen sok aljasság, szenvedés, vér tapad a kezéhez...

2022. June 02. 00:00

Most akkor Munkács milyen város? Melyik országban van?

Most akkor Munkács milyen város? Melyik országban van?

1867 – 1918 Osztrák–Magyar Monarchia
1918 – 1938 Csehszlovákia
1938 – 1944 Magyarország
1944 – 1991 Szovjetunió
1991-től Ukrajna

fotó: képp Most akkor Munkács milyen város fotómontázs Fesztnyitva Webbót

2022. May 23. 00:00

Franciaország - Kína ultimátumot adott Franciaországnak, hogy Párizs azonnal vessen véget a gyarmati paktumnak Afrikában!

Vérlázító!
Ez a Nyugat oktat bennünket, magyarokat szolidaritásról, emberségről, demokráciáról!
 
Kína ultimátumot adott Franciaországnak, hogy Párizs azonnal vessen véget a gyarmati paktumnak Afrikában!
 
A gyarmati paktum értelmében a volt francia gyarmatok nem importálhatnak, csak kizárólag Franciaországból és nem exportálhatnak termékeket más országoknak, csak kizárólag Franciaországnak, vagy azon keresztül.
 
De ennek részeként titkos paktumok is vannak, melyek érintik a gazdaság mellett, a katonaságot és a politikát is.
 
Ezek a volt francia gyarmatok pénzügyi tartalékaikat kizárólag Franciaország bankjában helyezhetik el és azon keresztül kell pénzügyeiket bonyolítani.
 
A "nagyon humánus" Nyugat Európa, Franciaországgal az élen, így uralja és zsigereli ki Afrikát!
 
A francia állam 14 afrikai ország tartalékait birtokolja ily módon 1961 óta:
Bénin, Burkina Faso, Bisszau-Gínea, Elefántcsontpart, Mali, Niger, Senegal, Togo, Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Csád, Kongó-Brazzaville, Egyenlítői-Guinea és Gabon.
 
Franciaország gyarmati paktumai:
 
Franciaország a függetlenedés címszava alatt egyfajta gyarmati paktumot kötött 14 afrikai ország azon vezetőivel, akik számukra is alkalmasnak bizonyultak a feladatra, hogy törlesszék azokat a juttatásokat és felépített infrastruktúrát, amelyet a gyarmati időszakban kaptak Franciaországtól.
 
A paktum a mai napig érvényben van, számos kötelezettséget állítva az egykori 14 volt francia gyarmattal szemben. A paktum részben egyfajta „kötelező szolidaritásvállalás”.
 
A 14 afrikai állam helyzetében ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy minden egyes évben külföldi pénztartalékaik 65%-át, illetve további, pénzügyi kötelezettségekből adódó 20%-át a Francia Köztársaság kincstárába kell elhelyezniük a francia pénzügyminiszter és a francia központi bank ellenőrzése alatt. (1963-ban ez az éves adó megközelítőleg a gyarmatok állami költségvetésének 40%-át tette ki, ma éves szinten 500 milliárd dollárnak felel meg!!!)
 
Vagyis ez a 14 afrikai ország pénzének évente csupán 15%-ához fér hozzá; ha ennél többre van szüksége, akkor hitelként felveheti a saját pénzét Franciaországtól – természetesen a magas piaci kamatok mellett.
 
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a francia állam a tartalékokból évente felvehető pénzösszegnek is határt szab, amelyet a „gyarmatország” előző évi állami bevételének 20%-án rögzítettek – ha ennél többre van szüksége az adott államnak, akkor Franciaországnak vétójoga van a kölcsönnel szemben.
 
Kína most felszólította Franciaországot, hogy vessen véget ennek a zsarnoki mentalitásnak és ne akadályozza az afrikai országok saját gazdaságát és kereskedelmét.
 
Például a kőolaj kitermelés 40%-át Kína végzi Kongóban, aminek pénzügyi része kizárólag Franciaország bankjain keresztül folyhat, ami nonszensz.
 
Egyes források szerint Kína 5 éves ultimátumot adott Franciaországnak a gyarmati paktumnak felszámolására hat ország vonatkozásában, és amennyiben ezt nem teljesíti, komoly szankciókra számíthat Kína részéről.
forrás: alternatí hírek

2022. May 05. 00:00

Szentesi Zöldi László: Proli

Ismerős? - Kicsit hosszú, de nagyon érdemes elolvasni!
 
Szentesi Zöldi László: Proli
 
Így nevezzük őt, és még véletlenül sem proletárnak vagy melósnak, esetleg munkásembernek. A proli mindezek selejtje, tudatlan és rosszindulatú lény. 
Óvatos becsléssel azt mondjuk, inkább milliószámra, mint százezrével fordul elő hazánkban, és korántsem a nagyvárosokban, a kommunizmus évtizedei alatt mindenhol elterjedt. Igazi közege mindenesetre Budapest, itt szó szerint percenként botlunk prolikba, ha akarunk, ha nem.
 
Ha a proli lényegét óhajtjuk meghatározni, ezek a szavak jutnak eszünkbe: hőbörgés, irigység, hazudozás, igénytelenség, sunyiság, rosszindulat. Ebből a pompás koktélból keverték ki őt, és bármi történjék is vele, ezek a tulajdonságai beleivódtak lényébe, ahogyan az anyaföld is beszívja a radioaktív esőt.
 
Állandóan panaszkodik. Valahogy úgy kanyarítja a szót, hogy belásd, mindannyian áldozatok vagyunk. Megállás nélkül fröcsög belőle a gyűlölet, és rögtön ki is mondja, amire közben gondol. 
 
Útfelújítás a Rákóczi úton? „Rohadjon meg, aki kitalálta!” Határon túli magyarok? „Felőlem megdögölhet az összes!” Eleve úgy tekint a világra, hogy csak a rosszat vegye észre belőle. Semmilyen szép és nemes körülmény nem érdekli, észre sem veszi, mert lelki beállítottsága negatív, intrikus. 
 
Ha valahol rosszat észlel, harsányan közzéteszi, és legbelül elégedetten nyugtázza, hogy tessék, ez sem működik, az élet őt és az ő sötét világképét igazolja minden áldott percben. Igen, a világ rossz, és neki is rossznak kell lennie, különben felfalják, gondolja, és nagyot böfög a sör mellé.
 
És beszél, egyre csak beszél. A rossz pesti jassz az anyanyelve, de annak is az ócska, Kádár-korszakbeli változata. Olyanokat mond, mint „köcsög, ötker, hatker, Jugóba járni, faszikám, bevállalós, nem-e lehetne-e megoldani okosba” és így tovább. 
 
Vezetés közben Sebestyén Balázst hallgatja a rádióban, teljesen szinkronban van vele, szereti és értékeli a kereskedelmi rádiózást. Gyakran idézi Hofit, ilyenkor hangosan felröhög, olcsó műfoga megcsillan a napfényben. Nadrágja farmer, lábán szandál, pólója közönséges fekete darab, otthon még tizenöt ilyet tart, és mindennap felvesz egy újat, hónap közepén aztán az élettársa elébe teríti a frissen kimosottakat.
 
A proli mindig hazudik. Pontosabban szólva, nem tudod, mikor hazudik öncélúan és mikor hazudik valamilyen kifejezett céllal. Talán ő sem tudja, mikor éppen miért nem mond igazat, de miután teljesen hülyének tart, nem is fontos a számára, mit gondolsz erről. Mások történeteit csomagolja a sajátjaként, de csak akkor, ha ő jól jön ki belőle. Párbeszédre képtelen, amíg te beszélsz, ő erőt gyűjt, aztán folytatja, ahol abbahagyta, nem reagál a te mondandódra.
 
A proli lételeme a szabályok áthágása. Semmilyen előírást nem tart be, úgy gondolja, hogy a világ szemfülesekre és balfácánokra osztható, és ő értelemszerűen nagyon okos, mert nem tartja be az előírásokat. Önképének lényege a vélt élelmesség. 
 
Nem az igazság keresése hajtja, hanem a kiskapukat nyitogatja. Úgy tartja, hogy az előírásokat gazdag és szerencsés rohadékok hozzák, de ő, a kisember, sokkal okosabb náluk, és egyszerűen csak az életben maradásra törekszik, amikor senkit és semmit nem tisztelve átgázol az akadályokon. 
 
Szerinte szemesnek áll a világ, lelkiismeretről, kötelességről soha nem hallott. Az emberek többségében a szellemi és testi erőfeszítések tiszteletet ébresztenek, benne viszont irigységen kívül semmit sem kelt a Nobel-díjas tudós vagy az olimpiai bajnok jelenléte.
 
Kulturális ízlése alantas és felszínes. A művészeti ágak közül csak és kizárólag a zenét képes értelmezni, persze azt is csak díszletként, semmit nem akar és nem is tudna megfejteni, megérteni belőle. 
 
Régen Zámbó Jimmy volt az istene, most Kis Grófo. Ha ellágyul, a dalban az olcsó érzelmeket, a hamis szentimentalizmust, ha jó a kedve, a pattogós ritmusokat keresi, persze a létező legócskább hangszerelésben és előadásmódban: a hatásos, primitív megjelenítést végtelenül szépnek érzi. 
 
A proli képtelen halkan, visszafogottan hallgatni a kedvenc zenéit. Autójából ordít a lakodalmas és a tuctuc, falunapon és majálison az ő kedvéért tekerik csutkára a hangerőt, és jól is teszik, beszélgetni úgysem szokott, legalább hadd kábuljon.
 
A proli húsz éve ugyanabba a kocsmába jár, ott piál és hangoskodik. Ha kell, strandpapucsban is leugrik egy pofa sörre. Mindig ugyanarról van szó: tegnapi és mai lerészegedések, egymás feletti kárörvendés, és persze politika orrba-szájba. 
 
A proli mindig bölcselkedik, ez a kocsmai alapállása, fitogtatja jólértesültségét. Ha magánál műveltebbel találkozik, igyekszik felzárkózni, persze nem műveltségben, csak dumában. Holtbiztos recepteket tud az ország megmentésére, ezeket haladéktalanul közli is a barátaival. 
 
Aki jól néz ki, nyugalmat és erőt sugall, a proli természetes ellensége. Egyszerűen nem bírja elviselni a szellemi jelenlétet, sunyi gyűlöletet táplál minden olyan politikus iránt, aki nem hízeleg neki, a prolinak. Időlegesen azt a pártot támogatja, amelyik a leginkább felébreszti benne rossz tulajdonságait. 
 
Az időleges jelző egyáltalán nem véletlen: a proli soha nem horgonyoz le egyetlen gondolat, eszme vagy irányzat mellett sem. A politikát remények és csalódások váltakozásának látja, a közélet semmilyen más elemét nem érti, nem fogja fel. Mindig a markát tartja, az államtól azt várja, hogy adjon neki valamit. 
 
Előszeretettel szavaz új mozgalmakra, amelyek megszédítik demagóg ígéreteikkel, hogy aztán újabb kedvencet keressen magának. Túlságosan persze azokban sem hisz, és mert az irigysége mindennél erősebb, kárörvendve nézi a hanyatlásukat, és úgy beszél róluk, mintha pár hónappal azelőtt nem rájuk szavazott volna. Ha leleplezik, a proli sóhajtva csak ennyit mond: bennük is csalódtunk…
 
Ha gazdag a proli, magát vállalkozónak nevezi. Vagy rejtélyesen mosolyog, amikor a foglalkozását kérdezed. Különféle cégeket vezet, és két-három percen át is magyarázza, egészen pontosan mivel foglalkozik. De valahogy nem áll össze az egész. Céges tanácsadás, alkatrészek, cégalapítás, vámügyek, export-import, nyersanyag, híradástechnika. Minden érdekli, mindent forgalmaz, mindent vásárol. Lassan, lomhán mozog, ahogyan példaképeitől, a nála módosabb vérbarmoktól elleste. Meggyőződése, hogy a gazdag embernek már nem kell kapkodnia semmi és senki után. Úgyis minden és mindenki megvásárolható a világon.
 
Ha sportol a proli, nagyon fontos számára minden külsőség. Elsősorban a saját külseje. Naponta egy-két órát tölt az edzőteremben, állhatatosan gyúr, kondizik, hosszan elnézegeti magát a tükörben. Meg is látszik az eredmény: látványos konditermi izmai vannak, kigyúrt, gyönyörűen kidolgozott a teste, igaz, a lába továbbra is pipaszár. 
 
Olyan ruhákat is visel, amelyek felsőtestén kidomborítják a lényeget, nagyon kedveli például az izompólót. Szedeti a szemöldökét, szőrtelenít, szoláriumba jár. Nyári cipőhöz soha nem húz zoknit. 
 
Tetoválása nonfiguratív motívumokból áll. Látványos megjelenéséhez azonban – furcsa kontrasztként – vagy bőgő baromhang, vagy selypes motyogás járul, amit azonban ő férfiasnak, illetőleg intellektuálisnak gondol, és a saját köreiben igazat is adnak neki.
 
Ha autót vezet a proli, akkor úgy van vele, hogy verseny az élet, és neki is életben kell maradnia. Soha nem enged be senkit maga elé a másik sávból, mereven maga elé bámul, mintha észre sem venne, közben persze tökéletesen észleli, hogy ott vagy. 
 
Néha finoman gázt is ad, éppen csak annyit, hogy garantáltan ne férj be elé. A proli habozás nélkül beáll a mozgássérült helyekre, olykor keresztbe, hogy úgy tűnjön, rendkívül siet, vagy egyszerűen csak azért, hogy egyszerre két helyen is elfoglaljon, mert neki az jár. 
 
Ha bármilyen nehézsége támad a közlekedésben, például várnia kéne fél percig, amíg kifordul elé egy parkoló autó, válogatott szidalmakat zúdít a másik emberre. Ilyenkor nyaki erei kidagadnak, és szidja az anyádat, és biztos lehetsz abban, hogy rosszabb a kocsid az övénél, ezt is belefoglalja mondanivalójába.
 
Ha a proli nő, mindig és mindenütt cigarettázik, ízléstelenül és harsányan festi magát, és domborulatait gondosan közszemlére teszi. Nagyon trágár a beszéde, harsányan és válogatás nélkül jár a szája, egyáltalán nem zavarja, hogy az ajkáról elröppenő mocskos kifejezéseket bárki meghallhatja. 
 
Intrikus, pletykás és rosszindulatú, kibeszél másokat, akivel éppen együtt van, azzal kórusban szidja a távollévőt, majd a távollévő társaságában az előbbit. 
 
Szerelmi élete érzelmi végletek között ingadozik: látványos, nyálas ellágyulásokkal és őrjöngő hisztériával közeledik partneréhez. Minden proli nővel töltött perc egy-egy életdráma, ahol azonban a főszerepet nem Ruttkai Évákra, hanem az ekhós szekéren terpeszkedő mosónőre szabták.
 
A prolinak nincsen apja, se anyja, se Istene, se hazája. Embernek hitvány, magyarnak alkalmatlan. Itt él köztünk, vegetál. Társadalmi, közösségi ügyekben tökéletesen használhatatlan. 
 
Ami a közösségé, azt semmire sem tartja, nem épít, csak rombol. Általában adót sem fizet, én tartom el. A prolihoz voltaképpen semmi köze a embernek. 
 
Nem honfitársunk, csak ugyanúgy néz ki a személyi igazolványuk. És annak ellenére, hogy mintha valami udvariatlanság volna, társadalmi tilalom övezi a megnevezését, jellemzését, igazából nagyon is létezik. 
 
Szerintem viszont az az udvariatlanság, hogy a fajtájából még mindig annyi járkál köztünk a XXI. században.
Demokrata

2022. May 04. 00:00

Anyák napja van

Anyák napja van
"Anya! Felséges szent név! Egy szebb titulus, fontosabb hivatal nincs."
Bolyai Farkas - (1775-1856) - világhírű matematikus
"\\Emel_nas\adat\!Képek\anyám, konyha pósa lajos.jpg"

2022. May 01. 00:00

A húsvét eredete, története

                         

A húsvét eredete, története
 
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös azonban az eredete, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent.
 
Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat Krisztus után 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje.
 
A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben.
 
A Nap mozgása a Hold mozgásától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
 
Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is Krisztus után 325-ben)
 
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít.
 
Ezt kisebb, nagyobb ünnepek követik. A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál.
 
Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.
 
A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe.
 
A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe.
 
Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja.
 
Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megjövendölte - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
 
fotón: C:\Users\user\Képek-Archiv\ccc Munkácsy Mihály (1844-1900) - Krisztus Pilátus előtt.jpg
 

2022. April 17. 00:00

Húsvéti jelképek - Bárány - Isten báránya

Húsvéti jelképek - Bárány - Isten báránya
 
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja.
 
A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.
 
Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a Földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
 
fotón: Francisco de Zurbarán ((1598-1664) - Agnus Dei - Az Isten báránya

2022. April 17. 00:00

Húsvéti jelképek - Nyúl

                         

 

Húsvéti jelképek - Nyúl
 
A bárány mellett a másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb.
 
Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma.
 
Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta.
 
E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt.
 
A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase.
 
Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a 19. század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott, és nálunk, magyaroknál, a nyúl hozza tojást.
 
kattints a képekre - érdmes!

2022. April 17. 00:00

Húsvéti jelképek, magyar népszokások - A tojás, hímes tojás

                       


Húsvéti jelképek, magyar népszokások - a tojás, hímes tojás
 
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. 
 
Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. 
 
A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. 
 
A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Közép-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. 
 
Később kialakultak a feliratos tojások is. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak. 
 
Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. 
 
A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik. Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. 
 
Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. 
 
Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját. 
 
Erdélyben sok helyen a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott." 
 
Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. 
 
Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba. 
 
A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.
 
kattints a képekre - érdemes!

2022. April 17. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

2. oldal/222