Kvóta dal - A kötelező betelepítési kvóta elleni aláírásgyűjtés új Európa-himnusza! - VIDEÓ! Énekel: Varga Miklós

Kvóta dal - A kötelező betelepítési kvóta elleni aláírásgyűjtés új Európa-himnusza! - VIDEÓ!
Énekel: Varga Miklós
 
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=VmLLREV8fgQ&feature=share

C:\Users\user\Képek-Archiv2\képp bevándorlók A lét a tét - Minden áron meg állítani a barbár inváziót - Európa megszállását!.jpg

2018. October 17. 00:00

Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből - rövid Videó! - és a vers szövege

                       

Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből - rövid Videó! - és a vers szövege
 
Kedves Barátaink!
 
A vers írója, Kárpáti – egyes források szerint Tábori Piroska székely tanítónő, akit az alábbi megrázó, és felkavaró művéért a románok kivégeztek, felakasztották Aradon 1920-ban. A vértanú fiatal tanítónő versét ezzel a tudattal hallgassuk és olvassuk!
 
Barátsággal: Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
 
kattints a VIDEÓRA:
https://www.youtube.com/watch?v=niKFSSQs6Mc
 
Kárpáti Piroska: Üzenet Erdélyből
 
Üzent az Olt, Maros, Szamos,
Minden hullámuk vértől zavaros,
Halljátok, ott túl a Tiszán,
Mit zúg a szél a Hargitán?
Mit visszhangoznak a csíki hegyek?
Erdély hegyein sűrű fellegek.
 
Ez itt magyar föld és az is marad,
Tiporják bár most idegen hadak.
Csaba mondája új erőre kel,
Segít a vihar és segít a szél,
Segít a tűz, a víz, a csillagok,
S mi nem leszünk mások, csak magyarok!
 
Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk,
Halott vitézek lelke jár velünk!
Előttünk száll az ős Turulmadár,
Nem is lesz gát, és nem lesz akadály.
Ember lakol, ki ellenünk szegül!
A székely állja, rendületlenül.
 
Üzenik a gyergyói havasok:
Megvannak még a régi fokosok.
Elő velük, jertek, segítsetek!
Székely anya küld egy üzenetet:
Hollók, keselyűk tépik a szívünket,
Rablóhordák szívják a vérünket.
 
Ha nem harcoltok vélünk, elveszünk!
E végső harcban egyedül leszünk.
És a honszerző hősök hantja vár,
Ha odavész az ősmagyar határ!
És ha rablóknak kedvez a világ,
Mutassunk akkor egy új, nagy csodát!
 
Megmozdulnak mind a csíki hegyek,
Székelyföld nem terem több kenyeret,
Elhervad minden illatos virág,
Mérget terem minden gyümölcsfaág.
Vizek háta nem ringat csónakot,
Székely anya nem szül több magzatot.
 
Vadon, puszta lesz az egész vidék,
S végezetül, ha ez sem lesz elég,
A föld megindul, a mennybolt leszakad,
De Erdély földje csak magyar marad!
fotón: Harangláb - Pottyond - Erdély
 
kép: Székely György - Vándor székely hazatalál oldal

2018. September 09. 00:00

Ezt soha ne feledd! Mészáros László

Ezt soha ne feledd!
Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy minden tökéletes!
 
A "modern" európai ember, így a magyarok nagy része is, azt gondolja, hogy akkor tökéletes az élete, ha "anyagilag rendben van".
 
Már fiatal korban azért tanulnak, szereznek több diplomát, szakmákat, hogy kellőképpen "gazdagok lehessenek" - majd, egyszer.
 
Ennek "érdekében" már eleve csak lazább párkapcsolatokat, vállalnak, de ha össze is kötik az életüket valakivel, hosszú ideig "nem vállalnak" gyereket - majd csak akkor, amikor már "mindent meg tudnak adni neki(k)".
 
A végzettségeken túl, gyűjtik a pénzt - próbálnak minél többet megszerezni belőle, hogy majd "első nekifutásra" egy "normális" nagy lakást szerezhessenek - s persze vehessenek autót (nem akár milyet, hanem olyat, ami a saját anyagi körülményeikhez képest túl nagy terhet jelent majd nekik).
 
És akarnak majd szuper babakocsit, vagyonba kerülő "babacuccokat", rengeteg játékot, valamint "természetesen" biztosítani akarják a majdani "jó életükhöz" szükséges anyagi forrásokat!
 
Értsd: olyan "jó életet" szeretnének, amilyet amúgy csak nagyon kevesen érhetnek el, és amely idilli élet elérése szinte lehetetlen terheket ró rájuk.
 
Ilyen álmokat kergetnek a mai európai emberek, a mai magyarok, köztük, már a fiatal magyarok túlnyomó része is, miközben azért arról sem mondanak le, hogy - addig is, amíg nem "áll be ez az idilli állapotuk" - "éljenek, szórakozzanak, és élvezzék az életet"!
 
Sajnos ez mára szinte általános állapottá, életformává vált. Mire a vágyott javakat, vagy annak egy részét megszerzi a fehér európai, köztük a magyar ember, addigra megkeseredett, fásult, túlhajtott, a negyedik X felé járó, boldogtalan robottá válik.
 
Gyermektelenül, esetleg egy gyermekkel, többnyire elvált állapotban, köddé vált álmokkal.
 
Soha ne feledd hát!
Ne kergess hiú, a mai világ diktálta álmokat!
Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy minden tökéletes!
 
És ha ezt az egyszerű igazságot nem tartod folyamatosan a szemed előtt, mindig boldogtalannak fogod érezni magadat!
 
Mert nem fogod észrevenni a pillanat boldogságának a lehetőségeit, egy vágyott, többnyire elérhetetlen majdani boldogság hajszolása miatt.
 
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
 
C:\Users\user\Pictures\képp Ezt soha ne feledd!.jpg

2018. June 19. 00:00

Pünkösdi népszokások - Pünkösdi királynéjárás

                        Eredetileg a Dunántúlra volt jellemző ez a szokás. Négy nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket, aki a legkisebb és a legszebb, minden udvaron megállnak, a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek ki, vagy letakarják őt fátyollal, énekelnek, közben körbejárják a királynét, a végén felemelik, és termékenységvarázsló mondókákat mondanak. A mondókák végeztével a ház népétől ajándékokat kapnak. Ezt a dalt éneklik: Elhozta az isten, piros pünkösd napját, Mi is meghordozzuk, kiráklynéasszonykát. És a legkisebb leány énekli. Én kicsike vagyok, nagyot nem szólhatok, mégis az istennek dicséretet mondok. Gyönge vessző vagyok, mindenfelé hajlok, szüleim kertjében, most nyílni akarok. Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa, de ki nem nyilhatok, csak úgy illatozok. Patrióta Európa Mozgalom

2018. June 06. 00:00

Pünkösdi népszokások - Pünkösdi királyválasztás

Pünkösdi magyar népszokások - Pünkösdi királyválasztás

A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás:

A pünkösdi király vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink. 

Versengés útján választották (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés), hogy a falu legényi közül ki az az egy, aki egy évig ingyen (vagyis a falu költségére) ihat a kocsmában. 

A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”

A cím különös előjogokkal járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.

Pünkösdkor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb.

A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma maximum egy évig tartott.

2018. June 04. 00:00

Délvidék Ismerjük meg jobban Kárpát-hazánkat!

Délvidék
Ismerjük meg jobban Kárpát-hazánkat!
Újra és újra elő kell vennünk térképeinket!
 
Vegyük szemügyre Kárpát-hazánk tájegységeit ábrázoló térképeket, melyet időről időre tanulmányoznunk kell, és osszuk meg, hogy mások is megismerhessék!
 
kattints a térképre - érdemes!

2018. June 02. 00:00

Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! Kárpátalja

                         

Kárpátalja
Ismerjük meg jobban Kárpát-hazánkat!
Újra és újra elő kell vennünk térképeinket!
 
Vegyük szemügyre Kárpát-hazánk tájegységeit ábrázoló térképet, melyet időről időre tanulmányoznunk kell, és osszuk meg, hogy mások is megismerhessék!

2018. May 31. 00:00

Ismerjük meg Kárpát-hazánkat! - Székelyföld térképei - Erdély

                         

Székelyföld
Ismerjük meg jobban Kárpát-hazánkat!
Újra és újra elő kell vennünk térképeinket!
 
Vegyük szemügyre Kárpát-hazánk tájegységeit ábrázoló térképeket, melyet időről időre tanulmányoznunk kell, és osszuk meg, hogy mások is megismerhessék!
 
Tanulmányozzuk Székelyföld térképeit!
 
Osszuk meg az anyagot, hogy mások is megismerhessék!
Székelyföld három térképe:
 
kattints a térképekre - érdemes!

2018. May 30. 00:00

Milyen területekből áll a mai Nagy-Románia?

Milyen területekből áll a mai Nagy-Románia?
 
Egyrészt Magyarország tájegységeiből: Erdélyből, a Körös-vidékből, Máramarosból, Bánságból,
másrészt az egykori románországokból: Olténiából Munténiából, Dobrudzsából, Moldvából, Bukovinából
 
Ismerjük meg jobban Kárpát-hazánkat!
Újra és újra elő kell vennünk térképeinket!
 
Vegyük szemügyre Kárpát-hazánk tájegységeit ábrázoló térképeket, melyet időről időre tanulmányoznunk kell, és osszuk meg, hogy mások is megismerhessék!
 
kattints a térképre - érdemes!

2018. May 27. 00:00

Kárpát-hazánk

                  

Kárpát-hazánk
 
Te azt mondod Szlovákia, szlovákok? Én azt mondom Felvidék, és magyarok!
 
Te azt mondod Ukrajna, ukránok? Én azt mondom Kárpátalja, és magyarok!
 
Te azt mondod Románia, románok? Én azt mondom Székelyföld, Máramaros, Partium, Bánság, Erdély, és magyarok!
 
Te azt mondod Szerbia, Horvátország, Szlovénia? Én azt mondom Délvidék, és magyarok!
 
Te azt mondod Ausztria, osztrákok? Én azt mondom Őrvidék, és magyarok!
 
C:\Users\user\Pictures\kép Kárpát-haza 8.jpg

2018. May 23. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

2. oldal/218