Márton Áron hitvallása
124 éve született, és 40 éve hunyt el Márton Áron, az "emberkatedrális” - Erdély egykori püspöke
Illyés Gyula által "emberkatedrálisnak" emlegetett Márton Áron hitvallása:
„Bölcsőm közönséges deszkából volt összezárva, amilyen lesz a koporsóm is.
De fáját a csíki hegyekből vágták, ahol az őrt álló fenyőerdők koszorúja gyökerével sziklába kapaszkodik, s makacsul állja a viharok tépését; ahol az emberek századok óta küzdenek a mostoha életviszonyokkal, mert tudják, hogy a sötét borulat mögött ott van Isten, s beléje vetik bizalmukat.
Innen jöttem, s nem hoztam mást, csak a halálos szerelmet népem és az emberek iránt, s a katolikus hitet, melyet hitvalló és hitükből élő nemzedékek a Csíksomlyói Mária lábainál mélyítettek el, és örökítették át a századok során.”
részlet - kolozsvári plébánosi beiktatása alkalmával mondott beszédéből - 1938. szeptember 9.
Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) - erdélyi katolikus püspök
kattints a képekre - érdemes!
2020. June 27. 00:00
Az önuralomról
[/captiMint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma.
Biblia - Példabeszédek 25:28
2020. June 26. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók – Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)
Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát ma is elfogadják.
Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben kapta a fizikai Nobel-díjat.
2020. June 16. 00:00
Széchenyi István Székelyföldön ezért nincs csak magyar elnevezése a földrajzi neveknek
Székelyföldön ezért nincs csak magyar elnevezése a földrajzi neveknek: a dűlőknek, a patakoknak, az erdőknek a határban, a tetőnek fent a Hargitán...
„Ahol az írott történelem megszűnik, ott kezdődnek a szájhagyományok, ahol ezek végződnek ott beszélni kezdenek az épületek romjai, ahol ezek is elhallgatnak, ott megszólal a föld.”
Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány minisztere
2020. April 18. 00:00
Őshonos háziállataink - Magyar parlagi szamár
Őshonos háziállataink - Magyar parlagi szamár
A magyar parlagi szamár története időszámításunk kezdetéig nyúlik vissza, hiszen az első szamarak a kelták idejében kerültek a Kárpát-medencébe.
A mai szamaraink feltételezhetően ennek az állománynak kései leszármazottai, hiszen azóta csak kevés egyed került be az ország területére.
Bár a szamarat a szegények állatának tartották, jelentős számban dolgoztak a földbirtokokon is, mint teherszállítók és a juhászok segítői, akik málhás- és hátasállatként hasznosították.
Intelligens állat, jól idomítható, emellett igénytelen, szívós, hosszú élettartamú és békés természetű.
A magyar parlagi szamarat 2004-ben ismerték el önálló fajtaként.
kattints a képekre - érdemes!
2020. January 23. 00:00
Magyar olimpiai aranyérmeseink – Egerszegi Krisztina (1974 ) – Ötszörös olimpiai aranyérmesünk – Úszás
Magyar olimpiai aranyérmeseink – Egerszegi Krisztina (1974 ) – Ötszörös olimpiai aranyérmesünk – Úszás
A tehetség, a kitartás, a szorgalom példaképe! - Osszuk meg!
aranyérem - 1988 - Szöul - 200 méter hátúszás
ezüstérem - 1988 - Szöul - 100 méter hátúszás
aranyérem - 1992 - Barcelona - 100 méter hátúszás
aranyérem - 1992 - Barcelona - 200 méter hátúszás
aranyérem - 1992 - Barcelona - 400 méter vegyes úszás
aranyérem - 1996 - Atlanta - 200 méter hátúszás
bronzérem - 1996 - Atlanta - 400 méter vegyes úszás
A mai napig büszkék vagyunk a kiváló sportemberre, Egérkére
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
2020. January 23. 00:00
Szentgyörgyi István (1881-1938) - Magyar Igazság Kútja - Budapest
Szentgyörgyi István (1881-1938) - Magyar Igazság Kútja - Budapest
Lord Rothermere, a Daily Mail egyik alapítója, a huszadik századi angol sajtótörténelem egyik legnagyobb alakja sajátos helyet tölt be a magyar történelemben.
A lord, hasonlóan kora és osztálya sok alakjához, elítélte az első világháborút lezáró békediktátumokat, és Németország valamint Magyarország kárpótlását, illetve helyreállítását követelte.
A brit sajtócézár a magyar Trianon-ellenes mozgalom egyik hőse lett. A Szabó Ervin Könyvtár előtti téren áll a Magyar Igazság kútja elnevezésű, tiszteletére állított emlékmű, melyet Szentgyörgyi István szobrászművész alkotott 1928-ban.
A medence felett két nőalak 185 cm bronz szobra áll. Justitia hozzásimul a reménykedő Magyarországot képviselő nőalakhoz.
Justitiát karddal a kezében, mérleggel ábrázolta a szobrász.
Felirat:
"E kutat hálás magyarok emelték Nagybritannia méltó fia, Viscount Rothermere tiszteletére. Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot. 1928."
2020. January 21. 00:00
Ha nem lehettél szálfa - részlet
"Kapaszkodj meg ebbe a földbe erősen, magyarom, Ha nem lehettél szálfa, legyél hát cserje, vagy legyél csak gyom. ... Ez a föld itt a tiéd, tartsad hát erősen, magyarom..."
Ha nem lehettél szálfa - részlet
Veres Péter (1897-1970) - író, politikus
2020. January 18. 00:00
Ács Ágoston festő (1889-1947) - Festőművész képeiből
Ács Ágoston festő (1889-1947) festőművész képeiből
Festő- és ötvösművész. A két világháború közötti időszak egyik legnagyobb, legtöbbet alkotott életkép festője.
Jellegzetes falusi témáit, vonásait, ecsetkezelését, színalkalmazásait fel lehet ismerni.
Képei eljutottak Magyarországon túlra is.
Keresett piktor a komolyabb képaukciókon, úgy Magyarországon, mint külföldön is.
kattints a képekre - érdemes!
2020. January 13. 00:00
Egyéb
,
Telepy Károly (1828-1906) - festőművész munkáiból
Telepy Károly (1828-1906) - festőművész képeiből – I. album
Apja Telepi György színész, a Nemzeti Színház tagja volt, aki díszletfestéssel is foglalkozott.
Telepy Károly 1845-ben Barabás Miklósnál kezdte meg a rajzolás tanulását. Az 1848-as tavaszi forradalom márciusi ifjainak egyike.
A szabadságharc után, 1849-ben sikerült Münchenbe kijutnia, ahol szorgalmasan tanult 1851-ig; ekkor a katonasorozás miatt vissza kellett térnie hazájába. Néhány hónapot Pesten töltött, majd Velencébe utazott, ahol Lodovico Lipparini vezetése mellett fejezte be tanulmányait.
A lagunák városában öt esztendeig tartózkodott, majd meglátogatta Drezdát, Berlint, Münchent és miután másfél évet töltött Rómában, 1860-ban visszatért Pestre. Rövidesen, 1861-ben, a titkára lett az akkor alakult Képzőművészeti Társulatnak.
Mint a társulat műtárnoka, sokat tett a kiállítások sikere érdekében. Festett arcképeket, oltárképeket, igazi tere azonban a tájképfestészet volt. Történelmi várakat, romokat festett, megörökítette a Tátrát és a Balaton-felvidéket. Hangulatos festményei országszerte nagy elismerésben részesültek.
Több alkotása a Magyar Nemzeti Galériában található.
2020. January 09. 00:00
Egyéb
,