Jékely Zoltán: Virágvasárnap

Virágvasárnap

"Azt mondják, máma van Virágvasárnap.

Nézzük meg, az emberek mit csinálnak?

S mivel ilyenkor ez a rendje,

menjünk mindjárt a cinterembe.

Amíg ez tart, úgy sincs igazi ünnep,

amíg ez tart, nincsen vakáció.

Vigasztaljon a cinterem bennünket,

ahol sírdombon áll a dáridó.

Ó, micsoda víg tarkaság!

Mint egy rét, melyen százféle virág.

Ki látott ily nyüzsgést a temetőben?

Több az élő, mint a holt a földben!

*

Egy fickó bakfüttyöt ugrott a sírkereszteken,

egy más kerékpárral ereszkedett a kripta dombján,

a hantok közt rabló-zsandárt játszottak vad fiúk,

friss fűzfasíppal váltottak jelet.

De egy szakállas, szemüveges ember,

ábrázatán igaz töredelemmel

s nyitott, fekete könyvvel a kezében,

minden stáció-oszlopnál megállt

s oly forrón suttogott a vak cölöpnek,

s révületét kövenként úgy fokozta,

hogy csak belémdöbbent a furcsa kérdés:

mit tesz majd fenn, az utolsó keresztnél?

Talán csak nem feszíti meg magát?

*

A dombraszállt Nap gyújtó fényözönben

fürdette a parányi templomot;

s mint valami monumentális röntgen,

karcsú hajóján átvilágított.

Két kakukk szólt a zsendülő berekben,

egymástól kérdezgette: meddig él,

az esztendőket osztogatta bőven

s nem egy okos tapasztalást cserélt.

De a holtak ezen csak mosolyogtak,

szájuk ráncát keserűbbre vonák,

mintha egyenesen ezt mondanák:

„Ne tartsatok minket bolondnak!”

Aztán nekem is eszembe jutottak

a véghetetlen téli harcterek,

ahol most szintén jóskedvű kakukkhang

kong emberi maradványok felett,

az új lombból minduntalan kibukkan,

s mint egy király post mortem érmeket,

osztogatja az arany éveket;

s eképp a hősök, hullaként oszolva,

megtudhatják, meddig élhettek volna."

Jékely Zoltán (1913-1982) - író, költő, műfordító, könyvtáros

C:\Users\user\Pictures\ccc Giotto di Bondone (1267-1337) - Bevonulás Jeruzsálembe - Virágvasárnap.jpg

2021. March 28. 00:00

Egyéb

Mi is a virágvasárnap?

Ma van virágvasárnap

De mi is a virágvasárnap?

A virágvasárnapi szertartással megkezdődik a nagyhét. Jézus Krisztussal bevonulunk a húsvéti misztériumot megelőző szent háromnap csendjébe.

Már a IV. század óta ismert, hogy a keresztények e napon megtartották az Úr bevonulásának körmenetét Jeruzsálemben, amely az Olajfák-hegyéről indult a város felé, miközben a nép pálma- és olajágakat lengetett.

A barkaszentelés, a virágvasárnapi körmenet és a passió dramatikus előadása a szentmisében a virágvasárnapi liturgia részei. Az ünnepi liturgiában a barkaszentelés és a körmenet során játszódik le előttünk virágvasárnap jelentős eseménye, Jézus bevonulása Jeruzsálembe.

A bevonulást megelőző első színhely az Olajfák hegye – az ágak (barkák) megszentelése; a másodiké az Olajfák hegyétől a Jeruzsálem kapujáig vezető út – a körmenet; a harmadiké pedig a szent város: az ott történtekre emlékezik a passió és a szentmise.

A virágvasárnapi körmenet hosszabb formája négy állomásból áll. Az első stáció az ágak megáldása és kiosztása. Az ágak kiosztásának jelképes értelme van: átvételével a hívő vértanúnak vallja magát, s alkalmassá válik arra, hogy Krisztust szenvedésében kövesse.

A második állomás az ágak leterítése, amely az evangéliumi szavakat jeleníti meg: “mások ágakat szedtek a fákról, s leterítették az útra”.

A harmadik stáció a ruhák leterítése, a negyedik a hódolat Krisztus Király előtt. A körmenetnek ez a hosszabb formája csak ajánlott, a legtöbb helyen azonban az egyszerűbb, rövidebb forma szerint zajlik a szertartás: az ágak megszentelése után a körmenet azonnal a szentélybe vonul.

2021. March 28. 00:00

Egyéb

Virágvasárnap Csoóri sándor

Virágvasárnap

Valahol most egy tulipán-szájú

kicsi szamárka ordibál,

hátára odaképzelem magam

s vagyok Jézus király.

Förgeteg-fehér szilvafák közt

máris a borhegyre megyünk,

hozsannázó bokrok fölött

apostol-felhő jön velünk.

Jártak itt ólom-zord hadak,

állkapcsukat a sár fedi,

sisakjukon, mint sastojáson,

tapos a kis csacsi. –

Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincék

homályában bort nyakalunk,

s kőből kihasított fejű

rokonokkal dúdolgatunk:

„Szent István, térdepelj közénk,

magyarok térítő királya,

nagyobb király térített minket,

idők vasából koronája.

De itt vagyunk, de megvagyunk,

nézzük, hogy nő a völgyi búza,

s a szőlővirág hogy kígyózik

fölrepedt, égő homlokunkra.”

Így éneklünk, s az ördöglábú

asztal lesz majd a nagydobunk –

parasztok és Jézus király,

így mulatjuk majd ki magunk.

Csoóri Sándor (1930) - költő, esszéíró, prózaíró

2021. March 28. 00:00

Egyéb

Őshonos háziállataink - Cikta juh

A cikta juh hazánkba a török uralmat követő betelepítések nyomán érkező németajkú lakossággal került be. Magyarországon elsősorban Tolnában és Baranyában tenyésztették. A cikta a rackához hasonlóan kisebb testű, az anyák 40, a kosok 60 kg körüliek. Az anyák szarvatlanok, a kosoknak csak egy része hord könnyű csigás szarvakat. Az állatok teljesen fehérek. Gyapjú- és hústermelő képessége hasonló a cigájáéhoz.

2021. March 16. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Régi magyar filmcsillagok – Mály Gerő (1884-1952)

Székudvarhelyen született örmény származású magyar színművész, komikus. Apja tiltása ellenére lett színész.

A család Aradon élt, apja itt volt állomásfőnök. Iskoláit itt végezte, egy osztályba járt, s padtársak is voltak Rajnai Gáborral. Együtt lettek színészek, s együtt indultak el Erdélyből Budapestre.

Solymosi Elek színiiskolájában tanult, 1903-ban csatlakozott Kárpáthy György társulatához. Tíz évig volt vándorszínész, 1913-ban játszott először Budapesten a Vígszínházban és az Angolparkban.

1913-tól 1915-ig a Pesti Színház tagja volt, 1915 és 1920 között játszott az Apolló Színházban, és 1918-tól 1920-ig a Fasor Kabaré tagja is volt.

1921-ben a Városi Színház, 1923-ban és 1924-ben a Belvárosi Színház és az Andrássy úti Színház tagja volt. 1924 és 1937 között a Vígszínház tagja volt, de játszott 1927 és 1930 között a Magyar Színházban, 1929-ben és 1931 és 1932 között a Belvárosi Színházban, a Budapest Színházban és a Royal Színházban is.

1937-től a Pesti Színházban játszott. 1913-ban szerepelt először filmen. Első hangosfilmje az 1931-ben készült Kék bálvány, utolsó filmje az 1943-ban készült Sári bíró volt.

Karakterszerepeket játszott, egyetlen főszerepe sem volt filmen. Emlékezetes szerepe a Légy jó mindhalálig című filmben a pedellus, a Három csengő-ben az inas és a Katyi című filmben a befutott színész inasa.

A második világháború alatt átélt borzalmak hatására 1946-ban elhagyta az országot, s az Egyesült Államokba emigrált. Tervei azonban nem sikerültek, egy New York-i magyar étteremben dolgozott, s koldusszegényen halt meg 1952 júliusában.

Filmjei

Némafilmek:

Házasodik az uram (1913)

Krausz doktor a vérpadon (1913)

Jönnek az oroszok (1914)

Az ezredes (1917)

A mi Budapestünk (1927)

A falu alatt folyik egy patak (1927)

Naftalin (1928)

Vasárnap délután (1929) német film

Melodie de Herzens (Szívek melódiája) (1929) német film

Kacagó asszony (1930)

Játékfilmek:

Kék bálvány (1931)

Csókolj meg, édes! (1932)

Ida regénye (1934)

Pechmarie (1934) német film

Az új földesúr (1935)

Halló Budapest! (1935)

Édes mostoha (1935)

Lovagias ügy (1935)

Mária nővér (1936)

A méltóságos kisasszony (1936)

Café Moszkva (1936)

Légy jó mindhalálig (1936)

Egy lány elindul (1937)

A férfi mind őrült (1937)

Pesti mese (1937)

Hotel Kikelet (1937)

Szerelemből nősültem (1937)

Családi pótlék (1937)

Az ember néha téved (1937)

Hetenként egyszer láthatom (1937)

Pusztai szél (1937)

Viki (1937)

Torockói menyasszony (1937)

Gyimesi vadvirág (1938)

Rozmaring (1938)

A hölgy egy kissé bogaras (1938)

Cifra nyomorúság (1938)

Süt a nap (1938)

Menschen vom Varieté (A varieté csillagai) (1938) Német-magyar film

Nehéz apának lenni (1938)

Magdát kicsapják (1938)

Szegény gazdagok (1938)

Uz Bence (1938)

Borcsa Amerikában (1938)

Fekete gyémántok (1938)

Elcserélt ember (1938)

Mátyás rendet csinál (1939)

A szerelem nem szégyen (1940)

Hétszilvafa (1940)

Balkezes angyal (1940)

Pénz beszél (1940)

Hazajáró lélek (1940)

Igen vagy nem? (1940)

Kádár kontra Kerekes (1941)

Lesz, ami lesz (1941)

Édes ellenfél (1941)

Ma, tegnap, holnap (1941)

Egy tál lencse (1941)

Európa nem válaszol (1941)

Három csengő (1941)

Havasi napsütés (1941)

Végre! (1941)

Négylovas hintó (1942)

Egy bolond százat csinál (1942)

Pista tekintetes úr (1942)

Negyedíziglen (1942)

Katyi (1942)

Szép csillag (1942)

Fráter Loránd (1942)

Egy szoknya, egy nadrág (1943)

A 28-as (1943)

Anyámasszony katonája (1943)

Jómadár (1943)

Családunk szégyene (1943)

Sári bíró (1943)

2021. March 10. 00:00

Egyéb

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Körösi Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784 – 1842, Dardzsiling- India)

Nyelvtudós, világjáró. Gyalog elindult Ázsiába, hogy a magyarok őshazáját és őstörténeti forrásokat keressen. 20 nyelven beszélt. 16 európai és keleti nyelven állított össze szójegyzéket. Elképzelhetetlen nélkülözések árán, lámakolostorokban tanulta és rakta le a tibeti nyelvészet alapjait. Elkészítette a világ első tibeti nyelvtanát és a tibeti-angol szótárt. A keleti nyelvészet történetében úttörő jelentőségű Calcuttában megjelent két műve: Grammar of the Tibetan Language, és Essays towards a Dictionary Tibetan and English. Halála után jelent meg szanszkrit-tibeti-angol szótára. 1982-ben Budapesten felavatták Európa első buddhista emlékművét, a Csoma-stupát.

2021. February 19. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében

Bocskai István szobra és egy idézetet megörökítő dombormű - Genf - Svájc

A svájci Genf a XVI. század óta a kálvinizmus szellemi fővárosának számít Európa-szerte.

A reformáció nagy alakjait – Kálvint és másokat – monumentális emlékmű örökíti meg az óváros melletti parkban.

A szobrok sorában áll Bocskai István (1557-1606) alakja is. A XVI. század nagy magyar államférfija a protestánsok vallásszabadságát biztosító bécsi béke megkötésével szerzett jogot hogy egy sorba kerüljön Cromwellel, Knoxszal vagy Roger Williams-szel.

Basta császári tábornok erdélyi zsarnokoskodása és II. Rudolf 1604-ben kibocsátott valláskorlátozó törvénye ellen felkelés robbant ki, amelynek Bocskai hajdúival az élére állt.

Még a harcok idején, 1605-ben Bocskai Istvánt a nemesi rendek Erdély és Magyarország fejedelmévé kiáltották ki, ezt a méltóságát az ország egyharmadát meghódított törökök is elismerték. Az 1606 nyarán megkötött bécsi békében Rudolf kénytelen volt újra elfogadni az alkotmányt, megerősíteni a szabad vallásgyakorlás jogát, valamint azt, hogy az erdélyiek maguk választhassák fejedelmüket.

Bocskai biztosította a székelyek előjogait is, a hajdúkat pedig kiemelte a jobbágysorból. A bécsi béke rendelkezéseit Rudolf a törökkel megkötött zsitvatoroki békében is garantálta.

Bocskai Istvánt, mint a nemzeti függetlenség és a vallásszabadság bajnokát ovációval fogadta a kassai országgyűlés 1606. december 13-án – ezt örökíti meg a jeles magyar államférfi genfi szobra melletti dombormű, felette a békekötés szövegéből vett, a vallás gyakorlását szavatoló latin nyelvű idézettel.

Az itt ábrázolt esemény után két héttel azonban a fejedelem váratlanul meghalt. Hívei kancellárját, Kátay Mihályt gyanúsították azzal, hogy megmérgezte, s a feldühödött tömeg a kassai piactéren Kátayt felkoncolta.

2021. February 17. 00:00

Egyéb , Magyarok a nagyvilágban

Strobl Alajos(1856-1926) - Szent István-szobor a budai várban - Budapest

A századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.

A görög–római művészet tanulmányozása erősen hatott a stílusára, de az aktuális nyugati stílusokat is kipróbálta (impresszionizmus, eklektika, szecesszió), s hamarosan kialakult egyéni stílusa, a témát kifejteni, megmutatni a legmegfelelőbb eszközökkel (anyag, stílus).

1900-ban a párizsi világkiállításon Anyánk című, életnagyságú, fehér márványból készült szobrát grand prix-díjjal jutalmazták. Köztéri, egyházi szobrai és síremlékei mellett nagyon értékesek portrészobrai, köztük:

Arany János (1882 k.)

Lotz Károly (1884)

Schickedanz Albert (1884)

Liszt-maszk (1886 k.)

Pulszkyné (1890)

Jászai Mari (1893)

Vajda János (1894)

Szilágyi Dezső (1895)

Felesége (1896 k.)

Olasz katonatiszt (1919)

Szobrai napjainkban is köztereinket, emlékhelyeinket díszítik, számos műve a kistapolcsányi kastélyparkban és a Magyar Nemzeti Galériában, Szegeden a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban látható.

2021. February 14. 00:00

Egyéb ,

Luxemburgi Zsigmond magyar király és galánthai gróf Esterházy József országbíró vára - Tata - Dunántúl

A vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár, melyet Luxemburgi Zsigmond király épített a 1397-1409 között, a Lackfi család korábbi erődítménye helyén. A Zsigmond által emelt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak ma csak a déli szárnya, illetve a többi részének feltárt alapfalai láthatóak. kattints a képekre - érdemes!