Márton Áron hitvallása

                                     

124 éve született, és 40 éve hunyt el Márton Áron, az "emberkatedrális” - Erdély egykori püspöke
 
Illyés Gyula által "emberkatedrálisnak" emlegetett Márton Áron hitvallása:
 
„Bölcsőm közönséges deszkából volt összezárva, amilyen lesz a koporsóm is.
 
De fáját a csíki hegyekből vágták, ahol az őrt álló fenyőerdők koszorúja gyökerével sziklába kapaszkodik, s makacsul állja a viharok tépését; ahol az emberek századok óta küzdenek a mostoha életviszonyokkal, mert tudják, hogy a sötét borulat mögött ott van Isten, s beléje vetik bizalmukat.
 
Innen jöttem, s nem hoztam mást, csak a halálos szerelmet népem és az emberek iránt, s a katolikus hitet, melyet hitvalló és hitükből élő nemzedékek a Csíksomlyói Mária lábainál mélyítettek el, és örökítették át a századok során.”
 
részlet - kolozsvári plébánosi beiktatása alkalmával mondott beszédéből - 1938. szeptember 9.
 
Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) - erdélyi katolikus püspök
 
kattints a képekre - érdemes!

2020. June 27. 00:00

Az önuralomról

[/captiMint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma.

Biblia - Példabeszédek 25:28

2020. June 26. 00:00

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)

                                       

Világhírű magyar tudósok, feltalálók – Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)
 
Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
 
A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát ma is elfogadják.
 
Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben kapta a fizikai Nobel-díjat.

2020. June 16. 00:00

Széchenyi István Székelyföldön ezért nincs csak magyar elnevezése a földrajzi neveknek

Székelyföldön ezért nincs csak magyar elnevezése a földrajzi neveknek: a dűlőknek, a patakoknak, az erdőknek a határban, a tetőnek fent a Hargitán...
 
„Ahol az írott történelem megszűnik, ott kezdődnek a szájhagyományok, ahol ezek végződnek ott beszélni kezdenek az épületek romjai, ahol ezek is elhallgatnak, ott megszólal a föld.”
 
Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány minisztere

2020. April 18. 00:00

Őshonos háziállataink - Magyar parlagi szamár

                           

Őshonos háziállataink - Magyar parlagi szamár
 
A magyar parlagi szamár története időszámításunk kezdetéig nyúlik vissza, hiszen az első szamarak a kelták idejében kerültek a Kárpát-medencébe.
 
A mai szamaraink feltételezhetően ennek az állománynak kései leszármazottai, hiszen azóta csak kevés egyed került be az ország területére.
 
Bár a szamarat a szegények állatának tartották, jelentős számban dolgoztak a földbirtokokon is, mint teherszállítók és a juhászok segítői, akik málhás- és hátasállatként hasznosították.
 
Intelligens állat, jól idomítható, emellett igénytelen, szívós, hosszú élettartamú és békés természetű.
 
A magyar parlagi szamarat 2004-ben ismerték el önálló fajtaként.
 
kattints a képekre - érdemes!

2020. January 23. 00:00

Magyar olimpiai aranyérmeseink – Egerszegi Krisztina (1974 ) – Ötszörös olimpiai aranyérmesünk – Úszás

                             

 

Magyar olimpiai aranyérmeseink – Egerszegi Krisztina (1974 ) – Ötszörös olimpiai aranyérmesünk – Úszás
 
A tehetség, a kitartás, a szorgalom példaképe! - Osszuk meg!
 
aranyérem - 1988 - Szöul - 200 méter hátúszás
ezüstérem - 1988 - Szöul - 100 méter hátúszás
aranyérem - 1992 - Barcelona - 100 méter hátúszás
aranyérem - 1992 - Barcelona - 200 méter hátúszás
aranyérem - 1992 - Barcelona - 400 méter vegyes úszás
aranyérem - 1996 - Atlanta - 200 méter hátúszás
bronzérem - 1996 - Atlanta - 400 méter vegyes úszás
 
A mai napig büszkék vagyunk a kiváló sportemberre, Egérkére
 
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!

2020. January 23. 00:00

Szentgyörgyi István (1881-1938) - Magyar Igazság Kútja - Budapest

                         

 

Szentgyörgyi István (1881-1938) - Magyar Igazság Kútja - Budapest
 
Lord Rothermere, a Daily Mail egyik alapítója, a huszadik századi angol sajtótörténelem egyik legnagyobb alakja sajátos helyet tölt be a magyar történelemben.
 
A lord, hasonlóan kora és osztálya sok alakjához, elítélte az első világháborút lezáró békediktátumokat, és Németország valamint Magyarország kárpótlását, illetve helyreállítását követelte.
 
A brit sajtócézár a magyar Trianon-ellenes mozgalom egyik hőse lett. A Szabó Ervin Könyvtár előtti téren áll a Magyar Igazság kútja elnevezésű, tiszteletére állított emlékmű, melyet Szentgyörgyi István szobrászművész alkotott 1928-ban.
 
A medence felett két nőalak 185 cm bronz szobra áll. Justitia hozzásimul a reménykedő Magyarországot képviselő nőalakhoz.
 
Justitiát karddal a kezében, mérleggel ábrázolta a szobrász.
Felirat:
"E kutat hálás magyarok emelték Nagybritannia méltó fia, Viscount Rothermere tiszteletére. Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot. 1928."


2020. January 21. 00:00

Ha nem lehettél szálfa - részlet

                                     

"Kapaszkodj meg ebbe a földbe erősen, magyarom, Ha nem lehettél szálfa, legyél hát cserje, vagy legyél csak gyom. ... Ez a föld itt a tiéd, tartsad hát erősen, magyarom..."

Ha nem lehettél szálfa - részlet

Veres Péter (1897-1970) -  író, politikus

2020. January 18. 00:00

Ács Ágoston festő (1889-1947) - Festőművész képeiből

Ács Ágoston festő (1889-1947) festőművész képeiből
 
Festő- és ötvösművész. A két világháború közötti időszak egyik legnagyobb, legtöbbet alkotott életkép festője.
 
Jellegzetes falusi témáit, vonásait, ecsetkezelését, színalkalmazásait fel lehet ismerni.
 
Képei eljutottak Magyarországon túlra is.
 
Keresett piktor a komolyabb képaukciókon, úgy Magyarországon, mint külföldön is.
 
kattints a képekre - érdemes!

2020. January 13. 00:00

Telepy Károly (1828-1906) - festőművész munkáiból

                     


Telepy Károly (1828-1906) - festőművész képeiből – I. album
 
Apja Telepi György színész, a Nemzeti Színház tagja volt, aki díszletfestéssel is foglalkozott.
 
Telepy Károly 1845-ben Barabás Miklósnál kezdte meg a rajzolás tanulását. Az 1848-as tavaszi forradalom márciusi ifjainak egyike.
 
A szabadságharc után, 1849-ben sikerült Münchenbe kijutnia, ahol szorgalmasan tanult 1851-ig; ekkor a katonasorozás miatt vissza kellett térnie hazájába. Néhány hónapot Pesten töltött, majd Velencébe utazott, ahol Lodovico Lipparini vezetése mellett fejezte be tanulmányait.
 
A lagunák városában öt esztendeig tartózkodott, majd meglátogatta Drezdát, Berlint, Münchent és miután másfél évet töltött Rómában, 1860-ban visszatért Pestre. Rövidesen, 1861-ben, a titkára lett az akkor alakult Képzőművészeti Társulatnak.
 
Mint a társulat műtárnoka, sokat tett a kiállítások sikere érdekében. Festett arcképeket, oltárképeket, igazi tere azonban a tájképfestészet volt. Történelmi várakat, romokat festett, megörökítette a Tátrát és a Balaton-felvidéket. Hangulatos festményei országszerte nagy elismerésben részesültek.
 
Több alkotása a Magyar Nemzeti Galériában található.

2020. January 09. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

2. oldal/220