"Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen."
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
A Fővárosi Állat- és Növénykert (népszerű nevén az Állatkert) Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteményű állatkertje. Budapesten, a Városligetben található, ami 1986 óta természetvédelmi terület.
1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye: évente 1–1,1 millió látogatója van. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Történetéből és ezzel összefüggő sajátosságaiból adódóan további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is.
A Balaton-felvidék legszebb és legértékesebb természeti szépségei a tanúhegyek, amelyek a geográfusok szerint nemcsak tanúskodnak a letűnt időkről, de titkokat is őriznek a földtörténeti új-idő, miocén és pliocén korából, amikor még az ország nagy részét sós víz, vagyis a Pannon-tenger borította. A tanúhegyek egy korábbi lepusztult, lekopott terület eredeti magasságát mutatják. Ezek a hegyek nem láncolatok, hanem egymagukban álló és egy sajátos rétegződést megőrző úgynevezett szigethegyek, amelyek kiemelkedtek az egykori Pannon-beltengerből. Évmilliókkal ezelőtt a Balaton-felvidéket, sőt az ország szinte teljes területét beborító Pannon-tenger legmélyén heves vulkáni tevékenység zajlott. A Balaton-felvidék híres tanúhegyei a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, a Haláp valamint ezektől távolabb északra a síkságból kiemelkedő Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy e vulkanikus tevékenység során jött létre. Később, a földkéreg mozgásának hatására kialakult töréseken izzó láva ömlött a felszínre, ami hamar megszilárdult, és mint egy páncél úgy fedte be és védte meg az alatta megbúvó szigethegyeket. A helyek bazaltláva páncéljuknak köszönhetően ellenállak szélnek, a jégnek és a mai napig állnak, azaz tanúskodnak az eredeti felszín magasságáról. Ezekből az időkből visszamaradt, letöredezett és a hegylábi lejtőkön szétmorzsolódott vulkáni törmelék ma kiváló minőségű talajt biztosít a lankákon folyó szőlőtermeléshez. Ez az egyik titka a híres Badacsonyi szürkebarátnak és az olaszrizlingnek. A Badacsony a maga 434 méterével a tapolcai medence legmagasabb tanúhegye. Csobánc leginkább a tanúhegy lapos tetején található várról híres. A XIII. században épült Csobánc vára 370 méter magasan emelkedik ki a tájból. A Szent György-hegy a Tapolcai-medence területén fekszik, Tapolcától mindössze 5 kilométerre. A hegy szinte kettéosztja a vidéket, mert a medence közepén, magányosan áll. . Gulács nem alkalmas tipikus túrázásra. A Nemesgulács felől megközelíthető kúp teljesen elvadult, az 1961-ig működő kőbánya csúnya sebeket ejtett az oldalán. A Hegyestű egy kicsit eltávolodva, Zánka és Monoszló között, a Káli-medence szélén magasodik a 337 méteres képződmény. Az eredetileg kúp alakú hegy egyik fele szabályos, másik felét a kőbányászat tüntette el.
„Titok az életünk, titok a halálunk,
Titkok erdejének titkos mélyén járunk.
Titok a művészet, érzés és gondolat,
De még a titok is örök titok marad.
Hiába faggatunk eget és csillagot,
Az ég és a csillag a legnagyobb titok.
Ne keresd hát a Lét rejtelmes titkait:
Járd szelíd erővel a titkok útjait!”
Gagyi László (1910-1991) - író
Értetlenül állunk Jean-Claude Juncker viselkedészavara előtt. Aki demokratikusan megválasztott kormányfőket ütöget, sérteget, jegyzetfüzettel ver fejbe, vagy éppen mikrofonokat harapdál, aligha méltó európai vezető szerepre. Az európai emberek, így a magyarok is joggal várják el, hogy az Európai Bizottság vezetője államférfiként viselkedjen.
A Szanyi Tibor féle bohócfutamokból van épp elég, nem szeretnénk, ha az uniós vezetők közt is ez a magatartás válna uralkodóvá. Az Európai Bizottság vezetője szereptévesztésben van, hiszen egyetlen államtól sem kapott oktatásra, nevelésre felhatalmazást.
Az Unió civiljei az adó elkerülés nagymesterének tartják, Luxemburg miniszterelnökeként adó átverési show-műsorával megrövidítette mindazon államokat, akiknek most erkölcsről szónokol.
CÖF-CÖKA Vezetősége
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=juFxBhDSK9s
Tisztelt Honfitársam!
Hazánkban az elmúlt években hússzorosára nőtt a megélhetési bevándorlók száma. A bevándorlók törvénytelenül lépik át a határt, és miközben menekültnek állítják be magukat, valójában a szociális juttatásokért és a munkalehetőségért jönnek. Ez egy új típusú fenyegetés, amit meg kell állítanunk. Ezért indítottunk nemzeti konzultációt a bevándorlás kérdéséről.
Döntést kell hoznunk arról, hogy Magyarországnak hogyan kell védekeznie a törvénytelen határátlépésekkel szemben. Mivel Brüsszel kudarcot vallott a bevándorlás kezelésében, ezért a saját utunkat kell járnunk.
Tisztelettel arra kérem, mondja el Ön is, mit gondol a bevándorlásról. Keresse kérdőívünket postaládájában, töltse ki, és július 1-ig küldje el nekünk.
Számítok a véleményére.
Üdvözlettel:
Orbán Viktor
Verje meg az Isten!
Verje meg az Isten,
Veretlen ne hagyja,
Ki magyar létére
Magát megtagadja.
Szabadságunk fáját
Fosztja, – fosztogatja,
Leveleit, virágait
A viharnak adja.
Verje meg az Isten,
Nem egyszer, de százszor,
Ki magyar létére
Idegenhez pártol.
Ősi jussát önként
Idegennek dobja,
Kincseinket egy más fajnak
Kincstárába hordja.
Verje meg az Isten
Minden kis dolgába;
Ki magyar létére
Egy más faj szolgája,
Mást érez és mást mond
Talpnyaló nyelvével,
Háromszínü lobogónkat
Ronggyá tépi széjjel.
Verje meg az Isten
Ki a magyart bántja,
Ki magyar létére
Száz örvénybe rántja.
Verje meg, verje meg
Minden haragjával!
Júdászerü két kezének
Tüzes ostorával!
Pósa Lajos ( 1850-1914) - író, dalszerző
"Először, valamikor régen, boldog akartam lenni. Aztán tökéletes. De nincs messze az idő, mikor az ember csak lenni akar, boldogtalanul és tökéletlenül is, lenni, még egy kis ideig, mert süt a nap, vagy esik az eső."
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő
"Mi van az ember hatalmában? Csak a lelke."
Márai Sándor(1900-1989) - író, költő