A Magyar Honvédség bevonulása partiumi Szatmárnémetibe - Egy képeslap, és feladójának sorai

                      Szatmárnémeti 1940.09.12. "Édes Mancikám! Leírni nem tudom örömömet. Ezt leírni nem lehet. Állandó éljenzések. Bevonulásunkkor úgy öleltek bennünket, én lovon mentem be. Majd leszedtek. Este 8-kor vonultunk be de az első diadalkapunál majd szétszedtek. Na és azután következett a többi, egy 15 éves kisleány, mert azután leszálltam a lóról és úgy gyalog mentem, elkapott és úgy össze vissza csókolt. Drága Magyar Honvédek, csak hogy már itt vagytok. Igen megható és azt hiszem ti sem álltátok meg sírás nélkül. Jelenleg itt vagyunk, de lehet, hogy tovább megyünk. Mancikám írjatok. Igen jól érzem magam. Majd fogok még ismét írni. További címem Tábori posta 13. Milliószor csókol Dezső" fotó Magyar városok régen és most gyűjteménye

2015. May 05. 01:33

Böjte Csaba

                        "Mire megépíted álmaid kacsalábon forgó palotáját, már erőd és időd sem lesz másokat fogadni, talán csak reprezentálsz, partikat adsz, ahol irigykedve, hízelkedve nézik remekművedet. Viszont egyszerű, ízléses kis otthonodban barátaid, szomszédaid kedves vendégek, akik leülnek asztalodhoz egy pohár borra, jót beszélgetnek, játszotok egy kártyapartit. Mennyi szép, hasznos dolgot tudna tenni az ember, mennyivel boldogabb lehetne, ha nem felesleges holmik megszerzésére fordítaná életerejét! Nem életünk valódi értékeiről, hanem a csillogó limlomokról kellene lemondanunk, hisz azokat a moly úgyis szétrágja, a rozsda megeszi!" Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

2015. May 04. 16:30

A tapasztalat és a tudás nem azonos fogalmak - a tudáshoz a dolgok miértjét is ismerni kell

                            "Az emberek nem buták és nem bolondok. Az emberek tudják, hogy mit miért beszélnek. Csak egyet nem tudnak: hogy az, amiről beszélnek, miért van úgy, ahogy van. Ezt nem tudják, és ez nem is érdekli őket." A funtineli boszorkány - részlet Wass Albert (1908-1998) - író, költő

2015. May 03. 17:22

Magyar emlékek a nagyvilágból - Szalay József-mellszobor - Szczawnica - Lengyelország

                            A mai szlovák határ mellett fekvő lengyel üdülővároska, Szczawnica sok magyar emléket őriz. Mai gyógyhelyi pozícióját a XVIII. század második felében – az akkor a Habsburg-birodalomhoz tartozó – Galíciába érkező magyar Szalay-családnak köszönheti. Szalay Jozefa és István felvásárolták a szczawnicai birtokot, rendbe tették a gyógyforrásokban gazdag területet, saját nevüket adták több forrásnak (István, Jozefa, József), sőt egy reprezentatív épületet is építtettek, vendégszobákkal. Valójában azonban fiuk, József varázsolta Szczawnicát Galícia legnépszerűbb gyógyfürdőhelyévé, édesapja 1838-ban bekövetkezett halála után. Szalay József emlékét mellszobor őrzi a helyi parkban. Ő volt az, aki megépíttette az első fürdőket, új villákat és panziókat emeltetett, a felfedezett forrásokra megfelelő „köntöst” épített, bővítette a Felső Parkot. Megtervezte és berendezte a Gyógyüdülő Kápolnát, amelybe még egy saját maga által festett olajképet – Madonna a Gyermekkel – is elhelyezett. Megjelentette a Szczawnicát bemutató első útikönyvet és kiadott egy saját rajzaival díszített albumot is Szczawnicai album címmel. Szalay József szervezte meg az első dunajeci tutajos-túrákat, és kezdeményezte a Szczawnicát és a felvidéki Vöröskolostort összekötő ún. Pienini-út megépítését is. Az ő felügyelete alatt Szczawnica ténylegesen ismert és kedvelt nyaralóhelye lett az arisztokráciának és a művészeti köröknek. Itt nyaraltak többek között a legnagyobb lengyel költők, írók, festők is. Szczawnica nyolc fajta gyógyvízforrásról híres. A Szalayaknak köszönhetően kezdődött meg a gyógyvíz palackozása, a fürdő- és ivókúrák rendszeresítése. A városka rövid idő alatt Lengyelország, illetve az akkori Felső-Magyarország (elsősorban a Szepesség) egyik legnépszerűbb gyógyüdülő-központjává vált. A Szalay-család a gyógyüdülőt a krakkói Lengyel Művészeti Akadémiára hagyta, amelynek alapítója Stanislaw Tarnowski, Esterházy János anyai nagyapja volt.

2015. May 03. 16:54

Böjte Csaba

                                      "Ha csak az anyagi világban hiszünk, és ha csak abban keressük a boldogulásunkat, akkor tudnunk kell, hogy folyamatos konfrontációk lesznek a Földön. Sajnos az anyagi javak mennyisége véges, így mind kevesebb fog jutni az embereknek belőle, és az értük való küzdelemben sajnos nagyon sokan egymás torkának fognak esni." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

2015. May 02. 15:27

Tavaszköszöntő

                      Tavaszköszöntő   Sándor napján megszakad a tél, József napján eltűnik a szél.   Zsákban Benedek, hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog aki él.   Már közhírré szétdoboltatik, minden kislány férjhez adatik.   Szőkék legelébb, aztán feketék, végül barnák és a maradék. Weöres Sándor (1913-1989) - költő, író, műfordító, irodalomtudós  

2015. May 02. 13:41

Kelety Gusztáv (Pozsony, 1834 - Budapest, 1902) festő munkáiból

                      Kelety Gusztáv, másként Keleti, eredeti neve: Klette Gusztáv (Pozsony, 1834 - Budapest, 1902) festő, grafikus és műkritikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Magyar Iparművészeti Főiskola egykori rektora. Tájképfestő, a nemzeti érzésű romantikus tájképfestészet képviselője, a kiegyezés korának művészpolitikusa, a hazai iparművészet fellendítésének egyik kezdeményezője. Jogásznak tanult, nevelője volt Eötvös József báró fiának, Eötvös Lorándnak, ahova a jogi tanulmányai alatti oktatója, Pauler Tivadar ajánlotta. Az Eötvös-családdal igen szoros és jó kapcsolatot épített ki, a báró művészeti tanácsadója lett, ez meghatározta későbbi művészpolitikai pályafutását is. Jogi tanulmányait megszakítva festészettel kezdett el foglalkozni, Münchenben, majd Bécsben sajátította el a festészet alapjait, tanítványa volt Hollósy Simonnak és Liezen-Mayer Sándornak. A festészetben főleg a tájképek vonzották, stílusára leginkább id. Markó Károly és Ligeti Antal gyakorolt hatást.      

2015. April 30. 22:21

Nagybányai festők - Maticska Jenő (1885-1906) - a 21 évesen elhunyt festőzseni munkáiból

                              Nagybányán öt elemi iskolát végzett. Thorma János fedezte fel tehetségét, 1898-ban Iványi-Grünwald Béla vette fel a nagybányai festőiskolába, ahol Hollósy Simon tanítványa lett. 1904-05-ben a telet Iványi Grünwald Bélával Rómában töltötte Nagybánya város ösztöndíjasaként. Apjától örökölt tüdőbetegségben szenvedett. Huszonegyedik életévének betöltése előtt halt meg. Mind tanárai, mind a műértő közönség körében a nagybányai festők második nemzedéke legígéretesebb tehetségének tartották. Ösztönösen kialakult dinamikus természetlátása és színérzékenysége tette lehetővé, hogy már fiatalon művészi színvonalú képeket alkotott. Sokoldalú művész volt, csaknem száz képből álló életművében tájkép, portré, csendélet és csatakép is megtalálható. Legkedveltebb témája a nagybányai és Nagybánya környéki táj. 1901-ben egy Kolozsváron rendezett kiállításon első díjat nyert. Műveivel tizenkilenc évesen, 1904-ben mutatkozott be a Nemzeti Szalon őszi tárlatán. Festményeinek népszerűségét igazolja, hogy 1911-ben Nagybányán rendezett emlékkiállításán harminckét, magángyűjteményből kölcsönzött képe is szerepelt.

2015. April 28. 12:36

Mattis Teutsch János (Brassó, 1884 - Brassó, 1960) festő, szobrász és grafikus alkotásaiból

                              Az avantgárd művészetek európai rangú mestere, aki alkotó módon kapcsolódott be az expresszionizmus, a kubizmus és az absztrakt művészet stílusirányzataiba, s felépítette gazdag életművét. Apja magyar, anyja szász volt. Miután faipari szakiskolát végzett Brassóban, Budapesten és Münchenben tanult, majd két évig főleg Párizsban tartózkodott. Fokozatosan eltávolodott a látvány-hű ábrázolástól. 1917. október 14-én Budapesten az ő munkáiból szervezték meg Kassák Lajos Ma c. folyóiratának első kiállítását, amely egyben első egyéni tárlata is, még ebben az évben 12 linómetszetét adta közre a Ma. Az 1910-es és az 1920-as években igen aktív és termékeny volt, kiállított 1921-ben Paul Klee-vel, Archipenkóval és Marc Chagallal Berlinben a Der Sturm Galériájában. 1923-24-ben Rómában, Berlinben és Chicagóban is bemutatkozott. 1925-ben Párizsban volt egyéni kiállítása. 1928-ban részt vett a berlini absztrakt kiállításon. 1928-tól nyaranként gyakran a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1931-ben fametszeteivel illusztrált formatant adott ki Kunstideologie címen. Művei sohasem váltak teljesen geometrikussá, de foglalkoztatta a geometrikus absztrakció. Idős korában művészetszervezéssel foglalkozott, monumentális freskóterveket készített és szürrealisztikus, allegorikus kompozíciós képeket festett.

2015. April 27. 21:43

Jaj annak, aki becsülni nem tudja azt, akit szeret

                              "Jaj annak, aki becsülni nem tudja azt, akit szeret." Jókai Mór (1825-1904) - író

2015. April 24. 00:05
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

105. oldal/224