Kelety Gusztáv (Pozsony, 1834 - Budapest, 1902) festő munkáiból

                      Kelety Gusztáv, másként Keleti, eredeti neve: Klette Gusztáv (Pozsony, 1834 - Budapest, 1902) festő, grafikus és műkritikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Magyar Iparművészeti Főiskola egykori rektora. Tájképfestő, a nemzeti érzésű romantikus tájképfestészet képviselője, a kiegyezés korának művészpolitikusa, a hazai iparművészet fellendítésének egyik kezdeményezője. Jogásznak tanult, nevelője volt Eötvös József báró fiának, Eötvös Lorándnak, ahova a jogi tanulmányai alatti oktatója, Pauler Tivadar ajánlotta. Az Eötvös-családdal igen szoros és jó kapcsolatot épített ki, a báró művészeti tanácsadója lett, ez meghatározta későbbi művészpolitikai pályafutását is. Jogi tanulmányait megszakítva festészettel kezdett el foglalkozni, Münchenben, majd Bécsben sajátította el a festészet alapjait, tanítványa volt Hollósy Simonnak és Liezen-Mayer Sándornak. A festészetben főleg a tájképek vonzották, stílusára leginkább id. Markó Károly és Ligeti Antal gyakorolt hatást.      

Nagybányai festők - Maticska Jenő (1885-1906) - a 21 évesen elhunyt festőzseni munkáiból

                              Nagybányán öt elemi iskolát végzett. Thorma János fedezte fel tehetségét, 1898-ban Iványi-Grünwald Béla vette fel a nagybányai festőiskolába, ahol Hollósy Simon tanítványa lett. 1904-05-ben a telet Iványi Grünwald Bélával Rómában töltötte Nagybánya város ösztöndíjasaként. Apjától örökölt tüdőbetegségben szenvedett. Huszonegyedik életévének betöltése előtt halt meg. Mind tanárai, mind a műértő közönség körében a nagybányai festők második nemzedéke legígéretesebb tehetségének tartották. Ösztönösen kialakult dinamikus természetlátása és színérzékenysége tette lehetővé, hogy már fiatalon művészi színvonalú képeket alkotott. Sokoldalú művész volt, csaknem száz képből álló életművében tájkép, portré, csendélet és csatakép is megtalálható. Legkedveltebb témája a nagybányai és Nagybánya környéki táj. 1901-ben egy Kolozsváron rendezett kiállításon első díjat nyert. Műveivel tizenkilenc évesen, 1904-ben mutatkozott be a Nemzeti Szalon őszi tárlatán. Festményeinek népszerűségét igazolja, hogy 1911-ben Nagybányán rendezett emlékkiállításán harminckét, magángyűjteményből kölcsönzött képe is szerepelt.

Mattis Teutsch János (Brassó, 1884 - Brassó, 1960) festő, szobrász és grafikus alkotásaiból

                              Az avantgárd művészetek európai rangú mestere, aki alkotó módon kapcsolódott be az expresszionizmus, a kubizmus és az absztrakt művészet stílusirányzataiba, s felépítette gazdag életművét. Apja magyar, anyja szász volt. Miután faipari szakiskolát végzett Brassóban, Budapesten és Münchenben tanult, majd két évig főleg Párizsban tartózkodott. Fokozatosan eltávolodott a látvány-hű ábrázolástól. 1917. október 14-én Budapesten az ő munkáiból szervezték meg Kassák Lajos Ma c. folyóiratának első kiállítását, amely egyben első egyéni tárlata is, még ebben az évben 12 linómetszetét adta közre a Ma. Az 1910-es és az 1920-as években igen aktív és termékeny volt, kiállított 1921-ben Paul Klee-vel, Archipenkóval és Marc Chagallal Berlinben a Der Sturm Galériájában. 1923-24-ben Rómában, Berlinben és Chicagóban is bemutatkozott. 1925-ben Párizsban volt egyéni kiállítása. 1928-ban részt vett a berlini absztrakt kiállításon. 1928-tól nyaranként gyakran a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1931-ben fametszeteivel illusztrált formatant adott ki Kunstideologie címen. Művei sohasem váltak teljesen geometrikussá, de foglalkoztatta a geometrikus absztrakció. Idős korában művészetszervezéssel foglalkozott, monumentális freskóterveket készített és szürrealisztikus, allegorikus kompozíciós képeket festett.

Jaj annak, aki becsülni nem tudja azt, akit szeret

                              "Jaj annak, aki becsülni nem tudja azt, akit szeret." Jókai Mór (1825-1904) - író

Ma a tányérjainkba több ételt teszünk

                      "Meggyőződésem, hogy túl van terhelve a mai ember,. A Kommunista időben volt egyfajta becsületes éhség mindenkiben, kevesebb holmink vol, kisebb volt a választék. Ma a tányérjainkba több ételt teszünk, mint kellene. Mindenki nagyon-nagyon megterheli a hátizsákját szép, finom holmikkal, amikre nem erőst van szüksége, vagy vígan élne nélküle." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

Kolozsvár nem Cluj Napoca - Erdély - Cluj = Kolozsvár = Klausenburg

                      Kedves Barátaink! Írjuk alá mindannyian! Add tovább, oszd meg barátaidnak, hogy ők is aláírhassák! Barátsággal: Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója Egyetértek azzal, hogy Kolozsvár helységnévtábláján magyarul és németül is szerepeljen a város neve. Kolozsvár magyar lakossága a legutóbbi népszámlálás hivatalos eredménye szerint 15.27%-a a város öszlakosságának. 2002-ben az önkormányzat már eldöntötte, hogy háromnyelvű táblát helyeznek el, a döntés végrehajtására azonban nem került sor. Landman Gábor pere újraaktualizálta a kérdést, az ügy sikerét a Polgármesteri Hivatal fellebbezése árnyékolta be. A számunkra előnyös döntést eltörölték, a fellebbezésnek helyt adtak. A Polgármesteri Hivatal megmutatta, hogy számára a multikulturalitás csak látszat, ezért határozottan kell követelnünk, hogy ne csak hangos szólamokban de a valóságban is értékeljék a város sokszínűségét. Tegyék ki a háromnyelvű helységnévtáblákat, Kolozsvár legyen valóban a békés együttélés példája! kattints a linkre - írd alá! http://www.peticiok.com/clujkolozsvarklausenburg

Pap Vera (1956-2015) - Színésznő fotó 1978-ból

A csillagok örökké égnek. Nem fogynak el, mint az élet...

Idézet Ruttkay Éva egyik dalából

Székely történelmi zászlók - Székelyudvarhely - Székelyföld - Erdély

                                  2015 Március 15. alkalmából az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepén a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum "A szabadságharc ereklyéi" című kiállítással tisztelgett a forradalom hősei előtt. Április 2-ától  a székelység, és intézményei, valamint hadi és polgári zászlói is láthatóak voltak, a korábbi korokat felidézve.

A Nagybányai Művésztelep – a modern magyar festészet egyik bölcsője

                          A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, mely az 1896-ban a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, majd csak a második világháború vetett véget működésének. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció majd minden jelentős alakja megfordult. Az iskola fő érdeme, hogy a naturalizmus és a plein air festészet eredményeit meghonosította. A korai időszakban a nagybányai stílus egyik legmeghatározóbb egyénisége Ferenczy Károly volt. Alapítói: Hollósy Simon, Réti István, Ferenczy Károly, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla. A nagybányai iskola a 20. század első felében mindvégig nagy hatással volt a hazai festőművészekre, hatása érvényesült a MIÉNK, a Nyolcak, a Szinyei Merse Pál Társaság, a KUT, az alföldi festők, de még a szentendrei iskola, a miskolci művésztelep festőinél is, át meg áthatotta a magyar festőművészetet, ez volt az első festőiskola, melynek munkásságát a magyar közönség keblére ölelte s tisztelte.

Marcipán gramofon - Eger - Északi-középhegység

                              Megszólalásig hasonlít egy régi gramofonhoz, de ez marcipánból készült. Kopcsik Lajos, többszörös nemzetközi díjat nyert cukrászmester munkája.  Egerben, a harangöntő utca, "Marcipánia" kiállítóteremben látható.