Turul-szobrok a Kárpát-medencében - Turul-szobor Tatabánya felett - Dunántúl

                      Európa legnagyobb bronzmadara. Kiterjesztett szárnya 15 méter. Karmai közt az Árpád-kardot tartja, mely 14 méter hosszú. A fején a stilizált, aranyozott, magyar szent korona. A szobrot Árpád honfoglaló magyarjainak a bánhidai síkon 907-ben Szvatopluk morva fejedelem fölött aratott győzelmének emlékére állították. Érdekesség, hogy a Millenniumi ünnepségek idején, 1896-ban 7 kiemelt jelentőségű emlékmű épült a történelmi Magyarországon a honfoglalás és államalapítás tiszteletére: például a pannonhalmi apátság melletti emlékmű, a Nyitra melletti 558 méter magas hegyen az Árpád-oszlop (amit 1923-ban a csehek leromboltak), az ópusztaszeri műemlékegyüttes, a fővárosi Hősök terének emlékoszlopai és a bánhidai Turul-emlékmű. A jeles alkotás mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált. A város címerében is szerepel. Környékét, a Turul parkerdőt mint védett területet azóta rendbe tették, Turul-tanösvényt alakítottak ki a Szelim-barlangig, felújították a turistajelzéseket, tárgyakat és kiépítették a vízvezetéket, a világítást.    

Hungarikumok – Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly - Petőfi Sándor – Heltai Jenő János vitéz daljátéka

                        A János vitéz Kacsóh Pongrác daljátéka három felvonásban. Szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján Bakonyi Károly írta, Heltai Jenő verseinek felhasználásával. A mű 1904. augusztus 20-án készült el. Beöthy László a sikeres előadásban gondolkodva Takács Mihályt, az Operaház művészét szerette volna Kukorica Jancsi szerepében látni, míg Iluska és a francia királykisasszony szerepét egyaránt Fedák Sárinak, a kor ünnepelt primadonnájának szánta. Számításait keresztül húzta, hogy Fedák Sári a szövegkönyv elolvasása után inkább a főszerepre, azaz Kukorica Jancsi szerepére vágyott. A színigazgató nem akart ellenkezni rajongott primadonnájával, ezért a szerepet neki adta. A darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott. A közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás is felcsuklott innen-onnan. A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán, a karmester Konti József is a zsebkendője után kutakodott, de még a zeneszerző Kacsóh Pongrác szeme is könnyes lett. Fedák Sári úgy emlékezett vissza a darab bemutatójára, mint addigi legnagyobb sikerére, melyben a közönségnek is hatalmas szerepe volt. Kacsóh Pongrác daljátéka ezidáig hetven különböző bemutatót élt meg hazánkban, és számos határon túli bemutatót is számon tart a történelem.

Hans Kuitert holland újságíró véleménye a magyarokról 2001. július 31-én jelent meg a “De Telegraaf”-ban: “A nacionalizmus gyakran ellenérzést vált ki a világban: másokkal szembeni felsőbbrendűség érzését sejteti s olyan kellemetlen nevek kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé és – néhány palesztin számára – Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más természetű, veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön. A Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató szondát indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot küldeni Budapestre. Hisz Magyarország a Földre szállt Mars, s a magyarok olyanok, mintha földöntúli elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában, briliáns tudósok, akik Nobel-díjakat nyernek, kiváló matematikusok. Egyszóval ha igaz a mese – az emberiség krémje."  

Emlékképeink - Adj király katonát!

                        - Adj király katonát! - Nem adok! - Ha nem adsz szakítok! - Szakíts ha bírsz! Két csapat áll egymással szemben ebben az ősi játékban, és a felad:  a másik csapat "kézfogás-láncát" elszakítani. Ha sikerül: a két gyereket ahol a lánc megszakadt, magával viszi saját csapatába. Ha nem sikerül, ő marad a másik csapatnál. Egyszerű testi erőpróbának látszik. Pedig nem csak az. Bátorságpróba. Csapaterő-mérő. A gyerekek mindeközben megtapasztalják, mi a "leggyengébb láncszem". Mi a lelkierő. Mit jelent, hogy a csapat építőköve: az egyén. Mi a "szellemanyag", és mi az energia- és anyagmegmaradás. Minderre tanít szellemi szinten ez a játék. fotó: Hoppál Mihály felvétele, Göcsej, 1997

Szentháromság szoborcsoport - Budai várnegyed - Budapest

                        A Mátyás-templom előtt a 17. század végén, az 1686-os ostrom, a vár töröktől való visszavétele után alakítottak ki teret, melyre a pesti polgárok a pestisjárvány elkerülésére tett vallásos fogadalom miatt szentháromság szobrot terveztek. Az első szobrot 1706-ban állították fel, majd helyébe 1713-ban a Ungleich Fülöp és Hörger Antal szobrászok által készített 14,4 m magas, barokk szobrot állítottak. A szobor a II. Világháborúban súlyosan megrongálódott, helyükre pedig a ma is látható, Búza Barna által alkotott rekonstrukciókat helyezték. Az emlékoszlop csúcsán Ungleich eredeti Szentháromság-szoborcsoportja látható 1713-ból.) 2005-2007 között a szoborcsoportot ismét felújították, most szebb, mint 20-30 évvel korábban volt.  

A néhai Tőzsdepalota - Budapest

                          A néhai Tőzsdepalota, később a Magyar Televízió (MTV) székháza volt. Az V. kerületben, a Szabadság tér,Nádor utca közt található. A teljes főnézetét szemből, a Szabadság tér felől magas fák takarják!

Református templom - Zubogy - Északi-közép-hegység - rövid VIDEÓT is megtekinthetünk az épületről!

                        kattints a rövidke VIDEÓRA - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=7DZ6LtXfXkM

A magány: nagy társaság

                          "A magány: nagy társaság; az elhagyottsághoz legalább kettő kell." Weöres Sándor (1913-1989) - Kossuth és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtudós

Turul-szobrok a Kárpát-medencében - Honvéd-emlékmű - Győr - Kisalföld

                              A Honvéd-emlékmű a  főpályaudvarral szemben Kossuth születésének századik évfordulójára, és a szabadságharc emlékére állíttatta az akkor kiépülő városközpontban 1902-ben. Már Zichy Ottó, ill. az általa vezetett Győri Honvédegylet tagjai felvetették a szabadságharcban elesettek emléke méltó megörökítésének gondolatát, amit Rómer Flóris is támogatott. 1861-ben meg is vásárolták a "honvéd emléktér" céljából azt a területet, ahol ma az emlékmű áll. A Kiegyezésig  - 1867 -  ez volt az aradi vértanúkra való megemlékezések színtere. 1870-ben a város átvette a ligetet, parkrendezésként bekerítették és akácfákkal öltették be. A szabadságharc 50. jubileumi éve alkalmából újra előtérbe került egy szobor, vagy emlékmű felállításának gondolata, ami végül 1902-re tolódott. Ekkor "Kossuth napját" szervezett Győr városa, amit díszközgyűléssel kötöttek egybe. Az emlékmű felirata: Szabadság - egyenlőség - testvériség az  1848 -március 15-éhez  fűződő események /emlékére emelte Győr sz. kir. város közönsége. - 1902

Árpád-kori templomaink - Római katolikus templom - Tarnaszentmária - Északi-középhegység

                                Kívülről egyszerű, román kori falusi templomocskának tűnik. A belső tér azonban igen változatos, ami szerteágazó hipotézisek felállítására adott lehetőséget. Fala gondosan és szépen faragott kövekből van rakva. A templom teljes belső hossza 10 méter. A templom kórusa alatt patkóíves szentélyű altemplom helyezkedik el, melyhez a hajóból levezető lépcsőn jutunk le. A szentélyben aknasírt találtak 5 méter mélyen, erősen megbolygatott állapotban. Külön figyelmet érdemel, hogy a felső szentély két oldalkaréjából is vezet egy-egy letekintő kürtő az altemplom boltozatába.