Az ember élete két részből áll
"Az ember élete két részből áll. Az elsőben reménylünk egy boldog jövőt, a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak között alig marad egy percünk a csendes, boldog élvezetre."
Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író
Bayer Zsolt: Kikötő-gate - Újabb felháborító korrupciót és disznóságot leplezett le a baloldali sajtó
A Népszabadság híréből idézek: „Készül a boltok vasárnapi zárva tartásának részletszabályozása. A rendelet több új kivételt is behoz, a kertészetek és Tüzép-telepek mellett például nyitva maradhatnak a kikötőkben üzemelő boltok. Utóbbi nyertese Orbán Viktor veje, aki most vette meg a keszthelyi kikötőt.” A botrányos nepotizmus hírét aztán sorra átvette a többi kérlelhetetlen ellenzéki orgánum, így estére minden becsületes ember értesülhetett mindenről. Aztán az esti zsíros döfi mellett lehetett megint orbánozni meg kurvaanyázni meg fokhagymásat böfögni. Csak egyet nem kellett tegnap sem: gondolkodni. Legalább egy icipicikét. Nos, lássuk csak! Magyarországon kikötőfronton így áll a helyzet: A balatoni hajózással foglalkozó honlap így ír: „Jelenleg 74 db kikötő, 23 db hajóállomás és 17 db csónakkikötő szerepel adatbázisunkban.” Ez ha jól számolom, 114, azaz száztizennégy darab kikötő. A Velencei-tavon ez a helyzet a vonatkozó honlap bevezetőjének tanúsága szerint: „A velencei-tavi hajózás 5 kikötőt és 4 nagyobb (15-25 m-es) hajót jelent.” A Duna magyarországi szakaszán tizenöt (15) kikötőt tart számon a vonatkozó honlap, a Tiszán tizenegyet (11), a Tisza-tavon kilencet (9), a Fertő tó magyar oldalán pedig egyet. Próbáljuk meg összeadni ezeket a számokat, hátha nem haladja meg képességeinket. Ez mindösszesen százötvenöt (155) kikötő, de jegyezzük meg, hogy további vizeinken meglévő kikötőket egyszerűen lusták voltunk megkeresni. Bár annyi biztos, hogy a Körösökön egy tavalyi projekt keretében három (3) új kikötő épült, Gyomaendrődön is van egy, a Dráván pedig négy (4) új kikötőt épített a kormányzat az előző ciklusban. Úgyhogy állapodjunk meg most hirtelen 163 kikötőben. Az üzletek vasárnapi nyitva tartását (zárva tartását) szabályozó törvényhez benyújtott módosító javaslatokban tehát az szerepel, hogy a magyarországi tavak mentén lévő kisboltok kinyithatnak vasárnap is, továbbá a kikötőkben lévő üzletek szintúgy. Hinné az ember, mindez abból a tényből következik, miszerint tavaink mellett óriási a turistaforgalom, különösen szezonban, valamint a kikötőkben – ezzel összefüggésben – szintén, így aztán logikus, ha ezen turistaforgalom szükségleteinek kielégítésére e helyeken a boltok kinyithatnak vasárnap is. De ezt csak az első pillanatban gondolná így az ember. Ezért van szükség Népszabadságra, RTL-híradóra meg a többi végtelenül tisztességes sajtótermékre. Hogy tudja meg a polgár, mit kell valójában gondolnia. Ugyanis az a helyzet, pupákok, hogy a kormány csak azért teszi lehetővé 163 kikötőben (ebből 114 balatoni!) a vasárnapi nyitva tartást, hogy így kinyithasson Keszthelyen Orbán veje is egy szatócsboltot. Mert ebből fog meggazdagodni… A többi 162 kikötő tulajdonosa mindössze járulékos haszonélvezője lesz ennek, mert a fő cél, hogy Orbán veje árulhasson Keszthelyen ropit, gumicukrot, csatos Bambit és kotont. Na ugye, pupákok, erre nem gondoltatok volna magatoktól, igaz? Amúgy azt is megtudjuk a Népszabadságból, hogy „Tiborczék (…) december 10-én írták alá a keszthelyi önkormányzattal a szerződésüket. A kikötőt üzemeltető, 22,8 millió forintos adóssággal terhelt önkormányzati cégért hétmillió forintot adtak, míg – élve a társasággal együtt megszerzett vételi opcióval – nettó 330 millió forintért megvásárolták az épületeket és az eszközöket a tulajdonostól, a Balatoni Hajózási Zrt.-től. A 2004-ben épült, kétszáz hajó, húsz csónak befogadására alkalmas kikötőhöz 221 négyzetméteres fürdőház, 192 négyzetméteres recepció és egy 102 négyzetméteres »snack bár« is tartozik. Maga az ingatlan ugyanakkor önkormányzati tulajdonban maradt. Tiborczék tizenöt éven keresztül összesen nettó 53,9 millió forint bérleti, illetve földhasználati díjat fizetnek a területért.” Vagyis: adott egy 23 milliós adóssággal terhelt cég, amely üzemelteti a kikötőt. Ezt veszik meg hétmillióért, vagyis összesen (adóssággal együtt) harmincmillióért. A kikötői épületekért és létesítményekért nettó 330 milliót adnak, s mivel az INGATLAN ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN MARAD, további 54 millió forint bérleti díjat fizetnek ki. Ez akkor összesen 414 millió forint. Közel félmilliárd. Egy keszthelyi kikötőért, amelyet üzemeltetője nem tudott nyereséggel fenntartani. És most ezen rugózik az összes kretén ellenzéki politikus a környéken, és az összes barom sajtómunkás odaátról. De azt még senki sem mondta meg, hogy ugyan vajon mennyiért kellett volna megvenni a keszthelyi kikötőt? Hm, elvtársak? Ezermilliárdért? A kikötői boltok nyitva tartását szabályozó módosítót pedig úgy kellett volna beadni, hogy 162 kikötőben kinyithatnak a boltok vasárnap, de a keszthelyiben a következő tizenöt évben nem, mert azt most Orbán veje bérli. Majd tizenöt év múlva meglátjuk. Nektek tényleg el kellene menni az anyátok keservébe, gyerekek… Magyar Hírlap
Mátyás király domborműve - Budai Várnegyed - Budapest
A dombormű a leghitelesebb Mátyás király ábrázolásnak tartott bautzeni Olmützer haus kaputorony (Matthiasturm) - másolata. A budai Várnegyedben a Hess András tér egyik épületének oldalán látható. A trónon ülő király felett korhű címerek láthatók.
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
"A magyar ember igazán és maradandóan azt tiszteli, aki tiszta életű és egyenes, akinek tehát a fegyverei is mindenkor tiszták." Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Tisza István-szoborcsoport - Budapest
Tisza István (1861-1918) politikus, miniszterelnök. Nevéhez kapcsolódó két legismertebb esemény az Osztrák–Magyar Monarchia háborúba lépése második miniszterelnöksége idején és az ellene elkövetett gyilkosság az őszirózsás forradalom utolsó napján, 1918. október 31-én.
Politikusként az osztrák-magyar dualista rendszer (a monarchia) fenntartásának híve és az akkoriban elterjedt „liberális-konzervatív konszenzus” képviselője volt. Meggyőződéses híve volt a joguralomnak, a parlamentarizmusnak és az alkotmányosságnak.
A Tisza István emlékének szentelt szoborcsoportot Zala György és Orbán Antal tervei alapján 1934. április 22-én állítottak fel Budapesten, az Országház északi oldalánál. - Később a II. Világháború során megsérült, megrongálták, főalakját beolvasztották.
Az Elek István szobrász által újraalkotott szoborcsoportot 2014. június 9-én újraavatta Orbán Viktor miniszterelnök. - Ez talán Budapest legújabb, legmonumentálisabb, legtöbb bronzot felhasználó köztéri szobra.
Farsangi népszokásaink - Busójárás - Mohács - Dunántúl
A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás - ami a farsang farkának az idejére, tehát a húshagyó kedd előtti hétvégére esik.
Ez a népszokás télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült lakosság megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról.
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot.
Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson is.
Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.
Megbékélés Kápolna - Beremend - Dunántúl
Joggal mondhatjuk, hogy országunk egyik legérdekesebb, legkülönlegesebb temploma Beremenden található . A Megbékélés Kápolna építését 1993-ban kezdték és 1998-ban avatták fel, Pünkösdkor. Az ökomenikus kápolnatöbb dolgot is jelképez.
A délszláv háború menekültjei a templom dombjáról láthatták anno, hogyan válnak a háború áldozatává határon túli templomaik, falvaik. A kápolna részben azoknak az elpusztult épületeknek állít emléket, másrészt az 1946-ban Beremendről kitelepített embereknek.
A Megbékélés Kápolnát különböző nemzetiségek és különböző vallási felekezetekhez tartozók építették fel a béke szimbólumaként.
Mátyás-templom - Budavár - Budapest - Belső terek, díszítések
A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom - hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom- Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren áll.
1015-ben Szent István király alapította, a következő évszázadokban számos királyunk folytatta építését, gótikus főtornya még Mátyás király életében készült.
Ekkor érte el a templom középkori virágzását. I. Ferenc József király határozata alapján 1874-1896 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre került. -Legújabb kori felújítási az 1980-asévek végén kezdődött, néhány belső részletében még ma is tart, kívülről már befejeződött.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Cziffra György (1921-1994) alapította Liszt Ferenc Auditórium - Senlis - Franciaország
Világhírű volt, mint Liszt Ferenc - hozzá hasonlították - és hasonlóan Liszthez mindig magyarnak tartotta magát
Cziffra György (1921-1994) zongoraművész Budapesten született, második hazájának Franciaországot tekintette. Már ötévesen cirkuszban zongorázott.
Hosszú időn át bárzongoristaként kereste a kenyerét. A presszók előtt tömegek hallgatták az utcán. Emigrációs kísérletei után elfogták, megkínozták, 1950-ben Recskre került, ahol követ tört zongorista kezekkel. 1953-ban szabadult, majd engedélyezték fellépéseit is. Október 23-a előestéjén Bartók II. zongoraversenyét játszotta a Zeneakadémián, kirobbanó erővel és hatással, hozzájárulva a forradalmi hangulat fokozásához.
1956-ban emigrált, rövid bécsi szereplés után Párizsban telepedett le. Hangversenyein zsúfolásig teltek a koncerttermek, zongorajátékát Liszt Ferencéhez hasonlították, nevét a XX. század legnagyobbjai, Rubinstein és Richter mellett emlegették.
1969-ben ifjú pianisták számára megalapította a versailles-i Cziffra György Zongoraversenyt, majd 1977-ben létrehozta a Cziffra Alapítványt a Párizs melletti Senlis-ban. Itt egy XII. századi kápolnát restauráltatott, s elnevezte Liszt Ferenc Auditóriumnak, mint azt a gótikus kapu feletti felirat is hirdeti.
Cziffra megkapta a Becsületrend tiszti keresztjét, 1968-ban francia állampolgár lett, de mindig magyarnak vallotta magát. 1973-ban látogatott először haza, budapesti koncertjén hosszan ünnepelte a közönség.
A Száztagú Budapest Cigányzenekar tiszteletbeli elnökévé fogadta. 1993-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendjének tiszti keresztjével tüntették ki. Önéletrajza Ágyúk és virágok címmel 1983-ban jelent meg magyarul.
Árpád-kori templomaink - Keresztelő Szent János templom - Cserkút - Dunántúl
A cserkúti katolikus plébánia a XIII. században íródott pápai tizedlajstromban már szerepel. Az ősi szokásoknak megfelelően kelet-nyugati irányban tájolt, egyhajós, donga boltozatú templom belsejében félköríves szentélyt őriz.
Nyeregtetővel borított fala nyugati oromzatából bújik ki süvegtetős tornya. Az épület déli falából nyílik a félköríves, szerény párkányzattal védett, hajdan mindkét oldaláról freskókkal díszített bejárat. A templom északi falán a tizenkét apostolt bizánci stílusban ábrázoló freskó látható.
A pazarul díszített télköríves szentély alján bordó alapszínű drapériát, fölötte jobboldalán feltételezhetően az első három magyar szentet, Istvánt, Lászlót és Imrét, baloldalán pedig a magyar női szenteket ábrázolhatta a freskó. A török uralom időszakában sajnálatos módon súlyosan sérültek ezek a falrészek, amelyeknek így festményei is áldozatául estek.