A Munkácsy szeletről
A fiatalabbik Fodor István cukrászmester mondja el, amit tudni érdemes a kecskeméti Munkácsy kiállítás tiszteletére készített süteményről. Édesapámmal közösen terveztük meg és találtuk ki a Munkácsy szeletet, aminél elsősorban a Munkácsy korában lévő alapanyagokat és a kecskeméti süteményekre jellemző „technológiát?" ötvöztük.
Munkácsy korában főként a tészta alapú kalácsok jelentették a süteményt, viszont ebben az időben élt és jelent meg Dobos József a mára világhírű művével az ismert Dobos- tortával. Így szinte adva volt, hogy a Munkácsy szelet alapjául a dobostorta világába kell vonulnunk.
A sütemény lapjait külön sütjük, úgynevezett ress minőségben, majd bevonjuk a lapokat dobos cukorral, a lapok közé a rummal ízesített csokoládékrém kerül, illetve a krémet kecskeméti szokás szerint egy kis grillázzsal dúsítottuk, majd az egészet lezártuk egy csokoládé réteggel.
A sütemény annyira közkedveltté vált, hogy a 2008-as kecskeméti Munkácsy kiállítás óta is a város egyik keresett kedvelt csemegéje.
Barabás Miklós (1810-1898) festményeiből
A magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere.
Erdélyben, a háromszéki Kézdimárkosfalván született, szegény család sokadik gyermekeként. A nagyenyedi kollégiumban tanult és már fiatalon kezdett arcképfestéssel foglalkozni. Diákoskodása alatt tömérdek nélkülözésben volt része, de minden nyomorúságáról megfeledkezett, ha rajzolhatott, és rajzai kapcsán érték nagy sikerek, apróbb megélhetést is biztosítva.
Egyre inkább erősödött benne a művészet iránt érzett szeretete, s 1828-ban Kolozsvárra ment, ahol egy Gentiluomo nevű éppen ott tanító olasz festő lett a mestere, akitől megtanulta az olajfestés alapjait is, mert eladdig jobbára krétával rajzolt, vagy vízfestékkel dolgozott.
Még többet akart tudni, és ez a vágy hajtotta Bécsbe, ahol a Képzőművészeti Akadémiára is bejutván alaposan kiképezte magát rajzolásban és festésben.
1830-ban visszatért Kolozsvárra, ahol hosszabb időt töltött, mint ismert portréfestő. Kisselev tábornok pártfogása révén Bukarestbe került, ahol divatos arcképfestőként ért el sikereket, és munkáival már sok pénzt keresett. Így módjában állt régi vágyát megvalósítani, hogy Olaszországban folytassa tanulmányait.
1834-ben már a velencei képtárakban festett megrendelésekre. Idővel Bolognába, majd Firenzébe, Rómába ment, eljutott a napfényes Nápolyba is, és tapasztalatokkal gazdagon, feltöltekezve érkezett haza 1835-ben.
Első sikerét 1835-ben Pesten aratta, amikor bemutatta Veronese Európa elrablása című festményéről Velencében készített másolatát. Ettől kezdve ő lett az egyik legkeresettebb magyar arcképfestő, aki kizárólag művészetéből megélt. Évről-évre igen sok kiváló ember arcképét készítette el, egyebek közt báró Wesselényi Miklósét, Vörösmarty Mihályét, Petőfi Sándorét, gróf Széchenyi Istvánét, és Arany Jánosét. 1840-ben letelepedett Pest városában.
1877-ben ünnepelték meg zajos külsőségek közepette ötvenéves művészi jubileumát, ám ezt követően is még hosszú időn keresztül festett fiatalos buzgalommal, míg 1898. február 12-én a halál ki nem vette kezéből az ecsetet.
A hungarikumok sorába került az első teljes, magyar nyelvű Biblia - a Vizsolyi Biblia
1590. július 20-án fejeződött be a mai Borsod- Abaúj - Zemplén megyében fekvő Vizsolyban a 16. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának, a Vizsolyi Bibliának a kinyomtatása. Vizsoly a mai napig nevezetes arról, hogy itt látott napvilágot nyomtatott formában az első teljes magyar nyelvű Biblia. A fordítást irányító gönci lelkipásztorról, Károli Gáspárról, Károli-Bibliának is nevezik.
Ez a könyv a legrégibb fennmaradt - és ma is használt- teljes szövegű, magyar nyelvre lefordított Szentírás.
A nyomtatás fáradtságos munkáját Vizsolyban a lengyel Mantskovits Bálint végezte. A fordítást és a nyomtatást szívügyének tekintette és bőkezű adománnyal segítette Rákóczi Zsigmond, a település ura, a későbbi erdélyi fejedelem.
A főúr ezzel a tettével megalapozta a Rákóczi család Biblia szeretetét és a magyar kultúra támogatásával későbbi generációk számára példaként szolgált.
A vár és a Nászpalota - Nagybiccse - Felvidék
Nagybiccse felső-magyarországi város, a Zsolnai kerület Nagybiccsei járásának székhelye. Kisbiccse, Legelővölgy, Rabó, Vágagyagos tartozik hozzá
A mai Nagybiccse területe a kora Árpád korban a nyitrai püspökség birtoka volt. Birtokként 1234-ben említik először terra Bycha alakban. A települést először 1250-ben IV. Béla adománylevelében említik "Byucha" néven.
1378-ban Domonkos nyitrai püspök oklevele említi először városként. 1392-ben említik először a Mindenszenteknek szentelt templomát. 1409-ben említik először Jakab nevű bíráját.
Egykori vízivárát 1454 előtt Szentmiklósi Pongrác építtette, majd 1571-ben Thurzó Ferenc nyitrai püspök négy saroktornyos reneszánsz várkastéllyá építtette át.
A 17. század elején utódai tovább építették és szépítették, palotája mellé Thurzó György egy külön nászpalotát is építtetett, ahol a lakodalmakat ülték. 1611-ben itt ítélte várfogságra Thurzó György a szadista őrültnek nyilvánított Báthori Erzsébetet. Később az Esterházyaké lett, akik elhanyagolták, de ebben az állapotában is figyelemre méltó.
Árpád-kori templomaink - Ják - Dunántúl
A jáki templom az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai középkori nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője, mely művészi gazdagságával, a táj képébe illeszkedő mesteri elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet.
Stílusjegyei alapján 1220 körül alapíthatták, és 1256-ban szentelték fel, Szent György tiszteletére. Építése során több alkalommal is változtathattak a terveken, erről tanúskodnak a különféle szabálytalanságok. Történelme viharos: tűz, vihar és az oszmán hadsereg is megrongálta, többször helyre kellett állítani. Az utolsó nagy átépítés 1896 és 1904 közt zajlott, Schulek Frigyes tervei alapján.
Leghíresebb része a befelé mélyülő, többszörösen tagolt főbejárat, melyet normann motívumok díszítenek, fölötte a timpanonban Jézus látható angyalokkal és apostolokkal.
A templom főhomlokzatával szemben kis kápolna áll, a Szent Jakab-kápolna, ez volt Ják középkori temploma, mivel a kolostori templomnak nem volt szabad plébániaként is működnie.
Városháza - Szeged - Alföld
A város egyik szép jelképe a városháza körerkélyes tornya, melyet Babits Mihály költőnk találóan a “csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlította.
A városháza 1799-1800-ban, copf-neocopf stílusban épült fel. Az 1879-es nagy árvíz utáni, jelenlegi állapotát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján 1883-ban érte el, akik a kor építészeti divatjának megfelelően szecessziós elemekkel gazdagították az épületet.
Egészen csak az szabad, ki maga felett egészen uralkodik.
"Egészen csak az szabad, ki maga felett egészen uralkodik."
Eötvös József (1813-1871) - író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-társaság elnöke
Zselic
A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúli-dombság déli részén, Somogy és Baranya megye határán. Tengerszint feletti magassága átlag 200-250 méter, magasabb pontjai az északnyugat-délkeleti irányú Duna-Dráva vízválasztó vonalon találhatók. Legmagasabb pontja, a Hollófészek 358 m magas. Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van.
Természeti értékeit jelentős mértékben jellegzetes erdőtársulásai adják nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel, s a hozzájuk kapcsolódó élővilággal.
Árpád-kori templomaink - Szent Kozma és Szent Damján templom - Zalaszántó - Dunántúl
Egyik legszebb román-gótikus stílusú műemlékünk. Nagy tömegű tornya, az épület alakja messziről elárulja középkori eredetét.
1236-ban már állt egy templom itt Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelve. A templom a tatárjárás idején 1242 körül elpusztult. IV. Béla király a XIII. sz. közepén Zalánd veszprémi püspöknek adta a falut. Ô kezdte építeni a mai templomot.
A templom védőszentjei, Szent Kozma és Szent Damján keleti, bizánci eredetre utalnak.
A törökdúlás idején a templom leégett, használhatatlanná vált, a lakosság nagy része elmenekült. A templom újjáépítése csak a török megszállás után, 1730 táján kezdődhetett el, megőrizve az épület román és gótikus jellegét. Új barokk oltárt kapott a templom és egy mellékoltárt Jézus megkeresztelésének képével és a két pestis elleni patrónusnak, Szent Sebestyénnek és Rókusnak szobrával.
A templom déli homlokzatán több évszázad stílusát figyelhetjük meg. Egymás mellett láthatjuk a román, a gót és a barokk építészeti formákat. A XIX. sz.-ban a barokk oltár helyére egy egyszerű oltár került. Az 1957-59-es felújítás után újra eredeti szépségében láthatók a szentély ablakai, a templom külső falán pedig a román kori ablaknyílások.
A templom belső, liturgikus terét 1972-ben alakították át. A berendezés tervezője Bardon Alfréd. Az új oltár márványból készült. Egyszerűségével és a felette függő feszülettel a középkort idézi.
Árpád-kori templomaink - Református templom - Csaroda - Alföld
A csarodai református templom a Csaroda patak által kialakított kis szigeten áll, a beregi Tiszaháton, az egykor mocsaras, vadvizes területből kiemelkedő szárazulat kisebb magaslatán épült a kicsiny, alig hatszáz lelkes falucska középkori eredetű református temploma.
A 13. század végén épült templom a Káta nemzetséghez köthető. A 16. század folyamán került a reformátusok birtokába. A templom részleges helyreállítására 1901-ben került sor, ekkor konzerválták a szentélyben és a diadalíven előkerült középkori falfestményeket. Nagyobb szabású műemléki kutatásra és helyreállításra 1971-1975 között került sor. Ekkor találták meg és konzerválták az alakos falfestményeket és a népies festés addig letakart nagy felületeit is akkor tették láthatóvá.
A magas, jó arányú templom hangsúlyos része a nyugati homlokzat, amelyen egyetlen kicsiny, félköríves résablak nyílik. Az oromzatot mintegy megkoronázza, az annak folytatásaként égbe törő, tornácos, zsindellyel fedett, karcsú sisakos torony, amelynek falát két szinten ikerablakok törik át.
A szűk toronyban sohasem függött harang, hanem a 18. században a templomtól keletre egyszerű fából ácsolt harangtornyot építettek.