Magyar emlékek a nagyvilágban - Cziffra György (1921-1994) alapította Liszt Ferenc Auditórium - Senlis - Franciaország
Világhírű volt, mint Liszt Ferenc - hozzá hasonlították - és hasonlóan Liszthez mindig magyarnak tartotta magát
Cziffra György (1921-1994) zongoraművész Budapesten született, második hazájának Franciaországot tekintette. Már ötévesen cirkuszban zongorázott.
Hosszú időn át bárzongoristaként kereste a kenyerét. A presszók előtt tömegek hallgatták az utcán. Emigrációs kísérletei után elfogták, megkínozták, 1950-ben Recskre került, ahol követ tört zongorista kezekkel. 1953-ban szabadult, majd engedélyezték fellépéseit is. Október 23-a előestéjén Bartók II. zongoraversenyét játszotta a Zeneakadémián, kirobbanó erővel és hatással, hozzájárulva a forradalmi hangulat fokozásához.
1956-ban emigrált, rövid bécsi szereplés után Párizsban telepedett le. Hangversenyein zsúfolásig teltek a koncerttermek, zongorajátékát Liszt Ferencéhez hasonlították, nevét a XX. század legnagyobbjai, Rubinstein és Richter mellett emlegették.
1969-ben ifjú pianisták számára megalapította a versailles-i Cziffra György Zongoraversenyt, majd 1977-ben létrehozta a Cziffra Alapítványt a Párizs melletti Senlis-ban. Itt egy XII. századi kápolnát restauráltatott, s elnevezte Liszt Ferenc Auditóriumnak, mint azt a gótikus kapu feletti felirat is hirdeti.
Cziffra megkapta a Becsületrend tiszti keresztjét, 1968-ban francia állampolgár lett, de mindig magyarnak vallotta magát. 1973-ban látogatott először haza, budapesti koncertjén hosszan ünnepelte a közönség.
A Száztagú Budapest Cigányzenekar tiszteletbeli elnökévé fogadta. 1993-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendjének tiszti keresztjével tüntették ki. Önéletrajza Ágyúk és virágok címmel 1983-ban jelent meg magyarul.
Árpád-kori templomaink - Keresztelő Szent János templom - Cserkút - Dunántúl
A cserkúti katolikus plébánia a XIII. században íródott pápai tizedlajstromban már szerepel. Az ősi szokásoknak megfelelően kelet-nyugati irányban tájolt, egyhajós, donga boltozatú templom belsejében félköríves szentélyt őriz.
Nyeregtetővel borított fala nyugati oromzatából bújik ki süvegtetős tornya. Az épület déli falából nyílik a félköríves, szerény párkányzattal védett, hajdan mindkét oldaláról freskókkal díszített bejárat. A templom északi falán a tizenkét apostolt bizánci stílusban ábrázoló freskó látható.
A pazarul díszített télköríves szentély alján bordó alapszínű drapériát, fölötte jobboldalán feltételezhetően az első három magyar szentet, Istvánt, Lászlót és Imrét, baloldalán pedig a magyar női szenteket ábrázolhatta a freskó. A török uralom időszakában sajnálatos módon súlyosan sérültek ezek a falrészek, amelyeknek így festményei is áldozatául estek.
A Munkácsy szeletről
A fiatalabbik Fodor István cukrászmester mondja el, amit tudni érdemes a kecskeméti Munkácsy kiállítás tiszteletére készített süteményről. Édesapámmal közösen terveztük meg és találtuk ki a Munkácsy szeletet, aminél elsősorban a Munkácsy korában lévő alapanyagokat és a kecskeméti süteményekre jellemző „technológiát?" ötvöztük.
Munkácsy korában főként a tészta alapú kalácsok jelentették a süteményt, viszont ebben az időben élt és jelent meg Dobos József a mára világhírű művével az ismert Dobos- tortával. Így szinte adva volt, hogy a Munkácsy szelet alapjául a dobostorta világába kell vonulnunk.
A sütemény lapjait külön sütjük, úgynevezett ress minőségben, majd bevonjuk a lapokat dobos cukorral, a lapok közé a rummal ízesített csokoládékrém kerül, illetve a krémet kecskeméti szokás szerint egy kis grillázzsal dúsítottuk, majd az egészet lezártuk egy csokoládé réteggel.
A sütemény annyira közkedveltté vált, hogy a 2008-as kecskeméti Munkácsy kiállítás óta is a város egyik keresett kedvelt csemegéje.
Barabás Miklós (1810-1898) festményeiből
A magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere.
Erdélyben, a háromszéki Kézdimárkosfalván született, szegény család sokadik gyermekeként. A nagyenyedi kollégiumban tanult és már fiatalon kezdett arcképfestéssel foglalkozni. Diákoskodása alatt tömérdek nélkülözésben volt része, de minden nyomorúságáról megfeledkezett, ha rajzolhatott, és rajzai kapcsán érték nagy sikerek, apróbb megélhetést is biztosítva.
Egyre inkább erősödött benne a művészet iránt érzett szeretete, s 1828-ban Kolozsvárra ment, ahol egy Gentiluomo nevű éppen ott tanító olasz festő lett a mestere, akitől megtanulta az olajfestés alapjait is, mert eladdig jobbára krétával rajzolt, vagy vízfestékkel dolgozott.
Még többet akart tudni, és ez a vágy hajtotta Bécsbe, ahol a Képzőművészeti Akadémiára is bejutván alaposan kiképezte magát rajzolásban és festésben.
1830-ban visszatért Kolozsvárra, ahol hosszabb időt töltött, mint ismert portréfestő. Kisselev tábornok pártfogása révén Bukarestbe került, ahol divatos arcképfestőként ért el sikereket, és munkáival már sok pénzt keresett. Így módjában állt régi vágyát megvalósítani, hogy Olaszországban folytassa tanulmányait.
1834-ben már a velencei képtárakban festett megrendelésekre. Idővel Bolognába, majd Firenzébe, Rómába ment, eljutott a napfényes Nápolyba is, és tapasztalatokkal gazdagon, feltöltekezve érkezett haza 1835-ben.
Első sikerét 1835-ben Pesten aratta, amikor bemutatta Veronese Európa elrablása című festményéről Velencében készített másolatát. Ettől kezdve ő lett az egyik legkeresettebb magyar arcképfestő, aki kizárólag művészetéből megélt. Évről-évre igen sok kiváló ember arcképét készítette el, egyebek közt báró Wesselényi Miklósét, Vörösmarty Mihályét, Petőfi Sándorét, gróf Széchenyi Istvánét, és Arany Jánosét. 1840-ben letelepedett Pest városában.
1877-ben ünnepelték meg zajos külsőségek közepette ötvenéves művészi jubileumát, ám ezt követően is még hosszú időn keresztül festett fiatalos buzgalommal, míg 1898. február 12-én a halál ki nem vette kezéből az ecsetet.
A hungarikumok sorába került az első teljes, magyar nyelvű Biblia - a Vizsolyi Biblia
1590. július 20-án fejeződött be a mai Borsod- Abaúj - Zemplén megyében fekvő Vizsolyban a 16. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának, a Vizsolyi Bibliának a kinyomtatása. Vizsoly a mai napig nevezetes arról, hogy itt látott napvilágot nyomtatott formában az első teljes magyar nyelvű Biblia. A fordítást irányító gönci lelkipásztorról, Károli Gáspárról, Károli-Bibliának is nevezik.
Ez a könyv a legrégibb fennmaradt - és ma is használt- teljes szövegű, magyar nyelvre lefordított Szentírás.
A nyomtatás fáradtságos munkáját Vizsolyban a lengyel Mantskovits Bálint végezte. A fordítást és a nyomtatást szívügyének tekintette és bőkezű adománnyal segítette Rákóczi Zsigmond, a település ura, a későbbi erdélyi fejedelem.
A főúr ezzel a tettével megalapozta a Rákóczi család Biblia szeretetét és a magyar kultúra támogatásával későbbi generációk számára példaként szolgált.
A vár és a Nászpalota - Nagybiccse - Felvidék
Nagybiccse felső-magyarországi város, a Zsolnai kerület Nagybiccsei járásának székhelye. Kisbiccse, Legelővölgy, Rabó, Vágagyagos tartozik hozzá
A mai Nagybiccse területe a kora Árpád korban a nyitrai püspökség birtoka volt. Birtokként 1234-ben említik először terra Bycha alakban. A települést először 1250-ben IV. Béla adománylevelében említik "Byucha" néven.
1378-ban Domonkos nyitrai püspök oklevele említi először városként. 1392-ben említik először a Mindenszenteknek szentelt templomát. 1409-ben említik először Jakab nevű bíráját.
Egykori vízivárát 1454 előtt Szentmiklósi Pongrác építtette, majd 1571-ben Thurzó Ferenc nyitrai püspök négy saroktornyos reneszánsz várkastéllyá építtette át.
A 17. század elején utódai tovább építették és szépítették, palotája mellé Thurzó György egy külön nászpalotát is építtetett, ahol a lakodalmakat ülték. 1611-ben itt ítélte várfogságra Thurzó György a szadista őrültnek nyilvánított Báthori Erzsébetet. Később az Esterházyaké lett, akik elhanyagolták, de ebben az állapotában is figyelemre méltó.
Árpád-kori templomaink - Ják - Dunántúl
A jáki templom az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai középkori nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője, mely művészi gazdagságával, a táj képébe illeszkedő mesteri elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet.
Stílusjegyei alapján 1220 körül alapíthatták, és 1256-ban szentelték fel, Szent György tiszteletére. Építése során több alkalommal is változtathattak a terveken, erről tanúskodnak a különféle szabálytalanságok. Történelme viharos: tűz, vihar és az oszmán hadsereg is megrongálta, többször helyre kellett állítani. Az utolsó nagy átépítés 1896 és 1904 közt zajlott, Schulek Frigyes tervei alapján.
Leghíresebb része a befelé mélyülő, többszörösen tagolt főbejárat, melyet normann motívumok díszítenek, fölötte a timpanonban Jézus látható angyalokkal és apostolokkal.
A templom főhomlokzatával szemben kis kápolna áll, a Szent Jakab-kápolna, ez volt Ják középkori temploma, mivel a kolostori templomnak nem volt szabad plébániaként is működnie.
Városháza - Szeged - Alföld
A város egyik szép jelképe a városháza körerkélyes tornya, melyet Babits Mihály költőnk találóan a “csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlította.
A városháza 1799-1800-ban, copf-neocopf stílusban épült fel. Az 1879-es nagy árvíz utáni, jelenlegi állapotát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján 1883-ban érte el, akik a kor építészeti divatjának megfelelően szecessziós elemekkel gazdagították az épületet.
Egészen csak az szabad, ki maga felett egészen uralkodik.
"Egészen csak az szabad, ki maga felett egészen uralkodik."
Eötvös József (1813-1871) - író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-társaság elnöke
Zselic
A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúli-dombság déli részén, Somogy és Baranya megye határán. Tengerszint feletti magassága átlag 200-250 méter, magasabb pontjai az északnyugat-délkeleti irányú Duna-Dráva vízválasztó vonalon találhatók. Legmagasabb pontja, a Hollófészek 358 m magas. Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van.
Természeti értékeit jelentős mértékben jellegzetes erdőtársulásai adják nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel, s a hozzájuk kapcsolódó élővilággal.