Műcsarnok - Hősök tere - Budapest
A Műcsarnok Budapest legnagyobb kiállítóterme, mely a Hősök terén található a Szépművészeti Múzeummal szemközt. Leginkább a kortárs művészetek kiállításainak ad helyet.
1895-96-ra, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el, Schickedanz Albert (1846-1915) műépítész tervei szerint Herzog Fülöp Ferenc (1860-1925) közreműködésével.
Az épület bazilikális alaprajzú. Eklektikus, neoklasszicista stílusú, főhomlokzatán erősen kiugró hatoszlopos portikusszal, amelyet timpanon zár le. Az orommezőben 1941-től Haranghy Jenő Szent István a művészetek pártfogója című. mozaikja látható. A hosszában nyújtott, nyerstégla borítású épületet színes kerámiafríz futja körül. Deák-Ébner Lajos freskóval díszítette az épületet.
1989. június 16-án a Műcsarnok lépcsőjén történt Nagy Imre és mártírtársai újratemetés előtti felravatalozása. A műemléképületet 1991-1994 között rekonstruálták. A Műcsarnok termeiben hazai és külföldi képzőművészek reprezentatív alkotásait mutatják be.
Kárpátaljai magyar lányért rajong Európa keleti fele
Másfél éve robbant be az ukrán és orosz popszakmába a kisdobronyi születésű Herceg Erika, akit egy tehetségkutató műsorban a tévénézők szavaztak be a VIA Gra újjászerveződő csapatába.
2000-ben egy grúz producer, Konsztantyin Meladze létrehozta a VIA Gra nevű formációt. A zenekar különlegessége abban rejlik, hogy bizonyos időközönként kicserélik a tagokat, akiket egy, a magyar tehetségkutatókhoz nagyon hasonlító műsorban választanak ki. Így került be 2013-ban a VIA Grába Herceg Erika.
A 26 éves lány a magyar–ukrán határhoz közel fekvő Kisdobronyban született. A szomszéd településen található református líceumban végezte tanulmányait, ahol kimagasló tanulmányi eredményei mellett énekhangjával is kitűnt kortársai közül. 2005-ben népdal kategóriában első helyezést ért el a IX. Kárpátaljai Magyar Dalversenyen. Az érettségit követően felvételt nyert a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára, közben a család nehéz anyagi helyzete miatt pincérként dolgozott.
2009-ben változtatott életmódján, nyolc hónap alatt harminc kilogrammot fogyott, így már szerepet kapott kisebb fehérnemű- és ékszerreklámokban. Az ukránul és oroszul alig beszélő lány 2011-ben költözött Kijevbe. Ezt követően új szólistákat kerestek a VIA Gra nevű együttesbe. A lány benevezett a tehetségkutatóba.
Magyar akcentusa a teljes műsorban végigkísérte, az egyik adásban anyanyelvén is énekelt. 2013 októberében négy ország nézői (Ukrajna, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán) a kárpátaljai lánnyal felálló új – Herceg Erika, Misa Romanova, Anasztaszija Kozsevnyikova – hármasnak szavaztak bizalmat.
Dalaikkal fokozatosan egyre feljebb jutnak a kelet-európai slágerlistákon, a Peremirije (fegyverszünet) című számukért tavaly novemberben megkapták Az Év Dala 2014 díjat. A legnagyobb videómegosztó portálon már több mint tizennégymillióan látták a klipet.
mno
Szepesy Ignác (Eger, 1780 - Pécs, 1838) bölcseleti és teológiai doktor, pécsi és erdélyi katolikus püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Szepesy Ignác (Eger, 1780 - Pécs, 1838) bölcseleti és teológiai doktor, pécsi és erdélyi katolikus püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Dévényi kapu - Ahol a Kárpátok kezdődik - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=HZb4gXYwyqI
Schöpf-Merei Ágost (1804, Manchester - Anglia - 1858) - orvos- és sebészdoktor, szemorvos, gyermekgyógyász - szabadságharcos
Édesapja kereskedő volt. A gimnáziumot és bölcseletet a soproni evangélikus líceumban és Bécsben végezte. Orvosegyetemi tanulmányait Bécsben kezdte, de egy tanárral történt vitája eltávozásra indította, ezért Prágában kezdte az orvosi első évet, majd Padovában folytatta egy évig, végül Paviában fejezte be, orvos- és sebészdoktori oklevelet nyert 1832-ben. Az orvosi gyakorlatot Bécsben kezdte meg.
Egy ortopédiai intézet felállításának céljából azonban 1834-ben Pestre költözött, majd 1836-ban meg is nyitotta, ami az első ilyen intézmény volt Pesten. Az épület az 1838-as pesti árvíz idején elpusztult. A Magyar Tudományos Akadémia 1835. szeptember 14-én levelező tagjai sorába választotta; a bécsi és berlini Hufeland-orvosegylet is megválasztotta tagjának. 1836-tól az orvostörténet címzetes rendkívüli tanára volt, 1844-től gyermekgyógyászati előadásokat tartott a pesti egyetemen. 1839 elején gyermekkórházat alapított.
A vizsgálati módszereket tökéletesítette: ő vezette be a hallgatózással és kopogtatással végzett diagnosztikai vizsgálatokat; előírta a kórtörténetek módszeres feljegyzését és vezetését, ő honosította meg a bőr alatti ín- és izommetszéssel végzett műtéteket és a kancsal szem műtétét.
A szabadságharc mozgalmaiban tevékeny részt vett, az olasz légióban katonaorvosként szolgált. A szabadságharc bukása után Kossuth Lajossal emigrált; előbb az Oszmán Birodalomba, majd Párizsba, végül Angliába került.
Ő írta az első magyar gyermekgyógyászati tankönyvet és ő indította el az első magyar gyermekgyógyászati folyóiratot.
Ferenc pápa: A sajtószabadságnak korlátai vannak - „Ha az én jó barátom, dr. Gasparri szitkokat szór az anyámra, pofonra számíthat"
„Nem szabad provokálni, nem szabad mások vallását sérteni, kigúnyolni” – mondta Ferenc pápa ázsiai körútján. A katolikus egyházfő szerint a sajtószabadsághoz való jogot mások megsértése nélkül kell alkalmazni.
A sajtószabadságnak korlátai vannak; alapvető emberi jog, de nem jogosít fel senkit mások vallásának megsértésére – mondta Ferenc pápa a Srí Lankáról a Fülöp-szigetekre tartó repülőgép fedélzetén, utalva a Charlie Hebdo szatirikus francia hetilap elleni múlt heti merényletre válaszul a magazin által megjelentetett újabb Mohamed-karikatúrákra.
A sajtószabadsághoz való jogot mások megsértése nélkül kell alkalmazni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy megengedhetetlen ölni a vallás nevében, amelyet soha nem lehet az erőszak igazolására használni.
A pápa a repülőgépen mellette lévő Alberto Gasparrira, a pápai utazások szervezőjére mutatva úgy fogalmazott az őt kérdező újságíróknak: „Ha az én jó barátom, dr. Gasparri szitkokat szór az anyámra, pofonra számíthat. Ez teljesen normális. Nem szabad provokálni, nem szabad mások vallását sérteni, kigúnyolni.”
Nem vagyok Charlie - ember vagyok - szabad és humanista
Miközben szabad, humanista emberként megkérdőjelezhetetlen híve vagyok a toleranciának, a szabadságnak, a szólás- és sajtószabadságnak, a kultúrák és vallások békés egymás mellett élésének, miközben elítélem az erőszak minden formáját, az önbíráskodást, a gyűlölködést, gyilkosságot, aközben, illetve éppen ezek miatt nem vagyok Charlie!
Nem vagyok Charlie, mert én tiszteletben tartom mások, érzékenységét, hitét, kultúráját, gyökerezzen identitásuk akár nemzeti, akár vallási, akár történelmi alapokon, vagy akár a hagyományaik talaján.
Nem vagyok Charlie, mert nekem elvárásaim vannak más gyökerű, más identitású személyekkel, csoportokkal, más kultúrájú nemzetekkel szemben is, és tudom, hogy csak annyi tiszteletet, megértést várhatok másoktól, amennyit én magam adok nekik.
Nem vagyok Charlie, mert én egy valódi nemzeti szabadelvű vagyok, aki tiszteletben tartja mások érzékenységét, és ezért egyenlő mércével mérek minden cselekedetet, minden megnyilvánulást, mert nem fogadom el a kettős mérce neoliberális gyakorlatát.
Nem vagyok Charlie, mert én nem csak az egyén jogait, érdekeit, identitását fogadom el és tartom tiszteletben, hanem a közösségekét is.
Nem vagyok Charlie, mert a világ feletti uralom megszerzésére törekvő gazdasági, pénzügyi, hadiipari lobbikal ellentétben , én, a családom, nem vagyunk érdekeltek, ugyanúgy ahogyan a nemzetem, mi több Európa sem érdekelt a vallási kultúrák globális összecsapásában, végső soron egy új világháború kirobbantásában.
Nem vagyok Charlie, mert elítélek mindenfajta agressziót. Mert számomra nem elfogadható a kettős mérce neoliberális "intézménye", elítélem a lelki agressziót, a lelki, a vallási, az identitás elleni terrorizmust is.
Nem vagyok Charlie, mert nem azonosulhatok egy olyan gondolatkört megtestesítő szerkesztőséggel, amely tudatosan és következetesen lelki háborút folytat a sajtószabadság örve alatt százmilliók ellen. Géppisztollyal meg lehet ölni a testet - helytelen, megengedhetetlen. A Charlie-féle mentalitás, gyakorlat, viszont a lélek elleni merénylet, százmilliók lelke, óriási közösségek identitása elleni terrorizmus - ez épp oly helytelen és megengedhetetlen. Az agresszió akkor is agresszió marad, ha egyesek által jól megfontolt célból azt a demokrácia csomagolópapírjába bugyolálva próbálják elfogadtatni hamis ideológiákkal, álértékekkel elbutított társadalmaknak, pontosabban emberhalmazoknak.
Nem vagyok Charlie, mert tudom és vallom, hogy az agresszió agressziót szül - és mindezek a semmibe vezetnek.
Nem vagyok Charlie, mert szabad vagyok, mert nekem nem diktálhatja senki, hogy mit gondoljak, mit mondjak a PC jegyében.
Nem vagyok Charlie, mert engem semmiféle hatalmasság el nem hülyíthet, mert én kérdező, kételkedő, tájékozódó, gondolkodó ember vagyok, aki nem a tömeg "alkotó eleme", hanem egy értékalapú közösség tagja.
Remélem sokan tanúságot tesznek, hogy ők sem Charlie -k
Mészáros László - Patrióta Európa Mozgalom alapítója
Levél Klaus Johannisnak, Románia elnökének
Tisztelt elnök úr,
Fancsali Ernő vagyok, magyar nemzetiségű, erdélyi identitású, román állampolgár. Nagy örömmel fogadtam győzelmét, hiszen én is, mint sokan mások egy új Romániát remélünk az ön elnökségétől. Egy olyan Romániát, ahol mindenki egyenlő, de nem csak papíron, egy Romániát, ahonnan a fiatalok nem menekülnek, hanem bizakodva indulnak neki az életnek, egy Romániát, ahol a múlt és a jövő nem egymással harcol, hanem békésen megfér egymás mellett.
Egy jobb Romániát remélek ma is mindenkinek, mégis elsősorban a saját régióm sorsa foglalkoztat a legjobban. Ez a régió Erdély, ahonnan ön is származik. Ennek a régiónak a központosított kormányzati rendszer sokat ártott, és itt nem csak az itt élő magyarokra gondolok, hanem a térség minden lakójára.
Ön elnökként sürgetheti a decentralizációt, mely után fellélegezhetne Románia minden régiója. A döntéshozatal és az ellenőrzés közelebb kerülhetne az állampolgárokhoz, saját maguk gazdálkodhatnának megtermelt javaikkal. Országunk térségei egymásra vannak utalva, mégis egyenként mindenik jobban tudja kezelni saját problémáit, mint a mesterségesen fejükre növő bukaresti apparátus.
A jól végzett munka Romániájához a decentralizáción keresztül vezet az út. Németországot fikarcnyit sem gyengítik a régiók, s német nemzeteszmét sem ássa alá a regionális büszkeség. Fel kell vállalni az ország nemzeti, vallási, nyelvi sokszínűségét. Az interkulturalitás érték, amit fenn kell tartani.
Országunkat az egyenként erős közösségek tehetik fel a fejlett Európa térképére. Számomra az erős, prosperáló, büszke Erdély az erős, prosperáló, büszke Romániát jelenti. Ezért támogatom Erdély és minden történelmi régió autonómiáját. A mostani rendszer nem állta ki az idők próbáját, nem veszíthetünk semmit ha változtatunk. Ne feledje, mi partnerei leszünk a jól végzett munka Romániájának építésében.
Üdvözlettel,
Fancsali Ernő - Kolozsvár
Vöröskő vára - Cseszte - Felvidék
Vöröskő az egykori nyugati határunkat védő várrendszer egyik robusztus eleme, a Kis-Kárpátok lombhullató erdős lankáin emelkedik. Cseszte községtől nyugatra, a Gidra-patak fölötti dombtetőn őrködik a környék felett. Pozsonytól kb. 40 km-re fekszik, gépkocsival jól megközelíthető. Az útvonal: Szentgyörgy (Svätý Jur), Bazin (Pezinok), Modor (Modra), Cserfalu (Dubová), Cseszte (Častá). Cseszte felől aszfaltút vezet fel a várig, a parkolás ingyenes.
Vöröskő várát III. Béla királyunk lánya, Konstancia emeltette, miután férje, I. Ottokár cseh király meghalt, és itt töltötte az özvegyi éveit.
Nevét valószínűleg az alatta lévő szikla magas vastartalmú kőzetanyagának vörös színéről kapta. A kőzetet az idegenvezetők a vár pincéjében mutatják meg.