Ha az ember nem bátor

                            "Ha az ember nem bátor, még óvatos sem lehet eléggé." Liszt Ferenc (1811-1886) -  zeneszerző, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze

A turul madár - a magyarok mitikus állata

A múlt emlékeit őrző ózdi huszárok

                      Az Ózdi Lovas Klub tagjainak ötlete és szervezése révén 2007-ben jött létre a Gömör-Kishont Vármegyei Vitális István Huszárlovas Bandérium, Vitkó Egon vezetésével. 1848-at idéző ruházatuknak és felszerelésüknek minden darabja a korabelinek pontos mása. Mára már íjászok és Coburg nagyasszonyok is tartoznak hozzájuk. Fennállásuk óta számtalan rendezvény színvonalát, látványosságát emelték, nem csak Ózdon és környékén,de még a határon túl is. A bandérium tagjai és vezetője élő történelemórákat is tartanak az itthoni és felvidéki oktatási intézményekben, hogy a gyerekek, fiatalok megismerjék a magyarság múltját a huszárok különös tevékenységét. Vitkó Egon 2011.decembere óta a Magyar Hagyományőr Világszövetség (MHVSZ) elnöki tisztét is betölti. forrás: ózdonlájk

Badár Balázs (1855-1935) - Mezőtúri fazekas

                        Badár Balázs a fazekasságot Szappanos Imre korsós mesternél tanulta, 1878-tól önálló mester. Korai munkái mezőtúri használati cserépedények voltak. Működése a magyar népi fazekasság válságos korszakára esett, műveivel magasabb társadalmi osztályok ízlésének akart megfelelni. Edényeit bepecsételt mesterjellel látta el, több jelet használt. Stílusa a helybeli népi díszítés és a korai szecesszió egyéni ötvözete volt. Vevőköre főleg az alföldi mezővárosok értelmisége, úri közönsége volt. Különös munkáival: vázáival, díszedényeivel a millenniumi kiállításon tűnt fel, ahol állami ezüstérmet nyert. Több külföldi kiállításon is részt vett és kapott kitüntetést: így Brüsszelben, Párizsban és Antwerpenben is. A magyar népies agyagművességet ő fejlesztette művészivé és tette világhírűvé. 1932-ben kerámiáinak válogatott anyagát a stockholmi múzeum vette át megőrzésre.  

Kétharmad

                      Ez az ami fáj a nagyhatalmi érdekeit bármi áron érvényesíteni akaró USA-nak: a kétharmad Az, hogy a magyarok olyan kormányt, olyan parlamentet akartak, amelyek tevékenységük során először is a magyar érdekeket érvényesítik, másodjára is ugyancsak kizárólag a magyar érdekek érvényesülése a fő prioritás, és bizony harmadsoron is. Abba nem akar, és nem képes belenyugodni a birodalom, nem akarja tudomásul venni, hogy a szavazni hajlandó (tehát a sorsukat szavazatukkal befolyásolni képes magyarok a Kárpát-medencében, és a világban) MAGYAR VEZETÉST akarnak tudni az országuk élén! A magyarok ismét kétharmaddal nyomatékosították ebbéli elvárásukat.  

Öreg tiszafák a megyeháza udvarán - Szekszárd - Dunántúl

                              Három tiszafa áll a méltán nagyra becsült szekszárdi megyeháza udvarán. Ezek ültetési időpontját egész pontosan tudjuk. 1836. augusztus 8-án ültették őket, amikor gróf Eszterházy Károly főispáni beiktatására került sor. Egyes források azt írják, hogy ekkor avatták a megyeházát is, de az már három évvel korábban kész volt. A gróf a saját birtokának számító, a mai napig híres szentgáli tiszafásból hozatta a három, a feljegyzések szerint már erőteljes állapotban lévő tövet. A legvastagabb fa kerülete több mint 270 centiméter.

Elvész a nyom

                                "Némely ember mérföldeket halad téves irányba, anélkül, hogy elfáradna. Aztán mikor csak néhány lépést kellene tennie, hogy jó ösvényre jusson, akkor sokallja. Hiába, ilyenek vagyunk mi, emberek." Elvész a nyom - részlet Wass Albert (1908-1998) - író, költő

Az ember tervez

                                            "Az ember tervez, és tervez az ember egész életén keresztül, mind csak tervez. Ezt, meg azt. Mert szép az, tervezni. Az életben aztán úgysem az történik, amit az ember tervez, de az már szinte mindegy. A tervezésről úgysem szokunk le soha. A tervezés maga az élet. Addig él az ember, amíg tervezni tud. Mikor már az sincs meg, akkor... hát nincsen igazam?" Ember az országút szélén - részlet Wass Albert (1908-1998) - író, költő

A Magyar Országgyűlés épülete - Pozsony - Felvidék

                      Mikor a mohácsi csata után a törökök elfoglalták Budát, I. Ferdinánd magyar király úgy döntött, hogy a magasabb hivatalokat biztonságosabb helyre, Pozsonyba költözteti. Így került Pozsonyba a Magyar Királyi Kamara, amely Magyarország legfelsőbb pénzügyi szerve volt. Miután a kamara elköltözött Pozsonyból, 1802 és 1848 között itt ülésezett a magyar országgyűlés.

Dél-Afrikáig jutott vándorútján Picur, a jeladós magyar fehér gólya

Csaknem 16 ezer kilométert tett meg kóborlásaival együtt egy magyar fehér gólya. Ilyen messzire még egyetlen társa sem repült GPS-jelzővel. Keszi például „csak” Kenyáig jutott. Picur idén született, a közismert, webkamerával is ellátott nagyhalászi (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)  gólyafészekből származik, de a Nógrád megyei Rimócról indult vándorútjára. A fiatal madár anyja május közepén áramütés miatt elpusztult. Mivel a négy, akkor pár napos fiókát az apjuk egyedül nem tudta volna felnevelni, tűzoltók segítségével kimentették őket a fészekből, és előbb a Nyíregyházi Állatparkba, majd a hortobágyi Góréstanyára kerültek. Innen hozták őket júniusban Nógrádba: Picur a rimóci fészekbe, testvérei közül egy Balassagyarmatra, kettő pedig Ludányhalásziba került "nevelőszülőkhöz". Papp Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programkoordinátora elmondta, hogy a jeladóval ellátott Picur a Wesel folyótól keletre fészkelő fehér gólyák megszokott útvonalán, a Boszporusz felett hagyta el Európát, keresztezte Anatóliát, majd a Közel-Kelet Földközi-tengeri partvidékét követve érte el a Nílus-völgyet. Egyiptomban dél felé fordult, a szeptembert pedig már Szudánban töltötte: előbb a Nílus-völgy és Eritrea között húzódó száraz szavannákon kóborolt, majd nyugat felé tett egy hosszabb kitérőt. Innen Dél-Szudánon, Etiópián, Kenyán, Tanzánián, Zambián keresztül – egy rövid szakaszon Mozambikot is érintve – Zimbabwéba érkezett. A Hwange Nemzeti Parkot elhagyva Botswanán át Dél-Afrikáig repült, jelenleg Johannesburgtól mintegy 300 kilométerre délnyugatra egy szarvasmarha-tenyésztő vidéken tartózkodik.