"Nem annak a hangját fogják meghallani, aki nagyobbat ordít, hanem aki igazabbat szól.
És az nem lesz a legokosabb ember, aki a gyűlöletet tudja, hanem az, aki a szeretetet, a megértést."
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
"Hallani nem mindig könnyű. Néha kényelmesebb süketnek tettetni magunkat, bekapcsolni a walkmant, hogy ne halljunk senkit. Azt, hogy halljunk, könnyedén helyettesítjük az e-maillel, sms-sel, a cseteléssel, és így megfosztjuk magunkat attól, hogy eljusson hozzánk az arcok, a pillantások és az ölelések valósága.”
Ferenc pápa
A Segner-kúriát a 17. században Andreas Segner gazdag kereskedő, pozsonyi városbíró építtette. Északi reneszánsz stílusban épült és homlokzata gazdagon díszített. A kúriában született Johann Andreas Segner, a híres feltaláló, orvos és fizikus.
A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta ki annak a vízikeréknek az első példányát, melyet később róla neveztek el.
"Ha az ember nem bátor, még óvatos sem lehet eléggé."
Liszt Ferenc (1811-1886) - zeneszerző, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze
Az Ózdi Lovas Klub tagjainak ötlete és szervezése révén 2007-ben jött létre a Gömör-Kishont Vármegyei Vitális István Huszárlovas Bandérium, Vitkó Egon vezetésével.
1848-at idéző ruházatuknak és felszerelésüknek minden darabja a korabelinek pontos mása. Mára már íjászok és Coburg nagyasszonyok is tartoznak hozzájuk.
Fennállásuk óta számtalan rendezvény színvonalát, látványosságát emelték, nem csak Ózdon és környékén,de még a határon túl is.
A bandérium tagjai és vezetője élő történelemórákat is tartanak az itthoni és felvidéki oktatási intézményekben, hogy a gyerekek, fiatalok megismerjék a magyarság múltját a huszárok különös tevékenységét.
Vitkó Egon 2011.decembere óta a Magyar Hagyományőr Világszövetség (MHVSZ) elnöki tisztét is betölti.
forrás: ózdonlájk
Badár Balázs a fazekasságot Szappanos Imre korsós mesternél tanulta, 1878-tól önálló mester. Korai munkái mezőtúri használati cserépedények voltak. Működése a magyar népi fazekasság válságos korszakára esett, műveivel magasabb társadalmi osztályok ízlésének akart megfelelni.
Edényeit bepecsételt mesterjellel látta el, több jelet használt. Stílusa a helybeli népi díszítés és a korai szecesszió egyéni ötvözete volt. Vevőköre főleg az alföldi mezővárosok értelmisége, úri közönsége volt.
Különös munkáival: vázáival, díszedényeivel a millenniumi kiállításon tűnt fel, ahol állami ezüstérmet nyert. Több külföldi kiállításon is részt vett és kapott kitüntetést: így Brüsszelben, Párizsban és Antwerpenben is. A magyar népies agyagművességet ő fejlesztette művészivé és tette világhírűvé.
1932-ben kerámiáinak válogatott anyagát a stockholmi múzeum vette át megőrzésre.
Ez az ami fáj a nagyhatalmi érdekeit bármi áron érvényesíteni akaró USA-nak:
a kétharmad
Az, hogy a magyarok olyan kormányt, olyan parlamentet akartak, amelyek tevékenységük során először is a magyar érdekeket érvényesítik, másodjára is ugyancsak kizárólag a magyar érdekek érvényesülése a fő prioritás, és bizony harmadsoron is.
Abba nem akar, és nem képes belenyugodni a birodalom, nem akarja tudomásul venni, hogy a szavazni hajlandó (tehát a sorsukat szavazatukkal befolyásolni képes magyarok a Kárpát-medencében, és a világban) MAGYAR VEZETÉST akarnak tudni az országuk élén!
A magyarok ismét kétharmaddal nyomatékosították ebbéli elvárásukat.
Három tiszafa áll a méltán nagyra becsült szekszárdi megyeháza udvarán. Ezek ültetési időpontját egész pontosan tudjuk. 1836. augusztus 8-án ültették őket, amikor gróf Eszterházy Károly főispáni beiktatására került sor.
Egyes források azt írják, hogy ekkor avatták a megyeházát is, de az már három évvel korábban kész volt. A gróf a saját birtokának számító, a mai napig híres szentgáli tiszafásból hozatta a három, a feljegyzések szerint már erőteljes állapotban lévő tövet.
A legvastagabb fa kerülete több mint 270 centiméter.