"Hallani nem mindig könnyű. Néha kényelmesebb süketnek tettetni magunkat, bekapcsolni a walkmant, hogy ne halljunk senkit. Azt, hogy halljunk, könnyedén helyettesítjük az e-maillel, sms-sel, a cseteléssel, és így megfosztjuk magunkat attól, hogy eljusson hozzánk az arcok, a pillantások és az ölelések valósága.” Ferenc pápa
A Segner-kúriát a 17. században Andreas Segner gazdag kereskedő, pozsonyi városbíró építtette. Északi reneszánsz stílusban épült és homlokzata gazdagon díszített. A kúriában született Johann Andreas Segner, a híres feltaláló, orvos és fizikus. A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta ki annak a vízikeréknek az első példányát, melyet később róla neveztek el.
"Ha az ember nem bátor, még óvatos sem lehet eléggé." Liszt Ferenc (1811-1886) - zeneszerző, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze
Az Ózdi Lovas Klub tagjainak ötlete és szervezése révén 2007-ben jött létre a Gömör-Kishont Vármegyei Vitális István Huszárlovas Bandérium, Vitkó Egon vezetésével. 1848-at idéző ruházatuknak és felszerelésüknek minden darabja a korabelinek pontos mása. Mára már íjászok és Coburg nagyasszonyok is tartoznak hozzájuk. Fennállásuk óta számtalan rendezvény színvonalát, látványosságát emelték, nem csak Ózdon és környékén,de még a határon túl is. A bandérium tagjai és vezetője élő történelemórákat is tartanak az itthoni és felvidéki oktatási intézményekben, hogy a gyerekek, fiatalok megismerjék a magyarság múltját a huszárok különös tevékenységét. Vitkó Egon 2011.decembere óta a Magyar Hagyományőr Világszövetség (MHVSZ) elnöki tisztét is betölti. forrás: ózdonlájk
Badár Balázs a fazekasságot Szappanos Imre korsós mesternél tanulta, 1878-tól önálló mester. Korai munkái mezőtúri használati cserépedények voltak. Működése a magyar népi fazekasság válságos korszakára esett, műveivel magasabb társadalmi osztályok ízlésének akart megfelelni. Edényeit bepecsételt mesterjellel látta el, több jelet használt. Stílusa a helybeli népi díszítés és a korai szecesszió egyéni ötvözete volt. Vevőköre főleg az alföldi mezővárosok értelmisége, úri közönsége volt. Különös munkáival: vázáival, díszedényeivel a millenniumi kiállításon tűnt fel, ahol állami ezüstérmet nyert. Több külföldi kiállításon is részt vett és kapott kitüntetést: így Brüsszelben, Párizsban és Antwerpenben is. A magyar népies agyagművességet ő fejlesztette művészivé és tette világhírűvé. 1932-ben kerámiáinak válogatott anyagát a stockholmi múzeum vette át megőrzésre.
Ez az ami fáj a nagyhatalmi érdekeit bármi áron érvényesíteni akaró USA-nak: a kétharmad Az, hogy a magyarok olyan kormányt, olyan parlamentet akartak, amelyek tevékenységük során először is a magyar érdekeket érvényesítik, másodjára is ugyancsak kizárólag a magyar érdekek érvényesülése a fő prioritás, és bizony harmadsoron is. Abba nem akar, és nem képes belenyugodni a birodalom, nem akarja tudomásul venni, hogy a szavazni hajlandó (tehát a sorsukat szavazatukkal befolyásolni képes magyarok a Kárpát-medencében, és a világban) MAGYAR VEZETÉST akarnak tudni az országuk élén! A magyarok ismét kétharmaddal nyomatékosították ebbéli elvárásukat.
Három tiszafa áll a méltán nagyra becsült szekszárdi megyeháza udvarán. Ezek ültetési időpontját egész pontosan tudjuk. 1836. augusztus 8-án ültették őket, amikor gróf Eszterházy Károly főispáni beiktatására került sor. Egyes források azt írják, hogy ekkor avatták a megyeházát is, de az már három évvel korábban kész volt. A gróf a saját birtokának számító, a mai napig híres szentgáli tiszafásból hozatta a három, a feljegyzések szerint már erőteljes állapotban lévő tövet. A legvastagabb fa kerülete több mint 270 centiméter.
"Némely ember mérföldeket halad téves irányba, anélkül, hogy elfáradna. Aztán mikor csak néhány lépést kellene tennie, hogy jó ösvényre jusson, akkor sokallja. Hiába, ilyenek vagyunk mi, emberek." Elvész a nyom - részlet Wass Albert (1908-1998) - író, költő
"Az ember tervez, és tervez az ember egész életén keresztül, mind csak tervez. Ezt, meg azt. Mert szép az, tervezni. Az életben aztán úgysem az történik, amit az ember tervez, de az már szinte mindegy. A tervezésről úgysem szokunk le soha. A tervezés maga az élet. Addig él az ember, amíg tervezni tud. Mikor már az sincs meg, akkor... hát nincsen igazam?" Ember az országút szélén - részlet Wass Albert (1908-1998) - író, költő