Nem annak a hangját fogják meghallani

                        "Nem annak a hangját fogják meghallani, aki nagyobbat ordít, hanem aki igazabbat szól. És az nem lesz a legokosabb ember, aki a gyűlöletet tudja, hanem az, aki a szeretetet, a megértést." Wass Albert (1908-1998) - író, költő

2015. January 04. 14:14

Hallani nem mindig könnyű

                        "Hallani nem mindig könnyű. Néha kényelmesebb süketnek tettetni magunkat, bekapcsolni a walkmant, hogy ne halljunk senkit. Azt, hogy halljunk, könnyedén helyettesítjük az e-maillel, sms-sel, a cseteléssel, és így megfosztjuk magunkat attól, hogy eljusson hozzánk az arcok, a pillantások és az ölelések valósága.” Ferenc pápa

2015. January 03. 23:05

Segner-kúria - Pozsony - Felvidék

                                A Segner-kúriát a 17. században Andreas Segner gazdag kereskedő, pozsonyi városbíró építtette. Északi reneszánsz stílusban épült és homlokzata gazdagon díszített. A kúriában született Johann Andreas Segner, a híres feltaláló, orvos és fizikus. A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta ki annak a vízikeréknek az első példányát, melyet később róla neveztek el.

2015. January 03. 11:17

Ha az ember nem bátor

                            "Ha az ember nem bátor, még óvatos sem lehet eléggé." Liszt Ferenc (1811-1886) -  zeneszerző, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze

2015. January 02. 19:15

A turul madár - a magyarok mitikus állata

                   


A turul madár - a magyarok mitikus állata
 
A turul madár jelképének két legősibb legendája közül az egyik Álmos vezér születését megjósoló mítosz, melyben Álmos anyjának, Emesének álmában egy turul jelenik meg, s jóslatával tudatja az asszonyt, hogy fiú gyermeket fog szülni...méhéből forrás fakadt, és ágyékából dicső királyok származnak majd, ám nem a saját földjükön sokasodnak majd el.
 
A másik legenda a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket.
 
Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült.
 
Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől.
 
Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket.
 
Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul, és a magyarok újra követték minden népükkel együtt.
 
Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak. Ennek a mondának a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna, valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a kerecsensólyom – a turul – fészkel.
 
De tulajdonképpen mi ez a madár?
 
Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal, talán az altaj sólyommal, , a kerecsensólyommal, a szirti sassal, a szakállas keselyűvel vagy a fakó keselyűvel.
 
A szó török csagatáj togrul vagy turgul vadászsólymot jelent. Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat; az ősi, a használatból kiveszett túrul szót 19. század eleji költőink hozták újra használatba turul alakban.
 
Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában sas vagy sólyom; a mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó; a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak.
 
A solymászat belső-ázsiai eredetű és a sztyeppei népek egyik vadászati módja volt. Hét régi vadászmadár nevünk, a sólyom, ölyv, turul, torontál, bese, zongor és karvaly török eredetűek.

2015. January 01. 00:00

A múlt emlékeit őrző ózdi huszárok

                      Az Ózdi Lovas Klub tagjainak ötlete és szervezése révén 2007-ben jött létre a Gömör-Kishont Vármegyei Vitális István Huszárlovas Bandérium, Vitkó Egon vezetésével. 1848-at idéző ruházatuknak és felszerelésüknek minden darabja a korabelinek pontos mása. Mára már íjászok és Coburg nagyasszonyok is tartoznak hozzájuk. Fennállásuk óta számtalan rendezvény színvonalát, látványosságát emelték, nem csak Ózdon és környékén,de még a határon túl is. A bandérium tagjai és vezetője élő történelemórákat is tartanak az itthoni és felvidéki oktatási intézményekben, hogy a gyerekek, fiatalok megismerjék a magyarság múltját a huszárok különös tevékenységét. Vitkó Egon 2011.decembere óta a Magyar Hagyományőr Világszövetség (MHVSZ) elnöki tisztét is betölti. forrás: ózdonlájk

2014. December 29. 16:12

Badár Balázs (1855-1935) - Mezőtúri fazekas

                        Badár Balázs a fazekasságot Szappanos Imre korsós mesternél tanulta, 1878-tól önálló mester. Korai munkái mezőtúri használati cserépedények voltak. Működése a magyar népi fazekasság válságos korszakára esett, műveivel magasabb társadalmi osztályok ízlésének akart megfelelni. Edényeit bepecsételt mesterjellel látta el, több jelet használt. Stílusa a helybeli népi díszítés és a korai szecesszió egyéni ötvözete volt. Vevőköre főleg az alföldi mezővárosok értelmisége, úri közönsége volt. Különös munkáival: vázáival, díszedényeivel a millenniumi kiállításon tűnt fel, ahol állami ezüstérmet nyert. Több külföldi kiállításon is részt vett és kapott kitüntetést: így Brüsszelben, Párizsban és Antwerpenben is. A magyar népies agyagművességet ő fejlesztette művészivé és tette világhírűvé. 1932-ben kerámiáinak válogatott anyagát a stockholmi múzeum vette át megőrzésre.  

2014. December 29. 15:01

Kétharmad

                      Ez az ami fáj a nagyhatalmi érdekeit bármi áron érvényesíteni akaró USA-nak: a kétharmad Az, hogy a magyarok olyan kormányt, olyan parlamentet akartak, amelyek tevékenységük során először is a magyar érdekeket érvényesítik, másodjára is ugyancsak kizárólag a magyar érdekek érvényesülése a fő prioritás, és bizony harmadsoron is. Abba nem akar, és nem képes belenyugodni a birodalom, nem akarja tudomásul venni, hogy a szavazni hajlandó (tehát a sorsukat szavazatukkal befolyásolni képes magyarok a Kárpát-medencében, és a világban) MAGYAR VEZETÉST akarnak tudni az országuk élén! A magyarok ismét kétharmaddal nyomatékosították ebbéli elvárásukat.  

2014. December 27. 16:58

Öreg tiszafák a megyeháza udvarán - Szekszárd - Dunántúl

                              Három tiszafa áll a méltán nagyra becsült szekszárdi megyeháza udvarán. Ezek ültetési időpontját egész pontosan tudjuk. 1836. augusztus 8-án ültették őket, amikor gróf Eszterházy Károly főispáni beiktatására került sor. Egyes források azt írják, hogy ekkor avatták a megyeházát is, de az már három évvel korábban kész volt. A gróf a saját birtokának számító, a mai napig híres szentgáli tiszafásból hozatta a három, a feljegyzések szerint már erőteljes állapotban lévő tövet. A legvastagabb fa kerülete több mint 270 centiméter.

2014. December 20. 22:50

Elvész a nyom

                                "Némely ember mérföldeket halad téves irányba, anélkül, hogy elfáradna. Aztán mikor csak néhány lépést kellene tennie, hogy jó ösvényre jusson, akkor sokallja. Hiába, ilyenek vagyunk mi, emberek." Elvész a nyom - részlet Wass Albert (1908-1998) - író, költő

2014. December 20. 19:13
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

121. oldal/223