"Jászol jár a tehén után." Magyarázat: a/ Annak mondják, aki nem jár a dolga után, hanem várja, hogy magától intéződjék el minden ügye. b/ A leány jár a legény után.
"A gonosz mindig pánikol a szentírásban, ócsárolja a jó Isten által szeretettel teremtett világot. Ezzel szemben Jézus Krisztus mindig vigasztal, bátorít, azt kéri újból és újból, hogy ne féljünk, hanem bízzunk benne." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
"A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért, amik vagyunk." Széchenyi Zsigmond (1898-1967) - vadász és író
" A mindennapi kenyérnél is fontosabb a remény." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
"Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát." Sütő András (1927-2006) - író
Eredeti neve Kanczler Katalin. Az 1940-es évek leghíresebb, legsikeresebb színésznője, énekesnője. Rendkívüli szegénységben nőtt fel. Anyja Lőrinc Rozália, apja Kanczler Ferenc cipészmester, egy agresszív despota volt, aki szíjjal verte gyerekeit. Katalin egy, a korra jellemző akció keretében öt éven át külföldön – Svájcban, illetve Hollandiában – nevelkedett. Hazatérte után a Kereskedelmi Leányiskola tanulója lett, a környék legszebb lányának tartották. Külföldön szerzett nyelvtudásával, visszafogott öltözködésével és tisztaságigényével kissé kilógott a külterületi tanintézet diákjai közül. Színészi tanulmányait 1936-ban kezdte: Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól vett órákat. A fiatal szépséget Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos fedezte fel egy budai mulatóban, tőle származik a jól csengő Karády művésznév is. Első mozifilmje, a Halálos tavasz sikerét követően a kor ünnepelt dívája, szexszimbólum lett. Erotikusan búgó, bársonyos hangjával, erős, szuverén, a „végzet asszonya” karakterével szinte megigézte a férfiakat. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a magyar közönség. Egyed Zoltán lett a menedzsere, aki kiváló érzékkel teremtette meg Karády hollywoodi sztárokéhoz hasonlítható imázsát. A színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeztek utánozni. Karády Katalin magánéletét titkok és pletykák övezték, egyesek férfifalónak, mások leszbikusnak tartották. A szóbeszédeket csak erősítette, hogy a színésznőt gyengéd szálak fűzték Horthy Miklós kémfőnökéhez, Ujszászy István tábornokhoz, aki el is jegyezte, s megvásárolta neki a budai XII.kerületben, a Művész út 6. szám alatt álló villát. A német bevonulást követően Karádyt fokozatosan ellehetetlenítették. Dalait letiltották a Magyar Rádióból. 1944. április 18-án, a szövetségeseknek való kémkedés vádjával tartóztatta le a Gestapo. Három hónapig tartották fogva, megkínozták, kis híján agyonverték. Az énekesnő szörnyű egyéni sorsa ellenére sem szűnt meg embernek lenni: a nyilasoknak ékszereket és aranyat adva a Duna-parton egy egész gyerekcsapatot mentett meg a kivégzéstől. A gyerekeket a lakására vitte, és a háború végéig gondozta őket. A háború után fokozatosan mellőzötté vált. 1945–48 között még az Operettszínház foglalkoztatta. Az újrainduló magyar filmgyártás viszont már nem számolt vele. Utolsó magyarországi fellépése 1950 őszén volt Kecskeméten. 1951-ben elhagyta az országot. Ausztria, Svájc, majd Brazília után az USÁ-ba telepedett le. Médiaszerepléseket nem vállalt. Neve egy teljes generáció előtt ismeretlen maradt az óhazában. Amikor hetvenedik születésnapja alkalmából Magyarországra hívták, stílszerűen csak egy kalapot küldött maga helyett. 1990-ben bekövetkezett halála után Budapesten, a Szent István-Bazilikában ravatalozták fel, majd a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
"Árva, mint az útszéli kóró" Magyarázat: Szánalomra méltóan elhagyatott, társtalan.
Az RMDSZ vezetői, élükön Kelemen Hunorral, az "érdekképviselet" elnökével, a román miniszterelnök helyettessel pedig szégyelljék magukat, áruló, csak egyéni érdekeiket szem előtt tartó magatartásukért!
"A kapcsolatok legvarázslatosabb pillanatai közé tartoznak azok, amikor szavak nélkül is megértjük egymást. Amikor annyira bízhatunk valakiben, hogy tudjuk, nem kell elmondanunk, hogy mi van bennünk, a másik ért minket. Tudja, még mielőtt kimondanánk." Pál Ferenc (1966) - katolikus pap és mentálhigiénés szakember