A szegénység kitermeli a rosszaságot
"A szegénység kitermeli a rosszaságot. A nyomor. Mert van tisztes szegénység is, amely sarkall, amely még nem látszik legyőzhetetlennek. Az ilyen szegények iparkodnak, ezek végeznek el minden munkát, ezek hozzák létre a nagy alkotásokat. De a nyomor az már semmit semmit sem csinál, csak árt. Pusztít, mint a szennyes árvíz."
Móricz Zsigmond (1879-1942) - író, újságíró, szerkesztő
Vár az Árva folyó felett - Árva vára - Felvidék
Magyar közmondások, szólások
"Jászol jár a tehén után."
Magyarázat:
a/ Annak mondják, aki nem jár a dolga után, hanem várja, hogy magától intéződjék el minden ügye.
b/ A leány jár a legény után.
A gonosz mindig pánikol a szentírásban
"A gonosz mindig pánikol a szentírásban, ócsárolja a jó Isten által szeretettel teremtett világot.
Ezzel szemben Jézus Krisztus mindig vigasztal, bátorít, azt kéri újból és újból, hogy ne féljünk, hanem bízzunk benne."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk
"A fantáziát kárpótlásul kaptuk mindazért, amik nem vagyunk, a humorérzéket pedig vigaszképpen azért, amik vagyunk."
Széchenyi Zsigmond (1898-1967) - vadász és író
A mindennapi kenyérnél is fontosabb a remény
" A mindennapi kenyérnél is fontosabb a remény."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Hacsak lehet, játszik a gyermek
"Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát."
Sütő András (1927-2006) - író
Régi magyar filmcsillagok - Karády Katalin (1910-1990)
Eredeti neve Kanczler Katalin. Az 1940-es évek leghíresebb, legsikeresebb színésznője, énekesnője.
Rendkívüli szegénységben nőtt fel. Anyja Lőrinc Rozália, apja Kanczler Ferenc cipészmester, egy agresszív despota volt, aki szíjjal verte gyerekeit. Katalin egy, a korra jellemző akció keretében öt éven át külföldön – Svájcban, illetve Hollandiában – nevelkedett. Hazatérte után a Kereskedelmi Leányiskola tanulója lett, a környék legszebb lányának tartották. Külföldön szerzett nyelvtudásával, visszafogott öltözködésével és tisztaságigényével kissé kilógott a külterületi tanintézet diákjai közül.
Színészi tanulmányait 1936-ban kezdte: Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól vett órákat. A fiatal szépséget Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos fedezte fel egy budai mulatóban, tőle származik a jól csengő Karády művésznév is.
Első mozifilmje, a Halálos tavasz sikerét követően a kor ünnepelt dívája, szexszimbólum lett. Erotikusan búgó, bársonyos hangjával, erős, szuverén, a „végzet asszonya” karakterével szinte megigézte a férfiakat. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a magyar közönség. Egyed Zoltán lett a menedzsere, aki kiváló érzékkel teremtette meg Karády hollywoodi sztárokéhoz hasonlítható imázsát. A színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeztek utánozni.
Karády Katalin magánéletét titkok és pletykák övezték, egyesek férfifalónak, mások leszbikusnak tartották. A szóbeszédeket csak erősítette, hogy a színésznőt gyengéd szálak fűzték Horthy Miklós kémfőnökéhez, Ujszászy István tábornokhoz, aki el is jegyezte, s megvásárolta neki a budai XII.kerületben, a Művész út 6. szám alatt álló villát.
A német bevonulást követően Karádyt fokozatosan ellehetetlenítették. Dalait letiltották a Magyar Rádióból. 1944. április 18-án, a szövetségeseknek való kémkedés vádjával tartóztatta le a Gestapo. Három hónapig tartották fogva, megkínozták, kis híján agyonverték.
Az énekesnő szörnyű egyéni sorsa ellenére sem szűnt meg embernek lenni: a nyilasoknak ékszereket és aranyat adva a Duna-parton egy egész gyerekcsapatot mentett meg a kivégzéstől. A gyerekeket a lakására vitte, és a háború végéig gondozta őket.
A háború után fokozatosan mellőzötté vált. 1945–48 között még az Operettszínház foglalkoztatta. Az újrainduló magyar filmgyártás viszont már nem számolt vele. Utolsó magyarországi fellépése 1950 őszén volt Kecskeméten.
1951-ben elhagyta az országot. Ausztria, Svájc, majd Brazília után az USÁ-ba telepedett le. Médiaszerepléseket nem vállalt.
Neve egy teljes generáció előtt ismeretlen maradt az óhazában. Amikor hetvenedik születésnapja alkalmából Magyarországra hívták, stílszerűen csak egy kalapot küldött maga helyett.
1990-ben bekövetkezett halála után Budapesten, a Szent István-Bazilikában ravatalozták fel, majd a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Magyar közmondások, szólások
"Árva, mint az útszéli kóró"
Magyarázat: Szánalomra méltóan elhagyatott, társtalan.
Autonómiát Székelyföldnek!
Az RMDSZ vezetői, élükön Kelemen Hunorral, az "érdekképviselet" elnökével, a román miniszterelnök helyettessel pedig szégyelljék magukat, áruló, csak egyéni érdekeiket szem előtt tartó magatartásukért!