Lukács Csaba: Egyetlen mandátum - a baloldal nem akarja elfogadni, hogy egy nemzet vagyunk, éljünk bárhol a világban
Ezen a héten postázza a szavazólapot a külföldön élő magyar választópolgároknak a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Pontosabban csak azoknak közülük, akik már regisztráltak – az NVI honlapján tegnap délután 179 667 főn állt a számláló.
Ugyan lassan 550 ezren lesznek azok, akik az egyszerűsített honosítás keretében letették az állampolgársági esküt, közülük nem mindenki tud vagy akar levélben szavazni. Van köztük például 110 ezer kiskorú és legalább nyolcvanezer olyan külhoni magyar, akinek már van magyarországi lakcíme (tehát korábban is itt élt), így nem kellett bejelentkeznie. Regisztrálni egyébként szombat délután négy óráig lehet az NVI-nél.
Már eddig is kampánytéma volt, és várhatóan az is marad, hogy miért szavazhatnak a határon túl élő magyarok. Akad olyan párt a baloldali összeborulásban (a Demokratikus Koalíció), amelynek benne van a programjában, hogy hatalomra kerülés esetén azonnal eltörölné a külhoni magyarok választójogát, sőt az egész egyszerűsített honosítást.
Következetesek ebben a kérdésben: Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként is harcos nemre buzdított tíz éve a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson. Mesterházy Attila pár hónapja az MSZP nevében Kolozsváron emiatt bocsánatot kért, de kérdés, hogy a baloldali összefogásban most ki viseli a kalapot.
A méltatlan vita azért a legszomorúbb, mert nincs tétje. Ma már a szakértők is azt mondják (legutóbb a Mérők klubja nevű rendezvényen, ahol a hazai társadalomkutatók vettek részt), hogy a külföldi borítékos szavazatok gyakorlatilag nem befolyásolják a választás kimenetelét – ha a baloldal győz, nem ennek ellenére fog győzni, és ha veszít, nem emiatt fog veszíteni.
A listás szavazatok jelentősége csökkent az új felállásban, vagyis megnövekedett az egyéni választókerületek súlya: eddig a 386 képviselőből 176, tehát 46 százalék; az új szabályok szerint pedig a 199 fős parlamentből 106, tehát 53 százalék kerül be közvetlenül az Országgyűlésbe.
A külföldön élő, de anyaországi lakcímmel nem rendelkező szavazók egyéni jelöltekre nem, kizárólag a pártlistákra szavazhatnak. A szakértők azt mondják, ha félmillióan szavaznának, és mindannyian egy pártra tennék a voksukat, akkor is csak két-három mandátumról dönthetnének. De hát fentebb kiderült: szélsőséges esetben sem voksolhatnak többen 350 ezernél, és annak sincs realitása, hogy mindannyian ugyanúgy gondolkodnak. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megtippeljük: április hatodikán egyetlen mandátum sorsa múlik a döntésükön a 199 fős parlamentben.
Bár közjogilag nem a legpontosabb megfogalmazás, de fel lehetne tenni úgy is a kérdést: akarja-e választópolgár, hogy a határon túl élő több millió magyart képviselje egyetlen képviselő az Országgyűlésben? Ennek fényében teljesen érthetetlen a baloldal rugózása a kérdésen: egyszerűen nem akarják elfogadni, hogy egy nemzet vagyunk, éljünk bárhol a világban. Ebből cirkuszt csinálni olyan, mintha egy csapat a vereség után arra fogná a rossz szereplést, hogy a mérkőzés elején nem ők végezhették a szimbolikus kezdőrúgást.
A határon túl élő magyarok voksolása jelképes ügy, de fontos szimbólum: összetartozunk. Közel száz év szétszakítottság után végre közösen döntünk a jelent és a jövőt érintő kérdésekben.
Aki sajnálja azt az egy mandátumot tőlük, az Gyurcsánnyal szólva felülhet a gázrezsóra.
Lukács Csaba
mno
Budapesti Operettszínház - Budapest, VI. kerület Nagymező utca
Budapesti Operettszínház - Budapest, VI. kerület Nagymező utca 17.
Harrach-kastély - Féltorony - Őrvidék
Féltorony őrvidéki község A. Nezsidertől 14 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik.
A Harrach-kastély a lerombolt vadászkastély helyén 1711-ben épült copf stílusban. A kastély a barokk világi építészet egyik kiemelkedő alkotása.
Mennyezetfreskóját Maulbertsch festette 1765-ben.
Tarka sáfrányos - Szedres - Dunántúl
Szedres község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.
Gyilkos-tó a Kőerkélyről - Hagymás-hegység - Székelyföld - Erdély
"...A legmeglepőbb, a legelragadóbb képek egyike áll előttünk. Még az is, ki Felső-Olaszország nagyszerű és Svájcnak ünnepelt tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállani. Nagyobbszerű tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat bizonnyal nem rejtenek a havasok keblökben."
Orbán Balázs (1829-1890) - A Székelyföld leírása - II. kötet
Magyar népi díszítések - Széki hímzés - Erdély
Székről való párna, rámán varrott technikával, lenvászonra hímezve. Ezt a mintát szekfűsnek, más autentikus források szerint tulipánosnak hívják.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kézdivásárhelyen - Erdély - Nem hagyjuk magunkat, ami másnak jár, nekünk is jár!
Huszár hagyományőrzők élén, lóháton érkezett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Kézdivásárhely főterére, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 166. évfordulóját ünneplő felső-háromszékiek közé. A kereszténydemokrata politikus beszédében azt hangsúlyozta, a magyarság autonómiaigénye nem irányul senki ellen, az önrendelkezés az Európai Unióban másutt megszokott, természetes valóság.
A magyar kormány tagja mellett Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is lóháton vonult körbe a téren, ahol hatalmas tömeg, sok ezer ember követte figyelemmel a magyarországi és székelyföldi hagyományőrző lovas csapatok, valamint a környékbeli falvak szekeres felvonulását.
A főtéren, a forradalom legendás ágyúöntő tüzértisztjének, a kétszáz éve született Gábor Áronnak a szobra körül összesereglett, a szervezők szerint több mint tízezresre becsült tömeg előtt mondott beszédében Semjén Zsolt az ünnep és az összetartozás jelentőségét hangsúlyozta.
„Egy létszámában kis nép számára akkor van megmaradás, ha minden egyes magyarban benne él az egész magyar történelem, az egész magyar kultúra. Ebben segít minket korabeli ruha, az ünnep, a felvonulás, a zászló, ez teszi megélhetővé, hogy őseink nagyszerű dolgokat cselekedtek, és büszkeséggel tölt el, hogy magyarok lehetünk” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Kijelentette: a szabadságharc idején Gábor Áron öntödéjében ágyúvá lett székely harangok ma is szólnak a magyarság szívében. „Azt üzeni ez a harangzúgás, hogy nem hagyjuk magunkat, mert ami másnak jár, nekünk is jár. Barátaim, az Európai Unióban az önrendelkezés, az autonómia természetes, megszokott, bevett valóság.
Ha másnak lehet, nekünk is lehet, mert nem vagyunk alábbvalóak egyetlen más nemzetnél sem” – hangoztatta Semjén. Rámutatott, a magyarság nem fogadhatja el, hogy másodosztálybeli nép. „Amikor mi önrendelkezésről beszélünk, nem irányul senki ellen. Amit mi kérünk, az nem valamilyen székely specialitás, valamilyen soha nem látott, soha nem hallott, túlzó követelés, hanem az, ami másoknak természetes napi valóság az EU-ban.”
A miniszterelnök-helyettes beszéde végén történelmi tavasznak nevezte az ideit, április hatodikát pedig az egyetemes magyarság ünnepének, mivel idén az állampolgárság kiterjesztése lehetővé teszi, hogy minden magyar kifejezze politikai akaratát.
Rámutatott: a világ magyarsága a közjog kötelékében egyesülve száz év óta először választhat olyan Országgyűlést, amelyben minden magyar politikai akarata megtestesül. „Szeretett honfitársaim, félszavakból értjük egymást: önök mindenben számíthatnak ránk, és mi is számítunk önökre. Isten áldja Erdélyt, Isten áldja Székelyföldet, Isten áldja Kézdivásárhelyt!” – zárta beszédét Semjén Zsolt.
Kossuth Lajos azt üzente - VIDEÓ!
kattints a rövid VIDEÓRA!
http://www.youtube.com/watch?v=LkRv4-qQRTw
Merjünk arra koncentrálni, figyelni, hogy mit kér tőlünk az Isten?
"Merjünk arra koncentrálni, figyelni, hogy mit kér tőlünk az Isten? Végezzük a feladatainkat pontosan, szépen és a világ szebb lesz!...
Ne mások hibáját, bűneit nézzem, hanem az Isten által rám bízott feladatot végezzem nagy nagy szorgalommal, szépen, becsületesen!
Legyek én egy igaz ember és a többit bízzam alázattal teremtő Istenemre!"
Böjte Csaba
A magyar kormány óriási sikere Brüsszelben - sikerült blokkolnia az uniós kezdeményezést - a fehér akác marad
Sikerült blokkolnia Magyarországnak azt a kezdeményezést az uniós tagállamok képviselőiből álló testületben, amely potenciálisan azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy uniós tiltólistára kerül az akácméz alapanyagát adó fehér akác.
A kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve bekerülésének megakadályozása, amelyek veszélyt jelentenek adott esetben akár az emberi egészségre vagy az Európában őshonos fajokra, a kontinens élővilágának sokszínűségére.
A fehér akác, amely a magyar méztermelés mintegy felének szolgál alapanyagul. Magyarország egyrészt azzal érvelt, hogy a fehér akáccal való gazdálkodásra Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak, egyes területeken a termesztése támogatott, máshol pedig az irtása, másrészt pedig azzal érvelt, hogy a Magyarország számára kiemelten fontos méztermelés szempontjából a fehér akác kulcsfontosságú. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a múlt héten levelet is írt Janez Potocnik környezetvédelmi biztosnak, biztosítékot kérve tőle, hogy a fehér akác semmilyen esetben sem kerülhet fel a tiltólistára.
Az Európai Unió úgynevezett rendes jogalkotói folyamatában mind az EP-nek, mind a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsnak rá kell bólintania a javaslatra. Az előkészítő munka az úgynevezett állandó képviselők bizottságában folyik. Itt nyílt lehetősége Magyarországnak arra, hogy blokkolja a kezdeményezést.
"Az utóbbi napok fejleményei alapján valós veszélye volt annak, hogy a rendelet elfogadásával kikerül Magyarország kezéből az akác kezeléséről való döntés lehetősége, illetve veszélybe kerül a több tízezer ember megélhetését biztosító akác termesztése" - közölte Várhelyi Olivér.