Magyarországnak soha nem voltak gyarmatai - hazánkat a történelem során, és ma is, gyarmatként kezelték, kezelik, erőforrásait folyamatosan elrabolták, elrabolják tőle...
Javaslat a bevándorlók elosztásárra
Magyarországnak soha nem voltak gyarmatai - hazánkat a történelem során, és még ma is, gyarmatként kezelték, kezelik, erőforrásait folyamatosan elrabolták, elrabolják tőle...
A magától értetődő kiindulási alap tehát a kötelező betelepítési kvóta helyett a bevándorlás kezelésére, hogy fogadják be a "menekülteket" a gyarmatosítók!
És ha ez bármiféle okból nem "tetszene" ezeknek a hatalmaknak, akkor védjék meg ők Európa külső határait, és állítsák meg ők az érkezőket!
fotó: képp A magától értetődő kiindulási alap tehát a muszlin invázió kezelésére, a kötelező betelepítési kvóta helyett fogadják a menekülteket a gyarmatosítók!
2020. July 05. 00:00
Pósa Lajos: Anyám intése
Anyám intése
El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!
Ha elfáradsz a világban:
Gyere haza megpihenni,
Az öreg fák árnyékában
Szép időkre emlékezni!
Rád nevet, mint hajdanában
A cseresznye, piros alma;
Gyermek leszel újra, fiam,
S belefogsz egy régi dalba.
Szántófölded kenyeret ád,
Az a föld a kalásztermő!
Friss vizet a csörgő patak
Tüzelőnek fát az erdő.
El-elsétálsz a mosolygó
Virágok közt andalogva...
Ugy-e, fiam, hozol majd ki
Egy-egy szálat a síromra?
Gyümölcsfáid oltogatod,
Tisztogatod, nyesegeted,
Ablak alatt a kis kertben
Az utakat rendezgeted.
El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!
Pósa Lajos (1850-1914) - költő
fotó: bubenko
2020. July 03. 00:00
Wass Albert
Ahol nincs igazság, ott békesség sem lehet.
Wass Albert (1908-1998) - író költő
2020. June 30. 00:00
Márton Áron hitvallása
124 éve született, és 40 éve hunyt el Márton Áron, az "emberkatedrális” - Erdély egykori püspöke
Illyés Gyula által "emberkatedrálisnak" emlegetett Márton Áron hitvallása:
„Bölcsőm közönséges deszkából volt összezárva, amilyen lesz a koporsóm is.
De fáját a csíki hegyekből vágták, ahol az őrt álló fenyőerdők koszorúja gyökerével sziklába kapaszkodik, s makacsul állja a viharok tépését; ahol az emberek századok óta küzdenek a mostoha életviszonyokkal, mert tudják, hogy a sötét borulat mögött ott van Isten, s beléje vetik bizalmukat.
Innen jöttem, s nem hoztam mást, csak a halálos szerelmet népem és az emberek iránt, s a katolikus hitet, melyet hitvalló és hitükből élő nemzedékek a Csíksomlyói Mária lábainál mélyítettek el, és örökítették át a századok során.”
részlet - kolozsvári plébánosi beiktatása alkalmával mondott beszédéből - 1938. szeptember 9.
Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) - erdélyi katolikus püspök
kattints a képekre - érdemes!
2020. June 27. 00:00
Az önuralomról
[/captiMint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma.
Biblia - Példabeszédek 25:28
2020. June 26. 00:00
Bihari Sándor (1855-1906) - festőművész képeiből
A rézbányai (Partium) születésű festő gyerekkorát Nagyváradon töltötte. Apja mellett szobafestőnek tanult. 1874-ben Pestre költözött, ahol, mint retusőr dolgozott egy fotóműhelyben. Közben Székely Bertalan mintarajziskolájában képezte magát. 1876-ban Bécsbe költözött, ahol munka mellett látogatta a Képzőművészeti Akadémia előadásait. 1878 és 1879 közt az Akadémia rendes növendéke volt. 1883-ban Párizsba ment, ahol tanulmányokat végzett, közben a Louvre festményeit másolta műkereskedőknek. 1890 és 1891 között festőiskolát vezetett. Párizsban megismerkedett az impresszionizmus és a plein air irányzattal, ami későbbi munkásságának meghatározó eleme lett. Miután visszatért Magyarországra Szolnokon dolgozott, Deák-Ébner Lajosnál. Szolnoktól később sem vált meg, alapító tagja volt a Szolnoki Művésztelepnek.
2020. June 22. 00:00
Faragó Géza (1877-1928) munkáiból
Faragó Géza (1877-1928) munkáiból - I. album
Festő, grafikus,a magyar szecessziós festőművészet, a plakátművészet, a karikatúrarajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere.
Rajzolási tehetsége már korán megmutatkozott, s jobb módú szülei támogatásával Bruck Miksa magántanítványa lett. Gimnáziumi tanulmányai után, 1897-ben tanulmányait Párizsban folytatta.
Sikeres felvételit tett a Montparnasse-n működő nagy hírű iskolába Arts Décoratifs-ba. Két éven keresztül dolgozott Alfons Mucha műhelyében, a mester teljes megelégedésére, majd önálló műtermet nyitott Párizsban.
Hazatérve a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett, majd 1910 körül a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.
A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. 1910-től 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt.
Magyar lakodalom című, általa írt és díszletezett balettjét Londonban egy évig játszották.
2020. June 17. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók – Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)
Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát ma is elfogadják.
Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben kapta a fizikai Nobel-díjat.
2020. June 16. 00:00
Lehel kürtje - államalapítás-kori emlékünk - Jászberény - Alföld
Lehel kürtje - államalapítás-kori emlékünk - Jászberény - Alföld
Lehel kürtje Lélnek (más írásmód szerint Lehelnek), Árpád nagyfejedelem leszármazottjának, a kalandozó magyar hadak egyik vezérének kürtje.
Már Anonymus 1200 körül keletkezett Gestájában szó esik Lehel kürtjéről: „Tas fia Lél megfújta a kürtjét, Bogát fia Bulcsú meg felemelte a zászlaját, s az első hadsorban indultak ütközetbe a görögök ellen.”
A Kálti Márk, majd Thuróczi János krónikájában (14., 15. század) is megidézett Lehel-monda szerint viszont Lehel és Bulcsú elfogatása és kivégzése során fontos szerep jutott Lehel kürtjének:
„A császár azt mondta nekik: »Válasszatok magatoknak halált, amilyent akartok!« Lehel így felelt: »Hozzátok ide kürtömet, amelybe előbb belefúvok, aztán felelek neked.«
Odavitték a kürtöt, és a császárhoz közeledve, mikor nekikészült a kürtfúvásnak, erősen homlokon vágta a császárt, kit egy csapással megölt. S azt mondta neki:
»Előttem fogsz menni, és szolgálni nekem a másvilágon.« Mert az a hite a szittyáknak, hogy akiket életökben megöltek, azok szolgálni tartoznak nekik a másvilágon. Haladéktalanul lefogták őket, és Regensburgban bitófán megfojtották.”
„Lehel kürtje” néven őriznek Jászberényben, a Jász Múzeumban egy elefántcsont kürtöt. A hangszer feltehetően bizánci eredetű, a 10–11. századból való, 43 cm hosszú, a peremén egy darabka hiányzik belőle.
Soha nem került földbe, mindig megbecsült kegytárgyként őrizték valahol, e tény különösképpen alátámasztja, hogy valóban államalapítás-kori emlékünk.
kattints a képekre - érdemes!
2020. June 12. 00:00
Őshonos lófajtáink - Gidrán ló
Őshonos lófajtáink - Gidrán ló
A gidrán az Országgyűlés határozata alapján nemzeti kincsnek számító, a mezőhegyesi ménesben kitenyésztett nemzeti lófajtáink egyike.
A gidrán története 1816-ban kezdődött, amikor egy kis termetű, sötétsárga arab telivér mént, Gidran Seniort megvásárolta báró Fechtig Egyiptomban és elvitte 1817-ben Lipicára.
Bábolnán akkor több kanca is volt a mezőhegyesi ménesből, holsteini, mecklenburgi, magyar, erdélyi, arab és moldvai kancák.
Gidran Senior utódai közül 6 mén került vissza Mezőhegyesre, ahol Gidran II igen vegyes fajtájú kancákat fedezett be. Ekkor még a ménesek állományát nem származás, hanem szín szerint állították össze.
Amikor 1855-ben áttértek a származás szerinti csoportosításra, kiderült, hogy a sárga színű ménes kancáinak nagy része Gidran II leszármazottja. Ekkor kezdődött az új fajta tudatos tenyésztése, ettől az időponttól számítjuk önálló fajtaként.
A nem megfelelő egyedeket kiselejtezték, s így kialakult egy középnehéz hátas- és igásló. A beltenyésztés elkerülésére a gidrán kancákat olykor angol telivérekkel fedezték be, majd az utódokat újra fajtatiszta gidrán ménekkel.
A első világháború után a román hadsereg szinte az összes gidrán kancát (98-ból 74-et) magával vitte hadizsákmányként. 11 kanca elveszett, tehát 13 kancával indult meg a tenyésztés. Az állomány újbóli felfejlesztéséhez felkutatták a környező országokban a felhasználható gidrán méneket, s emellett nem elsősorban angol telivéreket, hanem kisbéri félvéreket és arab méneket használtak.
A korábbinál jobb minőségű állományt 1943-ban vonalakra bontották, hogy a beltenyészetet elkerüljék. A második világháború folyamán szinte a teljes A vonal megsemmisült. A ménes menekítése során kerültek állatok Ausztriába és Csehszlovákiába is.
A háború után az eredeti 90 kancából mindössze 28 került vissza Mezőhegyesre. A fajta újjáélesztése 1975-ben kezdődött, amikor a fajtatiszta populáció 3 ménből és 16 kancából állt. Borodpusztán új ménest alapítottak, és a gidrán származású kancák mellé Romániából importáltak fajtatiszta gidrán mént, Gidran IV-et, aminek vérvonala a mai állományban meghatározó szerepet tölt be.
A borodpusztai ménes ma a Marócpusztán él. A román állományt a rădăuţi-i ménesben fajtatisztán tenyésztették, és 1989 után több példány került vissza Magyarországra. Ma gidránnak csak az a ló számít, amelyik vagy egy mezőhegyesi, vagy egy borodpusztai kancacsaládból származik, és 16 ükszüleje közül legalább 7 a Gidran-vonalhoz tartozik. Az ilyen egyedeket csillag alakú jeggyel látják el, és különleges genetikai értékük miatt igyekeznek tenyésztésben tartani.
A gidrán Melegvérű, szilárd szervezetű. Erős csontozatú, középnehéz fajta. A mének bottal mért marmagassága 160–168 cm, a kancáké 155–167 cm. Színe kizárólag sárga lehet, több-kevesebb fehér jeggyel. Könnyű, elegáns kocsilóként is használható.
Feje az angol-arabokra jellemzően nemes, szikár, inkább egyenes profilvonalú. Nyaka középmagasan illesztett, hosszú, jól ívelt, esetleg középhosszú.
Marja hosszú, magas kifejezett baltavágással. Többnyire jól izmolt. Az angol telivér kedvező maralakulása kifejezésre jut.
Háta, ágyéka középhosszú, feszes, széles, jól izmolt. Az angol telivér génhányadtól függően a mellkas többé vagy kevésbé mély, de mindig terjedelmes. A lapockája dőlt, jól izmolt, terjedelmes, elég hosszú.
2020. May 13. 00:00