Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin (1918-2008) - Nobel-díjas orosz író, aki megjárta a poklok poklát a kommunisták "jóvoltából"
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin (1918-2008) - Nobel-díjas orosz író, aki megjárta a poklok poklát a kommunisták "jóvoltából"
(Mára a kommunisták zöldeknek, liberálisoknak, haladónak, progresszívnek, stb. "álcázzák" magukat, de ettől még kommunisták maradnak.)
C:\Users\user\Pictures\képp Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin (1918-2008) - orosz író.jpg
2020. July 08. 00:00
És világszerte egyre inkább közbeszól a magánember!
És világszerte egyre inkább közbeszól a magánember!
„A szakértők végül is oda juttatták a világot, ahová csakugyan eljutott. Mi lenne most, ha végre az egész vonalon megszólalna és közbeszólna a magánember?
Megszólalna és azt mondaná: »Kérem, rólam is szó van.« (...)
Mi lenne, ha végre közbeszólna a magánember Péter és János?
A szakember ezt feleli: »Óriási zavar lenne belőle.« De ez egyáltalán nem biztos.
Mert Európa pillanatnyi helyzetképe megint csak azt bizonyítja, hogy óriási zavar keletkezett világszerte a magánember közbeszólása nélkül is.”
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő
2020. July 07. 00:00
Orbán Viktor magyar miniszterelnök
Kedves barátaink! Osszuk meg ezt az anyagot! Arra kérünk minden olyan társunkat, akinek van külhonban élő magyar rokona, barátja, ismerőse, illetve más nemzetiségű baráti körrel is rendelkezik - idegen nyelvre való fordítás kíséretében ossza meg ezt az anyagot (is)! Legyünk mindannyian részesei az európai polgárok hiteles tájékoztatásának! Mészáros László - Patrióta Európa Mozgalom - alapító "Amikor csőtörés van egy lakásban, lehet arról vitatkozni, hogy melyik szobába mennyi vizet engedjünk be, de a csőtörésnek ettől nem lesz vége." Orbán Viktor magyar miniszterelnök
2020. July 05. 00:00
Magyarországnak soha nem voltak gyarmatai - hazánkat a történelem során, és ma is, gyarmatként kezelték, kezelik, erőforrásait folyamatosan elrabolták, elrabolják tőle...
Javaslat a bevándorlók elosztásárra
Magyarországnak soha nem voltak gyarmatai - hazánkat a történelem során, és még ma is, gyarmatként kezelték, kezelik, erőforrásait folyamatosan elrabolták, elrabolják tőle...
A magától értetődő kiindulási alap tehát a kötelező betelepítési kvóta helyett a bevándorlás kezelésére, hogy fogadják be a "menekülteket" a gyarmatosítók!
És ha ez bármiféle okból nem "tetszene" ezeknek a hatalmaknak, akkor védjék meg ők Európa külső határait, és állítsák meg ők az érkezőket!
fotó: képp A magától értetődő kiindulási alap tehát a muszlin invázió kezelésére, a kötelező betelepítési kvóta helyett fogadják a menekülteket a gyarmatosítók!
2020. July 05. 00:00
Pósa Lajos: Anyám intése
Rád nevet, mint hajdanában
A cseresznye, piros alma;
Gyermek leszel újra, fiam,
S belefogsz egy régi dalba.
Szántófölded kenyeret ád,
Friss vizet a csörgő patak
Virágok közt andalogva...
Ugy-e, fiam, hozol majd ki
Egy-egy szálat a síromra?
Ablak alatt a kis kertben
Pósa Lajos (1850-1914) - költő
2020. July 03. 00:00
Wass Albert
Ahol nincs igazság, ott békesség sem lehet.
Wass Albert (1908-1998) - író költő
2020. June 30. 00:00
Márton Áron hitvallása
124 éve született, és 40 éve hunyt el Márton Áron, az "emberkatedrális” - Erdély egykori püspöke
Illyés Gyula által "emberkatedrálisnak" emlegetett Márton Áron hitvallása:
„Bölcsőm közönséges deszkából volt összezárva, amilyen lesz a koporsóm is.
De fáját a csíki hegyekből vágták, ahol az őrt álló fenyőerdők koszorúja gyökerével sziklába kapaszkodik, s makacsul állja a viharok tépését; ahol az emberek századok óta küzdenek a mostoha életviszonyokkal, mert tudják, hogy a sötét borulat mögött ott van Isten, s beléje vetik bizalmukat.
Innen jöttem, s nem hoztam mást, csak a halálos szerelmet népem és az emberek iránt, s a katolikus hitet, melyet hitvalló és hitükből élő nemzedékek a Csíksomlyói Mária lábainál mélyítettek el, és örökítették át a századok során.”
részlet - kolozsvári plébánosi beiktatása alkalmával mondott beszédéből - 1938. szeptember 9.
Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) - erdélyi katolikus püspök
kattints a képekre - érdemes!
2020. June 27. 00:00
Az önuralomról
[/captiMint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma.
Biblia - Példabeszédek 25:28
2020. June 26. 00:00
Bihari Sándor (1855-1906) - festőművész képeiből
A rézbányai (Partium) születésű festő gyerekkorát Nagyváradon töltötte. Apja mellett szobafestőnek tanult. 1874-ben Pestre költözött, ahol, mint retusőr dolgozott egy fotóműhelyben. Közben Székely Bertalan mintarajziskolájában képezte magát. 1876-ban Bécsbe költözött, ahol munka mellett látogatta a Képzőművészeti Akadémia előadásait. 1878 és 1879 közt az Akadémia rendes növendéke volt. 1883-ban Párizsba ment, ahol tanulmányokat végzett, közben a Louvre festményeit másolta műkereskedőknek. 1890 és 1891 között festőiskolát vezetett. Párizsban megismerkedett az impresszionizmus és a plein air irányzattal, ami későbbi munkásságának meghatározó eleme lett. Miután visszatért Magyarországra Szolnokon dolgozott, Deák-Ébner Lajosnál. Szolnoktól később sem vált meg, alapító tagja volt a Szolnoki Művésztelepnek.
2020. June 22. 00:00
Faragó Géza (1877-1928) munkáiból
Faragó Géza (1877-1928) munkáiból - I. album
Festő, grafikus,a magyar szecessziós festőművészet, a plakátművészet, a karikatúrarajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere.
Rajzolási tehetsége már korán megmutatkozott, s jobb módú szülei támogatásával Bruck Miksa magántanítványa lett. Gimnáziumi tanulmányai után, 1897-ben tanulmányait Párizsban folytatta.
Sikeres felvételit tett a Montparnasse-n működő nagy hírű iskolába Arts Décoratifs-ba. Két éven keresztül dolgozott Alfons Mucha műhelyében, a mester teljes megelégedésére, majd önálló műtermet nyitott Párizsban.
Hazatérve a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett, majd 1910 körül a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.
A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. 1910-től 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt.
Magyar lakodalom című, általa írt és díszletezett balettjét Londonban egy évig játszották.
2020. June 17. 00:00