Kolozsvári Tamás (XV. század első fele) - Oltárkép - Garamszentbenedek - Felvidék

Kolozsvári Tamás (XV. század első fele) – Oltárkép – Garamszentbenedek – Felvidék

Kolozsvári Tamás a 15. század első felében élt, Ő a legkorábbi név szerint ismert magyar festőművészünk.

A garamszentbenedeki oltárkép festője. Ő a 15. századi magyar gótikus festészet legjelentősebb mestere. Az oltárkép predelláján a következő felirat olvasható: „Ezt a táblát a tiszteletreméltó szentbenedeki Petüsfia Miklós úr… készíttette el Kolozsvári Tamás mesterrel, a festővel”. Az oltárkép ma az esztergomi Keresztény Múzeumban tekinthető meg.

A Kolozsvári testvérekhez hasonlóan ő is Erdélyből származott. Hajlékony, finom stílusa, könnyed eleganciája, a színek használata arról árulkodik, hogy valószínűleg gyakorlott miniatúrafestő volt. Képeivel nemcsak a nyugat-európai táblaképek mutatnak rokonságot, hanem a gótikus cseh, osztrák és francia könyvillusztrációk is. Gyanítják, hogy a váci ötvösök 1424-es céhkönyvének díszítőmestere is ő lehetett.

Egyetlen, név szerint ismert fennmaradt műve elkészítésének idején, 1427-ben már idősebb művész lehetett. Stílusának költőisége a kassai Feltámadás freskójának hangulatával rokon. Két korszak határán a késő gótika és korai reneszánsz összefonódását valósította meg.

A garamszentbenedeki szárnyasoltár 1870 táján került Simor János érsek magánképtárába, ami az alapja volt az esztergomi Keresztény Múzeumnak. A Kálvária-oltár eredetileg kétszárnyú festett oltár volt, melynek középső képe volt a Kálvária.

Krisztus keresztjének jobb oldalán, lovas katonái élén egy római százados áll, akinek arcvonásaiban Luxemburgi Zsigmond arcképére ismertek a kutatók. Bal oldalán a megrendelőt, Petüsfia Miklós győri kanonokot, a királyi kápolna papját festette meg.

A mindkét oldalon festett szárnyakat szétfűrészelték, és az így elvékonyodott táblaképeket hátoldalukon merevítették. A szárnyak belső oldalát Krisztus szenvedéseit ábrázoló festményekkel díszítették: Krisztus az Olajfák hegyén, a Keresztvitel, Krisztus feltámadása és a Mennybemenetel. A külső oldalakat a legnépszerűbb középkori legendagyűjtemény, az „Arany Legenda” négy részlete díszíti, egy-egy jelenet a szentek életéből, Szent Benedek, Szent Egyed, Szent Miklós és egy negyedik szent életének egy jelenete.

A negyedik táblakép valószínűleg a szétfűrészeléskor megsemmisült, nem maradt róla feljegyzés. A többi képen található utalások szerint talán Szent Kristóf legendáját ábrázolta.

2020. May 04. 00:00

Egyéb

Székely Bertalan (1835-1910) festményeiből

Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835 – Cinkota, 1910) a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.

Kiváló pedagógus volt. Eredetileg mérnöknek készült Bécsben, de 1851-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabadiskolájába járt. 1859-ben Drezdába ment, ezután Münchenben képezte magát.

Megfordult Berlinben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Londonban. 1855-ben visszatért Erdélybe, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát.

A század utolsó évtizedeiben több nagyobb freskó-megbízásnak tett eleget. 1887-1889-ben festette a pécsi székesegyházban két freskóját és ugyanott a Szt. Mór-kápolna faliképeit, 1889-1890-ben Lotz Károllyal és Deák-Ébner Lajossal a tihanyi apátság freskóit, 1890-1896-ban a Mátyás-templom több freskóját, 1896-1897-ben a kecskeméti városi tanács dísztermének freskóit.

kattints a képekre - érdemes!

2020. May 02. 00:00

Egyéb ,

Széchenyi István Székelyföldön ezért nincs csak magyar elnevezése a földrajzi neveknek

Székelyföldön ezért nincs csak magyar elnevezése a földrajzi neveknek: a dűlőknek, a patakoknak, az erdőknek a határban, a tetőnek fent a Hargitán...

„Ahol az írott történelem megszűnik, ott kezdődnek a szájhagyományok, ahol ezek végződnek ott beszélni kezdenek az épületek romjai, ahol ezek is elhallgatnak, ott megszólal a föld.”

Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány minisztere

2020. April 18. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Őshonos háziállataink - Komondor

A komondor az egyik legismertebb magyar pásztorkutyafajta, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki.

Neve 1454-ben bukkant fel írásos emlékekben, a Debreceni kódex 1519-ben már kutyanévként említi a kamondortként. A komondor valószínűleg őseinkkel a népvándorlás idején került a Kárpát-medencébe.

Feladata nem a terelés volt, hanem a kuvaszhoz hasonlóan a nyáj megvédése a ragadozóktól és a tolvajoktól, hiszen őseink legfontosabb vagyontárgya az élő állat volt. Az éjjeli őrködés során a komondort fehér színe segítségével különböztették meg a támadóktól.

A komondor legfeltűnőbb sajátossága a szőrzete, amelyhez hasonló csak a pulinak és a bergamói pásztorkutyának van. Mérete mellett ez a szőrzet teszi a komondort impozánssá, látványossá.

Kialakulásában valószínűleg szerepe volt az ázsiai puszták szélsőséges éghajlatának, megóvta az időjárás viszontagságaitól, nyáron a tűző napsugaraktól, télen a metsző hidegtől. Ez a vastag, nemezes szőrtakaró pajzsként védte a kutyák testét akkor is, amikor a támadó farkasokkal küzdöttek.

Ezért általában a komondornak nincs szüksége házra, csak egy helyre, ahova elhúzódik a csapadék elől. Ápolni nem kell minden nap, elég az összenemezesedett csomókat időnként széttépni, egyébként teljesen öntisztuló. Régen a pásztorok a birkák mellett a komondorról is lenyírták a szőrt, ez a minőségének, úgy látszik, nem ártott.

Szőrszíne fehér. Nagy termete és vastag szőre ellenére mozgása kimért, elegáns. Aki látott már teljes díszben pompázó komondort, nehezen tud szabadulni a látvány varázsától. Eredeti munkájából kifolyóan nem nagy igényű fajta, ha megvan a megfelelő tér a mozgásához és a gazdai szeretet, tökéletesen jól érzi magát.

Az udvar, porta őrzése annyira a vérében van, hogy tanítani sem kell. A területét nappal keveset mozogva, heverészve őrzi, de ébersége egy pillanatra sem lankad, éjszaka viszont állandó mozgásban van, őrjáratozik.

A betolakodókat szembe támadja le, és nem a megsemmisítés, hanem a hatástalanítás a célja. Amíg a gazda meg nem érkezik, addig a rosszindulatú idegen nem moccanhat.

Egyesek szerint a komondor mellett be lehet menni a portára, de kijönni nem. A kuvasszal ellentétben a komondor, ha helyesen nevelik, nem akarja a dominanciáját bizonyítani gazdájával szemben. Kimondottan embercentrikus, szeretetét nem csak gazdájára, hanem a családtagokra és a közeli barátokra is kiterjeszti.

Ez nem azt jelenti, hogy a komondor macskaszerűen hízelgő természet. Kimondottan tartózkodó, disztingvált, aki elvárja, hogy tiszteljék önállóságát, szuverén egyéniségét.

Nem éppen a kiképzők álma, hiszen megszokta, hogy önálló döntéseket hozzon, a számára értelmetlen parancsokat egyszerűen elengedi a füle mellett. Ennek ellenére igényli a foglalkozást, hiszen így alakulhat ki a gazda és a komondor között egy egészséges kapcsolat.

kattints a képekre - érdemes!

2020. March 27. 00:00

Egyéb

A Nemzet Színésze - Huszti Péter (1944)

Magyar Corvin-lánccal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színiakadémiai rektor, színigazgató, rendező, a Színház és Filmművészeti Egyetem doktora, professzor emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia Professzori Felterjesztések Bizottságának tagja, érdemes és kiváló művész.

Szerepeiből:

Ibsen: Peer Gynt (Peer Gynt)

Shakespeare:

Hamlet (Hamlet, Polonius)

Othello (Jago)

Lóvá tett lovagok (Don Armando)

Vízkereszt, vagy amit akartok (Böffen Tóbiás)

Lear király (Lear király)

A makrancos hölgy (Petruchio)

Szentivánéji álom (Demetrius)

Troilus és Cressida (Hector)

Hubay Miklós – Vas István – Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (Viktor)

Rostand: Cyrano de Bergerac (Cyrano)

Csehov: Három nővér (Versinyin)

Ványa bácsi (Asztrov)

Sirály (Trepljov)

Szomory: II. Lajos (II. Lajos)

Sütő: Csillag a máglyán (Szervét Mihály)

Shaw:

Pygmalion (Higgins)

Sosem lehet tudni (Valentine, fogorvos, Walter a főpincér)

Olyan szép, hogy nem is lehet igaz (Aubrey, a betörő)

Madách: Az ember tragédiája (Lucifer, az Úr)

Háy: Isten, császár, paraszt (Zsigmond)

Topor: A bolond (Aaron Levinsky)

Szabó Magda:

A csata (IV. Béla)

A meráni fiú (IV. Béla)

Az érseki palota mennyezete (Sigmund)

Édes fiaim (Joe Keller)

Molnár Ferenc:

A testőr (színész)

Az ördög (az ördög)

Az üvegcipő (Sipos)

Clark: Mégis, kinek az élete (Ken Harisson, a beteg)

Slade: Válás Kaliforniában (Michael)

Miller:

Greene-Havergal: Utazások nénikémmel (Henry Pulling)

Molnár-Kocsák-Miklós: A vörös malom (Magister)

Scribe: Egy pohár víz (Bolingbroke herceg)

Joseph Stein-Jerry Bock-Sheldon Harnick: Hegedűs a háztetőn (Tevje)

Müller Péter-Tolcsvay László-Müller Péter Sziámi: Isten pénze (Ebenézer Scrooge)

Makszim Gorkij:

Éjjeli menedékhely (Vaszka Pepel)

Kispolgárok (Tyetyerev)

Zerkovitz Béla-Szilágyi László: Csókos asszony (Báró Tarpataky)

2020. March 09. 00:00

Egyéb

Őshonos lófajtáink - Furioso-North Star - Mezőhegyesi félvér

Őshonos lófajtáink - Furioso-North Star - Mezőhegyesi félvér

Magyar fajta, a XIX. századból ered, kialakulása az 1840-es évekre tehető. A Mezőhegyesi félvér megnevezése arra utal, hogy ménese Mezőhegyesen volt található.

Melegvérű. Az alapítómén Angol telivér volt mely a fajtát méretben javította. Furioso egy pej angol telivér volt. Ugyanakkor meg kell említenünk North Star nevű angol telivér mént is, mely szintén sokáig fedezte Mezőhegyes kancáit.

A fajta kialakulására a Nóniusz fajta is hatással volt amellyel szoros rokonságban áll a Furioso. Nagyszerű hátasló, feje nemességet tükröz, nyaka nem túl hosszú, a test zömök, mellkasa mély, lapockája dőlt, a hátulsó lábak erősek, fara jól izmolt.

Marmagassága 170 cm körüli, jellemző színe a fekete és a pej, de sárga is lehet. A furioso-north star vagy mezőhegyesi félvér Magyarországon kitenyésztett, országgyűlési határozat értelmében nemzeti kinccsé nyilvánított lófajta.

A furioso-north star igen sokoldalú, jól használható fajta. Elsőrangú díjugrató, díjlovagló, de a mezőgazdaságban is megállja a helyét. A fajta a nehezebb angol félvér típust testesíti meg.

Erőteljes csontozatú, de arányos testalkatú.Szilárd szervezetű és jól alkalmazkodik a szélsőséges éghajlati és talajviszonyokhoz. A fajta színe jellemzően a pej és ennek különböző árnyalatai, lehetőleg minél kevesebb jeggyel.

Előfordulhat a fekete és a sárga szín is, amely két pej ló párosítása során bármikor kihasadhat, de a sárga színű egyedek törzsállományban tartására nem törekednek.

kattints a képekre - érdemes!

2020. March 06. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Remsey Jenő (1885-1980) festőművész képeiből

Középiskoláit Budapesten végezte. Első munkái Rippl-Rónai hatásáról tanúskodnak. 1909-től öt évet töltött az akkor virágkorát élő Gödöllői Művésztelepen, ahol Kőrösfői Kriesch Aladár irányításával biblikus témákat és a magyar mondavilág témakörét elevenítette meg.

Számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt (Budapest, Berlin, Düsseldorf, Bécs, Drezda, Lipcse, Nürnberg, Genf), és több kiállítás díjazott művésze. Ezt a korszakot markáns megfogalmazású táblaképek, monumentális alkotások, színes ablakok, gobelinek jellemzik.

1924-ben létrehozta a Spirituális Művészek Társaságát, majd 1932-ben a Spirituális Művészek Szövetségének lapját, a szecessziós művészet továbbélését ápoló Fáklyát, amelyet két év után betiltottak.

Az 1938-ban Győr város felkérésére készített nagyméretű gobelinjét a New York-i világkiállításon mutaták be. 1937-41 között a katolikus és szabadelvű polgári sajtóorgánum, a Nemzeti Figyelő munkatársa lett.

1921-40, között három verseskötete és néhány színműve is megjelent. 1942-43-ban festette a Lónyai utcai református főgimnázium dísztermének freskóját, A magyar reformáció szellemtörténetét.

Az 1944. évi országos műcsarnoki tárlaton történelmi művével Benczúr-díjat nyert. 1957-ben Párizsban, a Magyar Házban volt sikeres egyéni gyűjteményes kiállítása.

A szecesszióban gyökerező stílusát expresszionizmus, olykor patetikus hangvétel, illetve groteszk ábrázolás kíséri.

kattints a képekre - érdemes!

2020. March 05. 00:00

Egyéb ,

Mészöly Géza (1844-1887) - festőművész képeiből

Kezdetben joghallgatóként magyar mesterek tájképeit másolta. 1869-től a bécsi akadémiát látogatta, miközben Ligeti Antal pártfogoltja volt.

1872-től felváltva élt Münchenben és Magyarországon: alföldi és Tisza vidéki nyári motívumkörútjai után képeit Németországban dolgozta ki.

1877-ben Székesfehérváron telepedett le, majd 1885-től a fővárosi Női Festőiskolában tájkép- és csendéletfestészetet tanított. Lírai hangvételű képeinek gyakori szereplői az alföldi tájak, a balatoni és folyóparti halászok.

Műveit gyakran a barbizoni mesterek és Corot festészetével rokonítják

kattints a képekre - érdemes!

2020. March 01. 00:00

Egyéb

Markó Ferenc (1832-1874) festőművész képeiből

Tájképfestő. Markó Károly (1791 - 1860) fia, atyjának tanítványa és utánzója volt. 1853-tól Pesten élt.

Számos tájképe van magántulajdonban és az MNG ben (Magyar táj, Eszményi táj, Cigány putri). Műveit gyakran összetévesztik apja munkáival.

Itáliában is tanult, Firenzében az Accademia delle Belle Arti tanulójaként főleg aktokat készített.

Itáliát később el kellett hagynia, mivel Garibaldi szabadságharcában is részt vett. Ezután Pesten élt, számos tájképe ma a Magyar Nemzeti Galériában van.

kattints a képekre - érdemes!

2020. February 22. 00:00

Egyéb ,

Béke kápolnája - Karlóca - Délvidék

A Karlóca fölé magasodó domb tetején található a Béke kápolnaként ismert Béke Királynője templom, melyet a karlócai békekötés helyszínére építettek.

Eredetileg egy fából épült kápolna állt a dombtetőn. A napjainkban is látható templomot 1817-ben építették. Az 1699. január 26-án aláírt karlócai béke az 1683–1697-es, a törököket a Magyar Királyság területéről kiűző osztrák-oszmán háborút zárta le, amely az utóbbiak vereségével zárult.

Az oszmánok átengedték az osztrákoknak Magyarország nagy részét, Erdélyt és Szlavóniát.

A karlócai békével Magyarország nagy részén megszűnt az oszmán hódoltság, a nagyrészt lakatlan Temesköz kivételével.

A békekötés megszabta többek között azt is, hogy Törökországban a keresztények szabadon gyakorolhassák vallásukat, és hogy a foglyokat kicserélik, a felek a határszéli várak jó állapotát fenntarthatják, de újakat nem építhetnek.

2020. February 21. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében