Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)

Világhírű magyar tudósok, feltalálók – Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862 – Messelhausen, 1947)

Egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.

A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát ma is elfogadják.

Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben kapta a fizikai Nobel-díjat.

2020. June 16. 00:00

Egyéb , Magyarok a nagyvilágban

Lehel kürtje - államalapítás-kori emlékünk - Jászberény - Alföld

Lehel kürtje Lélnek (más írásmód szerint Lehelnek), Árpád nagyfejedelem leszármazottjának, a kalandozó magyar hadak egyik vezérének kürtje.

Már Anonymus 1200 körül keletkezett Gestájában szó esik Lehel kürtjéről: „Tas fia Lél megfújta a kürtjét, Bogát fia Bulcsú meg felemelte a zászlaját, s az első hadsorban indultak ütközetbe a görögök ellen.”

A Kálti Márk, majd Thuróczi János krónikájában (14., 15. század) is megidézett Lehel-monda szerint viszont Lehel és Bulcsú elfogatása és kivégzése során fontos szerep jutott Lehel kürtjének:

„A császár azt mondta nekik: »Válasszatok magatoknak halált, amilyent akartok!« Lehel így felelt: »Hozzátok ide kürtömet, amelybe előbb belefúvok, aztán felelek neked.«

Odavitték a kürtöt, és a császárhoz közeledve, mikor nekikészült a kürtfúvásnak, erősen homlokon vágta a császárt, kit egy csapással megölt. S azt mondta neki:

»Előttem fogsz menni, és szolgálni nekem a másvilágon.« Mert az a hite a szittyáknak, hogy akiket életökben megöltek, azok szolgálni tartoznak nekik a másvilágon. Haladéktalanul lefogták őket, és Regensburgban bitófán megfojtották.”

„Lehel kürtje” néven őriznek Jászberényben, a Jász Múzeumban egy elefántcsont kürtöt. A hangszer feltehetően bizánci eredetű, a 10–11. századból való, 43 cm hosszú, a peremén egy darabka hiányzik belőle.

Soha nem került földbe, mindig megbecsült kegytárgyként őrizték valahol, e tény különösképpen alátámasztja, hogy valóban államalapítás-kori emlékünk.

kattints a képekre - érdemes!

2020. June 12. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében

Őshonos lófajtáink - Gidrán ló

A gidrán az Országgyűlés határozata alapján nemzeti kincsnek számító, a mezőhegyesi ménesben kitenyésztett nemzeti lófajtáink egyike.

A gidrán története 1816-ban kezdődött, amikor egy kis termetű, sötétsárga arab telivér mént, Gidran Seniort megvásárolta báró Fechtig Egyiptomban és elvitte 1817-ben Lipicára.

Bábolnán akkor több kanca is volt a mezőhegyesi ménesből, holsteini, mecklenburgi, magyar, erdélyi, arab és moldvai kancák.

Gidran Senior utódai közül 6 mén került vissza Mezőhegyesre, ahol Gidran II igen vegyes fajtájú kancákat fedezett be. Ekkor még a ménesek állományát nem származás, hanem szín szerint állították össze.

Amikor 1855-ben áttértek a származás szerinti csoportosításra, kiderült, hogy a sárga színű ménes kancáinak nagy része Gidran II leszármazottja. Ekkor kezdődött az új fajta tudatos tenyésztése, ettől az időponttól számítjuk önálló fajtaként.

A nem megfelelő egyedeket kiselejtezték, s így kialakult egy középnehéz hátas- és igásló. A beltenyésztés elkerülésére a gidrán kancákat olykor angol telivérekkel fedezték be, majd az utódokat újra fajtatiszta gidrán ménekkel.

A első világháború után a román hadsereg szinte az összes gidrán kancát (98-ból 74-et) magával vitte hadizsákmányként. 11 kanca elveszett, tehát 13 kancával indult meg a tenyésztés. Az állomány újbóli felfejlesztéséhez felkutatták a környező országokban a felhasználható gidrán méneket, s emellett nem elsősorban angol telivéreket, hanem kisbéri félvéreket és arab méneket használtak.

A korábbinál jobb minőségű állományt 1943-ban vonalakra bontották, hogy a beltenyészetet elkerüljék. A második világháború folyamán szinte a teljes A vonal megsemmisült. A ménes menekítése során kerültek állatok Ausztriába és Csehszlovákiába is.

A háború után az eredeti 90 kancából mindössze 28 került vissza Mezőhegyesre. A fajta újjáélesztése 1975-ben kezdődött, amikor a fajtatiszta populáció 3 ménből és 16 kancából állt. Borodpusztán új ménest alapítottak, és a gidrán származású kancák mellé Romániából importáltak fajtatiszta gidrán mént, Gidran IV-et, aminek vérvonala a mai állományban meghatározó szerepet tölt be.

A borodpusztai ménes ma a Marócpusztán él. A román állományt a rădăuţi-i ménesben fajtatisztán tenyésztették, és 1989 után több példány került vissza Magyarországra. Ma gidránnak csak az a ló számít, amelyik vagy egy mezőhegyesi, vagy egy borodpusztai kancacsaládból származik, és 16 ükszüleje közül legalább 7 a Gidran-vonalhoz tartozik. Az ilyen egyedeket csillag alakú jeggyel látják el, és különleges genetikai értékük miatt igyekeznek tenyésztésben tartani.

A gidrán Melegvérű, szilárd szervezetű. Erős csontozatú, középnehéz fajta. A mének bottal mért marmagassága 160–168 cm, a kancáké 155–167 cm. Színe kizárólag sárga lehet, több-kevesebb fehér jeggyel. Könnyű, elegáns kocsilóként is használható.

Feje az angol-arabokra jellemzően nemes, szikár, inkább egyenes profilvonalú. Nyaka középmagasan illesztett, hosszú, jól ívelt, esetleg középhosszú.

Marja hosszú, magas kifejezett baltavágással. Többnyire jól izmolt. Az angol telivér kedvező maralakulása kifejezésre jut.

Háta, ágyéka középhosszú, feszes, széles, jól izmolt. Az angol telivér génhányadtól függően a mellkas többé vagy kevésbé mély, de mindig terjedelmes. A lapockája dőlt, jól izmolt, terjedelmes, elég hosszú.

2020. May 13. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Kolozsvári Tamás (XV. század első fele) - Oltárkép - Garamszentbenedek - Felvidék

Kolozsvári Tamás (XV. század első fele) – Oltárkép – Garamszentbenedek – Felvidék

Kolozsvári Tamás a 15. század első felében élt, Ő a legkorábbi név szerint ismert magyar festőművészünk.

A garamszentbenedeki oltárkép festője. Ő a 15. századi magyar gótikus festészet legjelentősebb mestere. Az oltárkép predelláján a következő felirat olvasható: „Ezt a táblát a tiszteletreméltó szentbenedeki Petüsfia Miklós úr… készíttette el Kolozsvári Tamás mesterrel, a festővel”. Az oltárkép ma az esztergomi Keresztény Múzeumban tekinthető meg.

A Kolozsvári testvérekhez hasonlóan ő is Erdélyből származott. Hajlékony, finom stílusa, könnyed eleganciája, a színek használata arról árulkodik, hogy valószínűleg gyakorlott miniatúrafestő volt. Képeivel nemcsak a nyugat-európai táblaképek mutatnak rokonságot, hanem a gótikus cseh, osztrák és francia könyvillusztrációk is. Gyanítják, hogy a váci ötvösök 1424-es céhkönyvének díszítőmestere is ő lehetett.

Egyetlen, név szerint ismert fennmaradt műve elkészítésének idején, 1427-ben már idősebb művész lehetett. Stílusának költőisége a kassai Feltámadás freskójának hangulatával rokon. Két korszak határán a késő gótika és korai reneszánsz összefonódását valósította meg.

A garamszentbenedeki szárnyasoltár 1870 táján került Simor János érsek magánképtárába, ami az alapja volt az esztergomi Keresztény Múzeumnak. A Kálvária-oltár eredetileg kétszárnyú festett oltár volt, melynek középső képe volt a Kálvária.

Krisztus keresztjének jobb oldalán, lovas katonái élén egy római százados áll, akinek arcvonásaiban Luxemburgi Zsigmond arcképére ismertek a kutatók. Bal oldalán a megrendelőt, Petüsfia Miklós győri kanonokot, a királyi kápolna papját festette meg.

A mindkét oldalon festett szárnyakat szétfűrészelték, és az így elvékonyodott táblaképeket hátoldalukon merevítették. A szárnyak belső oldalát Krisztus szenvedéseit ábrázoló festményekkel díszítették: Krisztus az Olajfák hegyén, a Keresztvitel, Krisztus feltámadása és a Mennybemenetel. A külső oldalakat a legnépszerűbb középkori legendagyűjtemény, az „Arany Legenda” négy részlete díszíti, egy-egy jelenet a szentek életéből, Szent Benedek, Szent Egyed, Szent Miklós és egy negyedik szent életének egy jelenete.

A negyedik táblakép valószínűleg a szétfűrészeléskor megsemmisült, nem maradt róla feljegyzés. A többi képen található utalások szerint talán Szent Kristóf legendáját ábrázolta.

2020. May 04. 00:00

Egyéb

Székely Bertalan (1835-1910) festményeiből

Székely Bertalan (Kolozsvár, 1835 – Cinkota, 1910) a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.

Kiváló pedagógus volt. Eredetileg mérnöknek készült Bécsben, de 1851-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabadiskolájába járt. 1859-ben Drezdába ment, ezután Münchenben képezte magát.

Megfordult Berlinben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Londonban. 1855-ben visszatért Erdélybe, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát.

A század utolsó évtizedeiben több nagyobb freskó-megbízásnak tett eleget. 1887-1889-ben festette a pécsi székesegyházban két freskóját és ugyanott a Szt. Mór-kápolna faliképeit, 1889-1890-ben Lotz Károllyal és Deák-Ébner Lajossal a tihanyi apátság freskóit, 1890-1896-ban a Mátyás-templom több freskóját, 1896-1897-ben a kecskeméti városi tanács dísztermének freskóit.

kattints a képekre - érdemes!

2020. May 02. 00:00

Egyéb ,

Széchenyi István Székelyföldön ezért nincs csak magyar elnevezése a földrajzi neveknek

Székelyföldön ezért nincs csak magyar elnevezése a földrajzi neveknek: a dűlőknek, a patakoknak, az erdőknek a határban, a tetőnek fent a Hargitán...

„Ahol az írott történelem megszűnik, ott kezdődnek a szájhagyományok, ahol ezek végződnek ott beszélni kezdenek az épületek romjai, ahol ezek is elhallgatnak, ott megszólal a föld.”

Széchenyi István (1791-1860) - politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány minisztere

2020. April 18. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Őshonos háziállataink - Komondor

A komondor az egyik legismertebb magyar pásztorkutyafajta, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki.

Neve 1454-ben bukkant fel írásos emlékekben, a Debreceni kódex 1519-ben már kutyanévként említi a kamondortként. A komondor valószínűleg őseinkkel a népvándorlás idején került a Kárpát-medencébe.

Feladata nem a terelés volt, hanem a kuvaszhoz hasonlóan a nyáj megvédése a ragadozóktól és a tolvajoktól, hiszen őseink legfontosabb vagyontárgya az élő állat volt. Az éjjeli őrködés során a komondort fehér színe segítségével különböztették meg a támadóktól.

A komondor legfeltűnőbb sajátossága a szőrzete, amelyhez hasonló csak a pulinak és a bergamói pásztorkutyának van. Mérete mellett ez a szőrzet teszi a komondort impozánssá, látványossá.

Kialakulásában valószínűleg szerepe volt az ázsiai puszták szélsőséges éghajlatának, megóvta az időjárás viszontagságaitól, nyáron a tűző napsugaraktól, télen a metsző hidegtől. Ez a vastag, nemezes szőrtakaró pajzsként védte a kutyák testét akkor is, amikor a támadó farkasokkal küzdöttek.

Ezért általában a komondornak nincs szüksége házra, csak egy helyre, ahova elhúzódik a csapadék elől. Ápolni nem kell minden nap, elég az összenemezesedett csomókat időnként széttépni, egyébként teljesen öntisztuló. Régen a pásztorok a birkák mellett a komondorról is lenyírták a szőrt, ez a minőségének, úgy látszik, nem ártott.

Szőrszíne fehér. Nagy termete és vastag szőre ellenére mozgása kimért, elegáns. Aki látott már teljes díszben pompázó komondort, nehezen tud szabadulni a látvány varázsától. Eredeti munkájából kifolyóan nem nagy igényű fajta, ha megvan a megfelelő tér a mozgásához és a gazdai szeretet, tökéletesen jól érzi magát.

Az udvar, porta őrzése annyira a vérében van, hogy tanítani sem kell. A területét nappal keveset mozogva, heverészve őrzi, de ébersége egy pillanatra sem lankad, éjszaka viszont állandó mozgásban van, őrjáratozik.

A betolakodókat szembe támadja le, és nem a megsemmisítés, hanem a hatástalanítás a célja. Amíg a gazda meg nem érkezik, addig a rosszindulatú idegen nem moccanhat.

Egyesek szerint a komondor mellett be lehet menni a portára, de kijönni nem. A kuvasszal ellentétben a komondor, ha helyesen nevelik, nem akarja a dominanciáját bizonyítani gazdájával szemben. Kimondottan embercentrikus, szeretetét nem csak gazdájára, hanem a családtagokra és a közeli barátokra is kiterjeszti.

Ez nem azt jelenti, hogy a komondor macskaszerűen hízelgő természet. Kimondottan tartózkodó, disztingvált, aki elvárja, hogy tiszteljék önállóságát, szuverén egyéniségét.

Nem éppen a kiképzők álma, hiszen megszokta, hogy önálló döntéseket hozzon, a számára értelmetlen parancsokat egyszerűen elengedi a füle mellett. Ennek ellenére igényli a foglalkozást, hiszen így alakulhat ki a gazda és a komondor között egy egészséges kapcsolat.

kattints a képekre - érdemes!

2020. March 27. 00:00

Egyéb

A Nemzet Színésze - Huszti Péter (1944)

Magyar Corvin-lánccal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színiakadémiai rektor, színigazgató, rendező, a Színház és Filmművészeti Egyetem doktora, professzor emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia Professzori Felterjesztések Bizottságának tagja, érdemes és kiváló művész.

Szerepeiből:

Ibsen: Peer Gynt (Peer Gynt)

Shakespeare:

Hamlet (Hamlet, Polonius)

Othello (Jago)

Lóvá tett lovagok (Don Armando)

Vízkereszt, vagy amit akartok (Böffen Tóbiás)

Lear király (Lear király)

A makrancos hölgy (Petruchio)

Szentivánéji álom (Demetrius)

Troilus és Cressida (Hector)

Hubay Miklós – Vas István – Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (Viktor)

Rostand: Cyrano de Bergerac (Cyrano)

Csehov: Három nővér (Versinyin)

Ványa bácsi (Asztrov)

Sirály (Trepljov)

Szomory: II. Lajos (II. Lajos)

Sütő: Csillag a máglyán (Szervét Mihály)

Shaw:

Pygmalion (Higgins)

Sosem lehet tudni (Valentine, fogorvos, Walter a főpincér)

Olyan szép, hogy nem is lehet igaz (Aubrey, a betörő)

Madách: Az ember tragédiája (Lucifer, az Úr)

Háy: Isten, császár, paraszt (Zsigmond)

Topor: A bolond (Aaron Levinsky)

Szabó Magda:

A csata (IV. Béla)

A meráni fiú (IV. Béla)

Az érseki palota mennyezete (Sigmund)

Édes fiaim (Joe Keller)

Molnár Ferenc:

A testőr (színész)

Az ördög (az ördög)

Az üvegcipő (Sipos)

Clark: Mégis, kinek az élete (Ken Harisson, a beteg)

Slade: Válás Kaliforniában (Michael)

Miller:

Greene-Havergal: Utazások nénikémmel (Henry Pulling)

Molnár-Kocsák-Miklós: A vörös malom (Magister)

Scribe: Egy pohár víz (Bolingbroke herceg)

Joseph Stein-Jerry Bock-Sheldon Harnick: Hegedűs a háztetőn (Tevje)

Müller Péter-Tolcsvay László-Müller Péter Sziámi: Isten pénze (Ebenézer Scrooge)

Makszim Gorkij:

Éjjeli menedékhely (Vaszka Pepel)

Kispolgárok (Tyetyerev)

Zerkovitz Béla-Szilágyi László: Csókos asszony (Báró Tarpataky)

2020. March 09. 00:00

Egyéb

Őshonos lófajtáink - Furioso-North Star - Mezőhegyesi félvér

Őshonos lófajtáink - Furioso-North Star - Mezőhegyesi félvér

Magyar fajta, a XIX. századból ered, kialakulása az 1840-es évekre tehető. A Mezőhegyesi félvér megnevezése arra utal, hogy ménese Mezőhegyesen volt található.

Melegvérű. Az alapítómén Angol telivér volt mely a fajtát méretben javította. Furioso egy pej angol telivér volt. Ugyanakkor meg kell említenünk North Star nevű angol telivér mént is, mely szintén sokáig fedezte Mezőhegyes kancáit.

A fajta kialakulására a Nóniusz fajta is hatással volt amellyel szoros rokonságban áll a Furioso. Nagyszerű hátasló, feje nemességet tükröz, nyaka nem túl hosszú, a test zömök, mellkasa mély, lapockája dőlt, a hátulsó lábak erősek, fara jól izmolt.

Marmagassága 170 cm körüli, jellemző színe a fekete és a pej, de sárga is lehet. A furioso-north star vagy mezőhegyesi félvér Magyarországon kitenyésztett, országgyűlési határozat értelmében nemzeti kinccsé nyilvánított lófajta.

A furioso-north star igen sokoldalú, jól használható fajta. Elsőrangú díjugrató, díjlovagló, de a mezőgazdaságban is megállja a helyét. A fajta a nehezebb angol félvér típust testesíti meg.

Erőteljes csontozatú, de arányos testalkatú.Szilárd szervezetű és jól alkalmazkodik a szélsőséges éghajlati és talajviszonyokhoz. A fajta színe jellemzően a pej és ennek különböző árnyalatai, lehetőleg minél kevesebb jeggyel.

Előfordulhat a fekete és a sárga szín is, amely két pej ló párosítása során bármikor kihasadhat, de a sárga színű egyedek törzsállományban tartására nem törekednek.

kattints a képekre - érdemes!

2020. March 06. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Remsey Jenő (1885-1980) festőművész képeiből

Középiskoláit Budapesten végezte. Első munkái Rippl-Rónai hatásáról tanúskodnak. 1909-től öt évet töltött az akkor virágkorát élő Gödöllői Művésztelepen, ahol Kőrösfői Kriesch Aladár irányításával biblikus témákat és a magyar mondavilág témakörét elevenítette meg.

Számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt (Budapest, Berlin, Düsseldorf, Bécs, Drezda, Lipcse, Nürnberg, Genf), és több kiállítás díjazott művésze. Ezt a korszakot markáns megfogalmazású táblaképek, monumentális alkotások, színes ablakok, gobelinek jellemzik.

1924-ben létrehozta a Spirituális Művészek Társaságát, majd 1932-ben a Spirituális Művészek Szövetségének lapját, a szecessziós művészet továbbélését ápoló Fáklyát, amelyet két év után betiltottak.

Az 1938-ban Győr város felkérésére készített nagyméretű gobelinjét a New York-i világkiállításon mutaták be. 1937-41 között a katolikus és szabadelvű polgári sajtóorgánum, a Nemzeti Figyelő munkatársa lett.

1921-40, között három verseskötete és néhány színműve is megjelent. 1942-43-ban festette a Lónyai utcai református főgimnázium dísztermének freskóját, A magyar reformáció szellemtörténetét.

Az 1944. évi országos műcsarnoki tárlaton történelmi művével Benczúr-díjat nyert. 1957-ben Párizsban, a Magyar Házban volt sikeres egyéni gyűjteményes kiállítása.

A szecesszióban gyökerező stílusát expresszionizmus, olykor patetikus hangvétel, illetve groteszk ábrázolás kíséri.

kattints a képekre - érdemes!

2020. March 05. 00:00

Egyéb ,